Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

I tJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megy vf'éttlati A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE! TANACS LAPJA ST. évfolyam, 21, szám. Ara SO fillér 1963. január 26w szcanbat­/W4: „FEKETE DOBOZOK” TÖRTÉNETE 'munkásianybol tanácstitkár „Aí áldozat” évétől a nyereségrészesedésig Heti rádióműsor Családi körben A vöröskeresztes szervezetek 1962. évi munkáját értékelte a megyei vezetőség A megyei Vöröskereszt Szervezetének vezetősége teg­nap tartotta meg az elnökség 1962, évi munkájáról szóló jelentésének vitáját. A meg­beszélésen megjelent Rostás Mihály országos főtitkár. Fo. dor Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese és Árvái Ist­ván, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezetője. Csótó Istvánná megyei tit­kár nyitotta meg a vitát. A jelentés szerint a vöröske­resztes szervezetek eredmé­nyes munkát végezték az el­múlt évben. Elsőrendű cél­juk a térítésmentes véradó­mozgalom kiszélesítése volt, melyet sikeresen hajtottak végre. . A közegészségügyi és jár­ványügyi tételes feladatok el­látásánál a megyei Járvány­ügyi Bizottsággal Karöltve dolgoztak. A különböző oltá­soknál 1243, a rákszűrésre való mozgósításnál 365, a TBC elleni küzdelem során 437 vöröskeresztea aktíva vett részt. Hasonlóan jónak minősítették a tisztasági- mozgalom, családvédelem, az alkoholizmus elleni harcban, a cigányok egészségügyi vé­80 ágyas pavilon az űjszászi TBC szanatóriumban — Ezerszázötven személyt befogadó tanácskozóterem — 3—400 lakás tervezése — Emeletráépítések új beruházások tervei készülnek a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodájában A Tervező Iroda — annak ellenére, hogy még csak ja­nuár van — körülbelül fél évre el van látva tervezési megbízásokkal és jelentős azoknak a beruházási prog­ram-készítéseknek a száma is, amelyekből — az Országos Tervhivatal engedélye után — a későbbiek folyamán szintén tervezési megbízás Az elkészítésre váró terv­dokumentációknak figyelem­reméltó részét a felújítások képezik. így tervek készülnek megyénk több rendőrőrsének felújítására és átalakítására, B munkák elvégzése mintegy másfél millió forintot igé­nyel: Szintén felújításra kerül­nek a homoki gyógypedagó­giai intézet épületei, melyre 2—2,5 millió forintot fordíta­nak. A jászberényi Aprító­gépgyár üzemcsarnoka is korszerűsítésre szorul, a ter­vek szerint 1 millió forintos költséggel. Egy régen és ■»sokak által óihajtott kívánság végre a közeli megvalósulás állapo­tába fog jutni. Három épület emeletráépítési terveinek el­készítésére kapott megbízást az iroda. A Május 1. út 53 számú házra négy kétszobás, a Dó­zsa György út 2. számú ház­ra kettő kétszobás és egy egyszobás, a Marx park 6. számú házra szintén kettő kétszobás és egy egyszobás lakás építését kezdik meg a tervrajzok elkészítése után. A három épület padlásteré­nek beépítése következtében keletkező tíz lakás 3 millió forintba kerül majd, termé­szetesen a három épületben meglévő lakások felújítása és átalakítási költségeivel együtt: A megye területén létesí­tendő jelentős új beruházá­sok közül a Tervező Iroda készíti a Ságvári és Ady Endre út sarkán épülő 74 la­kta tervrajzát. Az épület földszinti részét üzletsor fog­lalja majd él, Jó ütemben halad a Tisza ligetben készítendő hatezer személyt befogadó strandfür­dő tervezési munkája is. Ti- szaföldváron 12 tantermes gimnázium, Törökszentmik- lóson pedig 12 lakás építésé­hez szükséges tervrajzok ké­szítésére is megbízást kapott már az iroda. Az újszászi TBC szanató­rium 80 ágyas pavilonjának, a jászberényi belgyógyászati pavilonnak és a szolnoki köz- gazdasági technikum kétszáz fős diákotthonának beruhá­zási programját készítik Je­lenleg, sanely azt jelenti, hogy ezeknek elfogadása után még ez évben a kiviteli ter­vek készítésére is sor kerül. Ugyanilyen stádiumban jár az ezerszázötven főt befogadó tanácskozóterem tervezése is, amely az elképzelések szerint a Damjanich Múzeumhoz kapcsolódva fog felépülni: Felkészültek a jövőben várható 3—400 Szolnokon építendő lakás ’tervezési munkádra is. Az utak és ki­sebb hidak tervezését is meg­kezdik s ez új feladat lesz, mert ilyen tervezéseket ez- idáig nem készítettek: Mun­kájukban sajnos nagy nehéz­ségeket okoz az, hogy a Ter­vező Iroda áttervezésben já­ratos szakemberhiánnyal küzd. — bj ­ősimé és nevelése területén elért eredményeket A megyei elnökség a tárgy­időszakban gondoskodott az aktívák képzéséről is. Az előirányaott háromeaemyolc- száz ember helyett négyezer- egyszázharmdnckilencet ré­szesítettek különböző szak­képzésben. A felvilágosító munka ha­tását — egyebeken kívül — az 587 ismeretterjesztő elő­adás, s a propaganda célt szolgáló megyei híradó ne­gyedévenkénti. kiadása is fo­kozta. A vezetőségi ülésen az el­ső hozzászóló Fodor Mihály volt Megállapította, hogy a vöröskereszt és az államigaz­gatás kapcsolata, bár lénye­gében jónak mondható, rész­leteiben még javítható. Árvái István summázta a vöröskereszt 1962-ben elért eredményeit különös tekin­tettél a politikai munkára. Félhívta a figyelmet a káder- munka fejlesztésének fontos­ságára, továbbképzési felada­tokra. Számos kiegészítő-ja­vaslatot tett az 1963. évi terv­vel kapcsolatban. Értékes gondolatokkal gaz­dagította még a megbeszé­lést dr. Csömör Gábor onko­lógus főorvos, dr. Szűcs Er­vin körzeti orvos, Németh Imrémé és dr. Jily Pongrác is. Utolsóként Rostás Mihály országos főtitkár kért szót. A Vöröskereszt munkájának or­szágos perspektíváját tárta fel, jellemezte a jelenlegi ál­lapotokat. Megállapítása sze­rint a mozgalom főfeladata az elért mennyiségi eredmé­nyek alapján, a minőségi fej­lődés biztosítása. A megbeszélés befejezése­ként, bensőséges Us ünnep­ség keretén beliB, az elnök­ség megajándékozta ’ a jól dolgozó vezetőségi tagokat Tavaszra készülnek Koratavasztól a tél bekö­szöntőig a határ képéhez hozzátartoznak a pöfögő traktorok, a földeken mun­kálkodó gépek. Most a kőke­ményre fagyott talajt hóta­karó fedi. A határ csendjét nem háborítják a dübörgő traktorok. A traktoristák azonban most sem pihennek. — Nálunk hetven trakto­ros vesz részt a gépjavítás­ban — tájékoztat Kanalovics Dezső, a Mezőtúri Gépállo­más igazgatója. — A mű­helymunkásokkal együtt mintegy százan dolgoznak a kilenc javítóbrigádban- A brigüdok és az egyének is párosversenybe szólították egymást, s valamennyien szeretnének a legjobbak kö­zé kerülni, hogy részeljenek a célprémiumból. Tizenkét­ezer forintot osztunk szét a négy legkiválóbban dolgozó javítóbrigád tagjai között. A munkaverseny serkentő ha­tását azzal is fokozni kíván­juk, hogy kéthetenként ér­tékeljük a brigádok teljesít­ményét, s a híradóban is kö­zöljük: kik járnak az élen, kik maradtak le. — Hol tartanak a javítás­sal? — Először talán arról, mennyi gépet kell rendbe­hoznunk — válaszol Ferencz Ferdinánd, főmérnök. — Gépállomásunk féléves terve 30 különböző típusú traktor generáljavítása, 18 traktor főjavítása, 12 kombájn és 355 különböző munkagép javí­tása. Április végéig minden gépünket rendbe tesszük. Emellett a termelőszövetke­zetekkel is kötöttünk szerző­dést 41 traktor javítására, magasabb fokú karbantartá­sára, 52 munkagép és 12 öntözőmotor kijavítására. A Petőfi Tsz egymaga 17 trak­tort, 37 munkagépet, és 5 öntözőmotort bízott javító- brigádjainkra. — Mennyi gépet hoztunk rendbe? Ezt csak papírról tudom felsorolni: 14 erőgé­pet, 36 műtrágyaszórót, ezen kívül vetőgépeket, fogasokat ekéket, s egyéb munkagépe­ket. Jelenleg a verseny esé­lyese az ekejavító brigád, Vezetője — Kecse János — fiatal ember, s a brigád töb­bi tagja is mind olyan ^bele­való, fogdmeg-gyerek. tz az ifi-brigád a tavalyi téli gépjavításkor is igen jól megállta helyét. Most leg­jobban a sarkukban jár Mezőtúri Mihály brigádja, amely az aratógépeket teszi üzemképessé, — Milyen a munkakörül­mény? — Amit csak lehet, megte­szünk, hogy jó legyet). Ne­künk is gondot okoz a tüzelő beszerzése, — valamint az anyag és alkatrész biztosítá­sa, de azért megoldjuk fel­adatainkat. A műhelyeket fűtjük. Megbeszéljük, hogy minden brigádból egy ember reggel hat órára jöjjön be be­gyújtani a kályhákba, s ak­kor már a többieket nem a jéghideg helyiség fogadja. — Természetesen aki korábban jön, délután annyival koráb­ban megy haza. Meleg ételt is kaphatnak dolgozóink, — négy forintba kerül az ebéd, ami nemcsak ízletes, de bő­séges is. — Mennyi munka vár ez évben a gépállomásiakra? — Ezt pontosan még nem tudjuk, mert február 15-ig lehet szerződést kötni a ter­melőszövetkezeteknek a gépi munkára. — Ügy gondolom, most is lesz annyi munkánk, mint tavaly volt. Akkor 128 ezer ötszáz normálhold gépi munkát végeztünk a terme­lőszövetkezeteknek, állami gazdaságnak, legeltetési bi­zottságnak, és a zárt kertek tulajdonosainak. Az ősszel kétezer hold terület szántat- lan maradt, ennek többsége rizsíöld. Lesz tehát munkánk — mondja végül Varga La­jos főagronómus. N. R. Halló itt néPLap — Mikola János, a szolno­ki Lenin Tsz kertésze beszél. — Hogyan telt el a mai nap? — Örömmel. Mi itt a ker­tészetben asszonyokkal dol­gozunk. A reggel jobbára ve­szekedéssel telik el. Mind­egyikük azt a munkát sze­retné kapni, amelyik jobban fizet. Hát persze kedvük sze­rint elosztani nem lehet. — Azért ma kicsit másképp tűnt ez is. Végre befejeztük az üvegházak javítását, ösz- szegyűjtöttük a melegágyi trágyát, így örömmel jelent­hetem a vezetőségnek, hogy jövő héten már elvethetjük a paprikamagot. — Kellemetlenség érte-e? — Ma nem, de tegnap a munkában is, a magánélet­ben is. Az üvegház javítása • •• során kicsit ügyetlen kezű­nek bizonyultak az asztalo­sok. Mire egy táblát bevág­tak, kettőt összetörtek. Ez pedig hátráltatta a munkát. Mint mondtam, azért ma a végére jutottunk. Ami a ma­gam dolgát illeti: tavaly el­vesztettem az összes igazol­ványomat, köztük a kötelező gépjármű-biztosítási karto­nomat is. Tegnap voltam Tö- rökszentmiklóson az Állami Biztosítónál. Fizetni akar­tam. Azt mondták, menjek be Szolnokra, ott majd meg­vizsgálják a tavalyi karto­nomat, adnak igazolást, az­zal menjek ismét vissza, álé­kor majd befizethetem. Eb nem értem, miért kell eny- nyit szaladgál tatai az em­bert? r Tűrkévéi kesztyű Norvégiának A Túrkevei Háziipari Szö­vetkezet takácsrészlegében ötvenkét ten dolgoznak. Ezen kívül a kesztyúkötó- konfek­ció- és szőnyegszövő bedolgo­zók száma éléi a száznyolc­vanat. Tavaly 3 550 000 forint ér­tékű árut termeltek, amely­nek nagyrésze Szovjetunió és Norvégia részére gyártott kesztyű volt. Készítettek még törülközőket, kötényeket és ízléses szőnyegeket. Jelentős mennyiségű men­tett fonalat is felhasználnak, ami egyébként már gépi fo­násra nem alkalmas. Képün­kön balra: Kovács Margit szövőnő új­fajta „darázs” törülközőt ké­szít. Jobboldali képünkön Vad Irén ipari tanuló pohárkendő láncot készít a függőleges fölvetőn. ___ __

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents