Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-11 / 289. szám

1982. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A KULTÚRA NYOMÁBAN AZ APRÍTÓGEPGYÁRBAN Aránylag kevés időt töltöttünk a Jászberényi Aprító­gépgyárban ahhoz, hogy teljes, részletes képet kapjunk arról: a gyár szocialista brigád címért küzdő dolgozói miként teljesítik a ^szocialista módon élni, dolgosmi, ta­nulni" jelszó egyik fontos részét: a tanulást. Itt nem le­hetett a szokásos „ennyi a terv, a felajánlás, és ennyire teljesítették“ mechanizmust alkalmazni, mert a tanulás fogalmába szocialista brigádjainknál ma már sókminden beletartozik. A gyakorlatban persze csak egy-, vagy kétféle tanu­lási formába kapcsolódnak be a szocialista brigádok tag­jai itt, az Aprítóban is. Ennek ellenére nehéz pontosan felmérni: pontosan itt tart egy brigád, vagy a brigádnak valamelyik tagja. Az Aprítógépgyárnak ti­zenkilenc szocialista és szo­cialista címért küzdő brigád­ja van (összesen 149 fő). Az idei április 4-én negyvenhár­mán kapták meg a kitünte­tést. A tizenkilenc brigád kö­zül csupán egy számít „kez­dőnek”, ez is március óta dolgozik és tanul. A tizenkilencből négyet lá­togattunk meg. Az első a forgácsoló műhelyben dol­gozó Ilonka József, öttagú csúcsesztergályos gárdája volt. A Béke-brigádot az üzem legjobbjai között tart­ják számon. Fiatal, lelkes gárda. A brigádvezetőt kivé­ve, mindenki iskolába jár. Szabó Zoltán a szolnoki gép­ipari technikum harmadéves levelező hallgatója. A töb­biek szakmunkástovábbkép­zésre járnak. Kéthetenként a munkásakadémia, vagy a po­litikai előadások hallgatói között is láthatók a brigád­beliek. Takács György emel­lett szorgalmas könyvtárlá­togató. Már egyszer elnyer­ték a címet, most ismét az esélyesek között nél is közösen segítettek. Két dolgozónak saját tv-je van, ők rendszeresen nézik is a műsort. — Nálunk is vannak azért gondok — mondta a brigád­vezető —, habár Dóka Mi­hály technikus, a patroná- lónk, mindenben segít, ha­vonta szakmai előadásokat tart számunkra. De hol? A tanműhely feletti raktárhe­lyiségben. ami nem felel meg ennek a célnak. Ezen Dóka elvtáms sem tud segí­teni. Azt is szeretnénk, ha legalább két ha vönként összehívnák az üzem szocialista brigád vezetőit A sertéstenyésztést segítő akciókról emlegetik őket. Farkas Sándor a vezetője a tizenöttagú Tyitov-brigád- nak. Farkas elvtárs nemrég háromhónapos pártiskolán vett részt Egyszer már el­nyerték a szocialista brigád címet. A gyár egyik legjobb SZAKTANÁCS Néhány hasznos tudnivaló a kukorica vegy­szeres gyomirtásáról A KUKORICA vegyszeres gyomirtása hazánkban roha­mosan terjed. Megyénkben even te mintegy 160 000 kát holdon termelnek kukoricát. Vegyszeres gyomirtást a te­rület 10 százalékán, tehát kö­rülbelül 16 000 kát. holdon végeztek. A vegyszerezés ide­je, módja a hazai kísérleti eredmények és üzemi tapasz­talatok gyarapodása révén állandóan fejlődik, módosul. A kezdeti módszerekhez való ragaszkodás tehát nem indo­kolt: A különböző szántóföldi és kertészeti kultúránk országo­san 30—60 százalékban gyo­mokkal borított és ennek következtében a gyomkárté­tel (10 éves átlagban számít­va) 20—25 százalék. Valószí­nű, hogy az egyes könnyen gyomosodó növényálomá- nyukban, mint például a ku­koricában a gyomkártétel még nagyobb is lehet. Szá­mos megállapítás utal arra, hogy a kukoricában más kul­túrákhoz képest a gyomirtás termésnövelő hatása a legje­lentősebb. Kísérleteink rá­mutatnak arra, hogy több év átlagában a kapálatlan ku­korica táblán a gyomkártétel 75—80 százalék volt. KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a kukorica fejlődése szempont­jából legjelentékenyebb a korai gyomosodás. Mivel nagy térigényű növény, a gyomok megtelepedéséhez és fejlődéséhez kedvező feltéte­leket biztosít. Mikor a kuko­rica eléri a 3—4 lombleveles (10—15 eent!r»é+e"«r> ^moló- giai állapotot, fejlődése, illet­ve növekedése meglassul. Ez — az időjárási viszonyoktól függően — 2—3 hétig tart, miközben az egyéves és évelő gyomok tömegesen előtörnek. Ezért fontos, hogy az első ka­pálást vagy kultivátorozást időben végezzük el. Az első kapálás megkésett végzése a kukorica termését döntően befolyásolja. Adott viszo­nyaink között mezőgazdasági üzemeink nagv részében még nem tud iák időben elvégezni e munkát. A vegyszeres gyomirtás al­kalmazásának célja, hogy a gyomok káros hatását meg­akadályozza. A jelenleg hasz­nálatban lévő kloraminotria­zinok (Simazin, Atrazin, Hungazin) azonban nem nyújtanak megfelelő segítsé­get a gyomok elleni küzde­lemben. Ez nem a vegysze­rek hatásától, hanem az al­kalmazásuk módjától függ. Az említett vegyszerek csak nedves talajokban fejthetik ki gyomirtó hatásukat. Ezért lehetőleg esős időben, vagy olykor permetezzünk velük, amikor a permetezést eső kö­veti, egyébként a kívánt ha­tás elmarad. A vegyszerhatás szempont­jából a tavaszi és a nyár ele­ji átlagos csapadékviszonyok döntőek. Tehát amennyiben tavasszal permetezünk, úgy a csapadék mennyisége ha­tározza meg elsősorban a gyomirtás sikerét. Az eddigi hazai és külföldi tapasztala­tok szerint április, május, június hónapokban összesen legalább 150—180 milliméter csapadék szükséges. Vagyis a permetezést követően 1—2 héten belül a permetezett talajra egy összegben annyi csapadék hulljon, amennyi a gyomirtószert a talajba 5—10 centiméter mélyre be­mossa. Ez a megye talajait figyelembe véve 15—20 cen­timéter csapadéknak felel meg. Ez évben az április, má­jus és június hónapokban a megyénkben a kívánt csapa­dékmennyiségnek mintegy a fele (80—90 milliméter) hul­lott le. Az április második dekádja és a május hónap is eléggé csapadékszegény volt. így a tavasszal végzett vegy­szerzés nem adhatott megfe­lelő eredményt. A NAGYKUNSÁGI Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zetben végzett kísérleteink azt mutatják, hogy az őszi­téli vegyszerzés eredménye­sebb a tavaszinál Az őszi és téli permetezés, illetve kiszó­rás elsősorban az ősszel és télen rendszerint biztosabban bekövetkező csapadék foly­tán előnyösebb. Megállapítható a kísérletek eredményeiből az is, hogy a víz mennyisége, egyenletes gondos kipermetezés esetén a gyomirtóhatást és a termést nem befolyásolja. A víz tu­lajdonképpen ahhoz szüksé­ges, hogy a gyomirtószer a permetiével a talajon egyen­letesen elosztódjon. A gyom­irtószer hatását a permetezés utáni csapadék kellő mennyi­sége biztosítja. A permetező víz még katasztrális holdan­ként 500—600 liter vízmeny- nyiség esetében is olyan cse­kély, hogy az a hatásosságot nem befolyásolja. A gyom­irtóhatás lényeges változása nélkül a vízmennyiség 200— 300 literre csökkenthető, a gyomirtószer koncentrációja arányos emelésével. Az őszi poralakú kiszórás azonban a vegyszeres gyom­irtás vízproblémáin is segít. A szuperfoszfáttal kevert kloraminotriazinok téli por- alakú kiszórásával tökéletes gyomirtást értünk el és a ter­mések is hasonlóak voltak a kapált, kontroll parcellákhoz. ÖSSZEFOGLALVA az el­mondottakat kísérleti ered­ményeink azt bizonyítják, hogy az őszi-téli permetezés, vagy műtrágyával való ke­vert kiszórás eredményesebb és gazdaságosabb a tavaszi vegyszerezésnél. A vízmeny- nyiség minden káros követ­kezmény nélkül 200—300 li­terre csökkenthető. A jelenlegi hőmentes fa­gyos napok is alkalmasak arra, hogy a gyomirtó vegy­szert akár permetalakban, akár műtrágyával keverve a tavasszal kukoricával beve­tésre kerülő őszi szántásra kijuttassuk. Hóra semmi esetben sem ajánlatos a ki­szórás. Azokban az üzemek­ben, ahol az őszi vegyszere­zést még ezideig nem tudták elvégezni a megkésett őszi mélyszántás vagy egvéb okok miatt, a vegyszer kijuttatása még mindig elvégezhető. A vegyszer és annak kiszórása viszonvlag jelentős költség üzemeink számára. A megfe­jelő alkalmazás esetén ez a ráfordítás azonban bőségesen visszatérői. A hatás fokozása “S ezáltal a termés biztonsá­gosabbá tété1*" érd »kőben kö­zöltem intézetünk eredmé- nveit. amelynek alapján is­mételten javaslom üzemeink részére a gyomirtó vegvszer őszi. illetve téleleji alkalma­zását. Káposzta Józsiéi Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa le-mezműhelyben dolgoznak. Hatan vaníliák, valamennyien lakatosok. Munkásakadémiá­ra mindenki, színházba sen­ki sem jár. A nyolc osztálya csak egy brigádtagnak van meg. de csak egy munkás jár általános iskolába. — Kellene nekünk is pat­ronáló — mondta Terényi elvtárs —, aki egyedül jár brigádjából pártoktatásra. A kulturális munkával, a ta­nulással igen elmaradt a Terényi-brigád. Beszéltem az üzem néhány vezetőjével, akik látják a problémát: az említett és a fel nem sorolt szocialista bri­gádok a munkában, a terme­lésben kielégítően megállják helyüket, néhol' az átlagnál is jobb eredmények szület­tek és születnék. De csak a termelésben A tanulásnál, a kultúránál ez nincs így. A brigádnaplók sematikusak, nem tükrözik a brigádokban folyó bonyolult nevelőmunkát, az eredmé­nyeket, a gondokat, a hiá­nyosságokat — egyszóval a brigádok életét. Sok brigád­ban nem tudják: mit is kell bejegyezni a naplóba. A Béke-brigád tagjai pél­dául egyik társuk házának építésénél segédkeztek. Sokat és jól dolgoztak, de ennek semmi nyomát nem lehetett látni a naplóban ... Az üzem verseny- és okta­tási felelőse, Váczi Mihályné rendszeresén bejegyzi észre­vételeit a naplókba. Ez azon­ban kévés segítség..; A versenyfelelősnek nemcsak a brigádnaplók vezetéséből, ha­nem a szocialista brigádok életének, munkájának szer­vezéséből, alakításából, irá­nyításából is konkrétabban ki kellene vennie részét. Ez természetesen nemcsak a ver­senyfelelős feladata, hanem az üzem vezetőié is ;.. Ahogy a termelésben, ugyanúgy a kulturális, neve­lő, agitációs munkában is vannak még további „rejtett tartalékok” az Aprítóban. Ezek felszínre kerüléséhez szükséges az is, hogy a jövő­ben jobban támaszkodjanak a brigádvezetők, brigádta­gok, patronálok észrevételei­re, javaslataira^ Helyes lenne meet, év vé­ge előtt, mégegyszer számtoa- venmi a szocialista brigádok helyzetét az Aprítóban, tá­mogatni a tagokat az elma­radt vállalási pontok teljesí­tésében. 1 Legtöbb segítség a kulturális téren szükséges, ám a lemaradások pótolha­tók. S ha ez sikerül, nemcsak azok a brigádok nyerhetik el ismét a címet, amelyek már tulajdonosai, hanem újabb szocialista brigádokat is avat­hatnak nemsokára az üzenv- ben. Ha nem is tizenkilencet, de netn is sokkal kevesebbet-•• Bekor Gyula Tegnap megkezdődött a gyermekbénulás elleni védőoltás Az Egészségügyi Miniszté­rium rendelkezése alapján december 10-én újra megkez­dődtek a gyermekbénulás el­leni védőoltások. Sokan, de nem elegen tudják, hogy a gyermekbénulás elleni védő­oltás milyen nagy jelentősé­gű. A néhány évvel előbb még rettegett betegséget a védőoltások rendszeressé té­tele egyesapásra megszüntet­te. A beadás nem kellemet­len, fájdalmat nem okoz. Er­ről mindazok a szülők meg­győződhettek, akiknek gyer­meke már részesült benne. Egy kanálnyi teában pár csep oltóanyagot kapnak a gyerekek. A december 10-én kezdő­dött védőoltások is három Az önkényeskedők alkonya részben folynak le, csakúgy mint az előző években. 1962. december 10—15 között az első, 1963. január 20—26 kö­zött a második, 1963. már­cius 4—9 között a harmadik védőoltást kapják a kicsi­nyek. A pontos helyet és időt a városokban, községekben a helyi viszonyok figyelembe­vételével állapítják meg. Aa érdekelt szülők kellő időben értesítést kapnak. Védőoltást kapnak azok a a gyermekek, akik 1959. ok­tóber és 1962. szeptember 30 közötti időben születtek. Kérjük a szülőket, ne ha­nyagolják el gyermekük irán­ti kötelességüket és az ér­tesítésben megjelölt időben vigyék el az oltóhelyre. Hozzanak egy gyermek-, vagy kávéskanalat, hogy a védőoltás elvégzését ezzel is meggyorsítsuk, ne kelljen várni. Minden szülőnek megadja kormányzatunk a jogot gyer­meke egészségének megvédé­séhez. A szülőkre vár a fel­adat, hogy ezt a jogot szere­tett gyermekük iránti köte­lességként fogják fel és élje­nek a lehetőséggel, ne tegyék ki gyermeküket a gyermek- bénulás veszélyének. Szolnok megyei Közegész­ségügyi. Járványügyi Állomás kollektívája a Tyitov-brigád, Mit jelent ez? Pártoktatásra, munkásakadémiára minden­ki jelentkezett. Közösen jár­nak moziba, színházba, ki­rándulni, közösen szórakoz­nak, s a jászberényi Béke és Barátság Ligetének építésé­A közös gazdaságok ser­téstenyésztése mellett is szükség van a háztáji és egyéni gazdaságokban ne­velt, hizlalt jószágokra. A te­nyésztési kedv javítását és fokozását szolgálja a szep­temberben már meghirde­tett, módosított — nagyobb takarmányjuttatást biztosító I — 1963. évi kocatartási és I süldőnevelési szerződés, va- i lamint az 1963/11. évi süldő- j koca hitelezési, kihelyezési szerződés. Az akciók lényege: szerző­dés köthető minden tovább- ! szaporításra alkalmas — sa­ját-vemhes kocára, melynek szaporulatából legalább há­rom, jó csontozató, hizlalás­ra alkalmas süldőt — a koca várható fialásától számított 4—6 hónapon belül legalább 40, de 60 kilogrammot meg nem haladó súlyban — kell átadni az állatforgalmi vál­lalatnak. A leszerződött koca után 600 forint előleget biz­tosit a vállalat. A szerződés megkötésekor a szerződő to­vábbra is 150 kilogramm ta- karmánv.iuttatásban részesül. A koca fialása után az át­adásra vállalt süldők nevelé­sét darabonként további 50 kilogramm takarmánnyal se­gíti az állam. Az 1963/11. évi süldőkoca hitelezési, kihelyezési szer­ződéses akcióban az állatfor­galmi vállalat felvásárlójá­nál történt előjegyzés és szer­ződés megkötése alapján to- vábbszaporításra alkalmas ivarérett süldőkocát kap hi­telbe a szerződő, kilogram­monként 16.50 forintos áron. A koca ellenértékét a kétsze­ri fialásból származó 3—3 to- vábbtartásra alkalmas süldő árából vonják le. Az első fia­lásból átadott süldő vételárá­ból ezer forintot, míg a fenn­maradt összeget a másodszo­ri fialásból átadott süldő árából kell kiegyenlíteni. A szerződés alapján a vállalat­tól vásárolt süldőkoca, ellen­értékének kiegyenlítése Után az állattartó tulajdonát ké­pezi, s a szaporulattal is sza­badon rendelkezik. A koca igazolt első vem- hessége alkalmával 300 kilo­gramm, az első fiaiéiból át­adott három süldő után 150, s a második fialásból szár­mazó három süldő után szin­tén a fialáskor 150 kilo­gramm takarmányt utalvá­nyoz a vállalat. Az akció ke­retében tehát összesen 600 kilogramm takarmányhoz | jutnak a szerződők, amelyet állami áron vásárolhatnak meg. Természetesen a süldő- ■ koca a szerződés teljesítéséig — a hat süldő átadásáig — nem vágható le. Mindkét akció keretében | a 6 hónaposnál] fiatalabb sül­dőkért a következő árakat fi­zetik: 40—60 kilogramm sú­lyú fehérhús sertésért kilo­grammonként 18 forintot, a 40—60 kilogramm súlyú hús- jellegű és mangalica süldőért pedig 17.50 forintot. A 60 ki­logrammon felüli süldőkért az átadás idején érvényben lévő szabadárat fizetik. A süldőkoca hitelezési, ki­helyezési akció nagy lehető­séget nyújt a háztáji és egyé­ni termelőknek a sertéste­nyésztés fejlesztéséhez. Gyá- nyi László, a törökszentmik­lósi Dózsa Tsz tagja elmon­dotta, hogy eddig nem foglal­kozott kocatartással, de má­sok eredményeit megismerve ő is kedvet kapott a szerző­déskötésre és már igényelt is kocát. Hajbók János, a tö­rökszentmiklósi Űj Remény­ség Tsz tagja részt vett az előző hasonló akcióban, meg­találta számítását, — most újabb szerződést kötött, s hi­telbe kocát vitt ki. Mészáros Mártonná karcagi lakos két süldőkocára szerződött. A szerződéskötés eredmé­nyei jók, Karcagon, Fegyver- neken, Kunmadarason, Tö- rökszentmiklóson, de olyan községek Is vannak, ahol még egyáltalán nem kötöttek szer­ződést. Ilyenek Tiszabő, Tl- szapüspöki, Tiszatenyő, Ti* szaőrs és Tiszaszöllős. A tér- melőszövetkezeti gazdák és egyéni állattartók; bizonyára ezekben a községekben is igénybe vennék a szerződés ses akciók által nyújtott ked­vezményeket, ha lenne, aki ismertetné azokat. Kovács József Elm. Min. Megyei Felvásárlási Kirendeltség — tájékoztatásra, a problé­mák, feladatok megbeszélésé­re. Más üzemek szocialista brigádjaival is szívesen fel­vennénk a kapcsolatot — tapasztalatcsere céljából. Lévai András négytagú la­katos-brigádja egyike annak az öt brigádnak a lemezmű­helyben, amely nem teljesí­tette kulturális felajánlását, ezért nem kapott legutóbb pénzjutalmat. Két éve ala­kult meg ez a kollektíva. Többüknek hiányzik még mr. is a nyolc • osztálya, a vezető sem járta még ki az általá­nos iskolát. — Nem érek rá tanulni, sok a munka, aztán a csa­lád, három gyermekem van — magyarázta Lévai András a „bizonyítványát”. ...Bóta János viszont a gépipari technikum negyedik osztályát végzi, levelező úton. Ez jó. Az viszont már nem, hogy a brigád tagjai külön- külön járnak színházba — la, járnak —, s a brigádve­zető így érthetően nem em­lékszik egyetlen színdarab cí­mére sem, amit ő, vagy vala- | melyik brigádtag a legutóbbi időben látott... I Terényi Péterek szintén a

Next

/
Thumbnails
Contents