Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-09 / 288. szám

\ J MA : A rakétahordozó gépek megszületése Csak a házak nem bírják el az új emeletet? AUTÓBUSZ MENETREND XT II. évfolyam, 388. szám. Ara 60 fillér CSAK FIZETNI NE KELLJEN 1962. december 9„ vasárnap. Az idei számvetés Még három hét és lezá­rul az 1962-es év. Ilyenkor már szokássá vált. hogy számba vesszük az év eredményeit és meghatá­rozzuk a jövő feladatait Megvizsgáljuk, hogy me­gyénk ipara hogyan telje­sítette tervét leszűrjük a tapasztalatokat, hogy ezek birtokában még eredmé­nyesebb munkát végez­zünk. Az elmúlt napokban a megyed párt-végrehajtóbi­zottság és a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa meg­vizsgálta az ipari terme­lés ezévi tapasztalatait, elemezte a kongresszusi munkaverseny és a szocia­lista brigádmozgalom hely­zetét Megállapítható, hogy az év elején több nehézség gátolta a tervszerű mun­káit Az év első negyedé­ben az ipar munkáját gyengeségek, következet­lenségek jellemezték. A második félévben azonban az ipari és közle­kedési üzemek többsége teljesítette a tervekben elő­írt feladatokat, jelentős gazdasági eredményekről adhatunk számot. A me­gye iparának teljes terme­lése az év első kilenc hó­napjában 5,3 százalékkal, 143 millió forinttal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A tanácsi iparvállalatok szeptember végéig 19,6 százalékkal ter­meltek többet 1961 hasonló időszakához viszonyítva. Tervüket 112,2 százalékra teljesítették. A miniszté­riumi iparban kisebb mér­vű volt a növekedés, 3,9 százalék; Az átlagosnál azonban gyorsabban nőtt a minisztériumi iparban a nehézipar, a kőolaj és a földgáz termelése. Ami a legfontosabb, a termelés emelkedésének több mint kétharmad része a termelé­kenység emelkedéséből származott Ezt joggal ne­vezhetjük minőségi válto­zásnak, további eíőrehala- - dásunk, sikereink forrásá­nak; Az elért eredmények a dolgozók jó munkájának, helytállásának köszönhetők, mindazoknak, akik akár a gépek mellett, akár irányí­tó munkakörben tevékeny­kednek. A második negyedévben igen ösztönzően hatott a termelésre a VIII. párt­kongresszus tiszteletére ki­bontakozott szocialista munkaverseny. A megye ipari üzemeinek dolgozói vállalták, hogy a tervezett termelési költségszintet 24.2 millió forinttal csök­kentik. Az év első kilenc hónapjának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a munkások és műszaki dol­gozók egvüttes erőfeszítései meghozták a várt ered­ményt Ebben az időszak­ban 18.6 millió forinttal a vállalást 77 százalékra tel­jesítve, csökkentették a tervezett termelési költsé­get. A megye ipari üzemei­nek több mint 8Í1 százaléka túlteljesítette, illetve tel­jesíti a vállalt kötelezett­ségeit. Kiemelkedő eredménye­ket értek el a kongresszu­si vállalásaik teljesítésében a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár, az Ap­rítógépgyár, a Fémnvomó és Lemezáru gyár, a Török­szentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalat, a Mező­őri Villamos és Géptech- r.ikai cikkek gyára, a Kis­újszállási Faipari Vállalat dolgozói. A szocialista munkaver­seny mozgalomban min­den eddiginél jobban kife­jezésre jutnak a termelé­kenység növelésére, a gaz­daságosságra, a minőség javítására irányuló törek­vések. A munkások és a brigádok tevékenységéből egyaránt kitűnik, hogy dol­gozóink többsége megér­tette annak jelentőségét, hogy az előállított termé­keket a lehető leggazda­ságosabb módszerekkel kell előállítani. A gazdaságos­ságra való törekvésnél nagyra értékeljük a mű­szaki értelmiségiek mun­káját, azért a sok újért, amit a műszaki szervezés tökéletesítéséért tettek a termelés feltételeinek biz­tosítása érdekében. Mun­kájukról csak a dicséret hangján szólhatunk. Dolgozóink politikai fej­lődéséről, a szocialista munkaverseny nevelő ha­tásáról hű képet ad a szo­cialista brigádmozgalom fejlődése. Üzemeinkben ma 225 brigád 2467 tagja viseli a szocialista brigád címet, 1274 brigád 11 652 tagja harcol a szocialista brigád cím elnyeréséért, annak megtartásáért. A jobbért, és a szebbért való törekvés tükröződik az üzemrészek, műhelyek dolgozóinak kez­deményezéséből, akik a szocialista munka üzemré­sze, illetve szocialista mű­helye címért indítottak versenyt. A szocialista brigádjaink mutassanak példát — mint már ezt sok esetben tették — majd az 1963. évi megnő- vekedett feladatok teljesí­tésében i& Az év első kilenc hónap­ja tervtéljesítésének ta­pasztalatai, üzemenként és megyed szinten is rámutat­nak a további tennivalók­ra. Arra van szükség, hogy az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítsunk a mi-, nőség további javítására, a termelékenységi és a ter­melési mutatók magasabb szintű teljesítésére. Még sok lehetőség van, többek között a munka- és üzem- szervezésben, a technoló­giai fegyelem betartásában lévő fogyatékosságok fel­számolására, eredményeink gyarapítására. Sok dolgozó szólott ezekről a termelési tanácskozásokon. Látni kell, hogy az üzemek dol­gozói készek még többet tenni ezért Ez pedig arra szólítja fel a párt-, a gaz­dasági- és a szakszervezeti szerveket, hogy teremtsék meg a vállalások teljesíté­sének újabb feltételeit. A kongresszusi munka- verseny eredményei biztos alapot teremtenek ahhoz, hogy bizakodással tekint­sünk az 1963. évi megnöve­kedett feladataink elé. Ezek teljesítéséhez azon­ban jő előkészítésre van szükség. Biztosítani kell az 1963. évi termelés műszaki­gazdasági feltételeit, a kongresszusi munkaver- seny továbbfejlesztésével el keH érni, hogy zökkenő- és év végi hajrától mentes legyen az átmenet és az új év első napjától kezdve biztosítva legyen a terme­lés egvenletes üteme. Szakszervezeti bizottsá­gok. aktívák kezdeményez­zék a termelési tanácsko­zások megtartását, ahol üzemrészenként, munka- csoportonként, brigádon­ként megtárgyalják a dol­gozókkal az 1962. év ter­melési tapasztalatait és pontosan meghatározzák az 1963 év feladatait. Párt- és szakszervezeti szervek az eddiginél még hatókon yab­Á vasút gondosan készül a várható nagy ünnepi forga'oinra A MÁV forgalmi vezetői szombaton tájékoztatták a sajtó képviselőit az ünnepi forgalom előkészületeiről. Elmondották: karácsony előtt mintegy 160, újév előtt pedig mintegy 100 mentesítő vonatot is közlekedtet a vas­út. A két ünnep előtt például a miskolci vonalon 50, a deb­Kis népszámlálás lesz januárban A statisztikai Hivatalban szombaton sajtótájékoztatót tartottak. Elmondották, hogy január 2. és 14. között Mikro- cenzust, úgynevezett kis nép­számlálást tartanak. Országos népszámlálást a szocialista és kapitalista or­szágokban általában tíz éven­ként tartanak, a két felmérés között pedig ötévenként kerül sor kisebb arányú összeírá­sokra. Nálunk legutóbb 1960- ban volt az egész országra kiterjedő statisztikád felmé­rés. amelynek eredményeit a Sta tiszti kai Hivatal 24 kötet­ben összefűzve jelentette meg. A mostani kis népszámlá­lást az tette szükségessé, hogy az ország társadalmi összetétele az elmúlt két év­ben jelentősem megváltozott. A felmérést az eddigiektől elté­rő, teljesen új módszerrel végzik, az összlakosságnak csak 2 százalékára, 60 000 háztartásra, mintegy 200 000 főre terjesztik ki. Az így ka­pott adatokat az egész la­kosságra általánosítják. Azt. hogy a lakosság köréből ki­ket írnak össze, nem a helyi tanácsok jelölték ki, hanem matematikai módszerrel, gé­pek segítségével határozták meg. Az összeíró biztosok gyakorlatilag minden ötvene­dik lakásba látogatnak majd el. Az összeírás kiterjed töb­bek között a személyi ada­tokra, a lakásviszonyokra, a gyermekek számára, az isko­lai végzettségre, a munkakö­rülményekre és a munkavi­szonyra is. Az összeíró bizto­sok hasonlóan az 1960-as népszámláláshoz, most is a pedagógusok lesznek. Az ada­tok összegyűjtésénél országo­san mintegy 1800—2000 pe­dagógus dolgozik, a kérdő­íveket is ők töltik ki. A kis népszámlálást a Sta­tisztikai Hivatal irányítja, de gyakorlati! as Budapesten a kerületi, vidéken a megyei, járási, illetve a községi ta­nácsok végzik. Az összeírás! adatokat az ezzel a feladat­tal megbízott pedagógusok vizsgálják felül. ÍMTI) recenin 40, a győrin 35, a bé­késcsabai 20, a nagykani- zsain 25, a szombathelyin 30, a pécsin 30 mentesítő vonat szállítja az utasokat A jegyváltás megkönnyíté­sére növelik a pénztárak szá­mát, s a szokásos három nap helyett hét nappal lehet elő­vételben jegyet váltani. A MÁV kéri az utasokat hogy ‘a pénztárak előtti torlódás elkerülésére éljenek ezzel a leheőséggel. Az utazóközön­ség tájékoztatására a vasút megerősíti a budapesti és a nagyobb vidéki pályaudvaro­kon az információs szolgála­tot, nyomatékosan felhívja azonban a figyelmet, hogy a vágányok között senki se jár- jon-keljen, mert ez könnyen szerencsétlenséget idézhet elő. (MTI) Felavatták a Dunai Szalmacellulózgyárat A Dunai Vasmű mellett új nagyüzem emelkedik, a szal- ma-cellulóz-gyár, amely a könnyűiparnak nemcsak a legújabb nagy létesítménye, hanem a második ötéves terv időszakában a legjelentő­sebb beruházása is. Az ün­nepélyes gyáravatásra szom­baton került sor. Nagy Jó­zsefeié, könnyűipari minisz­ter mondott avató beszédet. — Népgazdaságunk 660 millió forintot fordított erre a beruházásra, hogy a leg­korszerűbb technológiával évente huszonkettőezer ton­na fehérített szalmacellulóz készülhessen — mondotta. Az új gyár, 520 dolgozójával, újabb jelentős lépés a vidék iparosításában és Dunaújvá­ros továbbfejlesztésében. A gyái építésében és szerelésé­ben 25 építő, szerelőipari vál­lalat az üzemgépeinek szál­lításában és szerelésében a magyar dolgozókkal egvütt angol, svéd, finn és a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei vettek részt. A gyáravató ünnepségen Nagy Józsefné miniszter a cellulózgyár tervezésében, a beruházás megszervezésében és kivitelezésében elért, ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tó dolgozóknak 19 kormány­kitüntetést, valamint számos kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet nyújtott át ban segítsék a termelést, a dolgozók javaslataira tá­maszkodva öntevékenyen kezdeményezzenek intézke­déseket a feladatok mara­déktalan teljesítése érde­kében. A dolgozóknak rendszeresen adjanak szá­mot a válla'at előtt álló legfontosabb feladatok tel­jesítéséről. Megyénk dolgozóinak jó munkája a biztosíték arra. hogy sikerrel zárjuk az 1962-es évet. Eredményeink ismeretében bízunk abban, hogy a párt központi bi­zottsága kongresszusi ver­senyzászlajából megyénk üzemeibe is kerül maid. Lázár Míhályné az SZMT vezető titkára hadd segítsen a jelenlegi el­nöknek rendbehozni ezt a közös gazdaságot. Bereczki Lajos, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője az elis­merés mellett tanácsokat, javaslatokat adott a szövet­kezeti vezetők további mun­kájához. Az egésznapos tanácskozás minden bizonnyal segít ab­ban hogy a legközelebbi el­nöki összejövetelen újabb si­kerekről adhassanak számot egymásnak azok az elvtár­sak, akik néhány éve min­den nehézséggel szembenéz­ve vállalták ezt a megbíza­tást. i-----------------------------­T itoY olgovgrádba utazott Moszkva, (TASZSZ) Joszip Broz Tito Jugoszlá­via elnöke és felesége Jo- vanka Broz szombaton Moszkvából Volgovgrádba utazott. Vele együtt utaztak a kíséretében levő jugoszláv személyiségeit, valamint Ju­goszlávia moszkvai nagykö­vete, továbbá Andropov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, Alekszej Adzsu- bej, a Legfelső Tanács szö­vetségi tanácsa külügyi bi­zottságának tagja, Firjubin külügymlniszterhelyettes és mások. (MTI) Halló itt nePLDP... Nádas József elvtáirs, a pártbizottság első titkára így kezdte köszöntését: Éven­te megtartják ezt a beszél­getést, s jóleső érzés, hogy sok elvtársat már évek óta viszontlátnak itt. Ezek a szövetkezeti vezetők jól vizs­gáztak, amit legjobban a gazdasági eredmények bizo­nyítanak. Számokkal érzékel­tette: javul a szövetkezetek gazdasági eredménye, s egy­két év alatt öt-hat millióval nőtt a közös vagyon egy- egy termelőszövetkezetben. A zagyvarékasi Béke Tsz- ben 1961-ben hatmillió forint volt a közös vagyon, s ebben az évben tizenhárom millió forintra emelkedik. Sok he- lyen hasonló arányban nö­vekedett az áruértékesítésből eredő egy katasztrális hold földre jutó jövedelem is. A szajoli Vörös Csepelben 1960-ban 1400 forint volt, tavaly pedig 3000 forint fölé emelkedett az egy holdra eső termelési érték. Nádas elvtárs beszélt azok­ról a nehézségekről is, ame­lyekkel szembe kell nézni a szövetkezeti elnököknek, s azokról a hibákról, amiket helyenként elkövetnek. A tsz- demokráciát sokszor nem tartják tiszteletben, nem tar­tanak közgyűlést, s ezt az­zal kendőzik, hogy sürget a munka, nem érnek rá gyű- lésezni. A szakember-képzés iránt elég gyakori a közöm bösség. Máshol a balesetvé­delem fontosságát veszítik el szem elől, amiről figyelmez­tető adatok és gyakran súlyos — sőt sok esetben ember­életet követelő esetek ta­núskodnak. Tavaly például több mint kétszáz. nyolc na­pon túl gyógyuló baleset tör­tént. Sok szabálytalanság is elő­fordul — a háztáji terüle­tek megnyirbálásától a még egyénileg dolgozó parasztok földjének önkényesen szövet kezet! művelésbe vonásáig. — amit a tsz-elnökök fcö- I vetnek el. vagy legalábbis j tudnak róla. Ezekre a sza- i bálvtalanságokra pedig egy­általán nincs szükség, s csak — Itt Fodor Ferencné, a szolnoki Vöröscsillag úti böl­csőde gondozónője. Milyen öröm ért a mai napon? Nem történt velem semmi külö­nös. A csecsemők a mi min­dennapi örömeink. A gyere­kek egészségesek, vidámak és ettől én is jókedvű va­gyok. — Bosszúság azonban már bőven akad. Nálunk egy cse­répkályha két helyiséget me­legít. ezért alaposan kell tü­zelnünk. Ennek eredménye­ként a kálvhákat évenként kell bontani, újjáéníteni. — Most is ezt a munkát végzik bölomőénkhen. Kellemetlen, mert ilvenkor át kell a gyer­mekeket csonortosftani. Bár a gyerekek őrülnek a válto­zatosságot jelentő felfordu­lásnak, de többségüket meg­zavarja a normális életrend felbomlása. Különösen a cse­csemőknek és az utánuk kö­vetkező legkisebb korosz­tálynak, a „tipegőknek ’’rossz ez. — Központi fűtésre nincs lehetőség? — Sajnos, nincs. Igaz, a melegvizes csöveket már be­szerelték a termekbe, de egy kazánház építése bizonyára nagv költséget emésztene fel. Persze. így sem túl olcsó, mert a kájvbSk javítása évi nyolcezer forintot igényel. Bs' különösen bosszantó, hogy pont most télen történik a kálvhák javítása. amikor szükség lenne a melegre ^ , fl LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI rombolják a szövetkezeti ve­zetők tekintélyét. A hozzászólók is szívül szerint elmondták vélemé­nyüket. Csótó István, a me- zőhéki Táncsics Tsz elnök« azt például: többször ért« bírálat azért, mert szigort az emberekhez. Csótó elvtárs a nyílt szín előtt arról val­lott: akik nem kezelik keilt tisztelettel, odaadással a kö­zöst, azokkal szemben min­denkor szigorral lépnek fel, mert a szövetkezet érdeke kívánja ezt meg. Bódi Imre. a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke hangsú­lyozta; a szövetkezet tagjai mindenkor a vezetőkre fi­gyelnek. Ha a vezetők sza­bálytalanságot követnek el, ők méginkább feljogosítva érzik magukat arra, hogy könnyen bánjanak a közös vagyonnal. Vágó Mihály, a szajoli Vörös Csepel Tsz el­nöke a szomszédos szanda- szöllősd Vörös Mező Tsz-ről szólt. Évek óta ismeri az ottani helyzetet, s kérte: Tsz-elnökök tanácskoztak Tegnap délelőtt a szolnoki járási pártbizottság meg­hívására baráti beszélgetésre jöttek össze azok a tsz-elnö­kök, akik káder átcsoportosítással kerültek a termelő- szövetkezetekbe. Részt vettek ezen a tanácskozáson Be­reczki Lajos, az MSZMP megyei bizottságának mező- gazdasági osztályvezetője, Nyíri Béla, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, Bereczki Lász­ló, a járási tanács vb-elnöke, Telek Istvánná és Sári Mi­hály, a járási pártbizottság titkárai, valamint a járási nár+c Tfurvo'ynllr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents