Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-30 / 304. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. december 31* Az !2ő2-es esztendő a világpolitikai mérlegen Az 1962-es év kétségtele- nül valaha majd úgy kerül be a történelemkönyvekbe, mint az az esztendő, amelyben az emberiség a második világháború után a legközelebb állt egy minden eddiginél pusztítóbb atom- katasztrófához. De egyúttal azt is odajegyzik a történelemkönyvek lapjaira, hogy ebben az évben győzött a józan ész és a súlyos már-már atomháborúval fenyegető Karib-tengeri válságot sikerült végülis békésen, kölcsönös engedmények útján rendezni. S az október végi Karib-tengeri eseménysorozat így nem csak az év legjelentősebb világpolitikai történése volt, hartem bebizonyította, hogy a kompromisszumok politikája nélkülözhetetlen velejárója a békés egymásmelleit élésnek. A szovjet kormány, miután az Egyesült Államok elnöke kötelezettséget vállalt, hogy nem támadja meg Kubát, kivonta a forradalmi szigetország területéről azokat a középhatósugarú rakétafegyvereket, melyeket azért szállított kubai földié, mert amerikai támadás közvetlen veszélye fenyegetett. így vált tehát a Karib-tengeri válság rendezése a józan ész, a békés egymás mellett élés fényes győzelmévé. De már a Karib-tengeri rendezés előtt is, az 1962-es év első felében két ízben jött létre kompromisszumos megoldás. Márciusban aláírták az evianá szerződést amely végetvetett a francia gyarmatosítók csaknem nyolc esztendőn át tartott véres háborújának Algéria hős népe ellen Az eviani szerződés kompromisszum volt Tükrözte, hogy a francia gyarmatosítók, bár a számbeli túlerő és a haditechnikai fölény az d oldalukon volt képtelenek voltak a csatamezőkön leverni az algériai nép szabadságharcát Ezért az eviani tárgyalóasztalnál kénytelenek voltak engedményt tenni és elismerni a független Algériát. De a* algériai szabadságharcosok, akik hősiesen ellenálltak a francia csapatok gyarmatosítási törekvésein*.’c, arra már képtelenek voltak, hogy csatatereken legyőzzék a francia haderőt. Ezért ők is egyezményeket tettek az eviani tárgyalóteremben : bele kellett egyezni ők. hogy a franciáknak még jóidéig támaszpontjaik j legyenek a független Algériában és ahhoz is hozzá kellett járulniok, hogy a francia atomfegyver kísérleti telepek területenkívüliséget él- | vezzenek Algériában. Mégis, j e kölcsönös engedmények S ellenére az algériai szabadságharc ügye győzelmet aratott, hiszen az eviani szerződéssel megszületett a független Algéria. S emellett egy olyan veszélyes háborús tűzfészek lángja aludt ki, mely kiterjedéssel fenyegethetett egész Afrikában is. 1 bár ezután a fiatal algériai állam első hónapjait testvérviszály j mérgezte meg, végiilis mégis csak sikerült elérni a megegyezést és így a sokat szenvedett algériai nép hozzáláthatott a franciák által rom- badöntött országa újjáépíté- lséhez 1962-ben egyébként Al■ gérián kívül, további nyolc ország vált függetlenné. íme, ez volt a „függetlenségi naptár” 1962-ben: január 1, Nyugat-Samoa, március 1: Uganda, március 3: Málta, július 1: Ruanda és Burundi, augusztus 6: Jamaica, augusztus 31: Trinidad és Tobago, az év végére az újonnan függetlenné vált országokkal az ENSZ taglétszáma már száztízre emelkedett Az év első felének második kompromisszumos megoldása a laoszi ügy rendezése volt. A laoszi súlyos nemzetközi válság úgy keletkezett, hogy az Egyesült Államok kormányzata az elmúlt éveikben mindent megtett, hogy az országot letérítse a semlegesség útjáról és laoszi híveiből olyan kormányt tájoljon össze, amely Laoszt készségesen bevonta volna a délkelet-ázsiai amerikai katonai szövetségbe, Éppen ezért Washington már korábban véres polgárháborút robbantott ki és fokozta beavatkozását fegyverszállítmányok s katonai tanácsadók küldésével. Az Idán tavasszal azután janikor az Egyesült Államok laoszi híveinek helyzete teljesen kilátástalanná vált a hadszíntereken, amerikai tengerészgyalogságot tettek nartra a Laosszal határos Thaiföldén. S bár ezek a tengerészgyalogosok már csupán a parancsra vártak, hogy megkezdjék előrenyomulásukat Laoszban, június közeA termelőszövetkezeteknek és valamennyi ügyfele részére sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a SZOLNOK—HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT pén áz amerikai kormányzatban felülkerekedett a józanság, visszariadt a veszélyes kalandtól és létrejött a kompromisszumos rendezés, a semleges Laosz egységkormányának megalakításával. A békés együttélés politikájának sikere volt 1962-ben az is, hogy az év végére valamelyes előrehaladás mutatkozott az űrkutatásban való nemzetközi összefogásban. Ez minden bizonnyal összefüggött azzal, hogy augusztusban a Szovjetunió páratlan tudományos eredménnyel örvendeztette meg a világot: egyszerre két űrhajót küldött földkörüli pályára. A többnapos páros űrrepülés szinte lázba hozta a világot A nyugati burzsoá sajtó is elragadtatással írt a bámulatos tudományos bravúrról. S a nyugati kalandor-körök, akik csupán a katonai erőviszonyok szempontjából nézik az eseményeket, kénytelenek voltak szembenézni az igazsággal: a Szovjetunió olyan rakétákkal rendelkezik amelyek teljesítőképességben messze felülmúlják az amerikaiakét és félelmetes pontossággal irányíthatók. Sajnos azonban 1962. világpolitikai mérlegének van negatív oldala is. Ide tartozik a német és a nyugat- berlini helyzet problematikája. Arról van ugyanis szó, hogy bár az ezzel kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalásokon volt némi előrehaladás a kompromisszumos rendezés felé, mégis éppen az óesztendő utolsó napjait súlyos nyugat-berlini provokációk jellemezték az NDK államhatárain. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a szovjet kormány főpek külön erélyes és határozott figyelmeztetést kellett intéz- • nie ebben az ügyben Aden- i auer bonni kancellárhoz. j Nem mozdult ki a holtpontról az atomfegyver-ki- j sérleték megszüntetésének ügye sem. Azok az új remények. amelyeket a békesze- rető erők az idén márciusiban megnyílt 18 hatalmi genfi leszerelési értekezlethez fűztek, sajnos nem váltak valóra. Hruscsov javaslata, hogy a genfi értekezlet vitáján vegyenek részt a kormányfők és személyes erőfeszítéseikkel vezessék ki j a tárgyalásokat a zsákutcából, nemcsak hogy nem talált nyugaton meghallgatásra, hanem ráadásul az Egyesült Államok éppen a genfi értekezlet előestéjén újította fel légköri atomfegyver-kísérleteit. Hiába figyelmeztetett a szovjet kormány, hogy atombombák döreje közepette nem lehet eredményesen tárgyalni a leszerelésről, a nyugat vezető körei nem hallgattak az intő szóra. Így azután a szovjet kormány is arra kényszerült, hogy felújítsa saját nukleáris fegyverkísérleteit. S a helyzet a Karib-tengeri válság rendezése után sem változott sokai Bár Kennedy kijelentette, hogy üdvösnek és lehetségesnek tartaná az „atomcsend” megegyezést, az amerikai megbízottak a konkrét megbeszéléseken mindent megtesznek, hogy ne jöjjön létre a megállapodás. Így fest tehát az 1962-es esztendő a világpolitika mérlegén. összegezve a dolgokat megállapíthatjuk, hogy a mérlegen a békés együttélés sikerei nyomják le a serpenyőt. Ezért meginöveke- dett bizalommal tekinthet a béke minden őszinte híve az új esztendő elé Árkos István BELGRAD. Joszip BToz Tito jugoszláv köztársasági elnök beszédet mondott azon az ünnepségen, amelyet a Zselezniki Ivó Lola Riber gyár fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendeztek. Beszéde során megemlékezett az elnök a Szovjetunióban tapasztaltakról is. A Szovjetunióból megelégedetten tértünk vissza — mondotta — és elmondhatom, hogy népünk nagy barátra talált a szovjet munkásosztályban. De nem is lehet ez másként, hiszen a célunk ugyanaz — a szocializmus és végső soron a kommunizmus megvalósítása. — (TANJUG) MOSZKVA. Olga Cseszot- kina, a Pravda szemleírója, a lap vasárnapi számában „Veszélyes út” rímmel foglalkozik az indiai kommunista-ellenes hadjárattal A cikk megállapítja: „az utóbbi időben Indiában olyan események játszódtak le, amelyek a demokratikus közvélemény súlyos aggodalmát váltják ki A belső reakció és a nemzetközi imperializmus az indiai nép demokratikus vívmányaira támad. A népellenes erőknek az a céljuk, hogy meggyengítsék az ország demokratikus erőit, megváltoztassák India békeszerető. semleges politikáját és az országot az agresszív tömbökhöz csatolják. LONDON. Az angol pénzügyi és sajtókörök aggódva figyelik az Egyesült Államok ismét el sötétedő gazdasági látóhatárát A Times vezércikke szerint Angliára nézve igen fontos az, ami az Egyesült Államokban történik, mert ottani fő exportpiacának hanyatlása súlyos visszahatást gyakorolna Anglia gazdasági kilátásaira. ELISABETHVILLE. A Ka- tangából érkezett legfrissebb jelentések azt mutatják, az ENSZ-erők ellenőrzésük alatt tartják Elisabeth viliét és tovább nyomulnak előre Ki- pusihi bányaváros felé, ahová a hírek szerint Csőmbe menekült. Az ENSZ rádióadásában felszólította a mintegy 18 000 főbő] álló katangai csendőrséget, hogy ne harcoljon „idegen érdekekért” és csatlakozzék a világszervezet erőihez. BONN. Thomas Dehler, az ismert szabad demokratapárti politikus, a Bundestag alelmöke szombaton este a hesseni rádióban tartott előadásában élesen ostorozta a bonni kormány külpolitikáját és szemére vetette a kormánynak, hogy csökönyösen elutasítja a Szovjetunióval való közvetlen tárgyalások lehetőségét és a nyugati integráció kedvéért gyakorlatilag lemondott a német újraegyesítés gondolatáról. BONN.. Schröder külügyminiszter a Welt am Sonata gnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Adenauer kancellár párizsi látogatásán amelyre a jövő hónap második felében kerül majd sor, konkrét határozatokat fognak hozni az NSZK és Franciaország közötti szorosabb együttműködésről. BONN. A bonni hadügyminisztériumhoz közelálló Wehrpolitische Információmé című kőnyomatos szerint a Bundeswehr évi költségvetését, amely jelenleg 18 milliárd márka, rövidesen legalább is évi 25 milliárd márkára kell felemelni, mert ennyibe fog kerülni a jelenleg 500 000 főre tervezett Bundeswehr fenntartása, valamint „modem felfegyverzése”. (A Bundeswehr pillanatnyi létszáma 398 000 fő). Amennyiben a Bundeswehr létszámát az eredetileg tervezett fét- milliónál tovább növelnék, ez az összeg lényegesen emelkedni fog. A. S20LZSENYICIN; IVÁN GWmJIQ <5J A központi ügyeleti szobában az ügyeletes szenet rak a tűzre. A felügyelők az utolsókat szippantják cigarettájukból a szobájukban, az ellenőrzés előtt A rabok pedig már régen magukra vették minden rongyukat derekukra kötöttek mindent, amit- felköthettek, arcukat álluktól szemükig rongyokba burkolták a hideg miatt és csizmával a pokrócokon feküdve behúnyt szemmel szundikálnak. Mindaddig, amíg a brigádén» elkiáltja magát: Indulj! Az egész kilencedik barakkal együtt a 104. brigád is szundikált. Csak Pavle bri- gadéros-helyettes számolt valamit mozgó ajakkal, ceruzával a kezében. A felső emeleten, Suhov szomszédja, a baptista Aljosa, tisztára mosakodva noteszéből olvasott, amelybe lemásolta a fél evangéliumot. Suhov hanyatt-homlok, de zaj nélkül futott a barakkba és egyenesen a brigadéros- helyettes ágyához ment. Pavle rászólt: — Mi az, nem zárták be magát Ivan Gyenyiszovics? Életben maradt? (A nyugatukránokat képtelenek átnevelni. Még a táborban is udvariasan vezetéknevükön szólítják egymást.' Azzal felvette az asztalról és Suhovnak nyújtotta járandóságát: egy darabka cukrot és kenyeret. Suhov nagyon sietett, mégis tisztességtudóan válaszolt (a brigadéros-helyettes szintén feljebbvaló, sőt néha több függ tőle, mint a tábor parancsnokától.) Mivel nagyon sietett ajka közé fogta és megnyalogatta a cukrot, azután felkapaszkodott az ágyára, hogy rendbe hozza. Közben alaposan szemű gyre vette és kezével méricskélte a kenyéradagot: van-e 550 gramm, amennyinek lennie kell. Sok ezer ilyen adagot kapott már táborokban és tömlöcökben és habár egyetlen adagnak a súlyát sem tudta mérlegen ellenőrizni és félénk ember lévén, nem mert lármát csapni és jogait követelni. Suhov mint reggelente kivonulni savóit azzal, hogy aki becsületesen méri az adagokat, nem sokáig maradhat meg olyan könnyű munkán, mint a kenyérszeletelés. Minden adagból hiányzik — de mennyi* Sok vagy kevés? Így nézed mindennap az adagodat: talán ma nem rövidítettek meg túl sokkal. Talán minden gramm megvan az adagomban. — Körülbelül húsz gramm hiányzik — állapította meg Suhov és kettétörte kenyéradagját Az egvik darahot a hóna alá dugta, a zubbony alá, ahol külön rávarrott zsebe volt (a raboknak dolgozó műhelyekben zseb nélkül varrják a zubbonyokat) a reggelinél megtakarított másik felét rögtön itt meg akarta enni. De a gyors falás nem evés, kész veszteség, mert nem is érzed az étel ízét, nem érzed, hogy laktat. Felnyúlt, hogy a kenyér felét tarisznyájába dugja, de újra meggondolta magát Eszébe jutott, hogy az ügyeletesek már kétszer megvertek valakit lopás miatt A barakk nagyon nagy, olyan nagy, mint egy országút menti vendégfogadó udvara. Ezért anélkül, hogy letette volna a kenyeret, Ivan Gyenyiszovics kihúzta lábát a csizmából, olyan ügyesen, hogy a kapca és a kanál benne maradt, mezítláb fekhelyére kapaszkodott, széthúzta a szalmazsák nyílását és a fűrészporba dugta a kenyér- darabokat. Levette sapkáját, tűt és cérnát vett elő belőle, jól el volt dugva, mert a so- rakozáskor a sapkákat is megtapogatják. A felügyelő egvszer megszúrta az ujját és dühösen majd szétverte Suhov fejét Egy öltés, két öltés, lám bevarrta a szalmazsák nyílását, alatta a rejtett adaggal. Ez alatt a cukor elolvadt a szájában. Suhov idegei a végsőkig megfeszültek: rögtön hetén és elordítia ma- ®át a felügyelő. Suhov ujjal ügyesen dolgoztak, gondolatai pedig messze elől jártak — mi lesz tovább? A baptista az evangeuu- mot olvasta, nem egészen halkan (talán szándékosan, hogy Suhov is hallja, ezek a baptisták szeretnek agitálni.} Aljoska nagyszerű alak. Könyvecskéjét olyan ügyesen elrejti a fal hasadékában, hogy eddig még egy kutatás alkalmával sem találták meg. Suhov változatlanul gyors mozdulattal a gerendára vetette zubbonyát, kesztyűt, egy pár rossz kapcát, madzagot és egy darab rongyot húzott elő a szalmazsák alól. Két pántlika volt a rongyon. A szalmazsákban kissé elsimította a forgácsot, ráterítette a pokrócot, a helyére dobta a párnát és amúgy, mezítláb, leereszkedett az ágyról és öltözködni kezdett: előbb az új, jó kapcát csavarta a lábára, azután tetejébe a régi rosszat. A brigadéros közben felhorkant -és elkiáltotta magát: — Fejezd be az éjszakát száznegyedik brigád! Kifelé! És egyszeriben az egész brigád — akár szundikáltak az emberek, akár nem —, felkelt és ásítozva a kijárat felé indult. A brigadéros már tizenkilenc év óta itt van, egyetlen perccel sem indítja el előbb a brigádot, mint ahogy szükséges. Ha azt mondta: Kifelé! — akkor itt az idő az indulásra. A brigád tagjai nehezen lépkedve szótlanul egymás után kimentek, előbb a folyosóra, azután az előszobába és onnan a gyülekező térre és a huszadik brigád briga- dérosa, Tyurint utánozva, szintén elkiáltotta magát „kifelé”. Közben Suhov felhúzta a csizmát a két kapcára, újra felvette zubbonyát a gyapot- ingre és a madzaggal megkötötte a derekát (ha valakinek bőrszíja volt. elvették — a különleges táborba tilos a nadrágszíj). (Folytatjuk) mtévf&di
