Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
HETI RÁDIÓMŰSOR Színjátszók Mezőtúron CSALÁDI KÖRBEN Lottó nyerőszámok és tárgynyeremény- jegyzék EVEK, MILLIÓK KÖZSÉGEK TÜKRE JASZJAKOHALMA nagyon elhanyagolt kis község volt a felszabadulás előtt. Vizet három kútról hordott a lakosság. — Jellemző, hogy egyetlen útszakaszt burkoltak be: ez a községházától a jegyző lakásáig vezetett. Villanyhálózatuk mindössze három-négy kilométer volt. Kultúrház, bölcsőde, park? Erre senki sem gondolt; minek arra pénzt költeni? Ma már más a helyzet Az első jelentős beruházás a községi tanács által épített új híd volt Az utakat porta- lanították, valamennyi utca egyik oldalát betonfelülettel vonták be, új óvodát kaptak a gyerekek. A bölcsődében gondosan vigyáznak a kicsinyekre A nagyobbak számára hárommilliós költséggel iskola épült. Az új kulturális intézmények is bizonyítják, mennyit változott a világ. A hajdani hetven nézőt befogadó mozira a mai fiatalok nem is emlékeznek. Ott az új. — Erre a létesítményre 70 000 forintot költöttek. A villanyhálózat 1961—62-ben hét kilométerrel bővült. A vízellátásban fennálló nehézségek is megszűntek. A községben ma negyven közkifolyó van. A lakosságnak alig 3—400 métert kell csak megtennie, ha vízért indul. Régen kilométereket is. Az asz- szonyok nem kis örömére a piac területét kibetonoztatta a tanács. Azelőtt sártenger, vagy porfelhő fogadta az érkezőt A községi malmot korszerűsítették. Ha az előtte levő terület parkírozását befejezik, akkor ezzel három holdra növekszik a gondozott virágos pihenő és séta hely területe. A társadalmi munka hozzájárulásával nem maradtak adósok a község polgárai. Belterületen 25 000 fát ültettek el. A parkok virág- igényének biztosítására 2000 forintos költséggel kertészetet hoztak létre, A községi tanács Igen sokat áldoz községfejlesztésre. Ennek meg Is van az eredménye: a megyei versenyben 1960-ban másodi- kofc, 1961-ben elsők lettek. jászapáti Gazdasági és társadalmi életének szerkezetében nagy változások történtek tizennyolc év alatt. A lakosságot 1945 előtt 157 kisiparos látta el. Ehhez viszonyítva most kifejezett iparosodás! folya4 Hold éa a Pentagon „Az űr hadicélokra való felhasználásának részletes amerikai programjában mind nagyobb jelentőséget kap a Hold” — írja Zseltikov ezredes a Krasznaja Zvezda pénteki számában. Az Egyesült Államok politikai és katonai személyiségei — írja — különösen a Pentagon szakemberei rendkívül szeretnék globális hírközlésre. felderítésre felhasználni a holdat, valamiféle kozmikus támaszponttá tenni azt. Lemnitzer tábornok bejelentette, hogy az amerikai hadsereg térképészeti szolgálata a közeljövőben kiadja a Hold részletes térképét. A cikk szerzője, ismerteti a konkrét amerikai terveket, többek között azt, hogy nyolc—tíz éven belül hadi- támaszpontot építsenek a Hold túlsó oldalán, s rámutat, hogy ez kozmikus atom és rakéta háború előkészítését irtutt arm Kidolg a szocialista b alapt Kalmár Frigyesnek, a Vasas szakszervezet megyei tit- kárhelyettesénefc tájékoztatása szerint január hónapban tartja a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége és a Kohó- és Gépipari Minisztérium közős ülését, amelyen a vasi párrá vonatkozó 1963- as évi szocialista brigádversenyek irányelveit dolgozzák kt A közös értekezlet eredményéként elkészülő kiadvány a tavalyihoz hasonlóan meghatározza a vasipari Egy év gazdálkodásáról Változások, eredmények Rákóczifalván A mezőgazdaságban dolgozók az 1962-es évet úgy raktározzák el emlékezetükben, mint olyan esztendőt, amikor minden előfordult, ami megnehezítette a munkát, a termelést. Árvíz, aszály veszélyeztette, csökkentette a termést. Nem volt ez másként a rákóczifalvi Rákóczi Tsz- ben sem. Amikor a hónapokig tartó szárazság sanyargatta s növényeket, csüggedve mondogatták az emberek: nem lesz még kenyerünk sem. — Szerencsére nem így történt. Mindenkinek van kenyere. A rossz időjárás ellenére is búzából 10 mázsa lett az átlagtermésünk, ősei árpából 14,5, tavasziból 12,70, cukorrépából pedig 138 má- zsát termeltünk holdanként — sorolja Hajdú Ferenc fó- agronómus. — Áruértékesítési tervünket 119 százalékra teljesítettük. Az állattenyésztés négymillió forintot hozott, a gyümölcsfacsemetékért csaknem félmillió forintot kaptunk. S a lennel is jól jártunk, nagyrészét fémzárolva, vetőmagnak adtuk ét, s így nem 480, hanem 738 forintot kaptunk mázsájáért. Milyen lesz a zárszámadás? — Nem panaszkodhatunk. Az egy munkaegységre tervezett 27,94 forintnál többet1 osztunk. S ami ugyanilyen fontos: megvetettük az alapját annak, hogy az idén s a következő években is növelhessük eredményeinket. Sok gondot akozott az állati férőhelyek hiánya. Ezek építésére saját erőből is jóval többet fordítottunk a tervezett ösz- szegnéi. Felépült a háromezres tojóház; a mintegy ötezer csibét befogadó utónevelő, a hatszáz férőhelyes sertéshizlalda, a harminckét vagont® magtár, s a II-es üzemegység vízellátását biztosító fúróit kút. Megkezdtük, s ebben az évben fejezzük be a százhat férőhelyes hízómarha-istál- lót. a mesterséges borjú nevelő, a sertésfiaztató, s még egy hatszázas sertéshizlalda építését. — Az 1962, évi beruházásainkban jelentős volt a lies üzemegységbe vezető, 1100 méteres, portalanított bekötőút, a 150 hold talajjavítás (meszezéssel), valamint az újabb gépek vásárlása. Egy szuperzetorral, egy DT-vel, három Zetorrai. egy Belorusszal és egy RS—09-es traktorral gyarapodott a gépállományunk. — Ki mennyi egységre részel? — A növénytermesztésben rendszeresen dolgozó gazdák i—500 munkaegységgel zárják az évet. Ilyenek: Dénes István, Marton László Sz. Szabó József és sokan mások. Bartos László a fiával és lányával dolgozott, hármójuknak mintegy 1200 munkaegység gyűlt össze. Nagy tstvánné már idős asszony, de egyike a legszorgalmasabbaknak. Ezt mutatja a december 1-ig jóváírt 324 munkaegység is. Cseh Jánosné, Adorján Ferenené is meghaladta a 250, illetve 200 egységet A főgatceok — többek között Banka Mihály és Barna András — 500—600 egységgel zárják az évet. Az állattenyésztők, például Markóth Pál, Mari László, Adorján József, ifj. Berényi Jó- zsefné 700-nál is több egységet teljesített. A közös erősödése, a gazdák jövedelme is bizonyítja, hogy egy—két év alatt nagy változások történtek a rákó- czifalvai tsz-ben. 1961. tavaszán még nem volt becsülete a munkaegységnek — úgyse gokat adnak arra, mondogatták —, s a közös munkában sokan csak immel-ámmal vettek részt. Idegen munkaerő bevonásával tudták csak elvégezni ebben az esztendőben a munkát. Mégis rendezték az akkor esedékes tartozásokat, s a munkaegység 30,21 forintot ért. Ekkor kezdett oszladozni a kétkedés, s nőtt a bizalom a vezetők és a közös iránt. Tavaly már azt mondták a gazdák a főagronómusnak: Elvég- eünk mi minden munkát S el is végezték. Szorgalmuk és a jó vezetés eredmé. nye, hogy a kedvezőtlen idő- járás ellenére is jól zárják az esztendőt. A vezetők — elsősorban Bereczki László elnök és Hajdú Ferenc főagro- nómus, de a többiek is —, valamint a szövetkezeti gazdák nagy többsége sokat fáradozott, becsület tei dóig», zott egész évben. Most megelégedéssel mondhatják: Nem volt hiábavaló fáradozás, megvan az eredménye. Január Bt kezdődik a tanítás Végéhez közeledik a téli szünet. Még néhány nap és január 8-án reggel 8 órakor ismét megszólal a tanítást jelző csengő. A diákok éppen ezért egy „szünidei hajrával” igyekeznek minél jobban kihasználni a szabadság hátralévő napjait, ______ Ha lló itt imp... — Vitéz Ferenené beszél. — Hol dolgozik? — A szolnoki Ruházati Vállalat Du dog utcai részlegénél vagyok gomblyukkötő. — Mi újság a munkahelyén? — Végre van munkánk. A A törökszentmiklósi gyermekkönyvtárban minden nap sok Vájná Judit másodikos gimnazista, kitűnő tanuló. Nevét a vendég. Kormány Barnáné könyvtárvezető azonban jól ismerik, több tőrvívó bajnokságon nyert már első he- »I»*,, binálja ifjú látogatóinak radni múlt év vége felé eléggé szervezetlen volt az anyagellátás, sokat álltunk. Most jobb a hangulat, ki tudja, meddig. Gyakorlatilag csak pár hétre biztosítják előre az anyagot, utána néha napokig pangás van. — Mit gyártanak? ■ — Ingeket. Néha mást is« általában akkor, ha nincs inganyag. Ilyenkor persze gyengébben keresünk. Ahogy mi mondjuk, ingkészítésre vagyunk „beállva*. — Azt mondta, hogy jobb a hangulatuk, t magának személyes öröm jutott-e? — Igen, de erről nem szokás beszélni... — Értem, Gratulálunk, Boldog? — Nagyon. Csütörtök óta. Remélem, kislány lesz. Két fiam már van. — Bosszúság nem érte? — Személyes nem, közös igen. Az viszont nagyon bosszantó. — Mi, miért? — A múlt hónapban szoknyákat is gyártottunk. A normabért előre nem közölték. Mikor aztán a munkalapokat leadtuk, s kiszámították a bérünket, akkor jöttünk rá, hogy ezzel a munkával alig kerestünk napi 15—18 forintot. Szerintem ezt nem szabadna megtenni velünk. Jogunk van előre tudni a normát. Hát ez az, amit kellemetlen volt, — Kit okol mindezért? — Gondolom, az illetékei majd válaszol. A TÖRVÉNY SZOLNOK J ^ m _ «"egye! M&G védelmében PERTUPUSZ1 XTV. évfolyam, 3. szám. Ara SO fillér 1963. Január 5-, szombat Legyőzzük az aszályt! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! [ózzák rigád versenyek ilveit üzemek alapvető versenyfeltételeit, emellett elvi alapot nyújtanak a szocialista címért harcoló brigádoknak és műhelyeknek. a nemrégiben felújított művelődési ház. 1961-ben 7200 hallgatónak 87 ismeretterjesztő előadást tartottak. A művészeti csoportok tagjainak száma szák Az olvasási igény kielégítését a könyvtár 8459 kötetnyi állománya biztosítja. E művelődési intézményre évi 98 000 forintot fordít a tanács. A kommunális állapotokra a következők voltak jellemzőek. Járda, bölcsőde, óvoda, napközi hiánya, rossz villany- és vízellátás, az artéziikutalkhoz kilométereket kellett megtenni. A tanács a községfejlesztési alap felhasználása során 12 millió forintot fordított ezeknek az állapotoknak a megváltoztatására. Járda és útépítésre közel 3 milliót, 20 000 négyzetméter terület parkosítására 200 000, uszoda és kádfürdő létesítésére 2,9 millió forint jutott. A lakosság jelentős, 700 000 forintnak megfelelő, társadalmi munkát végzett Jászapáti egyre inkább városi külsőt ölt. Szép és eredményekben gazdag évek az utóbbiak. Azt bizonyítják, hogy a községi tanács jól sáfárkodik a nép vagyonával, s azon Igyekszik, hogy választód által rábízott feladatát felelősségtudattal teljesítse. mattól beszélhetünk. Az öt ktsz-ben huszonkét féle szakipari munkát folytatnak. A foglalkoztatott dolgozók száma kétszázhetvennyolc. 1961- ben 15 millió forintnyi munkát realizáltak. A helyi fmsz 17 milliós árukészlettel gazdálkodik. — Megalakulása óta 3,5 milliót fordítottak a kereskedelmi egységek területi kialakítására, illetve korszerűsítésére. A felszabadulás előtt csak néhány magánkézben álló vegyesbolt, ma 19 szakosított üzlet várja a vevőket. A mezőgazdaságban történt változások nyomán a művelésre alkalmas földterület 96.7 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. A tsz-ek tagjainak átlagos évi jövedelme meghaladja a 10 000 forintot. A művelődési viszonyok kedvezően alakultak. Az általános iskolákban jelenleg 1542 kisdiák tanul. A dolgozók esti iskolájába harmincötén iárnak. Az 1962-ben alapított gimnáziumban a régi időkben alig járt munkásvagy paraszt szülők gyereke 1946 előtt nyolc tanteremben átlagosan 120 diák tanult. A mai számadatok: 18 tanterem, 613 tanuló. Jelentősen emelkedett az óvodai férőhelyek száma. Hét csoportban 173 gyerekről gondoskodnak. A községi népművelési tevékenység bázisa
