Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-16 / 294. szám
1962. december 16 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Petri György: VonatlépcsŐM az éjszakában Vonatlépcsőn, az éjszakában ülök a súlyos szélzúgásban Az út: végtelen kukoricás, csak néha csap fel valami más fekete lángokkal a földből — pillanat-fák az örök csöndből Elfut a föld. A szelet nézem, s a szél engem néz a sötétben Hány éve futunk, mindig együtt, és egymást el nem engedhetjük. Futva, pörögve, fúlva, fenn s lenn együtt és mindig egymás ellen. — Hullám a vízen, por a földön — utánam fordul, ellenem jön Egymásra törünk — hab a partra, egymáson túl sosem haladva. O lát engem, én hallhatom csak, szörnyű karjai kavarognak. Láthatatlanul fölkap, érzem, forgok áttetsző tenyerében. Itt vagyok — hangzik — itt. Elém ált mindenfelől ő jön felém már. Es akármerre menekülnél: a fa is görcsös, gyökérző szél, a föld elszunnyadt, végtelen szél, a víz tajtékzó tarajos szél, a má mögé bújtál, miben hittél, a fal is zúgó, megkövült szél. Vomatlépcsón, az éjszakában, ülők a súlyos szélzúgásban. Didergek. Fölkászálódom hát. Elfut a fald. Futnak a talpfák. ,. Boros Zoltán: Reggel Tápászkodik a reggel. Nyújtózó kezébe akadt a sötét és elhasadt. Az éj zsebébe nyúlok csillagért, de nincs már rezdülésnyi sem. Ügy ni a város, ahogy megébred a fény. Házakról hull le az éjjel szürkére kopott vakolata. A járdán messzire göngyölődik az éjszaka fekete szőnyege. Kapuk ásítanak csikorogva. Motor barren amott, s a visszhang koppon a tűzfalon és leesik. Léptek üteme harsán; a város szívdobogása hömpölyögteti már utca-erekben az embereket. Donkó László: Nyugati zápor Hull a nyugati zápor rakétakilövőkre, galambokra; megázol te is, kedves, őrökre. Az agyún rozsdafoltok, tollászkodnak a gerlék, kontyod te is kibontod, a szelek hadd legeljék. Keleten csüng a nap már, ott simul kezedben, tavaszt jelez a naptár ■ tavasz len menthetetlen. PILLANATKÉP EGY ASS Erdős Györgynét keresem. — Biztos lent van az osztályon — mondják munkatársai Nekik olyan természetes, melyik osztályon, hogy nem U merek rákérdezni. De amint megérkezik, azonnal megtudom. Szóhoz sem haqy jutni, máris mondja, hogy milyen kellemetlenség éne: a megyei tanácsnál adminisztrálás közben elkallódott a kongresszusi versenyvállalás teljesítéséről szóló jelentésük. Az értékelés pedig ma van. Azt nem lehet megtenni. hogy e nélkül döntsék el a sorrendet. Mit szólnának azok, akik a vállalások teljesítéséért olyan keményen megdolgoztak. Abádszalóki leánykákén mint tanácsi alkalmazott kezdte, hamarosan a tanácsok megalakulása után. S éppen beszélgetésünk napján volt tizenegy éve annak, hogy járási tanácselnök helyettes. A tanácsapparátusban töltött ti pedik évben végezte el a gödöllői agráreguelemet. Mindennapi munka, család- és gyermeknevelési gondok mellett. És nem is akárhogyan, mert a termelőszövetkezetek üzemszervezéséről ötös diplomatervet készített. S ha itt lakna, neki indulna még egy diploma megszerzésének. Meri csak mióta a törökszentmiklósi járásban dolgozik, azóta látja, menynyivel több öntözési szakember kellene ide. S képzeletben máris feltérképezi a járást, a Kunságot, meghúzza a csatornákat. Tudja, hol kell legjobban a víz, hogy ne legyen több olyan kegyetlenül fukar esztendő, mint ez az év is volt. Dehát így nem tud nekivágni. Egy év óta, amióta itt dolgozik, minden nap hazajár Jászberénybe. Nem akar albérletbe menni, hisz van otthona. Csak hát azért utaznia kell naponta hat-hét órát. S mindez csak akkor okoz neki gondot, ha esténként közgyűléssel vagy valami más megbeszéléssel kell ment oldania a irt tv műn kaidőt. B E. i Pécsi levél A túrkevei színjátszók szép sikere Pécsett — Izgalmas vita a színjátszómozgalom létjogosultságáról A Népművelési Intézet Műsorpolitikai Osztálya nemrég Pécsett rendezte meg a színjátszó mozgalommal kapcsolatos szokásos évi munkaértekezletét. A kétnapos tanácskozáson a minisztérium, a megyei tanácsok illetékes művészeti előadói, * a tanácsadók referensei, munkatársai is meg jelentek, Szolnok megyéből több mint harmincán vettek Tészt. köztük a túrkevei színjátszók is. A túrkevei kiváló színjátszó együttes bemutatkozása (Brecht: „Car- rar asszony puskái” előadása) a vártnál nagyobb sikert aratott. Ez a siker nemcsak Brechtnek köszönhető. Csillagos jelesre vizsgázott az Együttes (szándékosan nagy E-vel írom) loollektív szelleme is. A túrkeveiek mellett a debreceni Kis Színpad (Saroyan: Halló, ki az? című egyfelvonásosával) és a miskolci művelődési ház együttese (L. Vette: Szenteltvíz és kokain című komédiájával) is fellépett. Mindkét együttes vereséget szenvedett — sportnyelven szólva — a kis túrkevei csapattól, hiszen a debreceniek elvesztek a technikában. a fényhatásokban, a miskolciak viszont a vígjáték eszmei mondanivalóját sikkasztották eL 'ralán a bemutatóknál is * érdekesebb, szenvedélyesebb volt az a vita, amely a szín játszómozgalom létjogosultságáról és korszerűségéről szólt. A vitára Kiss János debreceni újságíró az „Alföld”-ben megjelent cikke adott alkalmat. A vitatott cikk a műkedvelő színjátszás felett a halálharangot kongatta meg, mondván: a TV színházi közvetítései, a színházak tájelőadásai tökéletesen kielégítik az igényeket — nincs szükség a színjátszásra. Kiss János „elmélete” születése pillanatában kudarcot vallott. Számtalan hozzászóló hangoztatta, bizonyította a mozgalom létjogosultságát, eredményeit, feladatait. Hosszú lenne ezeket a figyelemre méltó érmeket mind felsorolni. Egyet-kettőt mégsem árt megkockáztatni: — Ha nem lenne színját szó mozgalom, ki kellene találni, hiszen ebben az országban mintegy hárommillió tsz-paraszttal a hivatásos színház még mindig nem találkozik rendszeresen — A mozgalomnak oly korszerű feladatai vannak, mint például az embernevelés. A több éve eredményesen együtt dolgozó együtte sek — és nem alkalmi csoportok — példái épp azt mutatják. hogy a kiforrott és színvonalas munka mögött nevelés, méghozzá: embernevelés rejlik — Az egyre növekvő szabad idő helyes felhasználásában is nagy jelentősége van a mozgalomnak. Kiváló szín játszóink például oly sokirányú érdeklődéssel rendelkeznek, kulturális kincs etn- ket oly szívesen szívják magukba, hogy sohasem unatkoznak. mindig megszervezik szabad idejüket, nem kény szerülnek a kncsmázásra. s/asznos volt a pécsi tíj*■ konferencia. A mozgalom megyei vezetői tisztábban látják a feladatokat s jobb munkával bizonyítják a színjátszás létjogosultságát, korszerűségét. Műkedvelő rendezőink pedig az előadások színvonalasabb színrevite lév el készülnek a következő tájkonferenciára, melyet Szolnokon 1963. március végén kíván megrendezni a Népművelési Intézet. Dénes Pál Hetvenötezer üzemi dolgozó a munkásakadémiák előadásain A munkásakadémiák szervezése országszerte befejeződött, az előadássorozatok mindenütt megindultak, s a Szakszervezetek Országos Tanácsában összegezték az eddigi tapasztalatokat. A számszerű fejlődés — bár nem est tartják a leglényegesebbnek — ezúttal is figyelemre méltó: amíg az elmúlt oktatási idényben 1.000 munkásakadémiai tagozat működött 60.000 résztvevővel, most 1250 tagozaton mintegy 75.000 hallgató fejleszti általános műveltségét éS —nlrwia« tudását. PEDAQÓQIAI FELÜLETESSÉQ A karcagi Gábor Áron fiúkollégiumban 1961-ben a „szocialista tanuló brigád” cím elnyeréséért, az ISZM keretén belül, versenyt indítottak. Az akkor még harmadikos tanulókból álló kollégiumi brigád tagjai elhatározták, hogy kollektívájuk névadójául a mártírhalált halt kommunista újságírót: Rózsa Ferencet választják. Egy véletlen elírás következtében ez a brigád Rózsa Sándornak, a XIX. század első évtizedeinek híres betyár-alakjainak nevét viseli. A névváltozás története lényegében eddig tart. Látszólag mindez érdektelen. Különösképpen akkor, ha elmondom még azt is, hogy a kollektív munka gyümölcse beérett: elnyerték a szocialista brigád kitüntető címet, s viselték is még nem is olyan régen. (Ugyanis a közelmúltban visszavonták ezt az elismerést.) A „névváltoztatást” nem tartom szerencsésnek, sőt bizonyos pedagógiai szempontok alapján a „káros” szót is használhatom. Vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat, s akkor pontosan megjelölhetjük a személyiség kialakulásában oly fontos eszménykép-választás jelentőségét A postpubertás- korban lévő ifjú vagy leány eszményképeit azoknak az ismert, jó, lenyűgöző követendő tulajdonságai, jellegzetességei alapján választja ki, azaz önmagát is szeretné az „eszményiek” birtokosának vallani. Hogy « mennyire igy van, a fenti példa la igazolja. A brigád egyik tagjával beszélgetve megtudtam, hogy a névcseréiddé* körülményeit a tagok is Ismerik, ám mégis ragaszkodtak aa áj keresztnévbe*, mert aa a romantikus — igazságos — betyártípus vonzóereje jóval nagyobb a lékükben, mint aa általuk ah* ismert Rózsa Ferencé. Következésképpen egy újabb viszontcsere nagy eUenólláa- ba ütközne. Természetei la, hiszen a Rózsa Sándor neve alatt részesültek azámtahm dicséretben, • végül a szocialista címet is. mint Ilyen nevűéi kapták meg. Ezek mindazt a merev tartózkodást, amely e fiú szavain is átérzik. Kérdésem annyi csupán, hogy milyen ismert szocialista emberi tulajdonságok jellemezték Rózsa Sándort? Meggyőződésem, hogy ilyenekre nem fognak akadni. Rózsa Sándor valóban élt, úgy a XIX. század első két- három évtizedében, tettei a népi hagyományok túlzásai következtében váltak közismertté, s mindezt csak fokozza a köztudatban, Móricz híres regényhősének „élete”. Nem kutatom olyan tulajdonságait, amelyek a szocialista embertípus kialakításában, mint eszményiek jelentősek. Nem, mert nincsenek. A Rózsa Ferenc kommunista mártírt, minden magyar újságíró példaképének életét jól ismerem. Tőle meg lehet tanulni szocialista módon dolgozni, élni, tanulni. Tudom, hogy a betyár- világ romantikája vonzó. Magam is szerettem volna gyerekkoromban indián törzsfőnök lenni. Aztán« amikor, mint úttörő, Ságvá- riról hallottam azt, ami másoknak köztudomású volt már, akkor titokban szemüveget hordtam és olyan akartam lenni, mint & Azóta felnőttem, tudom mri kell temem. Ezek a tizennyolcadik évüket lassan elérő fiatalok még nem felnőtt emberek! A kollégium pedagógusait én meg nem oktathatom ki. Mert azt értem, hogy egy brigád Gagarin nevét veszi fel. Ebben a névben van követendő eszmény, akár • fegyelmezettséget, a haza iránti alázatos odaadást, s száguldani vágyást, s győzni akarást, akár a pártszeretet eszményi tulajdonságait is bontom H. De kérdem: Rózsa Sándornak má köze vau a szocialista eszmeiséghez? Nem mondom, hogy árt megismerni egy-két órai előadáson keresztül Rózsa Sándor, alföldi betyárvezér életét De akkor, hat ex Ró- aaa Ferenc «Ívtárs. a magyar munkásmozgalom mártírjának megismeréséről v*űé gyakorlati lemondást jelenti, akkor ez a pedagógiai felületesség bebizonyította károsságát Fábián Főtér A mezőtúri Dózsa György Csendes, nyugodt beszédű férfi Suba István, a mezőtúri Vörös Október Tsz elnöke. Ám amikor találkoztam vele, nem az elnöki teendőkről, hanem Tőrő Pálról, a mezőtúri Dózsa Györgyről beszélgettünk. Mert a tsz elnök szűkre szabott szabadidejében •régóta kutatja a levél és könyvtárakban, — hallgatja, jegyzi az idős mezőtúriak elbeszélései alapján a híres parasztfelkelő portréját. Szenvedélye, ha nem is szakmája a história tudománya, hiszen nem is olyan rég még Lenin- grádban tanulta Suba István az agrárközgazdaságtant. Mi az igazság? Történelmi méretekben a történelmi igazságot bizony nem egyszerű feladat rekonstruálni. — így van ez Törő Pállal is — mnodja a tsz elnök-történész. — A róla szóló száj- hagyományok igen ellentmondók Egy bizonyos, a múltban igyekeztek elhallgatni és meghamisítani emlékét. Ma már tudjuk, hogy nem szubjektív okok. hanem a parasztságot sújtó belső és külső elnyomás, kizsákmányolás szörnyűségei adták a felkelők kezébe a fegyvert. De hogyan zajlott le az egyébként csírájában elfojtott Törő Pál felkelés? „A vásárhelyiek is tartsanak hát velünk.,,M 1752-ben egy Machdermoth József nevű katolikus német tiszt feljelentette Polgári Mihály református túri prédikátort felségsértésért. Az akkori vármegye székhelyre, Egerbe vitték a papot, megkínozták, bebörtönözték, de később megszökött. Ügy gondolták, a túriak szabadították ki, ezért a város több tekintélyes polgárát hasonlóképpen bebörtönözték. Erre felzúdultak a túri parasztok és egy kisnemesben, Törő Pálban megérlelődött a nyűt ellenállás gondolata. Törő gyerekkori pajtása Hódmezővásárhelyen szolgált, aki elújságolta, hogy Vásárhelyen Pető Ferencék foglalkoznak a felkelés gondolatával. Futárok jöttek-mentek Mezőtúr és Vásárhely között, Törő levelet is menesztett Petőnek: ^. a mi szándékunk az. hogy mind végig és mind véflg kurucok legyünk. A vásárhelyiek is tartsanak hát velünk, ha van kedvük a ku- ru cságra”. Nem sokkal később Pető Ferenc Mezőtúrra látogatott, s a hóz előtt, ahol megszállt, a titoktartás ellenért! hatalmas tüntető paraszt tömeg gyűlt össze... Rákóczi, vagy Törökország? Érdekes megjegyezni, hogy bár Rákóczi 1735-ben halt meg, ezt még 1753-ban sem tudták Mezőtúron és Vásárhelyen. Éppen ezért Törő Pá- lék azt akarták, hogy Munkács felé menjenek, s az útközben összegyűlő paraszt- sereg végül Rákóczit kérje fel a felkelés vezetésére. Pető Ferencék Törökország felé kívántak haladni, mert Petőnek törökországi kapcsolatai voltak. Végül is a túriak akarata jutott túlsúlyra. 1753 pünkösdjének első vasárnapjára tűzték ki a felkelés időpontját. A bukás Mint tudjuk, a Törő Pál- féle felkelés mielőtt kirobbant volna, elbukott. A mezőtúri Sinai bereknél lett volna a találkozás, ahol most lakóház van. Vásárhelyről azonban csak tizenhatan jöttek el, de közülük is hiányzott a vezér, Pető Ferenc. Azt mondta: előre siet újabb felkelőket szervezni, de az igazság az volt, hogy útközben megtudta: kiderült minden, ■ ezért megszökött Makóra, A kicsi, gyengén felfegyverzett, szervezetlen csoportot hamar lefegyverezték. A parasztokat örök katonaságra, kényszermunkára, börtönre Ítélték. A menekülő vezéreket is elfogták. Törőt a tanyáján, Petőt Makón, Bujdosó Györgyöt Debrecen felé menekülve. Mindhármójukat fejvesztésre Ítélték. — Törő négyfelé vágott holttestét Mezőtúron, Petőét pedig Vásárhelyen tették ki elrettentő például. Ennyit a Törő felkelésről, habár Suba István kutatásai alapján oldalakat írhatnánk róla. A tsz elnök-történész már több előadást tartott a városban erről a témáról, s a kutatásait jelenleg is folytatja. Igyekszik minden homályos részletre fényt deríteni. mert ahogy mondta: — Mi Törő Pál késői unokái tartozunk annyival a mezőtúri Dózsa Györgynek, — hogy felkutassuk életének minden részletét. Ehhez kívánok magam is hozzájárulni szerény munkámmal. v — bubor — A TIT elnökségi ülése A TIT megyei szervezete hétfőn kibővített elnökségi ülést tart a társulat helyiségében. A napirenden beszámoló szerepel a párt VIII. kongresszusáról, amelyet Lázár Mihályné, az SZMT vezető titkára tart. Lévai István megyei titkár az 1962 '63. évi ismeretterjesztő munka eddigi tapasztalatairól számol be
