Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-04 / 283. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. december 4. Adenauer és Franco érdekházassága London, (MTI) Sir Davis Ormsby-Gore washingtoni angol nagykövet az Angol— Amerikai Kereskedelmi Ka­mara New Yorké ülésén szókimondó, éleshangú be­szédben ostorozta az Egye­sült Államok gazdasági so­vinizmusát, és önző külke­reskedelmi politikáját. Ang­lia és az Egyesült Államok közötti kereskedelem, úgy­bítja az Egyesült Államokba irányuló exportálás nehézsé­geit a »vásárolj amerikai árut” értelmezése és végre­hajtása körüli bizonytalan­ság is. Az Egyesült Államok tagállamai, sőt városi ha­tóságai is, saját törvényeik­kel és gyakorlatukkal még drasztikusabban korlátozzák a kereskedelmet. Súlyos sé­mond, súlyosan kedvezőtlen Angliára nézve. Az átlagos angol ember tavaly fejen­ként 25 dollár értékű ame - rikai árut vásárolt, míg az átlagos amerikai csak 4 dol­lár értékű angol árut vett. A nyugati országok, ami­dőn tömeges munkanélküli­ségtől gyötörve szomszédai­kat károsító külkereskedel­mi politikához folyamodnak, ezzel csontig lefaragják a világkereskedelmet Súlyos­relmeket szenvednek az an­gol hajótulajdonosok is a nemzetköd hajózás egyolda­lú korlátozásai miatt az ame­rikai hatóságok részéről, s ez a nemzetközi kereskede­lem további akadályozását jelenti A nagykövet ezzel az Egyesült Államok ama intéz­kedéseire utalt amelyek célja, hogy az angol keres­kedelmi hajózást kiszorítsák az Atlanti-óceánról. (MTI) Nehru válasza Csou En-lajnak Delhi, (TASZSZ) Az Indiai Tájékoztatási Iroda közzétette annak a le­vélnek a szövegét, amelyet Nehru indiai miniszterelnök küldött Csou En 6a jnak. Nehru levele válasz a kínai miniszterelnök november 28-i levelére. Nehru rámutat: az indiai kormánynak ahhoz, hogy megfelelően állást foglalhas son a Kínai Népköztársaság kormányának tűzszünetére és a csapatok visszavonására vonatkozó javaslataival kap­csolatban, pontosan tudnia kell, mit jelent a kínai ja­vaslatokban említett „1959. november 7-én fennállott tényleges ellenőrzési vonal". Nehru válasza a továb­biakban így hangzik: „Az 1962. október 24-én előterjesztett három pontból álló javaslat, valamint a tü­zelés megszüntetésére és a Szakszervezeti küldöttség utazott Ghánába A Ghánái Közlekedési Szakszervezet meghívására Accrába utazott Földvári Aladár, a Közlekedési- és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára és Bog­nár Ferenc, a SZOT Nemzet­közi Kapcsolatok Osztályá­nak munkatársa. A küldöt­tek résztvesznék a ghánai testvér szakszervezet II. kon­ferenciáján, közlekedési üze­meket látogatnak meg, meg ­tárgyalják a szakszervezeti munkakapcsolatok és tapasz­talatcsere további kiépítésé­nek módszereit. (MTI) csapatok visszavonására vo­natkozóan november 21 én elhangzott nyilatkozat azt a célt tűzi ki, hogy biztosítsa olyan területek tényleges ellenőrzését, amelyek soha­sem voltak a kínai közigaz­gatás ellenőrzése alatt. Ezek kísérletet jelentenek arra, hogy meggyengítsék Indiá­nak a határkérdésben elfog­lalt álláspontját”. Levelében Nehru kéri, hogy fogadják el azokat az indiai javaslatokat, amelyek megvalósítása az 1962. szep­tember 8-áig fennállott Sta­tus Quo visszaállítására ve­zetne. Levele végén Nehru közli, hogy az indiai külügyminisz­térium november 30-án jegy­zéket adott 4t a kínai ügy­vivőnek. A jegyzékben kérik, hogy tisztázzák az 1959. no­vember 7-én fennállott tény­leges ellenőrzési vonalat. Az indiai miniszterelnök végül kifejezi azt a reményét, hogy az említett jegyzék és a je­len levél elősegíti a határ- probléma megoldását. (MTI) Conakryba érkezett magyar u üldöttség megkoszorúzta a gyarmatosítás elleni harc mártírjainak emlékművét Conakry (MTI). A Co­nakryba érkezett magyar küldöttség, amely Kállai Gyula miniszterelnökhelyet­tes vezetésvei hét afrikai or­szágba látogjat el, vasárnap délután megkoszorúzta a gyar_ matosítás elleni harc már­tírjainak Conakyr-i emlék­művét A kora esti órákban Sekou Touré, a Guineái Köz­társaság elnöke meglátogat­ta szálláshelyén Kállai Gyu­lát s találkozott a küldött­ség tagjaival. Sekou Touré melegen üdvözölte Kállai Gyulát és kijelentette, hogy a guineai nép őszinte szere­tettel fogadja a hazájába lá­togató magyar küldöttséget Megérkezett Prágába az MSZMP küldöttsége Prága, (MTI) Fehér Lajosnak az MSZMP KB Politikai Bizottsága tag­jának, a Minisztertanács el­nökhelyettesének vezetésével hétfőn délelőtt megérkezett Prágába az MSZMP-nek a CSKP XII. kongresszusán résztvevő küldöttsége. A de­legáció tagjai: Szurdi István, a Központi Bizottság ipari és közlekedési osztályának ve­zetője és Marjai József prá­gai nagykövet. (MTI) /e/entés a Mariner—2 amerikai űrhajó útjáról Washington (TASZSZ). Az augusztus 27-én a Vénusz bolygó irányába kilőtt ame­rikai Mariner-2 kozmikus űr­hajó folytatja útját. Az űr­hajónak december 14-én kell elhaladnia a Vénusz mellett, attól körülbelül 20 ezer mér­föld1 távolságban,. Az Ameri­kai Űrhajózási Hivatal kö­zölte, hogy a Mariner-2 de­cember 2-án mintegy 27 millió mérföldnyire volt a Földtől. A Vénuszig az űr­hajónak még körülbelül négymillió mérföldet kell megtennie. GERENCSÉR MIKLÓS: tam maga helyett. Mindent megpróbáltam. Ez jött ki be­lőle. Amíg lehetett, vitatkoz­tam. Aztán parancsoltak. Még mindig jobb, ha engem hibáztatnak. Egy emberről én is szívesebben hinnék rósz- szat, mint a pártról. Néhány kósza szúnyog dünnyögött be a szobába, mohó csapongással szimatol, tálc körbe az emberek arcát. Kincses messzebbre tolta magától a kormosüvegű lám­pát. — Arra utasítottak, hogy Danit küldd el a faluból? Pásztor Anti nem szólt, nem is nézett Kincsesre, csak fejbólintással válaszolt. — Milyen indokot mond­tak? — faggatta tovább az öreg. — Hogy élesedik az osz­tályharc. Azt kívánják tő­lem, hogy válasszam el őket. Kommunista nem élhet kó­lákkal. Erre Klári bejött a szobá­ba. Rémülten, gyanakvón meredt Antira. — Arról nem beszéltél, hogy milyen kulákról van szó? — kérdezte olyan han­gon, amely alig hasonlított az övére. Anti megértette, hogy to­vábbra is gonosz bajkeverő­nek nézi a fiatalasszony. Fáj­dalmas haraggal förmedt rá. — Elegem van ebből a né­zésből. Menj és intézd a sor. sód, de engem ne gyanúsíts! Ha már annyira jól esik ár­tani, akkor éppen téged vá­lasztalak?! Klári sompőlygó mozdulat­tal fordult sarkon, s mintha halottvirrasztáson lenne, óvatosan ereszkedett apja mellé a padra. (Folytatjuk.) mmm KISREGÉNY megmondjad világosan: ki- nek vagyunk mi útjában? Neked, vagy a pártnak? A titkár behúzódott a szó. ba túlsó sarkába, hogy ne lássa Klárit. Volt ott egy ré­gi ruhásláda, szekrény híján ebben tartották az iratokat. Ráült. Szomorúan nézte az öreget, aki az asztalra kö­nyökölt, s a lámpa mögül figyelte őt, válaszra várva. Anti türelmesen, a mesélő emberek merengésével be­szélt: “ Nekem senki sincs láb alatt. Ismerem Józsi bácsit, tudom, hogy a saját ügyében vagy a családjáért egy ta­podtat sem lép. Megpróbálj bizonyult hát a legokosabb­nak, ha nyugton hagyják a lakatot a lezárt portákon. Napközben szólt az öreg Kincses Antinak, hogy be­szélni szeretne vele. A párt­titkár a rücskösfalú, fehérre meszelt irodában várakozott a sánta elnökre. Jobban félt az öregtől, mint valamennyi felettesétől együttvéve. Va­csora után behúzódott a sze­dett vedett bútorok közé, egyik cigarettáról a másikra gyújtott, s a sűrű füstben olyannak tűnt a lámpa, mintha nem is levegőben, hanem zavaros vízben világí­tana. Anti ezen az estén — 36. — — Ember vagyok, édes jó barátom. Ha bűnöm van, ci­peljenek bíróságra. Ha te­her vagyok, üssenek agyon. . Csak élni ne hagyjanak így... A hosszú legény előbbre billentette fejét, lába mel­lett tanácstalanul lóbálta a pumpát. Percekig hallgatott. — Ha ember vagy, akkor legyen belátásod — mondta végül halk határozottsággal — £1 kell menned. Legalább addig, amíg nem tesznek igazságot. Ne hozz bajt a fe­leségedre, meg az apósodra. Tőlem meg ne tarts. Becsü­löm magam annyira, hogy mások is becsülhessenek. Többet nem mondhatok. Lehajolt a kerékpárért, fölcsatolta a pumpát és szó nélkül elkarikázott. Dülön­gélve gurult alatta a bicikli. Kőhajitásnyira meg is állt, visszaszólt: ‘— Ha elmész, olyan helyre állj dolgozni, ahova legjoo- ben kell az ember. Akkor félesztendő múlva apádat is hazahozhatod. Dani mozdulatlanságba fá­sultan állt az út közepén. Megvárta, amíg semmivé enyész a távolodó bicikli nyi­korgása, aztán ráérősen in­dult hazafelé. Megint orgo­nának a farkaskutyák vala­hol messze, az országhatár közelében, s benne is nyü­szítve jajdultak az érzések a gondolattól, hogy megint el kell mennie, de most már egyedül. Pásztoréknak szoba kony- hás házuk volt, mint a leg­több szegényparasztnak, de az elhurcolt gazda ragasz­tott hozzá egy féltetős kam­rafélét még a háború előtt. Most ezt a szűk helyiséget rendezték be szövetkezeti irodának. Tanácsolták a já­rástól, hogy nj/ugodtan sajá­títsák ki valamelyik kulák házát, csak hogy hiába múl­tak a hónapok, a kulák-köl- töztetés emléke nem akart halványulni a faluban, az akarta megmondani, hogy Klárit kizárták a pártból. A lányával együtt jött az öreg. Látva a nagy füstöt, nyitvahagyta az ajtót. Klári nem lépett be a szobába. El­lenségesen köszönt, a kü­szöbre állt, nekitámaszkodott a félfának'. — Azért jöttünk, te Anti — kezdte az öreg — hogy azonban fokozatosan felenge- < dett. A közmondás szerint a ] zsák megtalálja a foltját, Franco is megtalálta új ba­rátját — Adenauer nyugat­német személyé- 1 ben. Amikor Adenauer 1949-es 1 hatalomra jutása után meg- 1 melegedett a kancellári szék- j ben, nyomban folytatni kezd- - te azt a politikát, amit a hit- ' leri Németország abba ha- * gyott: 1952. november 6-án Dalber bajor herceg Nyugat- ' Németország első madridi 1 nagykövete megérkezett ál- ’ lomáshelyére. A Nemzeti pa- 1 lotában a diszszázad zeneka- < ra a császári Németország ] himnuszával köszöntötte, 1 maid a fényes trónteremben 1 generalisszimuszi egyenru- * hájéban maga Franco fogad- 1 ta. Adalbert herceggel csak- 1 hamar jól megértették egy- 1 mást, hiszen az új nyugat- 6 német nagykövet nem más, ' mint XIII. Alfonz spanyol király elsőfokú unokatest- vére. Spanyolországba rövidesen vezető üzletemberek érkez­tek, majd arról terjedtek el hírek, hogy a nyugatnémetek egész gyárakat is áttelepíte­nek. E flörtölés láttán Euró- paszerte felébredt a gyanak­vás, mert a csúful vizsgázott 1 hitleri „élettér” elmélet feltá- ' madását vélték felismerni. 1 A nyugatnémet politika fő 1 korifeusai erre kissé össze- I rezzentek és fehérre akarták 1 mosni a feketét. A szélső- 1 jobboldali Daily Mail c. an­gol lap 1960. március 8-i szá- j mában ezzel kapcsolatban így írt: „Bonn ismételten biz- 1 tosította szövetségeseit, hogy s _ Nyugat-Németországnak nincs szüksége élettérre, sem támaszpontokra. Straussék esküdöznek égre földre, de ma már köztudomású, hogy ennek az ellenkezője az igaz”. M AGYON így van. Hitler ■ ™ egykori repülőgép-ter- vezője most Franco számára , készít bombázókat: a hirhedt ‘ Messerschmitt repüiőgépgyá- ‘ rak Spanyolországban már ; több mint hét éve teljes ka- ‘ pacitással dolgoznak: ] A hitlerista vállalkozók ] gondolatvilágát azonban , nemcsak a modern repülőgé­pekkel átívelt magasságok foglalkoztatják. Hogy a leg­szorosabb értelemben vett földi dolgokat sem vetik meg, azt példák igazolják. A bonni Degussa cég koncessiót ka­pott a spanyolországi urán­érc kitermelésére. Krupp, az ismét ágyúgyáros az „Altos Carnos de Biscaya” kohó­ipari kombinát újjáépítését és bővítését végzi, ügy lát­szik kedveli a változatossá­got. mert a spanyol föld ér­ceiből ma már nemcsak ágyúkat gyárt, hanem — ra­kétákat is... A Krupp művek és az I. G. Farben finanszíro­zásával Bilbao közelében épült rakétagyárban a hír­hedt V—1 és V—2 utódait, az újfajta irányítható lövedéke­ket készítik. A nyugatnémet vegyipari konszern pedig a spanyol ipari mágnásokkal szövetkezve Spanyolország­ban szervezi a mérgező anya­gok gyártását; A párhuzam világos. Több mint két évtizeddel ezelőtt még Hitler Wehrmachtje és Luftwaffeja a spanyol nép földjét használta gyakorló­térként, hogy utána más né­pekre támadjon. Most Aden­auer katonái kaptak gyakor­lótereket és a nyugatnémet monopóliumok vertek gyöke­ret, hogy a korábbinál is mérhetetlenül pusztítóbb fegyvereket kovácsoljanak S hogy ezt minél szabadab­ban tegyék, első lépésként a fegwerkezésl politika ellen legkövetkezetesebben küzdő kommunista pártot tiltoták be. A Spanyol Kommunista Pártot Franco 1939. tavaszán kényszerítette illegalitásba. E dicstelen példát Adenauer 1956. augusztusában követte. A kommunista pártok betil­tása után mindkét országban a haladó munkás szervezetek ellen indítottak elnémító hadjáratot. A NÉP azonban ellentáll. ** Mindkét ország kom­munista pártja az illegális körülmények között is ko­moly munkát fejt ki. Ke­ményen küzdenek a milita- rizmus ellen, s a béke front­ján sorakoztatják fel a mun­kások, parasztok és értelmi­ségiek legjavát. Adenauer és Franco, a két öreg érdekházasságából élet helyett a pusztítás körvonalai vetítődnek a jövőbe. Egyelőre még csak narancsligeteket döntenek porba, hogy később Európa szerte egész városo­kat juttassanak hasonló sors­ra. Mert a nyugatnémet mili­taristák úgy vélik, egyszer még eljön az ő idejük és megvalósíthatják revansiszta törekvéseiket. A spanyol fa­siszták pedig most is min­denben támogatiák őket. Millassin Béla (Ti ¥ ÖNY ÖRÜ narancsli- getak és olajfaerdők huli-nak porba a fejszék csapásai nyomán, összeszo­rul az ember szíve Ciudad Real tartomány egyik leg­szebb tájának pusztulása láttán. A délszaki erdők he­lyén építkezésbe kezdtek. Figyelemre méltó, hogy az építkezés vezetősége, techni­kai személyzete és őrsége kizárólag nyugatnémetekből ; áll. Spanyolokat csak mun­kásokként alkalmaznak. Kö­zülük néhányan úgy tudják, hogy a fejszék, földgyaluk, építődaruk és szállítószala­gok munkája nyomán atom­fegyvergyár létesül, mások szerint olyan parancsnoki központ épül, ahonnan majd az összes spanyolországi nyu- j gatnémet haditámaszpont építkezését irányítják. De honnan ered ez a nagy­fokú cinkos egyetértés és együttműködés Spanyolország és Nyugat-Németország kö­zött? A szálak messzire nyúl­nak vissza... A hitleri német birodalom vezetői annak ide­jén elhatározták, hogy meg- 1 döntik a Spanyol Köztársa­ságot és fasiszta államot te- , remiének a helyén. A spa- . nyolországi fasiszta puccs tervét tehát Berlinben . agyalták ki. Itt hívták életre az Ibériai Iroda nevű külö­nös hivatalt. Ez dolgozta ki a katonai lázadás terveit és Sanjurjo spanyol tábornokra . bízták végrehajtását. Jutal­mul diktátort posztot ígértek neki. De nem volt szeren­cséje. Amikor a végleges tervekkel Berlinből hazafelé tartott, repülőszerencsét len­eég áldozata lett. Ekkor nyúltak a nácik a i,tartalékemberhez”, Francis­co Franco Bahamonde tá­bornokhoz. S amikor 1936. július 19-én Franco fellázadt a köztársasági kormány el­len, késlekedés nélkül Spa- nyolorszgba indultak az első német katonai egységek. Sperrte vezérőrnagy parancs­noksága alatt egy év múltán már tízezer hitlerista ka­tona harcolt a spanyol nép érdekeit védő köztársasági erők éllen. H ITLEREK hirhedt Con­dor légiójának bombái ártatlan gyermekeket szag­gattak szét, békés falvakat és városokat döntöttek por­ba, boldogtalanságba taszí­tottak a spanyol családok millióit. Egész Spanyolország német gyakorlótér lett _ és csapda Franciaország határá­ban. A hitlerista katonák itt estek át a tűzkeresztségen, itt ismerkedtek meg a lő­porszaggal, hogy később egész Európában lőporszagot terjesszenek. Pár év múlva azután Franciaországban, Hollandiában, Spanyolország­ban és a Szovjetunióban alkalmazták az SS-hordák spanyolországi tapasztalatai­kat. Bár Spanyolország hiva­talosan nem vett részt a második világháborúban, mégis mindenben segítette a hitleri Németországot. A ná­ci Condor légió tevékeny­sége viszonzásaként Franco a németek oldalán a kék hadosztályt küldte a Szov­jetunió elleni hódító hábo­rúba. (A kék hadosztály, egyik tisztje volt Fernando Maria Castiella Maiz, a je­lenlegi francoista hadügymi­niszter is, aki a mostani nyugatnémet—spanyol együtt­működés lelkes támogatója.) De hiába. A német „füh­rer” csatát vesztett... A spa­nyol vezér, vagyis „Caudillo” ezzel elvesztette legfőbb tá­maszát és hatalomra segítő­jét. Hogy hatalmát megtart­sa és tovább erősítse, növelte a diktatúrát. A második világháború után egy ideig szüneteltek a kapcsolatok Nyugat-Német­ország és Spanyolország kö­zött. Sőt átmenetileg bizo­nyos fokú feszültség uralko­dott amiatt, mert Spanyol- ország 1948-ban a korábbi nagy barátság ellenére kisa­játította a területén lévő je­lentős értéket képviselő né­met vagyont; A nézeteltérés

Next

/
Thumbnails
Contents