Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-22 / 17. szám

IMS. Január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Automata eladók és szakácsok A „piros“ ötvenes, s ami mögötte van rCŰ, onnét pedig a tisztító gépbe, amely vékonyan meg­hámozza, csaknem érintetle­nül hagyva a keményítős ré­tegei E szerkezettel minden szem krumplinak majdnem a 20 százalékát meg lehet taka­rítani, ami nemrég még a héjjal együtt a szemétbe ke­rült Ezután a burgonyaára­dat kettéoszlik: egy része tá­rolásra megy tovább. A tá­rolóhelyiség ben gép borítja be a burgonyát szulfit-oldat­tal. A másik részt kések vé­kony karikákra vágják és egy kemencében félkészre pirítják olajban. A burgonya ilyen állapotban eléggé so­káig eláll és nem veszti el se teát, se tápértékét Most a kereskedelmi gép­gyártási intézetben olyan gépsor megszerkesztésén dol­goznak, amely óránkint 10 ezer darab káposzta, sárga­répa és burgonya-fasírozottat tud elkészíteni. Egy másik gépsor minden órában ezer töltött palacsintát produkál. Egy harmadik automata gép­sor ugyanennyi idő alatt öt­ezer adag salátát képes fű­szerrel előállítani. Az ételgyárakban automa­ta szakács által készített fél­kész ételeket hűtőszekrényes gépkocsik szállítják majd a vendéglőknek, étkezdéknek, büféknek. Ott már csak fel kell melegíteni, ízlésesen tá­nyérokra kell rakni azokat s máris elsiethet velük a fel­szolgáló a vendégekhez. A múlt újabb ma­radványai tűnnek •I Szolnok köa. pontjából. Utolsó tégláit bontják a város hires „Me­séjének”. A ros­katag épületek helyén rövidesen fcnnozáns középü­let körvonalai k| Válaszol az illetékes az autóbuszközlakedésse! kapcsolatos kérdése «re Az utóbbi napokban szá­mos olvasónk az autóbusz­közlekedéssel kapcsolatos kérdésekkel fordult szerkesz­tőségünkhöz, — így Jász László, a Palotási Állami Gazdaság SZB-titkára, a szolnoki Menyhárt Józsefné, továbbá a közgazdasági tech­nikum autóbusszal járó diák­jai. A 7-es AKÖV válaszát rö­vidítve közöljük. A Szolnok—Besenyszög között közlekedő autóbuszok késését főként az okozza, hogy a kalauz nélküli jára­tok gépkocsivezetői a jegyek ellenőrzésében még nem bír­nak kellő gyakorlattal. A szokatlan hideg miatt — más vonalakon is — olykor nyolc—tíz autóbusz vesztegel az országutakon. A közgazdasági technikum diákjainak, kik a cukorgyár Zsúfolásig megtelt a mozi helyiség Szajolban, itt tartot­ta zárszámadó közgyűlését a Vörös Csepel Tsz. Öröm és megelégedés tükröződött az emberek arcán, hisz mind­annyian tudták már ötven fo­rintot ér minden munkaegy­ségük. A jó hangulatot még csak fokozta, hogy az úttörők ügyesen összeállított műsor­ral kedveskedtek a szövetke­zeti tagoknak. A csasztuska a csattanós kis jelenetek a tsz életéből ellesett visszá- ságokra, hibákra emlékez­tettek. Nemcsak bíráltak, hanem dicsértek is, kinek-ki- nek érdeme szerint. Vágó Mihály tsz elnök is azzal kezdte beszámolóját, hogy a vezetőség elismerését, köszönetét tolmácsolta a szö­vetkezeti gazdáknak, amiért helytállásukkal, szorgalmas munkájukkal ellensúlyozták az időjárás okozta nehézsége­ket. Dicsérte a párttagok, az asszonvok és fiatalok szorgal­mát Név saerint megemlí­tette a jók között is a leg­jobbakat: Kiacsek Tstván ser­tésgondozót, aki 861 munka­egységet teljesített, s ígv évi keresete 43 ezer forint. Szabó Lajos tehenész 581. Hegedűs D. Sándor fogatos 560. Huli- maí János traktoros 596 egy­séget teljesített. A növényter­mesztésben főleg nők dolgoz­nak. Cselleng Lászlóné 369 eeysétet gyűjtött össze, kere­sete 18 450 forint, Fejes Ká­ról ytié 232, Hegedűs O La- josné 224 egységére több mint 11 ezer forintot kapott. Hosszan sorolhatnánk még a kiválóan dolgozó asszo­nyok, férfiak nevét, h’szen a közös munkában résztvevő 280 tag — az ö«sz taglétszám 360, ebMl 180 nő— mindegyi­ke horz'i'iárult aa Eredmé­nyek eléréséhez. Hogyan is mondta a ts* el­nök? — Ma már elmondhat! ük. hogy tagságunk egy családot képez. Mindinkább kezdünk egyformán gondolkozni, egy nyelven beszélni. Egyre job­ban érvényesül a szövetkezeti demokrácia, évről évre javul a munkafegyelem. Néhány esztendeje még nem ex volt a jellemző erre a közös gazdaságra. Akkor nem igen tartalmazhatott volna a beszámoló ilyen ré­szeket: „A tsz tagok válla­lása alapján biztosítottuk a kapásnövények megművelé­sét. Nagy jelentőséget tulaj­donítottunk az anyagi ösztön­zésnek, a premizálásnak. Tagjaink igyekeztek is nö­velni a terméshozamokat Bátort Jánosmé fél hold föl­dön 22 mázsa kukoricát ter­melt, s ezért 480 kilogramm prémiumot kapott. Hamar Miklósné egy hold területről 36 mázsa kukoricát takarított be, prémiuma 839 kilo­gramm. Papp Mihályné egy hold1 cukorrépája 249 mázsa termést adott Prémiumként 77 kilogramm cukrot vitt ha­za. A tagok munkájáról, szerr- ,ga Imáról sok szó esett a be­számolóban. A vezetésről, a vezetők iránti bizalomról pe­dig a gazdák beszéltek. He­gedűs F Ferenc így véleke­dett: — A jó vezetés és a szor­galmas munka által értük el eredményeinket — A beszámolóban felso­rolt sok számból egyet min­denki megjegyzett, azt, amit a tablóra is piros festékkel írtak, az ötven forintot, Eny- nyit kapunk minden egysé­günkre. A vezetőink is sókat fáradoztak azért, hogy eny- nyit oszthassunk. Megérdem­lik a megbecsülést, az elis­merést — mondotta Szőke Bélámé. Nagyon igaza volt Sári Mi­hály elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának, amikor azt mondta: — öröm résztvermi ilyen közgyűlésen, ahol a vezetők a tagokat, azok pedig veze­tőiket dicsérik. Ez az egysé­get, a kölcsönös bizalmat mutatja. A szajoli Vörös Csepel Tsz- ben ez az alapja a jó gazdál­kodásnak, s az elért eredmé­nyek további fokozásának. A „piros” ötven forintot úgy osztották ki, hogy egyben biztos alapokat teremtettek, s jelentősen megerősítették a közöst. Három óv alatt a szövetkezet tiszta vagyona megduplázódott, s jelenleg meghaladja a 12 millió fo­rintot. A hitelállomány csök­kent, a munkaegység értéke pedig 150 százalékkal nőtt Az 1963-as gazdasági évet 2 millió forint tartalékkal kez­dik. Érthető tehát hogy jó han­gulat uralkodott a zárszám­adó közgyűlésen, « a szajoli gazdák bizalommal tekinte­nek a jövőbe. Nagy Katalin Magyar gyártmányú ruha a holland halászokon, kertészeken A ruházati cikkeket expor­táló Modex, Külkereskedelmi Vállalat vevői közé tartoz­nak a holland cégek. A Sze­gedi Ruhagyár készítményei közül sok kerül Hollandiába. Ezek között találhatók pél­dául a PVC-bevonatú, úgyne­vezett hegesztett esőkabátok. Jól beváltak a polyuretán- habbal bélelt nylon felületű zekék, anorákok is, amelye­ket vatta tűzés díszít. Ezt a könnyű melegítőt viselik té­len a sportolók és a halá­szok, akik számára ezenkí­vül viharkabátot és széleska- rimájú, felhajtható szélű ka­lapot szintén tízezerszámra rendeltek a holland kereske­dők. A holland kertészek kö­zül is sokan viselnek magyar gyártmányú munkaruhát. — Rendszeresen szállít a Modex vászon kertésznadrágokat. A Modex a jövő hónapban Brüsszelben szakmai bemu­tatót rendez s ott a Benelux államok kereskedelmi körei­vel megismerteti új kollek­cióját. Uttörőházban felé kívánnak autóbuszon utazni, a szülésznőképző előtt is szabad a buszra felszáll- niok; s az állomás érintésé­vel folytatniok útjukat. A Kossuth tér felé igyekvő diá­kok azonban nem kerülhet­nek autóbusszal az állomás felé. Egy-egy autóbusz meghibá­sodásakor az AKÖV nem a járatot szünteti meg, csak a rossz kocsit vonja ki — má­sik jármű egvideiű beá'lóása mto-ett — a forgalomból. Az este kilencó’-ás 1-es jelzésű járatra az AKÖV pót­kocsis autóbuszt, annak eset tones hányában két autó buszt indít Ha Kisújszálláson járunk, a gimázium mellett beka­nyarodva hamarosan elju­tunk a „Sziklai Sándor” út­törőotthonhoz. A földszintes kis épület sok vidámságnak és sok hasznos szórakozás­nak az otthona. Ma délután például a traktoros szakkör tagjai szállingóztak befelé úgy fél három tájt. nemso­kára kezdődik a foglalkozás. A sok fülessapkás kislegény jó melegen öltözött, alaposan fagy odakinn, de a műhely­terem se forró levegőjű ám! A tenyérnyi színpad né­zőterén meg a színjátszók gyülekeznek. Népes gárda ez nagyfiúk-lányok. Vidáman ugratják egymást mindaddig, amíg a szakkörvezető meg nem érkezik. A tenyérnyi irodában Dar­vas József igazgató mutatja meg a beosztást. Igencsak ügyeskedni kell, hogy a szakosztályok ne zavarják egymást. Van itt tánc-, színjátszó-, zene és bábszakkör. A tech­nikai érdeklődésű gyerekek­nek traktoros, motorszerelő, renülőrrr del’ező rádiós és fotoszakkörök között lehet válogatniuk. A lányok ház­tartási szakköre iránt is nagy az érdeklődés. Nem sok úttörőház büsz­kélkedhet azzal, hogy telje­sen ép, használható traktora és egy Dodge Weapon gén- koesiia van. Nincs is na­gyobb öröm annál mint az, hogy működés közben sajá­títhatják el a gép körüli is­mereteket, meg amikor jó elméleti előmenetelük jutal­mául kinn a mezőn rövid ideig vezethetik is a trak­tort. Az úttörőháznak egyedül az a baja, mint ami más for­galmas és népszerű intéz­ménynek szokott lenni: szűk. Kicsik a műhelyszobák, szekrényekbe zsúfolva tárol­ják a* szakkörök felszerelé­sét. Mint hallottuk a tervek szerint az év folyamán bő­vítik az otthont. Rá is fér, meg meg is érdemli a há- romszáznyolcvanhét lelkes úttörő, aki hóban, fagyban szorgalmasan látogatja az otthont. Amíg megszemléltük az épületet, megkezdődött a próba a színjátszóknál. Még a Sallai telepről is járnak be és most pirosra csípett orral foglalják el helyüket a többiek között. Marsak: Négy évszak c. mesejátékét dolgozzák ki a szakvezető, Vera néni, azaz Szalai Jó­zsefné pedagógus útmutatá­sa szerint, ö pedig nagyon igényes, néha hatszor-nyolc- szor is elismétel egy jelene­tet, beállítást. A próba után vidám kör­játék, aztán már menni is kell, mert már gyülekeznek hangszereikkel a zenészek. Ök ötkor kezdik a próbát, de már fél ötkor itt gyüle­kezik a hetvennyolc kis ze­nésznek legalább fele. Nem baj, leealább a színjátszók­nak is van közönségük. Sokáig az volt a hiedelem, hogy a pyltnál végzett eladói munka és a konyhai tűzhely melletti folytonos sürgölődés nem lehet automatizált És mégis eljött a nap, amikor az eladó helyettesítése gép­pel megvalósult. A Szovjet­unióban egyre több automa­ta eladó árusít tejet, vajat sajtot cigarettát cukorkát hűsítő italt és sok egyebet 1962 őszén nyílt meg a moszkvai Csehov utcában a „HALADÁS” nevű új auto­mata üzlet. Azt az egyetlen embert, aki ott ül egy vezér­lő asztalnál és figyelemmel kíséri az üzlet valamennyi automata berendezésének működését operátornak ne­vezik. Az ügyeletes mérnök­höz hasonlít aki a banyaiéit készülékek munkáját vi­gyázza. A kiszolgálás ebben a bolt­ban egyszerű, gyors és ké­nyelmes. Mihelyt a vevő be­teszi a pénzdarabot az auto­matába, az elektronikus csá­pok egy pillanat alatt meg­állapítják a pénz értékét a világító blokkon felvillan a behelyezett pénz összege. Ez mintegy jeladás a következő műveletre. Az automaták végrehajtó szerkezete kiad a vásárlónak egy üveg tejet, égj csomag vajat egy cso­magolt sajtot vagy más effé­lét. 24 óra alatt ez az üzlet két és félezer embert tud ki­szolgálni. Az üzleti órákat tetszés szerinti időpontig meg Iahet hosszabbítani: az auto­matáknak ugyanis nincs szükségük vasár- ás Stamep- aapokzm. Érdemes megemlíteni, hogy a „HALAD AS”~ban hiányzik • könyvelő. Ebben a boltban automatikus számvitel van. Különleges számítógépek fo­lyamatos tájékoztatást nyúj­tanak arról, mennyi árut adott el minden egyes auto­mata az utóbbi órában, na­pon, héten, hónapban, sót év- ’ "ben Az egyik kutatóintézet la­boratóriumában most van születőben egy másik érdekes újdonság: zz autotnata-rak- tir. Itt nem lese egyetlen ra­kodómunkás seen. Rendelte­tése textiláruk tárolása lesz. A polcokkal ellátott hosszú csarnokok mentán sínen járó rakodó-automaták gördülnek majd, amelyek élőn meg­adott program azetint mű­ködnek. Ezt a programot a raktár egyetlen dolgozója, az operátor tárcsázza fel. Elég, ha tárcsázza az elektronikta kód néhány számjegyét, mire a rakodószerkezet, a kapott parancsnak engedelmesked­ve, működésbe lép. Megta­lálja a kellő polcot, a szük­séges helyet s oda helyezi vagy onnét felveszi azt a báláit, amelyre szükség van. A közkeletű árucikkek, mint a textil-, a lábbeli, a rövidáru tárolására alkalmas automata-raktárak építése hatalmas, többmillió rubeles megtakarítást eredményez. A Szovjetunió első ilyen raktá­rát a , ROSZTEXTTLTORG" nagykereskedelmi áru telepen építik meg. Igen érdekes újdonságok­kal gazdagodnak a közétkez­tetési vállalatok is. A nép­gazdaság ezen ágának fejlő­dési problémái ma mélyre­ható tudományos vizsgálatok alapján oldják meg. A nagyvárosok minden kerületében gépesített és automatizált ételgyárak épül­nek. Ezek naponta többmil- liónyi levest, főzeléket és harmadik fogást, több száz tonna hidegtálat, félkész húst és főzelékfélét állítanak V>. E célból rendkívül eredeti elgondolása gépeket szerkesz­tenek. Például Moszkva egyik gyümölcs- és zöldség- tárolójában burgonyafeldól- goeó gépsort helyeztek üzem­be. A burgonya sötét lavina­ként ömlik a tartályba és vízsugarak mossák le róla a rátapadt sarat A barna ára­dat ezután hatalmas erejű rtwádff fezzó lángja alá te-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents