Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-05 / 284. szám

1962. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárszámadás előtt a jászszentandrási járás szeszélyei és a rovar­kár miatti kiesésesket. Még sem lebecsülendő az az erő­feszítés, mely végül a gaz­dasági eredmény javulásá­hoz vezetett. Különösen nem, ha azt is figyelembe vesz- szük: az idén nyolc erőgép­pel gazdagodtak. Soós János elnökhelyettes és Szabó Tibor főagronómus már a jövő év megalapozá­sáról is tájékoztattak. Azzal büszkélkedtek, hogy erősöd­nek az őszi vetéseik, hisz 1575 hold kalászosukat októ­ber 28-án elvetették. A jövő évben is rendszeresen akar­nak előleget osztani. Ezt is most alapozzák meg. Asszo­nyok hajladoztak a földeken: 30 holdon 2 100 000 salátát palántáltak. Ügy számolnak, ha ennek csak fele marad meg — 50 filléres egység­áron 20 ezer forintot jövedel­mez a tsz-nek. Készülnek a végleges ter­vek, hasznosítják a helyes javaslatokat. Nem csökkent a tagság szor­galma most sem. Tudják, hogy 27 forint helyett —■ 20— 21 forintos munkaegységen­kénti jövedelemre számít­hatnak. A lelkiismeretük nyugodt tehát, mert egész éven át szorgalmasak voltak és mindent megtettek a ki­esések pótlásáért. M. L. Háromszázezer forint bevétel — de kétszer ennyi is lehetne Hosszú időre szóló útmutatás Nánási Ferenc, a .kisújszál­lási Kinizsi Tte párttetkára Kádár dvtárs kongresszusi beszámolóját tanulmányozta, amikor beléptem a pártiro­dába. Beszélgetésünk egész ideje alatt ott hevert a szét­terített újság, éppen az ab­ban írtakról, a kongresszus­ról folyt a szó. — Taggyűlésre készülünk, azért olvasgatom a VIII. pártkongresszus anyagiát — mondta Nánási elvtárs. — A rádió és televízió közvetíté­sét figyelemmel kísértük, s nemcsak itt a központban, hanem a babói üzemegység­ben is sokan nézték a kong­1942-BEN | olajat kerestek Cserkeszöllőn a mérnökök, de hiába fúrtak bármilyen mélyre, csak melegvíz tört fel. Először a fürdő épült fal, később kertészetet is létesí­tettek a forrás közelében. A cibakháza Vörös Csillag Tsz-é most az a primőrteiep. A termálvizet közvetlen fű­tésre nem használják, mert a benne lévő 27-féle elem következtében — vastag le­rakódást okoz és eltörni a csővezetéket. A forrást egy hőkicserélőbe vezetik, ahol egy 800 méter hosszúságú spirális csövet vesz körül. A spirálban artézi vizet ára­moltatnak, melyet a 90 Cel­sius fokos termálvíz 70 Cel­sius fokra melegít fel. s az­zal fűtenék. Mintegy 2500 négyzetméter ablakfelülete van a kerté­szetnek. A hasznosítható te­rület 1800 négyzetméter, s ebből csak 1400 fűthető, a többi területen csak ideigle­nes létesítmény van. Ezek primitív, melegágyi ablakok­ból összetákolt növényházak. Legjobban tennék, ha az ilyeneket szétszednék és anyagukból holland-ágyakat építenének. A nyáron termé­szetesen jók voltak ezek á napenergiás építmények is, felneveltek benne sikerrel 3600 tő paradicsomot saláta köztessel. Ezenkívül spenó­tot vetettek, ami alig három forintot jövedelmezett négy­zetméterenként. Az egyik üvegházban a ta­vaszai paprikát hajtatott a közös gazdaság, márciusban szedtek először. A zöldpapri­kát uborikahajtatás követte. A bevétel minimális, átlag 8—10 forint ablakonként. Hiába volt magas a relatív páratartalom, hiába árnyé­koltak, metszettek rendsze­resen a kertészek, a túl nagy hőség miatt „megsült” az uborka. Persze, a fajta meg­választás sem volt: szeren­csés. Augusztusban talajja­vítást végeztek. Minden négyzetméterre jutott tíz ki­logramm szervestrágya és tíz mázsa holdanként! átlagnak megfelelő műtrágya. Szeptember elején a fel­frissült talajba kiültettek ezerötszáz tő paprikapálán- tát. Ekkor ment betegsza­badságra a kertészet vezető­je. Távollétében a közös gaz­daság keveset törődött a pri­mőrteleppel, erre mutat, hogy például a fűtésről egé­szen megfeledkeztek. Az őszi lehűlések cseppet sem tettek jót a gyenge növényeknek. Nem bírták a hőingadozást ,— napközben 20 Celsius fok. éjszaka 3—4 Celsius fok — ezért fejlődésük megbénult, a gyümölcskezdemények el- korcsosultak. — Nem csoda ezek után, ha keveset terem, mindössze háromezer papri­kát számítanak róla piacra vinni december utólján. A BT.OKKHAZRAVf ret­ket vetettek először az idén. A 450 négyzetméteres terü­letről legalább négy és fél­ezer forintos bevételt tervez­tek. de nem lett több ötszáz forintnál. Elkéstek az érté­kesítéssel, s nehezen tudták eladni a termést, mert szer­ződés nélkül termesztették. A primőrtelep . szükségle­tén eladásra is állítanak elő palántát. Szerződtek a túr- kevei Búzakalász Tsz-el másfél millió paprika palán­ta felnevelésére. A szövetke­zet viszont csak 160 ezret vitt el, a többit visszamond­ta. A megmaradt növények­re nehezen találtak vevőt a Vörös Csillag Tsz kertészei, s az elhúzódó értékesítés miatt később ültethették be a melegágyat. A hajtatott paprika csak májusban ke­rült kiültetésre, s az optimá­lis viszonyok következtében így is két héttel előbb érett be. mint. a szahaüWa; per­sze. koréhhnn nagyobb hasz­not hozott volna.­A PRtMóRK FRTÜS7FT évi jövedelme háromszázezer forint volt az idén. Kicsit gondosabb kihasználással, — nagyobb hozzáértéssel vi­szont kétszer ennyi is lehet­ne... (F. M.) resszus idején a televíziót. De az írásos anyagot is sok­szor kézbe kell vermünk, ta­nulmányoznunk, magyaráz­nunk. Azt tervezzük, hogy az irányelvek propagálásához hasonlóan párttaggyűléseken, brigádértekezleteken ismer­tetjük a szövetkezeti gazdák­kal a kongresszuson elhang­zottakat. A pártoktatásban hatvankét tagunk vesz részt, de számuk a kongresszusi anyag feldolgozásakor szapo­rodik, mert bevonjuk mind­azokat. akik érdeklődnek e nagyfontcsságú esemény iránt. — Részletes elemzésre, el­mélyült tanulmányozásra még nem keiül t sor, de az első benyomások alapján is megállapíthatjuk: hosszú időre szóló útmutatást adott a kongresszus pártalapszer- vezetünk munkájának javí­tásához, az emberek nevelé­séhez s a gazdálkodáshoz is. — Példát is említhetek: nálunk évek óta csak be­széltek az anyagi ösztönzés­ről, de ez csak az idén való­sult meg, s most sem min­denütt. A traktorosok és fo­gatolok premizálása például még kidolgozásra vár, s a növénytermesztésben is szé­lesíteni, tökéletesíteni kell a most alkalmazott formát. A kongresszus megerősített bennünket abban, hogy he­lyes az anyagi ösztönzés, s annak módjain érdemes gon­dolkozni. — Saját tapasztalatunk is azt mutatja, nagyobb a munkakedv, s a minőséggel, a többtermeléssel is jobban törődnek az emberek, ha tud­ják, hogy a munkaegység mellett a termésből is része­sednek. Most a kukoricából és a cukorrépából az ossz termés 10 százaléka volt a prémium, amit természetben, illetve a répánál pénzben kaptak meg a- tagok. Az anyagi ösztönzés eredménye­ként tizenhattal szaporodott a rendszeresen dolgozó asszo­nyok száma, a munkacsúcsok idején pedig 45—50 család­tag is segített. — A másik nagyon fontos tanulság a ml számunkra is, hogy a jelenleginél is na­gyobb erőfeszítéseket keli tennünk a terméshozamok növeléséért, gazdaságunk erő­sítéséért. Többet vár tőlünk a népgazdaság, s ezért min­den lehetőséget ki kell hasz­nálnunk, hogy egyre többet termelhessünk. Ezer holdnál több búzát vetettünk, s- 170 hold kivételével mindenütt nagyhozamú, külföldi vető­mag került földibe. Tavaly a szovjet búza 16—17 mázsá­jával fizetett, s most sem a vetőmag, hanem az aszály volt az oka, hogy csak 9,Síi mázsa termett holdanként. — Az öntözéssel is növel­hetjük a termést, ezért újabb 320 holdon építjük meg a csatornahálózatot hátéiból, illetve saját erőből. Ez év­ben 615 holdat öntöztünk, 1963-ban 320 holddal szapo­rodik az öntözött földünk. A tél folyamán tizenkét tagunk végzi él a háromhetes öntö­zési tanfolyamot, hiszen nemcsak víz, de szakértelem is kell ehhez a munkához. S az öntözővíz mellé természe­tesen trágya is kell. Szántó- területünk 20 százalékát évente szervestrágyával terít­jük meg. , — Az állattenyésztés fej­lesztésére, a takarmánybázis növelésére is találunk ser­kentést, tanácsot a kong­resszusi anyagban. S ha részletesen tanulmány 027.uk, még inkább felismerjük, mennyi mindent meríthetünk abból, s hogyan lehet vezér­fonalunk ,a kongresszus ha­tározata feladataink, kitűzött céljaink valóra váltásában. Ji. K. Kitűnően dolgozik az első magyar húsz kilo wattos televízió adó Az országos televízió háló­zat fejlesztésének további ál­lomásairól a posta rádió és televízió műszaki igazgatósá­gán tájékoztatták az MTI munkatársát. A Kab hegyi adó egyben az első magyar gyártmányú I Lefíesfibb Biráság áüás'ogalása az ingat anok közös tuadonának rcepziintelésáröl re, például kertre, gyümölcs­fákra; a méltányosság elve alapján a felajánlott lakás­nak alkalmasnak kell len­nie. A közös tulajdon meg­szüntetését nem akadályoz­hatja meg, hogy valamelyik fél az idő alkalmatlanságá­ra hivatkozik. Az alaptalan keresetek ellen viszont kellő védelmet biztosítanak a jo­gosultaknak. tgy például el kell utasítani a keresetet, ha valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ház egy há­nyadát, s rövidesen közös- ségmegszüntetési pert indít az anyagilag jóval erőtle­nebb, a magáhozváltásra fel nem készült bennlakó tulaj- donostárssal szemben és az értékesítést szorgalmazza. Hasonlóképpen így kell el­járni, ha a közös ingatlant özvegyi vagy más haszon- élvezeti, esetleg használati jog terheli, s erre való te­kintet nélkül szorgalmazza az egyik tulaidonostárs az értékesítést, amit a másik ellenez nagyteljesítményű, húsz ki- lowattos televízió adóberen­dezés hazánkban. Az adó ez- idáig zavartalanul kitűnően működik, s az ismételt mé­rések, ellenőrzések azt bizo­nyítják. hogy a berendezés pontosan megfelel a szigorú nemzetközi követelmények­nek is. Az egyetlen kifogás — az adóhoz ugyan közel eső, de a domboktól takart, mélyeb­ben fekvő — Balatonalmádi­ból érkezett: nem kielégítő a vétel. A posta szakemberei most kísérleteznek azzal, hogy a visszaverődéseket pontosan felmérve, a vevő­antennák esetleges másirá­nyú beállításával megjavítsa az almádiak vételi viszonyait is. Az országos televízió háló­zat fejlesztésének további főbb állomásai: végleges he­lyet kap a miskolci adó, kor­szerűsítik a kékesi közvetítő állomást, elkészült a buda­pesti tartalék adó Pécs a je­lenleginél nagyobb berende­zést kap, megépül a tokaji nagy adó, s több kis reléállo­mást helyeznek üzemben. A miskolci adóállomás épí­tése az Avas tetején jövőre befejeződik. A város és kör­nyékének műsorellátását biz­tosító jelenlegi kis adó és a 3 éve mostoha körülmények között dolgozó műszaki gár­da most a modem, 70 mé­teres toronnyal „fejelt” vég­leges épületébe költözhet. A kis adóberendezés teljesít­ményét kétemeletes, úgyne­vezett dipól „függöny” an­tennával növelik, s teszik üzembiztosabbá az adásokat. Miután a Kékesi adó volt az első kisteljesítményű ma­gyar gyártmányú mintabe­rendezés, ma már különfél« változtatásra, korszerűsítésra szorul. Elsősorban az anten­na rendszerét változtatják meg. Az új antenna felsze­relését a jövő nyárra tér* vezik úgy, hogy az adásszünet legfeljebb tíz nap legyem Ugyancsak 1963 végére el­készül a budapesti nagyadó magyar gyártmányú 5 kilo- wattos tartaléka, amely a főváros és környékének mű­sorellátását a fő adó meg­hibásodásakor el tudja látni. Pécsett a mostani egy kilo­watté® adót legkésőbb 1965- ig 5 kilowattossal váltják fel, s így jelentősein növelik vételterületét, üzembizton­ságát. Az ötéves terv utolsó évében kerül sor a tokaji nagyteljesítményű adó meg­építésére, az országos tele­vízió-gerinchálózat utolsó nagy állomásának kialakítá­sára. Ezzel egyidőben úgy­nevezett térerősség mérések­kel, az ország egész terüle­tét feltérképezik, s ennek alapján megkezdik néhány kisebb reléállomás felállítá­sát is. Az ország televízió mű­sorellátottságát jelentősen bővítette a Kab-hegyi adó üzembehelyezése. Az eddigi 48 százalék helyett ma már az ország területének 70 szá­zalékát besugározzák műsor­ral. A következő évek fel­adata, hogy az ötéves terv­időszak végé’g, az előírásnak megfelelően hazánknak kö­rülbelül 90 százalékát ellát­hassák jó tv-műsorral ítélettel állapítja meg. Ka a bennlakó tulajdonostárs a közösség megszüntetése ese­tén nem hajlandó kiköltözni, az ebből eredő értékcsökke nést neki kell viselnie az ellenérték, Illetve a vételár meghatározásánál. Ha az árverés útján kell megszün­tetni a közös tulajdont, s a bennlakó tulajdonostárs nem vállalja, hogy kiköltözik, ak­kor a bíróságnak kell meg­állapítani, hogy mekkora la­kásra, illetőleg a lakásnak melyik részére tarthatna méltányosan igényt. Ameny- nyiben az általa használt lakás ezt a mértéket meg­haladja, a bíróság azt is megállapítja, hogy az érté­kesítés után mely lakrésze­ket kötetes kiüríteni és a vevő rendelkezésére bocsá­tani. Ha a vevő megfelelő cserelakást ajánl fel, a benn­lakó tulajdonostárs köteles a házból kiköltözni. Vita esetén a bíróság dönti el. hogy a cserelakás megfelelő e vagy nem. Ennek elbírálá­sánál nem lehet figyelemmel minden addig élvezett előny­A bíróságok elé gyakran kerülnek olyan ügyek, ame­lyeket a házingatlanok közös tulajdonának megszüntetésé­ért indítanak. Az ezzel kap­csolatos főbb szempontokat állásfoglalásban jelölte meg a Legfelsőbb Bíróság. A polgári törvénykönyv a megszüntetés módjaként több lehetőséget jelöl meg: kö- ; zülük a bíróság a legmeg- . felelőbbet választhatja. Nem . lehet azonban a közös tu­lajdont olyan módon meg­szüntetni, ami ellen vala­mennyi tulajdonostárs tilta­kozik. Az esetek nagy százaléká­ban az egyik tulajdonostárs a házban lakik, s így rend­szerint nehezebben lehet az ingatlant értékesiteni. Ilyen­kor — ha a bennlakó tulaj donostárs anyagi helyzete folytán lehetséges, és egyéb­ként sem méltánytalan — kötelezni lehet őt arra, hogy magához váltsa a többi há­nyadot. A fizetendő ellen értéket, a ház értékesítésé­nél pedig a legkisebb árve . i rezésá vételárat a bíróság . <• A zárszámadás egy év jó, vagy rossz munkájának mér­lege. A pozitív, vagy negatív előjelű számokat az emberek alakítják ki. A száraznak tűnő számadatok mögött te­hát a szövetkezeti gazdák erőfeszítése, szorgalma és kezdeményező készsége hú­zódik meg. Jórészt tőlük függ hogyan gazdálkodnak. Az idei eredmények kialakulását azonban az átlagosnál is job­ban befolyásolták a termé­szet vad erői. Ezt feltétlenül figyelembe kell vennünk, ha mérlegeljük egy-egy gazda­ság tevékenységét. A jászszentandrási Haladás Tsz-ben a harmadik negyedévi fel­mérés például több mint hárommillió forintos ki­esést állapított meg a nö­vénytermelésben. E nagyarányú veszteség egyáltalán nem tükrözi e kö­zös gazdaság tagjainak szor­galmát és munkakészségét. A nyári munkák idején a pirkadat már a határban ta­lálta az embereket. Arra tö­rekedtek: ki előzi meg a másikat a felkelésben és a munkában. Nem rajtuk múlott, hogy a szőlőben májusban kezdődött meg a szüret. A fagyot az aszály, majd a rovarkárte­vők követték. A paprikájukat kiette a mocskospajor s emiatt 400 000 forintos kiesé­sük lett. Pedig kétszer per­metezték és 35 ezer forintot költöttek a Wofatox beszer­zésére. A kiesés miatt csak részben teljesíthették a Hat­vani Konzervgyárral kötött szerződéses kötelezettségüket. A tsz vezetői a szállítási akadályt időben jelentették a hatvaniaknak. Túri József, a tsz főkönyvelője most még­is amiatt panaszkodott, hogy a konzervgyár 450 000 forint kötbér igényt jelentett be ná­luk. Kissé ironikusan meséli, hogy tőlük 3—3,80 forintért vették át a paprika kilo­grammját, ugyanakkor a konzervgyár 5,70 forintos egységárat követel tőlük. Le­het, hogy bírósági ügy lesz a paprikából, bizonyára a jó­zan mérlegelés után elutasít­ják a gyár keresetét. A vártnál kevesebb ter­mést adott a búza és a para­dicsom. A SZÖLFA túl szá­raz vesszőt szállított a tsz- nek — egy részét át sem vet­ték — s az elültetettnek is csak fele gyökerezett meg. A 40 hold szőlővessző részter­mése szintén csökkentett jöve­delmet biztosított a tsz-nek. A szövetkezet vezetői és egyszerű tagjai kezdettől fogva a kiesések pótlására törekedtek. A szántóföldi növényter­melésben fél millió terven- felüli jövedelemhez jutot­tak. Borsót vetettek, lucer­namagot fogtak. Az utóbbi­ból csaknem 400 ezer forint kiesést tudtak pótolni. Fél millió forint jövede­lemtöbbletet eredményezett • a tsz dinnyekertészete. A ko­rán palántáit dinnye kiváló termést hozott, melyből 21 vagont export minőségben , vettek át tőlük. A jövedelem- , többlet nagy részét azonban ji a termés primőr áruként va-j; ló értékesítéséből nyerték. I A másik jövedelem pótlá- ; i si terület az állattenyésztés.!' A Haladás Tsz gazdáinak'; 607 ezer forint pluszt ered- ; ményez. A hízott sertésből 200 ezer, a vágómarhából 400 ezer, a baromfiból pedig 67' ezer forint bevétpli többle- !; tűk lesz. A múlt héten 51. az év véeéig további 51 bízott sertést szállítanak el a jász- ; gzonfendrási tsz-ből. A várt­nál többet jövedelmez a tej- j és a tói ás termel és. A szövetkezet vezetői takarékoskodtak a költsé- ;, gekkel és bérmunkát —j; szőlőforgatást — vállaltak ; az Sz—100-as traktorukkal A tagság szorgalma és az előrelátó irányító munka ré- J vén 2 241 000 forint többlet- : < bevételhez jut a Haladás Tsz. •; Ez korántsem pótolja az idő-i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents