Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-05 / 284. szám
tlLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK megyei Wét%la*% A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam, 284. szám. Ara 50 fillér 1968. december 6, szerda. MAí HOSSZÚ IDŐRE SZŐLŐ ÚTMUTATÁS JELENTÉS A MARS—1. ÚTJÁRÓL A 13-AS DOSSZIÉ TITKA MEGÖLTE A FELESÉGÉT Nem várhatunk tavaszig, mielőbb fejezzük be a mélyszántást Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettesének és Sassi István, a gépállomások megyei igazgatósága vezetőjének nyilatkozata A csapadékos novemberi időjárás megakadályozta a mélyszántás oefejezését. A gyakorlatból tudjuk, hogy az őszi szántás elmaradása milyen káros hatással van a hozamok emelésére. Ezért megfelelő intézkedések szükségesek, hogy az idén se maradjon szántatlan terület a megyében. Felkerestük Nyíri Bélát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét és Sassi Istvánt, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetőjét és a talajmunkákról kértünk tőlük tájékoztatót. Nyíri elvtárstól megkérdeztük: “ Szükségesnek látja-e, hogy a mélyszántás jelentőségéről beszéljünk? — Feltétlenül. Bár a me- Bőgazdasági szakemberek és a dolgozó parasztok jól tudják, hogy mit jelent az őszi mélyszántás elvégzése. Akik lebecsülték korábban e munka jelentőségét, azokat is meggyőzte az idei év tapasztalata. A nyáron az egyik szövetkezeti gazdával beszélgettem a mélyszántásról, aki a következőket mondotta: „Amikor új elnök került szövetkezetünk élére, első feladata volt a nyári és a kora őszi mélyszántás szorgalmazása. Egy új Sz—100-as traktor állt munkába. Néztük a gépet, de nem nyilatkoztunk róla. Ez két évvel ezelőtt volt. Ha most látom az Sz—100-ast dolgozni, leülök a föld végére és gyönyörködöm a munkájában. Ebben az évben a mi szövetkezetünkben — és másutt is — katasztrófa lett volna, ha nem végezzük él a mélyszántást.” Ügy vélem egyetérthetünk ezzel a dolgozó paraszttal. Talán túlzott egy kissé, hogy katasztrófa lett volna, annyi azonban bizonyos, a mélyszántás elvégzése nélkül jóval több nehézséggel kellett volna megküzdenünk. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol nyári, illetve kora őszi mélyszántás után vetették a kukoricát, ott 14—15 mázsás átlagtermést takaríthattak be. A késő őszi mélyszántás is megtette a maga hatását. Ugyanakkor láttuk néhány egyéni parasztnak a parcelláját, amelyre a tavaszi szántás után vetették a kukoricát — nem termett ott semmi. Az őszi mélyszántást számokkal is érzékeltethetjük. Jelenleg 37 000 hold a szán- tanivaló a megyében. Feltételezzük, hogy ide csupán kukoricát vetnek. A kukorica a csapadékos időjárásban is legalább öt mázsával kevesebb termést ad a tavaszi szántásban, mint az ősziben. A 37 000 holdon, tehát 185 000 mázsa kukoricával tudnánk kevesebbet betakarítani. Ez azt jelentené, hogy katasztrális holdanként egy, 100 kilós hízóval kevesebbet tudnánk meghizlalni. Ez 16 forintos egységáron számolva csaknem 60 millió forint kiesést jelentene a termelőszövetkezetek jövedelméből. Tehát kevesebb hízó jutna a népgazdaságnak, kevesebb sertést tudnánk exportálni és csökkenne a közfogyasztásra szánt hús mennyisége. Ugyanakkor csökkenne a tsz-tagok jövedelme is. A megyében 20 millió körül szokott lenni a teljesített munkaegységek száma, tehát az egy munkaegységre eső jövedelem 3 forinttal csökkenne. — Milyen tapasztalatokat szereztek, van-e célratörő munka a hiányzó mélyszántás mielőbbi befejezéséért? — Igen. összességében azonban visszaesés tapasztalható. Több tényező akadályozza ezt a munkát. Az egyik az Időjárás. Kétségtelen, hogy a kellemetlen, hideg időben nehezebben, s lassabban tudnak dolgozni, mint a jó időben. Mi a megoldás? Az emberek öntudatára kell támaszkodni. Azt kérjük az állami gazdasági, gépállomása és termelőszövetkezeti traktorosoktól, hogy mutassanak példát. Dolgozzanak lelkiismeretesen és ismerjék fel e fontos munka népgazdasági jelentőségét. Elvárjuk a vezetőktől, hogy messzemenően gondoskodjanak a traktorosokról. Biztosítsanak nekik melegruhát, szállást és védőitalt. Találják meg a módját, hogy az eddigieknél anyagilag is jobban ösztönözzék őket a munkára. Ugyanakkor tartsanak fegyelmet és ne tűrjék el a lazaságokat. Gondoskodni kön arról is, hogy az állami gazdasági és gépállomási traktorokon kívül a tsz-ek traktorai is részt vegyenek a munkában. Ha egy-egy tsz-ben végeztek a mélyszántással, segítsenek a társszövetkezebeknek. Ezen kívül minden olyan szerv, mély traktorokkal rendelkezik, adjon segítséget a mélyszántáshoz. Az őszi betakarítás összességében már befejeződött Helyenként azonban — mintegy négyezer holdon — még akad kukoricaszár is, mely gátolja a traktorosok munkáját. Épp ezért a termelőszövetkezetek mozgósítsák tagjaikat a szár letakarítására. Több helyen a közönbösség és a nemtörődömség is akadályozza a szántás befejezését. Néhányan elméleteket is gyártanak és ezzel próbálják indokolni a lemaradást. Azt mondják, az országos átlaghoz képest nem állunk rosz- szul a megyében. Ez igaz. De azt is figyelembe kell venni, hogy 37 000 hold a szántatlan területünk, s a mélyszántás elmaradásának hatása nem egyformán jelentkezik nálunk és Dunántúlon, ahol több a csapadék. Ezért a járási tanácsok vezetői követeljék meg a célratörőbb munkát és megfelelő szervezeti intézkedéseket tegyenek a mélyszántás befejezéséért. Az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek segítsenek egymásnak a talajmunkáknál. A gépállomásokon legyenek együtt a vezetők, a műszaki dolgozók és a traktorosok. Számoljanak a lehetőségekkel és éjjel, nappal szántsanak; Ismerjük megyénk traktorosainak áldozatkészségét és helytállását, melyet már, számtalanszor bebizonyítottak. Azt kérjük tőlük, hogy küzdjék le a nehézségeket és mielőbb fejezzék be a mélyszántást — fejezte be nyilatkozatát Nyíri elvtárs. Sassi elvtárstól megkérdeztük. — Az igazgatóság milyen intézkedéseket tett a mélyszántás befejezése érdekében? — Ha a mélyszántásról beszélünk tulajdonképpen adósságról kell beszélnünk. A mélyszántást ugyanis november végéig kellett volna befejezni. Azt Is hozzá kell tenni, hogy a nyáron nem volt megfelelő az együttműködés a tsz-ek és a gépállomások között és nem haladt megfelelő ütemben a nyári mélyszántás. Az őszi betakarítás elhúzódása akadályozta ezt a munkát. Az adósság letőrlesztése most nagyobb feladatot ró a gépállomásokra, a traktoristákra. Egyetértek a gépállomások készenléti állapotával. Utasítottuk az igazgatókat, hogy az erőgépeket egy-egy területen csoportosan üzemeltessék. Fontos, hogy 6—10 gép, lehetőleg egy táblában szántson. így jobban meg tudják szervezni az üzemanyag ellátását, a műszaki segítséget és az ellenőrzést is. Ugyanakkor össze tudják vonhi a lakókocsikat, a traktoristák pihenőhelyeit. Változatlanul fontosnak tartom, hogy a gépek két műszakban üzemeljenek. A hideg miatt helyes, ha gyakrabban váltják egymást a traktoristák. A gépállomások vezetőinek most erkölcsi kötelessége, hogy a lehetőségek felhasználásával messzemenően gondoskodjanak a trak- toristákrói, adjanak nekik meleg ruhát és forró teát. Az előző hónapokhoz hasonlóan most is éljenek az anyagi ösztönzés lehetőségeivel Ennek fedezetére felemeltük a gépállomások jutalmazási keretét. A mélyszántások befejezésére nem tűzünk ki új határidőt. Szükséges, hogy törlesz- szük az adósságunkat és mielőbb befejezzük a mélyszántást. — fejezte be nyilatkozatát Sassi elvtárs. Joszip Broz Tito Moszkvába érkezett Moszkva, (TASZSZ) Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke kedden Moszkvába érkezett. Moszkva kijevi pályaudvarán Titot Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsiának elnöke, valamint az SZKP és a szovjet állam más vezetői fogadták. Tito elnök és más jugoszláv államférfiak és közéleti személyiségek érkezése alkalmából díszszázad sorakozott fel s eljátszották a két ország himnuszát a jugoszláv és szovjet állami lobogókkal feldíszített kijevi pályaudvaron. Hruscsov üdvözlete Nyikita Hruscsov üdvözölte Tito elnököt és kíséretének tagjait, s a következőket mondta: „Ügy gondolom, hogy mi, mint politikusok és államférfiak, az ön üdülését ösz- szekapcsolhatjuk azzal, hogy elbeszélgetünk és kicseréljük nézeteinket az országaink között fennálló kapcsolatok fejlesztéséről és a bennünket kölcsönösen érdeklő időszerű nemzetközi kérdésekről. Fel- tételezésem szerint a jugoszláv és a szovjet vezetők személyes kapcsolatai a jövőben is hasznosak lesznek, elősegítik majd országaink barátságának és együttműködésének megerősödését.” Hruscsov megelégedését fejezte ki a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának fejlődése miatt. Megjegyezte, hogy sok fontos nemzetközt kérdésben megegyezik a két ország álláspontja, és hangsúlyozta: minden szükséges feltétele megvan annak, hogy „továbbra is sikeresen fej löd jenek és erősödjenek jó kapcsolataink.” Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik gazdasági, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolatainak bővítésére a szocialista Jugoszláviával, ami megfelel minden szocialista ország érdekeinek. Tito válasza Joszip Broz Tito elnök válaszában elmondotta: ő és utitársaá örülnek, hogy ismét a Szovjetunióban' különösen, hogy Moszkvában lehetnek és megismerhetik a Szovjetuniónak a kommunizmus építésében élért eredményeit. Megjegyezte, hogy az egész világ el van ragadtatva a Szovjetunió tudományos eredményeitől. A Szovjetunió más országokat megelőzve halad előre éppúgy, „mint ahogyan elsőként rakta le a nép új, boldog életéhez vezető utat, megteremtve a dolgozók első államát”. Amikor a Szovjetunióban üdülünk, — mondotta Tito — természetesen találunk majd időt arra, hogy kicseréljük nézeteinket a nemzetközi helyzet különböző kérdéseiről. Tito hangsúlyozta, mélyek a gyökerei a jugoszláv nép ama őszinte törekvéseinek, hogy erősítse a barátságát a Szovjetunió népeivel. Ezt a barátságot a fasizmus ellen vívott közös harc tette szilárddá. Ma még inkább megerősödik ez a barátság, mert mindkét nép harcol á világbékéért, az új, boldog élet felépítéséhez szükséges feltételek megteremtéséért. 1 Joszip Broz Tito Nyikita Hruscsowal együtt hajtatott a Kreml-be berendezett szállására Mindenütt, ahol az autókaraván elhaladt, a moszkvai lakosok üdvözölték a vendégeket és a szovjet vezetőket (MTI) Guinea népe barátsággal üdvözölte a magyar vendégeket Halló itt nepiflp... — Itt pedig Veszelei János, a faluellátó könyvesbolt dolgozója. Bizonyára az. iránt érdeklődik, mi történt velem a mai nap folyamán. Elmondom a jót is, a rosz- szat is. Először a kellemeset. Nagy forgalmunk van és kis tenyérnyi üzlethelyiségben bonyolítjuk le. A rengeteg új könyv nem fér fe] a polcokra, a padlón kell tárolnunk. Mozogni is alig tudunk. Most hallottuk, hogy már elkészült az új bolthelyiség és karácsony után már be is költözhetünk. Január elején legkésőbb. A jó hír, amint hallja, személyes jellegű. A bosszúság inkább közérdek. A beérkező árut nem közvetlenül adjuk el, hanem kiszállítjuk a szolnoki járás könyvüzleteibe. Ezáltal a könyvek a megérkezés után egy héttel kerülnek forgalomba. Mégis az összeg újdonságot, így a Milliók könyve, az Arany könyvtár, a Lexikon köteteit előbb szállítják a városi könyvesboltoknak. Elsejére kellettek volna a könyvek, ilyenkor, fizetés után sokat vásárolnak az emberek. A késés miatt jelentősen csökkent a Mikulás-napi választék is. Reméljük, a nagy karácsonyi könyvvásár idejére már a polcokon találják a vásárlók ezeket a köteteket. Conakry (MTI) A magyar kormányküldöttség hétfőn ellátogatott a guinea: Forecariah városába. A gépkocsioszlopot, amelynek élén nyitott autón Kállai Gyula, miniszterelnökhelyettes ült. Beavogui guineai külügyminiszter és Gyáros László guineai magyar nagykövet társaságában, mindenfelé rendkívül barátságosan üdvözölték. Dubrekában gyűlést tartottak, amelyen Camara Seny, a körzet közigazgatási vezetője kívánt kellemes tartózkodást a magyar küldöttségnek. Forecariah városában Kolly Kaurouma körzeti vezető üdvözölte a vendégeket^ akiknek tiszteletére a Függetlenség téren a Guineai Demokrata Párt szimbóluma, az elefánt-szobor előtt gyűlést tartottak, Nagy tapssal fogadott be* szédében Kállai Gyula megköszönte Sekou Tourének, Guinea elnökének a meghívását, majd sok sikert kívánt Guinea népének. A küldöttség ezután megtekintette a forecariah! banánültetvényeket. A magyar kormányküldöttség kedden megkezdte tárgyalásait. (MTI) Terven felül 90 járvazúzó Tervteljesítés határidő előtt IS nappal A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár első három negyedévének statisztikai adatai jó eredményről tanúskodnak. Tervüket 105,6 százalékra teljesítették. A2 önköltséget ez idő alatt 1,2 százalékkal csökkentették, míg a termelékenység 3,4 százalékkal növekedett. A jól megszervezett termelés éves szinten is kiváló eredményekkel biztat. A szokásos év végi hajrá nélkül, határidő előtt teljesítik 96 millió forintos tervüket. Az előzetes számítások szerint december 15-e körül befejezik az ez évre tervezett munkákat. Terven felül — felettes szervük engedélyével — kilencven „Orkán” járvazú- zót készítenek. Minden gréphez elesrendő pót- alkatrész A gyárból kikerülő új és régebbi gyártású gépeknek pótalkatrésszel való ellátását mintaszerűen végzik. Az eredetileg betervezett pótalkatrészek legyártása után a kereskedelem év közben pótigényekkel jelentkezett. Ezeket a gyár soronkf- vül •teljesítette. Ezzel a tárcsásboronák. járvazúzók, kul- tivátorok, palántaültetők, morzsolók fennakadás nélküli működését biztosították, sőt a gyárnál közvetlenül gyors segítségért jelentkező gépállomások, tsz-ek alkatrészigényeit is azonnal teljesítették. 1963-ban 12.5 millió forint értékű pótalkatrészt gyártanak és ezzel jövőre minden igényt teljesítenek. Ké«z a terv az 1963-aa évre A jövő évre szóló rendelések olyan nagy tömegben érkeztek. hogy a gyár nem bir- ta volna azokat teljesiteni. Ezért a tervet úgy készítették. hogy bizonyos részmunkákat más gyárakkal végeztetnek. így a forgácsoló munka egy részét a Szolnoki Járműjavító végzi kooperációban. Két gépfajta készítését pedig teljes egészében átadták a Debreceni Mezőgazda- sági Gépgyárnak. Fokozódik az aranyérmet nyert ETB egyirányú táresás- borona gyártása. A2 1961. évi százzal szemben jövőre négyszázat készítenek, ötveíire emelkedik az új talajmarók száma és 1200 „Orkán” járva- zúzót készítenek. Máris nagy az érdeklődés külföldön a tárcsás palántázó iránt. A gyárban jártunkkor éppen bolgár szakemberek érkeztek gépvásárlási szándékkal. A szép eredmények és tervszerű munkájuk mellett gondjuk is van. A legnagyobb az, hogy nincs elég esztergályosuk. Jó gépek, termelési lehetőségek állnak emiatt részben kihasználatlanul. A gyár tervosztály vezetője, Erdődi Imre szerint a megfelelő esztergályos iét- szárfi mellett, termelési értéküket még tovább tudnák növelni. E. Gy.
