Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-29 / 303. szám

Traktor­vezetőképző tanfolyamok kezdődnek Közismert, hogy az őszi mezőgazdasági munkák időszakában milyen nagy gondot okozott a traktoris­ta hiány a megyében. Az erőgépek jelentős hányadán nem tudták a kettős mű­szakot biztosítani. Átme­neti megoldásként az ipari üzemekből toboroztak trak­toristákat. A mezőgazdasági szervek most véglegesen rendezni akarják a traktoros problé­mát. A gépállomások Irá­nyításával 26 helyen szer­veztek tanfolyamokat. Ti­zenkét héten át egésznapos elméleti és gyakorlati ki­képzést kapnak a leendő traktorosok. A hallgatók­kal a gépállomások legkép­zettebb szakemberei foglal­koznak. A részvevők mű­szaki ismereteket szerez­nek, elsajátítják a külön­böző típusú erő- és mun­kagépek kezelését. A tanfolyamok — január 2-án kezdődnek — teljesen ingyenesek, költségeiket az állam vállalta magára. En­nek összege csaknem egy­millió forintot tesz ki a megyében. A hallgatók többsége termelőszövetke­zeti tag, illetve gépállomási dolgozó. A rendelkezés sze­rint a résztvevők kereset térítést kapnak a tanfolya­mok időtartamára. A tsz- tagok részére például — a közgyűléstől függően — fél. vagy egész munkaegységet írnak jóvá naponként. A hallgatók a sikeres vizsga esetén alapfokú traktorvezető igazolványt kapnak. Értesüléseink sze­rint a gépállomások igé­nyednek megfelelően a leg­jobb eredményt elért hall­gatók vontatóvezetői vizs­gát is tehetnek. A vizsgák dijai a hallgatókat terhelik. A tanfolyamok szervezé­sét már hetekkel ezelőtt megkezdték a járási taná- csak mezőgazdasági osztá­lyai, a gépállomások és KISZ szervezetek. A ter­vek szerint 1447 traktorost akartak kiképezni. Ez a létszám — a sikeres vizsga esetén — elegendő lett vol­na ahhoz, hogy a gépállo­mások és a tsz-ek erőgépei a munkacsúcsok idején két műszakban üzemeljenek. A december 15-i jelentés szerint azonban a tanfolya­mokra a tervezettnél öt­százzal kevesebben jelent­keztek. Néhány gépállomás körzetében — Cibakháza, Fegyvernek, Tőszeg, Tö- rökszentmiklős — a terve­zettnél jóval több hallgatót toboroztak. Jászkiséren, Karcaogn, Szolnokon. Me­zőtúron és Mesterszálláson viszont a kelleténél keve­sebbet. ügy látszik e körzetek gépállomásai, KISZ szerve­zetei és termelőszövetkeze­tei nem gondoltak arra, hogy milyen sok gépészük hiányzik, s gépeik kétmű- szako® üzemeltetését nem tudják megoldani. Az újonnan kiképzett traktorosok természeteséül nem válnak a gépállomá­sok dolgozóivá. Januártól június végéig a termelőszö­vetkezetekben — növény- termesztésben vagy állatte­nyésztésben — dolgoznak. Júliustól azonban égetően nagy szükség van gépi munkájukra, hiszen meg­kezdődik a tarlóhántás, a nyári, majd az őszi mély­szántás. A tsz fiataloknak sem lehet mindegy, milyen be­osztásban dolgoznak ekkor. Keresetük — ha gépre ül­nek — lényegesen növek­szik. Tehát anyagi érde­kük, becsületbeli ügyük is, hogy minél többen elsajá­títsák a gépi technikát. Ez fontos azért is mert a gé­pek száma évről évre nő a termelőszövetkezetekben. A traktoros tanfolyamok néhán^ nap múlva meg­kezdődnek a megyében. A tsz-ek, a gépállomások és KISZ szervezetek vezetői még sokat tehetnek a fia­talok meggyőzéséért, a tanfolyamok kiegészítésé­ért — m. L — XIII. évfolyam, 303. szám. Ara SO fillér 1962. december 29., szombat. MA: Amikor kevés a jószándék gimnázium a Hortobágy szélén * HETI RÁDIÓMŰSOR CSALÁDI KÖRBEN í j üzemek, gépesített rakodás, autószerviz bővítés a gyárak jövő évi beruházásaiban üzem korszerűsítés a papírgyárban Az 1963-as évben is folyta­tódik a szalmacellulózgyár rekonstrukciója. Elkészül a szecskavágó berendezés, üzembe helyezik a szalma- cellulóz pépmosó és tisztító berendezéseket. A gyár teljes rekonstrukciója 1965-re ké­szül el, azonban a korszerű­sítés eredményeként már a jövő évben is nagyfokú mi­nőségjavulásra számítanak. Jól halad a munka az új erőtelep építésénél is. A jövő év végére megtörténik a be­rendezése is, azonban üzem­be állítására csak 1964. ele­jén kerülhet sor, mivel az Április 4. Gépgyár nem tud­ja előbb szállítani az indu­láshoz szükséges részberen dezéseket. A jelenlegi öt ka­zánnal nagyon akadozik a termelés, mert ezek állandó javításra szorulnak: Csupán a készülő hőerő­műre 12 millió forint össze­get fordítanak. Ebből a szük­séges gépeket, kazánalkatré­szeket vásárolják meg. A hő­erőmű a következő években készül el teljesen, ötmillió Másfélmillió forint értékű lakatosmunkát végez a Szol­noki Vasipari Vállalat a Ma­gyar Hajó és Darugyár részé­re 1963-ban. Magasépítményű szerkezeteknél alkalmazzák Szolnokon készölő kezelő karzatokat. A teljes szerke­zeteket a Román Népköztár­saságnak készítik. A vállalat folytatja az Idén nagy sikert aratott politech­nikai kisgépek gyártását. Ezek között új cikként sze*­repel az oszlopos fúró- és marógép. Ugyancsak új gyártmány a robbanó moto­rú vibrodöngölő. Négymillió forintos beru­házással megkezdik az autó­javító és szerviz telep bőví­tését, A korszerű, minden igényt kielégítő telep és üzemrész 1964-re készül el teljesen. Ugyancsak négymil­lió forint beruházási összeg­ből a jövő év közepére elké­szül a Körösi úti új forgá­csolóüzem. Legáiabb termék a „Varia* konyhagarnitnra A jászberényi Fémnyomó és Lemez árugyár edényüzemében naponta mintegy 3000 alu­mínium edényt gyártanak. A képen Kocza Veronika szegecsel, Kiss Györgyné márka, zik és Mohári Kálmánná az előlynkasztást végzi Húszezer hold szőlő lesz Jászberényben és környékén Harmincötmillió forintba kerül a Tisza Bútorgyár re­konstrukciója, amit az elkö­vetkező három évben végez­nek el. Ennék a nagyarányú munkának első szakasza 1963-ban kezdődik. Az első évben közel tízmillió forint­ért új festőüzemet építenék, bővítik a meglévő üzemépü­letet, új ebédlő és öltözőhe­lyiségek építését is tervezik. Több mint félmillió forint értékű a jövőre üzembe ke­rülő második hidraulikus prés. Az 1963-as év második fe­lében kezdődik meg a gyár legújabb készítményének, az új „Varia” konyhabútornak a sorozatgyártása. A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartozó Jászsági Állami Gaz­daság szőlőtelepítési alapok­mányát a napokban hagyta jóvá a Földművelésügyi Mi­nisztérium kertészeti főosztá­lya, valamint a megyei párt­bizottság és megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Nagy munka veszi kezdetét, hisz Jászberényben és kör­nyékezi igen sok, gyenge ho­mokterület van, ahol három- négy mázsa rozs terem hol­danként S emiatt kicsi a te­rületegységre eső termelési érték, illetve a munkaegység értéke is. Több mint 20 ezer holdba telepítenek szőlőt. Először bemutatójellegű sző­lőt telepít az állami gazda­ság még az ötéves terv idő- szafaában­A telepítést megelőzi a te­reprendezés. Az elegyenge­tett területet napraforgóval vetjük be zöldtrágyának, s annak leszántásakor négy—öt mázsa műtrágyát adagolunk, ősszel 65—70 centiméter mé­lyen géppel forgatjuk a ta­lajt, egyvasú mélyítő ekével. A talajelőkészítés ntán 100 méter széles és 200 méter Hatmillió lórin! gy árimán y f e j lesztésr e Szerződést kötött a Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat és a Tisza Cipőgyár hosszú kéthektáros parcel­lákat jelölünk ki, mert gé­pi művelésre ez a méret a legmegfelelőbb. A szőlőt 240 centiméter sortávolságra, 60 centiméter tötavolságra telepítj üü. A telepítéshez egyéves gyökeres dugványokat hasz­nál gazdaságunk. A fajta­megoszlás a következő lesz- hárslevelű, ezerjó, pozsonyi fehér, olasz rizling, kadarka, kövidinka és csemege szőlő A homok mozgását rozs vetésével akadályozzuk meg. Az augusztus végén, szep­tember elején a sorok közé elvetett rozst a tavaszi szelek után má­jusban. zöldtrágyaként le­szántjuk, ezzel minden év­ben rendszeresen nagy mennyiségű szerves anya­got juttatunk a talajba, és a trágyaszállítást úgyszól­ván teljesen kiküszöböljük. A zöld trágya műtrágya ki­egészítéssel pótolja az Istál­lótrágyát. A megelőző telepítéseknél a szél erejét gyümölesfasáv létesítésével akartuk csök­kenteni. Ennek kedvező ha­tását nem tapasztaltuk, sőt a gyümölcs akadályozta a szőlőművelést, ezért a továb­bi telepítéseknél nem ülte­tünk a szőlőbe gyümölcsfát Huzalos tám berendezést használunk, 25 méterenként vasbeton támoszlopokkal, a sorok végén betontusfcóval Az oszlopokra 9 sor 2 milli­méteres horgonyzott lágyhu­zalt szerelünk, vagyis négy huzalpárt, s egyet szólóba. A szőlő a huzalpárok között kqtözés nélkül termőfalat al­kot, ami egyrészt kézimunka megtakarítást eredményez, másrészt fokozza a permete­zés hatékonyságát A szőlő egyrészét esőztétő öntözéssel rendezzük be, ezzel függetlenítjük a szél­sőséges időjárás kedvezőt­len hatásától. Több mint ötszáz szakmun­kás dolgozik majd a szőlő­ben, kiképzésük már 1963- ban megkezdődik. Több lakás és 200 személyes üzemi kony­ha épül. Tizenhárom UE—28- as traktor, 13 permetező-po- rozó berendezés, két teher­gépkocsi és különböző mun­kaeszközök is szerepelnek a beruházásban A jászberényi szőlőfeldol­gozó kombinát létesítésének terve — a termelőszövetke­zetek és az állami gazdasá­gok közötti közös vállalko­zásban — a gazdaságos ter­melés és értékesítés érdeké­ben merült fel. Ha megvaló­sul, néhány év múlva egysé­ges. jó minőségű és olcsó jászberényi borral köszönt­hetjük az újévet. Orbán László Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága A külkereskedelmi vállalatoknak rendelet nyújt le­hetőséget arra, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló vál­lalatok részére utasításban meghatározott feltételek mel­lett és megjelölt célokra az exportfejlesztési alapból pénzügyi fedezetet biztosítsanak. Halló itt imp... A közelmúltban a Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kül­kereskedelmi Vállalat (Tann- impex) és a martfűi Tisza Cipőgyár között nagyjelen­tőségű megállapodás jött létre, melyet szerződésbe foglaltak. A cipőgyár e szer­ződés nyújtotta lehetőséggel élve olyan beruházást kíván megvalósítani, amelyre az 1963. évi beruházási tervé­ben előirányzott összeg fe­dezetet nem nyújt. Így a Tannimpex által fel­ajánlott 6 millió forintból lehetőség nyílik 33 külön­böző cipő és gumiipari gép beszerzésére, svéd gumi­csizma-formák vásárlására, a raktárépület és a szer­számkészítő műhely bővíté­sére. A Tisza Cipőgyár a szer­ződésben kötelezte magát, hogy mind a külföldi, mind a belföldi szállítókkal olyan megállapodást köt, miszerint legkésőbb 1963. június 30-ig a gépek megérkeznek Mart­fűre. Arra is ígéreteit tettek a cipőgyár vezetői, hogy az épületbővítési munkálatok is befejeződnek 1963. decem­ber 31-ig. A gépeik beszerzése, vala­mint a cipőraiktár és a szer­számkészítő műhely bővítése után a vállalat az alábbiak­ra kötelezi magát: 1. Hét félautomata orrfog- laló gép üzembehelyezésével jelentősen javulni fog az ex­port balerina és bumper ci­pők minősége. A ragasztott cvikkolási eljárás bevezeté­sével korszerűbb technoló­giát honosítanak meg. Az említett cipőfájták ezáltal hajlékony kivitelben is elő- állíthatók, ami az eddigi 200 000 pár helyett 300 000 pár export lábbeli eladását teszi lehetővé. 2. Korszerű gumiszalag- húzó gép beállításával az export cipőkhöz hibamentes transzparens (áttetsző) gumi­rámát gyártanak. Természe­tesen a hibamentesség elbí­rálásánál a Tannimpex dön­tése az irányadó. 3. A gépek és berendezé­sek megérkezését követőn három hónap múlva két új­fajta gumicsizma gyártását kell megkezdeni. Az újfajta Tveton elnevezésű gumicsiz­mából 1963. szeptember 1-től kezdődően napi 600 párat kell készíteni. 4. A 10 nagyteljesítményű, modem felsőrész-csákózó gép üzembehelyezésével megszün­tetik a színpáratlan cipő- felsőrészek szabását. 5. A raktár bővítése után három hónappal felszámol­ják a gyártelepen kívül bé­relt összes raktárhelyiséget. A külkereskedelmi válla­latnak a gyártmányfejlesz­tésre irányuló nagy támoga­tása hatalmas segítséget je­lent a Tisza Cipőgyárnak. ...Itt pedig Vineze Judit, ! a szolnoki Verseghy Könyv­tár dolgozója. — Arra vagyok kíváncsi, mi volt a mai nap öröme és bosszúsága? — Várjon.:, nehéz ezt így összeszedni, és mondja, mu­száj ilyen sablonosán? Nem? Akkor jó, mert minek be­széljek most mindenfélét, hogy jól telt a karácsony, meg ehhez hasonlókat. Az igazi nagy örömem úgyis csak egy év mú’va következ­het el. — ? — Nagyon szeretném, ha fölvennének az egyetemre. Magyar könyvtárszakra je­len tkezek majd. de csak hat­vannégyben. mert sokan ta­nulnak úgyis, egyelőre szük­ség van a munkámra, és nem jutna, tanulmányi szabadság. Levelező hallgató szeretnék lenni, mert ötvenkilencben érettségi atom. s azóta dolgo­zom. AkMk. nem vettek fői, most már nem hagyom itt a munkát — Mi lenne, ha mégis visz­szatémén-k a sablonhoz, s el­mondaná valamilyen bosszú­ságát is. — Nem bánom. Hanem ak­kor legyen aktuális. Sok ol­vasónk van, így apró mérge- lódés akad bőven. Bosszan- kodásaink koronája azonban egy bácsi, aki mindig „för­telmes”, értsd: hátborzongató könyvet kér. El is neveztük fértelmes bácsinak. Mindig fő a fejünk, hogy honnan kerít­sünk kedvére valót. Hiszen nem vagyunk detektívregé- nyekkel ellátva. — Miért nem próbálják fejleszteni az ízlését? — Neki már nem nagyon lehet. Persze, azért mondo­gatjuk neki... Szerencsére az olvasók többsége nem ilyen. Többnyire csak örülni tudunk, mikor látjuk: olvas­sák a sok jó regényt fiata­lok s öregek egyaránt — még a modernet isi 24 millió forint beruházás a cukorgyárban forintból korszerűsítik a ré­pafeldolgozást. Gépesítik a rakodást és az eddigi nehé 2 fizikai munkát a tervek sze­rint gépekkel, korszerű szer­kezetekkel könnyítik. Vasipari kooperáció VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK Jk É m ^/Ve4tlaji

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents