Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

1963. január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Három óra a moszkvai központi távírdában Ezt a házat Moszkva köz­pontjában nemcsak a moszk­vaiak ismerik jól, hanem a első emeleten három terem­ben helyezték el a Szovjet­unió központi távirószolgá- latát. A távirásznSk többszáz készüléket kezelnek. A többi termekben fehérre festett automaták sorakoznak. Mind­össze három szakember el­lenőrzi működésükéi A má­sodik emeleten van a nem­zetközi szolgálat Az aszta­lok felett táblák: Athén, Budapest, Bukarest, Varsó, Peking, Prága, Párizs, Lon­don, New York. A telefon- távirászok szakadatlanul munkában állnak: Moszkva kapcsolatot tart fenn az egész világgal. A mellette lévő te­remben láthatjuk a telefoto- gépeket. A többi teremben a technikai személyzet, az el­lenőrzési csoport talált he­lyet Valaha mindössze 151 gép dolgozott a moszkvai távír­dában. Ma több mint kétezer gyorsjáratú betűtáviró mű­ködik itt Évente több mint 190 millió távirat indul el ebből a teremből, majd ér­kezik meg ide. Ottartózkodá- wnk egyetlen órája alatt 30 van szükség ahhoz, hogy ezt a bonyolult technikát irá­nyítani lehessen. A központi távirda épületében megtalál­hatjuk a távirdászok iskolá­ját, a Szovjetunió Posta- és távirdász technikumánál« egyik részlegét. A részlegvezetők és a cso­portvezetők azelőtt a gyakor­latban legjobban bevált dol­gozók közül kerültek ki. Ma ezeket az embereket itt sa­ját munkahelyükön képezik ki, megfelelő közép- vagy felsőfokú oktatásban része­sülnek... Végig megyünk a működő gépek sorai között Akárcsak a többi teremben, itt is meg­üti fülünket a billentyűk jellegzetes kattogása. A gé­pek mellett távirászok ülnék De... miért dolgoznak ilyen lassan? Mint megtudjuk, — ez a csoport iskolásokból áll. Néhány moszkvai iskola di­ákjai itt töltik a politechni­kai oktatás gyakorlati mun­kaidejét A kilencedik osztá­lyosok megismerkednek a távírdái munka ábc-jével, a tizedikesek pedig hetenként kétszer rendszeresen dolgoz­nak a gépeken. A tizenegye­dik osztály diákjai pedig A magyar postai delegáció a központi távirda tanműhe­lyében társ Indonéziában tartózko­dott, innen továbbították Djakartaba a stadion terv­rajzait, amelyet éppen ak­kor készítettek el a szovjet tervezők. És a szovjet űrhajósok út­jának felejthetetlen napjait! Akkor aztán nehéz napok jártak a távirdászokra. A telefonisták biztosították a külföldi tudósítóik számára az állandó kapcsolatot hazai szerkesztőségeikkel. Tele­lőtökön továbbították szerte az egész világba a szovjet űrhajósok képeit. És néhány órán belül ezek a képek megjelenhettek minden föld­rész újságaiban. Egyszóval a központi tá­virda dolgozóinak megvan a maguk dicső története, meg vannatk a maguk hagyomá­nyai. S nagyon büszkék arra, hogy nagy kollektívájuk el­nyerte a kommunista munka üzem elnevezést. J. Dokuzsajev és B. Kozlov úr AZ ELSŐ LEÍRT SZÓIG SZOLNOK MEGYÉBEN 22—23 ezer ími-olvasni nem tudó felnőtt ember él. A fel- szabadulás előtt kiépített népbutitó kultúrpolitika örökségét a szocialista építés 18 éve alatt nem lehetett fel­számolni. Az analfabétizmus ellen folytatott küzdelem megyénkben csak az utóbbi években bontakozott ki tel­jes mértékben. Az írm-olvas- ni nem tudó emberek felku­tatása nem könnyű Ezit a feladatot ennek ellenére a felmérést végző szerveknek s:került megnyugtatóén el­végezni. Az adatok szerint oéldául a kunhegvesi járás­ban 2835, a szolnokiban 2742. a Jászslgban pedig 4800 em­ber előtt ismeretlen az írás tudománya. Az analfabétizmus meg­szüntetéséért folyó munka az alapismereti tanfolyamok lét­rehozásában nyert formát. A megyei tanács művelődésügyi osztálya irányításával a nagy áttörés az 1962—63-as tanév­ben indult meg: hatvanöt csoportban ötszáz embert ta­nítanak az alapismereti tan­folyamokon, az előző évben beiskolázottak számának öt­szörösét. A tömegszervezetek és tanácsszervek kollektív munkájá az utóbbi két esz­tendőben eredményes volt. A kultűrotthonok támogatása néhány helyen jelentősén hozzájárult a csoportok ked­Swvjetunü központi távírdájának ntcábu épülete, a Gorkij ezer M2 táviratot továbbí­tottak. Az újságokban gyakran ta­lálhatunk olyan fényképe­ket, amelyek felirata jelzi: feKéptávírón érkezett”. Az­előtt ha ilyen képet láttunk, bizonyosak lehetränk benne, hogy a képminőség gyenge. Ma ez a felirat már elragad­tatást válts ki a szemléből: képtávirat, amelyet többezer kilométer távolságból vettek fel, s mégsem lehet megkü­lönböztetni az eredetitől! A Szovjetunió képtáviró szol­gálata hazai gyártmányú gé­pekkel dolgozik. Az egyik ilyen készülék, a „Néva” 1958-ban a brüsszeli világki­állításon nagydíjat nyert. Van a központi távírdában egy olyan készülék is. amely bármilyen távolságban, bár­milyen rajzot és kézírásos szöveget is továbbít, a rajz, vagy a szöveg a címzés he­lyén bármilyen papírra fel­vehető. Egy papírlapot tartot­tunk a kezünkben, még érez­ni lehetett rajta a friss nyom­dafesték szagát, és nézeget­tük a kézírásos betűket, a bonyolult rajzokat, s nehéz volt elhinni, hogy nem kéz­zel rajzolták mindezt a pa­pírra, hanem amit a kezünk­ben tartunk, az egy másik földrészről érkezett és g rá­dióhullámok műve — mind­ez pedig a perc egyetlen tört része alatt röppent át a mi földrészünkre. Természetesen különleges aakkészettsésú emberekre már fizetést te kapnak. Három külföldi beszélge­tett a diákokkal, összeismep- k ed tünk velük — Magyar- országról jöttek a Közleke­dés- és Posta ügyi Miniszté­riumból. Reiff Frigyes, Túri Károly és Juhart István, magyar vendégeink részlete­sen tanulmányozták a Szov­jetunió Központi távirdáján az utánpótlás oktatást, ki­képzést. — Nálunk. Magyarorszá­gon — mondotta Reiff Fri­gyes — két postástechnikum van. Tervbe vettük, hogy még egy szakintézetet ho­zunk létre Budapesten. Na­gyon sok mindent felhasz­nálhatunk otthon azokból a tapasztalatokból, amelyekkel itt megismerkedtünk. Idejében — ahogy mon­dani szokás. A szovjet em­bereknek nincsenek titkaik barátaik előtt! Három órát töltöttünk el a távirdában. Az ott dóig» zóktól igen sok érdekes ap­róságot tudtunk meg a köz­ponti távirda életéből. El­mesélték, hogyan dolgoztak a moszkvai távirdászok an­nakidején, 1937-ben Cskalov nagyszerű repülőűtja alatt, azt is elmondták, hogyan teljesítették egyfolytában, több napon keresztül szolgá­latot a Nagy Honvédő há­ború napjaiban. Sok fontos iratot továbbí­tott már a központi távirda A távirászok emlékeznek "á, hogy amikor Hruscsov elv­Távvezérlésű vonatok, vezetőállásos kocsik a MÁV fejlesztési tervében A vasúti személypályaud­var okra és nagyobb állomá­sokra különösen a csúcsfor- galmi időkben hatalmas fel­adatok hárulnak, amelyek megoldása — a ma már szűk vágányhálózattal és peronok­kal — a legnagyobb erőfe­szítések árán is nehézségek­be ütközik. Ugyanakkor a pályaudvarok és állomások bővítése több helyen csakis nagyobbmérvű városrende­zési és építési munkálatok­kal lehetséges. Ezért a vas­út olyan megoldást keresett, amely az állomások, pálya­udvarok vágány hálózatának, valamint a kocsiparknak na­gyobbmérvű bővítése nélkül lényegesen csökkenti a szerelvények fordulatidejét megszüntetni a nagy mérté­ket öltött vonat- és utastor­lódást Már több külföldi állam­ban megvalósították, nálunk is kísérletek folynak az in­gájára tos személyvonatok közlekedtetésére. A kísérle­tek első lépéseiben a MÁV Dunakeszi Járműjavítóban 11 darab olyan Bah-sorozatú ko­csit gyártottak, amelyek egyik végére vezetőállást épí­tettek. A vezetőállásra légnyo­mást ellenőrző manométere- ket. sebességmérő órát féke­zőszelepet főlégtartályt lég­kürtöt. csengőt telefont ref­lektorokat, szilánkmentes ab­laküveget vészféket és pá­lyakotró berendezést szerel­tek. így a vezetőállásos ko­csik gőzmozdony, Ward Leo­nard típusú villanymozdony vontatással, illetve tolatással teljesen alkalmassá váltak a szerelvény irányítására. Ugyanakkor már elkészült 60 darab olyan kocsi, ame­lyekre a felszerelt többeres vezetékhálózat lehetővé teszi a mozdonyok távvezérlését megvalósítható ezzel a sze­relvények tolt menetben köz­lekedtetése. száma, viszont az eddiginél kevesebb mozdonyt kellene üzemeltetni. A fogadó vágá­nyok egy része is felszaba­dulna. A kísérletre gyártott kocsikat 424, 328 és 824-es sorozatú mozdonyok vontat­ták (illetve tolták) próbaút- jukra. A távvezérlő kábel csatlakozását a kocsi homlo­kára szerelt kapcsolótáblák és lengő kábelek segítségével valósították meg. A kábelek szét- és összekapcsolása egy­szerű dugókapcsol ókkal tör­ténik. Ez a technikai megol­dás lehetővé teszi, hogy a szét- és összekapcsolás rövid idő alatt megtörténhessék. vező létszámának kialakítá­sához. Karcagon, a Déryné műve­lődési ház, a városi tanács és a tömegszervezetek jól dolgoztak. Hatvan idős dol­gozó sajátítja el a betűvetést. A jászalsószentgyörgyi kul­túrotthon is eredményesen tevékenykedett. Csépa község is kitett magáért: tizenhatan járnak iskolába e célból. A községi tanácsok végre­hajtó bizottságai is behatóa“ foglalkoztak az írástudatlan­ság elleni küzdelem fokozá­sával, módszereink kimunká­lásával. Tiszaföldváron külön aktíva tanácskozást hívtak össze a tanítás mielőbbi meg­kezd óse érdekében. A választópolgárok össze­írását javarészt pedagógusok végezték. Ennek során fel­jegyezték az írást nem isme­rők nevét. Nemcsak mechani­kus .művelet volt ez, hiszen a beszélgetések során meggyő­ző, felvilágosító munkát is folvtattak. Az így megismert dolgozók névsora lesz az egyik kiindulási pont az el­következő tanfolyamok szer­vezése idején. A legnagyobb harcot as „öreg d:ákok” lemorzsolódása ellen folytatják pedagógu­saink. Csak a személyes rá­hatás volt eredményes, a szer­vezés idején. Ezt alkalmazzák az előbbi - esetben is eredmé­nyesen. A tiszavárkonyi Pe­tőfi Tsz nyolc tagja tanul ír- ni-olvasni. Mácsai Béláné pedagógus lelkesedése mint», szerű. Még a lakásukon te felkeresi tanítványait, segít a nehézségek leküzdésében. Gondoskodásának eredmé­nye: minden foglalkozást* teljes létszámú a csoport Néhány helyen az eredmé­nyesség fokozása érdekébe« javasolták a ..kubai módszer"* alkalmazását Ennek beveze­tése azt jelentené, hogy a KTSZ szervezetek érettségi­zett fiatalokat küld epén*#: * mozgalom támogatásÁval*, Néhány szót az alapisme­reti tanfolyamok belső életé­ről. A PEDAGÓGUSOK nagy ügyszeretettel, türelemmel, megértéssel, jó kapcsolatot alakítottak ki kollektívájuk­kal. A padokban ülő deresedő hajú emberek elmélyedve, valami különös lázban ismer­kednek meg a betűk világá­val. Tudásuk gyarapodása fokozza önbizalmukat, átélik az első önállóan leírt szó örömét, az első elolvasott mondat boldogító mámorát — fábi&n •— Gyors átalakítás minimális kolisí ggel Átlagos sebesség 50 — 60 kilométer Ma már nem a távol jövő elképzelése az a megoldás, hogy a csaknem 50—60 kilo­méteres sebességgel robogó vonat, elejével a cél irányá­ban „mozdony nélkül” halad b a vezetőfülkében tartózko­dó vonatirányító, telefonon, távvezérléssel ad utasításokat a szerelvényt toló mozdony­nak. A két célállomás közötti Ingajáratok a vezetőállásos kocsi alkalmazásával lénye­gesen megrövidítik a szerel­vények visszafordít ósának Idejét. Például, ha a mai ál­lapotokat vesszük alapul, a pályaudvarra befutó és visz- szaforduló vonat újraindítá­sát csaknem nyolc művelet előzi meg. A jövőben kikü­szöbölhető a vonat kitolása, majd az induló vágányra tolatása, segédmozdony al­kalmazása és még vagy há­rom olyan eljárás, amely in­dulásra kész állapotot bizto- ít így a vonat, az érkezést követő 5—8 percen belül in­dulhat. Megbízható statisztikai ada­tok szólnak arról (a kísérleti eredményekből következtet­ve). hogy ha például a Nyu­gati-pályaudvarról indított vonatok 33 százaléka inga­járatban közlekedne,^ a pá­lyaudvar vonatforgalma mintegy 61 százalékkal nö­vekedne. Bár nem változna a szükséges szerelvények A vezetőállásos kocsik meg­szerkesztésénél a konstruk­tőrök gondosan ügyel1 ek ar­ra, hogy az egyik kocsi hom­lokzat kivételével a legmini­málisabb változást kelljen végezni a kocsi szerkezeté­ben. így lehetővé vált, hogy a főbb szerkezetek a kiala­kult sorozatgyártásban ismert módszerekkel és szerszámok­kal készüljenek és csupán a vezetőállásos homlok kikép­zésénél kelljen az eddigitől eltérő szerkezeteket alkal­mazni. Lehetővé vált a k-> esik gyártásét beilleszteni a sorozatgyártásba, valamint a már meglévő konstrukciók­ból viszonylag gyorsan, mini­mális munkaóra ráfordítás­sal az egyik peronból a ve- zeőtállást kialakítani. (Kész állapotban a kocsi homlok­része a motorkocsihoz ha­sonlóan legömbölyített.) A vasúti személyforgalom további nagyobb mérvű fej­lesztésének csak egy szaka­szát képezik az eddigi kísér­letek. A Dunakeszi Járműja­vítóban ez évben tovább folytatják a távvezérléssel ellátott kocsik gyártását. Ké­szítenek első osztályú gyors­vonat! kocsikat te távvezér­léssel felszerelve, amelyek a legkorszerűbb követelmé­nyeknek is megfelelnek. Az eddigi ha vományos mód­szertől eltérően az ablakokat vízszintes irányban megoszt­va. két részből helyezik az ablakkeretbe. Ez a megoldás nemcsak az ablakok kezelé­sét könnyíti meg. de a bal­eseti veszély csökkenésén túl az ablakszerkezet életképes­ségét is növelt Az újtípusú, távvezérlésű elsőosztályú ko­csikon a középső feljáró aj­tót megszüntetik, s helyette a kocsik végén 2—2 feljáró ajtót építenek. A MÁV egyelőre 15 Inga­járatos vonatot állít forga­lomba (közülük három vona­lon már közlekednek ilyen vonatok), amelyeket gőz-, il­letve villanymozdonyok al­kalmazásával vontatják, Il­letve tolatják. Ha a menet­rendszerinti járatokon a’kal- mazott kísérletek is bevál­nak, újabb vonalakra ter­jesztik ki a forgalmi és gaz­dasági szempontokból. hasz­nos távvezérlésű vasúti köz­lekedést Várkuti Mi kiár

Next

/
Thumbnails
Contents