Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-18 / 295. szám

1962. december 18. »Az emberek tetszettek a legjobban" Az MSZBT ukrán tagozatának küldöttsége Kenderesen ~ Az emberek tetszettek a legjobban — mondta hatá­rozottan lsesenko elvtárs a fogadás pohárköszöntők izzí­totta légkörében. — Az em­berek, akik minden elképze­lést megvalósítanak, ha bíz­nak bennük. , A Szovjet—Magyar Baráti Társaság ukrán tagozatának küldöttsége látogatott a ken. deresi Vörös Csepel Termelő- szövetkezetbe. Kimerítő or­szágjárás után érkezett a de­legáció hozzánk. Mégis meg­élénkülve hallgatták a szeré­nyen elsorolt eredményeket. Együttérzően helyeselték az állattenyésztési terv túlszár­nyalására, a szakosított gaz­dálkodásra irányuló elképze­léseket. Ez a segítőkész érdeklődés óvta meg őket a zsúfolt prog­ramú nap fáradalmaitól. Pe­dig csak lsesenko elvtársról mondható el, hogy a mező- gazdaság a szakmája: paraszt gyerekből lett a Kijevben megjelenő Kalhoznyik Uk- rain lap főszerkesztője. Nau­menko mémöknő a kahovkai építkezésen dolgozik: Ukraj­na legnagyobb vízierőműve készül ott. A harmadik kül­döttet pedig sokáig keresték a vendéglátók: Lembak elv- társ, a baráti társaság ukrán tagozatának titkára kitűnően beszél magyarul. Az ungvári egyetem magyar fakultásán tanult; Kocsival kellett a vendé­geket körülvinni a szövetke­zeti istállók környékét elbo­rító sártengerben. lsesenko élvtárs lankadatlan figyelem­mel érdeklődött. Mindenen megakadt a szeme: a takar­mány összetételére és hizlal­dák berendezésére egyaránt tett észrevételt. Sokszor nem is éppen hízelgőt. Mert ez volt a látogatás másik jel­lemzője a baráti segítőkész­ség mellett: a kérlelhetetlen őszinteség a hibák elleni küzdelemben. A szövetkezeteik megérez­ték a testvért az elmarasztaló szavak mögött is. Fogadkoz- t&k, hogy hamarosan erejük­től teülően megvalósítják a jótanácsokat. Szeretetüket mindennél jobban kimutatta a pazar vendéglátás. Már na­pokkal előtte készültek a fo­gadtatásra, hiszen a Vörös Csepel-ben nem járt még soha külföldi. Fékezni kellett őket, hogy nehogy Szent Ber­talan éjszakájaként emleges­sék a szövetkezet pulykái ezt a napot. A kultúrházban ezen a napon nyitották meg a Szovjet Ukrajna életét be­mutató kiállítást. Az aszo- nyok pedig nemcsak a fel­szolgálásban jeleskedtek, de kackiás táncokat is betanul­tak. Azt a díszpámát és té­rítőt is ők készítették, amit Balogh Jozsefné a nőtanács nevében ajándékozott a ven­dégeknek. A vendégek meglátogatták | a jövendő traktorosainak tantermeit és hálószobáit. Is- csenkónak elmondtak egy nagyon réginek tűnő történe­tet: a főjegyző robotra ker­gette a kenderesieket a kas­tély építéséhez. Pedig még húsz esztendeje sincs annak, hogy a történet időszerűsé gét vesztette. Éppen azoknak áldozatkészségéből, akiknek képviseletében most lsesen­ko, Naumenko és Lembak a gépmodelleket nézegetik az avult falak között. És akik­nek támogatását naponta ér­zi nemcsak Kenderes, de az egész ország — ahogyan Győri elvtárs, az MSZBT me­gyei elnöke megfogalmazta a két nép barátságának lénye­gét. — Szívünk egy részét hagyjuk az Önök falujában — mondta pohárköszöntőjé­ben lsesenko elvtárs. Min­dennél ékesszólóbban bizo­nyítják ezek a szavak, hogy Kenderes rászolgált erre a ragaszkodásra. — toll — Év vége előtt az ÜZEMEKBEN A Nagyalföldi Kőolajter­melő Vállalat 1625 tonnával teljesítette túl tegnapig az esedékes termelési tervét. Ez egyben azt is jelenti, hogy évi tervüket is túltel­jesítik. A pártkongresszus tiszte­letére vállalt terven felüli 3000 tonna olaj kitermelését azonban nem tudják teljes mértékben teljesíteni. A kö­zelmúltban egy kompresz- szoruk tönkrement és sajnos tartalék nem állt rendelke­zésükre, így több napos ki­esés következett be a ter­melésben. A hideg napok alkalmával vezeték befagyá­suk is volt és ez is hozzá­járult a lemaradáshoz. — A megye kisipari szö­vetkezetei közül már többen teljesítették éves tervüket, így a mezőtúri Ruházati, a törökszentmiklósi Ruházati, a turkevei Ruházati, a ci- bakházi Vegyesipari, a ken- ^yfeli Vegyesipari, a nagykö­rűi Vegyesipari, a török­szentmiklósi Vas- és Faipari, a szolnoki Építő és Karban­tartó, a karcagi Fodrász, a szolnoki Fodrász, a szolnoki Fényképész, a szolnoki Tem­pó, a törökszentmiklósi épí­tő szövetkezetek már napok­kal ezelőtt elvégezték az ez évben rájuk hárult felada­tokat. EREDMÉNYEK - FELADATOK a társadalmi bíróságok munkájában Egy es feladatokat, me­lyeket azelőtt az állami szer­vek láttak el, fokozatosan a társadalmi szervek vesz­nek át. Ez érinti az igazság­szolgáltatás munkáját is. Je­lentős kezdeti lépés volt az 1041/1956. (V. 30.) M. T. szá­mú határozat, amely a tár­sadalmi bíróságok felállítá­sát rendelte el a 300 főnél több munkást foglalkoztató üzemekben. A társadalmi bíróságok hatáskörébe utalta munkafegyelem megsérté­sével, a társadalmi tulajdon megkárosításával, a szocialis­ta együttélés szabályainak megsértésével és a személyi tulajdon elleni cselekmé­nyekkel kapcsolatos egyes ügyeket. A működő bíróságok ta­pasztalatai azt igazolják, hogy a társadalmi bíróságok tagjai kellő érettséggel vé­gezték feladataikat. Tárgya­lási módszereik és döntéseik — az esetek nagy részében jóval nagyobb nevelőha­tást gyakoroltak az egész kollektívára, mint a fegyel­mi, vagy a rendes bírósági eljárások. A dolgozok lg ggyi^ nagyobb érdeklődéssel for­dultak a működő társadalmi bíróságok felé, szép szám­mal és igen aktívan vettek részt a tárgyalásban. A társadalmi bíráskodás továbbfejlesztése időszerűvé vált. Ugyanis a fejlődés el­ismerése mellett sem beszél­hetünk még arról, hogy ezek a társadalmi szervek a gya­korlatban megyénkben be is töltenék szerepüket. Ennek számos oka van. Talán egyik legfontosabb, hogy nem ismertük fel vilá­gosan a társadalmi bírósá­gok jelentőségét. Emellett nehézséget okozott a tapasz­talatlanság is. Sok helyütt bírálták a társadalmi bíró­ságot anélkül, hogy életre- * i hívták és megfelelően fog­lalkoztatták volna. A gyakorlatban azonban az is kiderült, hogy intéz­kedési lehetőségei — szóbeli feddés, írásbeli megrovás, súlyosabb eseteikben pedig csak javaslattételi joga egyéb fegyelmi büntetésekre — szűknek bizonyultak. Voltak visszahúzó, szub­jektív tényezők is. Egyes vezetők fegyelmi jogkörük csorbítását látták a társadalmi bíráskodásban, ped'g valójában nagy segít­séget kaphattak volna a munkafegyelem megszilárdí­tása és a szocialista együtt­élés szabályainak megtartá­sáért vívott harcban. A inegvében Friss levegőt a tiszavárkonyiaknak Tárgyilagos hangú, segítőszándékű levelet kaptunk G. B.-től, a tiszavárkonyi Petőfi Tsz tagjától. Levélírón­kat a szakszerűtlen munka, a szövetkezeti demokrácia megsértése késztette arra, hogy észrevételeit közölje szerkesztőségünkkel. G. B. egyik legszorgalmasabb tag­ja a szövetkezetnek, s joggal bosszantotta őt, hogy a „ku­koricát majdnem a földszlnére vetették, s a borsót össze lehetett volna seperni a vetés után a földön.” TISZAVÁRKONYON is núskodnak, hogy az idén sok kárt tett az aszály, de a szövetkezeti gazdák jól tud­ják, hogy „nem lehet min­dent az időjárásra fogni.” A rossz vetőágy, a szakszerűt­len vetés után a gyenge ter­més nem magyarázható csu­pán az aszállyal. Levélírónk a józanul gondolkodó, segí- tőszándékú tagok vélemé­nyét szólaltatta meg, amikor így írt: „Jobb volna, ha a tagság nem az ostort fog­ná a vezetők felé, inkább szorgalmasan dolgozna és megkövetelné a hanyag munkáért járó felelősségre- vonást.” Igazat adunk G. B- nek „a vezetőség olyan, ami­lyenre a tagság formálja és fordítva is így van ez.” A szövetkezeti gazdáknak — az alapszabály szellemé­ben — módot kell adni arra, hogy véleményt nyilvánítsa­nak a legfontosabb dolgok­ban maguk döntsenek, s a szövetkezet legfelsőbb fóru­mán sürgethessék a hibák ki­javítását. Tiszavárkonyban azonban erre kevés lehetőség volt. Alkalomszerűen tartot­tak vezetőségi üléseket és közgyűléseket. Ezt kifogásol­ja levélírónk, emiatt méltat­lankodnak a szövetkezeti gazdák is. Levélírónk bejelentéseit gondosan megvizsgálta a já­rási tanács mezőgazdasági osztálya, s mi is meggyőződ­tünk róla. a hibák jóval na­gyobbak a Petőfi Tsz-ben a levélben írottaknál. A jegyzőkönyvek arról ta mindössze nyolc vezetőségi ülést és két közgyűlést tar­tottak. Bori Pál elnök ápri­lisban — a tavaszi munkák előtt — nem volt kíváncsi a vezetőség többi tagjának a véleményére. A nyári be­takarítást megelőzően sem hívták össze a közgyűlést. Mi más ez, mint a szövetkezeti demokrácia megsértése? A vezetőség és a közgyűlés ha­táskörébe tartozó ügyekben az elnök intézkedett. A kol­lektíva bölcsességének, véle­ményének figyelmen kívül hagyása, — nem egyszer torz intézkedéseket szült Tisza- várkonybar A SERTÉSGONDOZÓK követelésére — a korábban jóváhagyott normát — az elnök megváltoztatta és visz- szamenőleg felemelte a jóvá­írható munkaegység mennyi­ségét. A beretvási és a kis- tanyai részen negyven-negy- venkét tagnak megengedték, hogy a lekaszált füvet haza- vihessék. Mintegy 50—60 mázsa szénával csökkentet­ték a közösség takarmány­készletét, ráadásul a fuvar­díjat sem fizették meg. Bá­rány Miklós és Farkas Sán­dor rizsőr — szintén az el­nök jóváhagyásával — a ki­élt rizstelepek szénatermá- sét lekaszálták. Jóváírták nekik a munkaegységet, ezenfelül mintegy 80 mázsa szénát saját zsebükre érté­kesíthettek. Az elnök szavára utalvá­nyozás nélkui adtak ki árpát megalakí­tott társadalmi bíróságok munkáját vizsgálva megál­lapítható, hogy ahol gazdára és támogatóra talált a bíró­ság, ott a lehetőségekhez ké­pest működött és nem is eredménytelenül. Az is tény azonban, hogy a bíróságok munkáját elsősorban az igazgatók álláspontja befo­lyásolta, ugyanis azok dön­tötték el, milyen ügyeket tárgyaljon a társadalmi bí­róság. Előfordult például a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál — ahol 1962. év februárjáig mérsékelten, de azért műkö­dött a társadalmi bíróság —, hogy az igazgató és a társa­dalmi bíróság elnöke közötti nézeteltérés miatt több ügyet az igazgató nem utalt a bíróság élé. Ilyen a helyzet Jászbe­rényben — például az Aprí­tógépgyárban, ahol nyolc ülnök is dolgozik, — társa­dalmi bíróságot is választot­tak, de ügyet nem tárgyal­tak. Pedig ahol a társadalmi bíróság működését komolyan vették, ott az eredmény sem máracLt el. Például a Jász- kiséri Gépállomáson, ahöl az igazgató és a társadalmi szervek egybehangzóan a bí­róság működésének tudják be, hogy az iszákossá# meg­szűnt, hogy a megyei gép­állomások közül ott a leg­kevesebb a baleset, hogy megszilárdult a munkafegye- lerri. Megállapítható tehát, hogy tapasztalataink — nagyon je­lentősek. Megvan megyénk­ben is a reális előfeltétele a társadalmi bíráskodás to­vábbfejlesztésének. A közel­múltban ennek akadálya csak a jogszabályi rendelkezés hiánya volt. Ez azonban az 1962. évi 24. számú törvény- erejű rendelettel, valamint az ezzel párhuzamosan meg­jelent 56/1962. számú SZOT Elnökségi határozattal meg­szűnt. Eszerint — minden olyan állami vállalatnál és egyéb állami gazdálkodó szervnél, amely 100 főnél több dolgo­zót foglalkoztat, 1963. évi jonuár hó 1. napjától kez­dődő két hónapon belül a társadalmi bíróságokat meg kell választani. Azokon a helyeken viszont, ahol. a társadalmi bíróság a koráb­bi 1041/1956. M. T. sz. SZOT határozatának megfelelően már megalakultak. ott a jövőben a jelen rendelkezé­Befejezte évi munkáját — Szolnoki Téglagyár be­fejezte ez évi munkáját. Je­lenleg mindössze huszonné­gyen dolgoznak, a gépek téli nagyjavítását végzik. A már­cius 20-i kezdetre tökélete­sen előkészítenek minden berendezést. Üj földszállító­szalagot is üzembe állítanak, amely lényegesen megköny- nyíti az eddig kézierővel végzett munkát. Nagy gondot okoz a tele­pen levő és még el nem szállított tégla sorsa. Csupán az építőipari vállalat közel ' kétmillió megrendelt téglát még a mai napig sem szállí- j tott el, holott határidejük mái lejárt. | sek szerint kell, hogy foly­tassák munkájukat. A társadalmi bírósá­gok megválasztásáról és ezt követően munkájuk zavarta­lan biztosításáról az illetékes szakszervezetek gondoskod­nak, melyek kötelesek a vá­lasztásokat is előkészíteni. A már említett vállalato­kon túlmenően a SZOT az illetékes miniszter egyetér­tésével elhatározhatja a tár­sadalmi bíróságok megala­kítását a SZŐ VOSZ felügye­lete alá tartozó szövetkeze­teknél, államvasutaknál, va­lamint a Kisipari Szövetke­zetek Országos Szövetségé­nek és a SZOT-mak egyet­értése mellett olyan ktsz-ek- né] is. ahol a dolgozók lét­száma a száz főt meghaladja. * Beszélni kell azokról a tennivalókról, melyek a kö­zeljövőben a társadalmi bí­róságok megszervezésében előttünk állanak. A megyében a 24. tvr. ér­telmében közel nyolcvan olyan — 100 személynél töb­bet foglalkoztató — vállalat, üzem van, ahol társadalmi bíróságnak kell működnie. Ezen túlmenően negyvenen felüli olyan földművesszö­vetkezet, kisipari szövetke­zet van, ahol 100 dolgozónál több van, azonban a fel­ügyeleti szervek intézkedése a választás előfeltétele. • • Összesen tehát közel 120 gazdálkodó egységnél működne társadalmi bíróság 1963. január 1, illetve az azt követő kéthónapá szervezési idő után — ha a választások eredményesen megtörténnek. Megjegyzem, hogy a me­gyében 40 vállalatnál az 1041/1956. M. T. sz. hatá­rozat alapján már volt tár­sadalmi bíróság választás az elmúlt években. Ilyen válla­latoknál (gazdálkodó szer­veknél) a SZOT Elnökség 56/1962. sz. határozata alap­ján új választást nem kell tartani, de a korábban meg­választott társadalmi bírósá­goknak azonban a tvr. és a SZOT határozat rendelkezé­sei szerint kell müködmiök. • Az elmondottakból látható, hogy a társadalmi bíróságok választása, zavartalan mun­kájának biztosítása igen ko­moly feladat. A szakszerve­zeti bizottságok ezzel a fel­adattal megfelelő támogatás, a munkába való résztválla- lás nélkül, egymagában csak nehezen tudnának megbir­kózni. Szükséges a vállalat pártszervezetének, igazgató­jának támogatása most a szervezéshez, később pedig a bíróságok zavartalan műkö­déséhez. Fontosnak tartom a figyel­met külön is felhívni me­gyénkben a közel 900 főt kitevő népi ülnökökre, akik a társadalmi bíróságok tag­jaiként, vagy mint a tárgya­lások aktív résztvevői, az eredményes munkához meg­felelő segítséget tudnak nyújtani. Nagy jelentőséget tulajdo­nítok a jogászok szerepének a társadalmi bíróságok mű­ködésével kapcsolatban. Azon túlmenően, hogy a tvr. 33. §. (3) bekezdése va­lamennyi jogász számára kötelességévé tette a társa­dalmi bíróságok segítését, a megye jogászai tudják és ér­tékelik ezt a jelentős előre­lépést társadalmunk fejlődé­sében, és ehhez a munkához lelkesedve nyújtanak majd segítséget. • A társadalmi bíráskodás­nak a szocialista tudat ki­alakításáért, a szocialista jogi és erkölcsi normáknak, a szocialista együttélés sza­bályainak betartásáért folyó munkában jut nagy szerep. Munkánk eredménye — mely a társadalmi bíróságok működésében jelentkezik — majd jelentős lépés lesz a szocializmus építésének előt­tünk álló időszakában azon az úton. melyet az MSZMP VIII. kongresszusa ielölt meg számunkra. Dr. Kvhnvár T ászló megyei bírósági elnölí w.^ a magtárból. A kertészeti dolgozók ellenőrzés és beter- helés nélkül vihettek haza zöldségféléket. Tíz hold má­sodvetésű borsót munkaegy­ség jóváírás nélkül a szárá­ért szedték fel a tagok, de senki nem ellenőrizte: mi­ért viszik el a hüvelyt is Az ellenőrző bizottság el­tűrte, sőt maga is szaporí­totta a visszaéléseket. Az el­lenőrző bizottság elnöke is kukorica ritkítás címén a jól fejlett címeres szárakat vitte haza. Több tagnak a megengedettnél nagyobb a háztáji szőlője. Az említett rendellenessé­gek, az alapszabály be nem , tartása és a kivételezések I sértik a dolgos, munkasze-: rető igazságszerető tagok ön- i érzetét. Azt sem tartották helyesnek, hogy a közgyűlés megkérdezése nélkül negy­ven tagot — az őszi munka­csúcs idején — elengedtek a cukorgyárba dolgozni. A szolnoki járási tanács mezőgazdasági osztálya az utóbbi időben több vizsgálatot tartott a tsz-ben. Tapaszta­lataikat levélben is közölték a tsz vezetőségével. Felhív­ták a figyelmet a szövetke­zeti demokrácia visszaállítá­sára, a jogtalanságok meg­szüntetésére. A tiszavárkonyi Petőfi Tsz-be új szakvezetők ke- j rültek. Hét hónappal ezelőtt Németh István lett a főál- ! lattenyésztő. A gondos szak- j ember iránvítása már az ■ eredményekben is tükröző- j dik. Az állattenyésztés bévé- I tele félmillió forinttal meg haladja a tervezettet. Októ- I bér 1-től a lazaságokat el- ' néző agronőmus helyett Ró- nyai Antalt vették fel. A j kertészet élére Dnmnko- ' András, az alcsiszigeti álla- J mi gazdaság tehetséges szak­embere került. AZ ÜJ SZAKVEZETŐK igyekeznek rendet csinálni a tsz-ben, a szorgalmas, mun­kaszerető gazdákra támasz­kodva. A kertész és az ag- ronómus nem vette át a Tó­szegi Gépállomás traktoro­saitól a rossz minőségű mélyszántást. Rónyai Antal leleplezte a traktoristákat, akik előhántást és 26—32 centiméteres szántás helyett 40 centiméteres szántást akartak elszámolni. Csupán október III. dekádjában 1887,50 forinttal akarták a tsz-t megkárosítani. Elkészült a Petőfi Tsz-ben az előzetes, jövő évi terme­lési terv. ’Százharminc hol­don akarnak kertészkedni és ott munkaigényes növényt termeszteni, hogy lehetővé tegyék a magasabb jövedel­met és a tagok foglalkozta- . tását. Ezek helyes törekvé- j sek, de megvalósításukhoz j teljes rend kell. Gyakran i keresztezik a szakvezetők intézkedéseit — a gépkocsit, a fogatokat és a munkába beosztott embereket másutt találják. Ez elkeseríti őket és rontja munkakedvüket. ÖNMAGÁBAN senki sem csalhatatlan. Bori Pál el­nöknek is látnia kell, hogy az olcsó népszerűség, a ta­gok egy részével a többiek rovására tett kivételezései a közösség kárára vannak. A kollektíva megkerülésével, az emberek véleménye nél­kül nem lehet eredménye- j sen vezetni. A jó közös gaz- | daság előfeltétele és éltető j eleme a szövetkezeti demok rácia, amit haladéktalanul vissza kell állítani. Az új szakemberek jelen­léte, a mezőgazdasági ősz- j tály Javaslatainak megváló- | sítása. a szövetkezeti demok- ' rácia betartása kimozdíthat- j ja a mélypontról a Petőfi j Tsz-t. A várkonyiak adott- [ ságai kedvezőek, s rövidesen : a jól gazdálkodók közé ke ! rülhetnek. Mathc László í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents