Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-24 / 301. szám
1*81 december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 13 ben televíziós vizsgálatokat folytainak majd az emuer belső szervei oen, tartósan megiigyemek daganatokat, elettam folyamatokat, gyógy- batásokat a képernyő segítségével Az „adást” az ember belső szerveiből — például vesevizsgálatoknál — miniatűr adóberendezés, kamera végzi majd. Meg kell említeni, hogy a televízió nagyfokú sterilitást biztosíthat az orvosi gyakorlatban. A jövőben a beteglátogatást, újszü-' lőttek látogatását nem személyes érintkezéssel, hanem a televízió segítségével bonyolítják le... HALLUNK már színes televízióról és kísérletek folynak a térhatású „plasztikus” televíziós képek előállítására... További igényünk lehet, hogy a kép ne legyen a televíziós készülékhez mai formájában kötve, hanem kivetíthessük azt moziszerűén lakásunk, környezetünk bármelyik síkjára. Az sem utópia már, hogy felvevős kamerák széleskörű rendszere hálózza be a világot Egy gombnyomás vagy tárcsa elforgatása árán képet hangulatot eseményt hozzon a televízió a világ négy sarkából. legyenek világvevfi televíziók. mint vannak vilá*- vevó rádiók. Lem lengyel író érzékletesen leírja „Magellán felhő’* című fantasztikus regényében, hogy 2531. évben a Föld minden lakójának rendelkezésére áll majd egy különleges rádió-televízió rendszer. Az ember könyvtárba például nem fog járni, hanem csak a zsebébe nyúl egy vevőkészülékért és: „Akár ausztráliai dolgozószobájába, akár hold-beli megfigyelő állomásán, akár a repülőgépben felhívja a Trión könyvtár központját (ebben a könwtárba parányi kristályokba rögzítve őrzik az emberiség szellemi kincsét) s az bemondja a kívánt művet s másodperc múlva az mária ott van előtt*, te)evízárának képernyőjén ... Sőt az ember lakásába odavarázsolbat festményt, szobrot, vagv éppen ablaka alá a háborgó tenger egv részletét, a sós tengeri levegőt, illatával egvütt. Ennek a ma még fantasztikusnak tűnő televíziósbe- rendezésnek a lényege a felvevő. illetve kéDtároló készülék, amelynek hatókör* kiterjed az egész naprendszerre. Bár mindez fantasztikus, jól kifejezi várakozásunkat a jövő televíziója iránt. Gondoljunk arra is* hoev ní'dául a tudnmánvoS kulatásban mennvire éld szükséglet a tndománvo* eredmények evors cseréj*, TTnrtelr meee’dása hngv a tu- doeék rnfpf'bb nyomást, sze— r°zbeccenek egvmás munkáiról és a tudemánvos cikkek megírása, elolvasása, rendszerezése s értékelése ne rabolja el mai módon drága idejüket. Mindéhez persze béke és egységes társadalmi rendszer kell. KERUBS, hogy a ma embere milyen televízióra számíthat? A Telstar rendszerű televíziós adások mutatják) miként küzdi le az ember a televízió helyhez-kötöttségét, a tengerek és hegyláncok akadályát A színes televízió már megvalósult, az illatokat „közvetítő” televízió sem tartozik feltétlenül az álmok birodalmába. Ami a zsebkészüléket illeti, sok rádió- technikai alkatrészt „miniatürizáltak” már, készítenek gombakkumulátorokat, amelyek alig nagyobbak a tízfil- léresnél, nyomtatott áramköröket és terjedelmes rádiócsövek helyettesítésére pa- z ■ányi félvezetőket. Például tizenöt évvel ezelőtt ugyanott, ahol 8000 alkatrészt helyeztek el egy dobozban, ma 6—700 ezret tudnak elhelyezni ... Szili ka Bor' A jövő televíziója A TELEVÍZIÓ alkalmazásának már századunkban nagy lehetőségei vannak. — Ma elsősorban az ipari televízió az, amely újabb és újabb meglepetéssel - szolgál. Televíziós kamerákkal megfigyelhetjük pl. az emberi szervezetre veszélyes folyamatodat s ez igen nagy jelentősegű. Az izotóptechnika, a röntgensugárzás alkalmazásai a legjobb példák erre. A televízió bevonul az automatizálás területeire is. A bányászatban a nagyteljesítményű fejtőgépek mellől nova-tovább elkerül az ember, aki a jövőben kellemes környezetben, akár zeneszó mellett és cigarettázgaiva közben, távolról figyelheti a gép munkáját a televízió képernyőjéről. Hasonló példákat említhetnék a kohászatból, ahol különleges felvevő kamerákkal megkímélik a kohászokat a melegártalomtól, amely őket a kemencék és kohók közvetlen közelében munkájuk közben éri. Vagy beszélgethetnénk a televízió alkalmazásáról a közlekedésben, akár villamosán. akár vasúti vontatásban, személyforgalomban és a teherforgalmat irányító rendező pálya udvarokon. Ma még a pályaudvari — bár automatizált — irányító tornyokat jó magasra építik, hogy a kezelő személyzet áttekinthesse a vágánvreod- S7ert. A jövőben televíziós kamerák rendszerével ezt ol- r<Tóv,Vian megoldják. tTadottunk már arról, hogy a helsvóevászok miniatűr rá- dlós7nrdát nyeletnek le a? emberrel. hoíTv gyomrát megvizsgálják. Nos. a jövőA éyorsmövelés timéterre növekszik, ugyanígy nő a barázda alja is. Továbbá a talajt nem forditja át, hanem a nagy sebesség az ekekormányokról szinte kirepíti a talajt. Barázdákról ebben az esetben nem is beszélhetünk. Éppen ezért kutatják világszerte a munkaeszközök átalakításának lehetőségét. Mint már utaltunk rá a Szovjetunióban és Németországban az óránkénti 6—10 kilométeres sebességgel szántó ekék típusait kidolgozottnak tekintik. a német szaklapok is. Ahhoz azonban, hogy ez a sebesség elérhető legyen, az évezredek óta alig változott eke jellemző méreteinek megváitozt*- tása szükséges. Az a cél — és agronómiailag elsődleges —, hogy a 10 vagy a 20 kilométeres sebességgel szántó eke ugyan olyan munkát végezzen, mint a jelenlegi ekék. A kísérletek igazolták, hogy a jelenleg használatos ekékkel ilyen sebesség mellett lehet ugyan szántani, de a jelenlegi barázda-szélesség 30 centiméterről 1—120 eenA világ valamennyi szakemberét foglalkoztatja a kérdés — a mezőgazdasági művelés az eddigi, jól bevált utakon járjon-e, vagy egy merészet lépjen-e előre? ■ Miről is van szó? Ismeretes^ ! hogy a talajművelés, a szántás sebessége az elmúlt évii ezredek alatt alig változott, : gyorsulást hozott ugyan a traktor, de a gyakorlat azt j bizonyítja, hogy ma sem ' szántunk óránként 5 kilométernél nagyobb sebességgel, j A gyorsművelés, — mert a szakemberek fgv nevezik az érdekes elméletet — nem új keletű Körülbelül 20 éve, folvnak kísérletek a legkülönbözőbb országokban. —> Ténvieges elterjedését korábban az erőgépek korlátozott lóereje aakdálvozta. Ma már ugyan 50—fiO lóerő körüli a nagyobb traktorok ereje Mi a probléma tehát? A kutatásokat két részre tagolhatjuk. Az első a sebesség növelését elemzi, bizonyítva. hogy a gépek vonóerejének növelésével óránként 10—15 kilométeres sebességgel szánthatunk. A másik oldal viszont a jelenlegi 4—5 kilométeres óránkénti sebesség mellett szavaz. azt állítva, hogv ne a sebességet, hanem csak a vonóerő-növelését kell szorgalmazni Csakhogy a gyorsművelés elterjesztése számos akadályba ütközik. A gyorsművelés 80—120 lóerős traktorokat igénye! A szakemberek szerint ez a kisebbik gond. A legnagyobb probléma a munkaeszközök. tehát ebben az esetbon az ekepark teljes ki- cseréié«e Usrvams a gyors- művelés a jelenleg használatos eketfpusamkkal elképzelhetetlen. A Szovjetunió- ; ban felvó kísérletek azon- | ban igen biztató eredménye- | két mutatnak fei Pchi-onvf- : tótták ho<m a meafela’ö eke- i tfnus kidolgozásával 1Ü k;io- rnátérés Óránkénti saheccőz- gal szántt*otonk — Hasonló ■ eredmőnvekrői számodnak be ‘ A világon igen kevés gyár foglalkozik dömper gyártással. Ezzel magyarázható, hogy a 5,5 köbméter térfogatú dömperek világpiaci ára meglepően magas. Egv-egy gépért 5—6 ezer dollár kö- j zötti összeget fizetnek a vásárlók. Magyarország évente i 1200. 1400 dömpert exportál. Is a magyar dömperek sike- jrére jellemző, hogy a világ szinte valamennyi országa vásárol tőlünk ilyen gépet. A jólismert „D" típusú dömperünk mellé most újabb géptípus zárkózik fel. mivel, a Vörös Csillag Traktorgyárban hozzákezdtek az ,E” típusú dömper tervezéséhez. A munka már előrehaladott, a prototípust jövő évben be is mutatják. A tervezők szerint — akik jól ismerik a világ valamennyi dömpertípusát — az „E” típusú gép mirden eddigi dömpert felülmúl majd. Teherbírását az eddigi 6 tonnáról 8 tonnára növelik, csapott térfogata pedig 1 kób- j méterrel, tehát 3,5 köbméterről 4,5 köbméterre emelkedik. Jelentős konstrukciós i változások jellemzik az. új tí- ; pust Nem önhordó lesz — a tapasztalatok szerint az így készült dömpereket nehéz ia vítani —, hanem alvázzal készül. Az új gépet hidraulikus berendezésű kormányszerkezettel látják el, úgynevezett servó kormánnyal. Jelentősen növelik az uj típus mellső kerekeinek átmérőjét s nagy gondot fordítottak az esztétikai kivitelezésre is. Az új gép a világ első áramvonalas dömpere lesz. A tervezők azt állították, hogy az új dömper nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is meglepetés lesz. Csontos János f Ui eiemi részecske A pennsylvaniai egyetem fizikusai új elemi részecskét fedeztek fel, — amelynek létezését a teoretikusak már előre megmondták. Az elemi részecske az „F—null” nevet kapta; elektromosságra ; semleges és körülbelül 3- j szór olyan nehéz, mint a! proton. Élettartama hihetet- j ; lenül rövid. Körülbelül any- j nyi ideig él, mint amennyi időre szüksége van a fénysugárnak, hogy áthatoljon az atommagon. Ezután az új elemi részecske két pi-me- zoora esik szét neje, továbbá itt helyezkednek el az éttermek, üzletek, sportlétesítmények, egészségügyi intézmények. A különleges, óceánon nyugvó város mindenesetre óriási erőpróbát jelent a technika számár-: nagy jövő vár a sziget építésében a hegeszteti acélkonstrukciókra és a korrózióállóságot, biztosító műanyagbevonatokra. Első pillanatban úgy tűnik, hogy a japán terv nem gazdaságos, hiszen egy ilyen város létesítése nagy összegeket emésztene fel. Ugyanajtkor előnyei is vannak: a lakótelepek építésénél elmaradnak az alapozási munkálatok, nem kell a terep-adta lehetőségekhez igazodni, ami elkerülhetetlen, ha a várost a szárazföldön építenék fel. (Ligeti) A szigeteken elterülő Japánban állandó problémákat okoz az új lakótelepek létesítése, mert nincs hely a terjeszkedésre. Ezért javasolta Kiyomori Kikuo- taka japán professzor és építész-tervezőcsoportja, hogy létesítsenek kísérleti várost magán a tengeren. Japán lakossága jelentős részének amúgyis a tenger képezi megélhetési alapját: a halászat, a vízi- szállítás ..okmillió japánnak ad kenyeret. Az új terv lényege, hogy hatalmas, többszáz méter átmérőjű acélszigetet létesítenek, mely gömbalajcú légtartályokon nyugszik a víz színén. Az acélsziget alsó oldalán hengeres. 20—30 méter átmérőjű fémhengerek nyúlnak a vízbe. Ezekben a hengerekben helyezik el a lakásokat, továbbá a lakások klímaberendezéseit és közmüveinek gépi berendezéseit. A sziget tetején helikopter-leszállóhelyet létesítsVÁROS AZ ÓCEÁNON Szentgyörgyi professzor le íemleig egy élettani (biológiai kísérleti intézmény, a „Mus ele Research of the Marin. Biological Laboratories Woods Hole, Mass” gazgató ja. ö és társai 10 éven á tartó kutató munkájuk ered menyét ismertették a Minne sota egyetemen néhány hete A TITOKZATOS MIRIGY A nyak legalsó részében közvetlen a mell kereszt csontjai felett, halvány ró zsaszínű, két egyenlőtlen 'e benyből álló szemcsés szer kezetű mirigyet találunk amit rövidítve .,thymus” né ven írnak. Eddig igen keveset tudót róla az orvostudomány Űgj tartották, hogy annak setran fontosabb szerepe nincs a: életműködésben. Megerősí tette ezt a hiedelmet az i tény, hogy a thymus a szüle tés után állandóan növekszik, egészen az állat nem érettségéig, attól kezdve pedig visszafejlődik, míg végrt visszaesik a születésnél nyer nagyságra, tőt egyes esetekben csaknem egészen eltűnik Szentgyörgyi és társai tia év óta vizsgálják ezt a mirigyet Végre sikerült nekik nemcsak analizálni — vagyis megállapítani a mirigy anyagának kémiai összetételét, d< ezen vegyi anyagok laboratóriumi előállítása is. A hosz- szú vizsgálatok és kísérletek végre arra engednek következtetni, hogy thymus nemcsak hogy nem jelentéktelen hanem igenis, a legfontosabb mirigyek egyike, talár maga a „mester” (a többieket is uraló) mirigy. AZ ÚJABB ADATOK A kísérletek először is azt mutatták, hogy a thymus immunizálja (mentesíti) az állatokat attól, hogy alsóbbrendű lények, mint baktérium, vírus stb., befészkeljék magukat * testükbe, vagyis mentesítik az állatokat úgy, hogy bennük az alsóbbrendű élősdiek nem fogannak meg, tehát nem szaporodhatnak. Ezen vizsgálatok ktderítet- ték. hogy a thymus kulcsszerepet játszik több olyan betegségnél, amelyek eddig dacoltak az orvostudománynyal. Ilyenek például a reuma (arthritis), a „hemolltic anemia” (amelynél a vér felszívódik), a „myasthenia gravis" (izom-betegség) és valószínűleg a „multiple sclerosis” (idegek vagy erek meg- keményedése) is Szentgyörgyi ék előbbi vizsgálatai megállapították, hogy a thymus kétféle anyagból áll. Egyike ezeknek a „pro- mine”, a növekedést segíti elő; a másiknak neve „refine”, ami viszont a növést gátolja. A legújabb vizsgálatok azt mutatiák hogy a thymus még másféle anyagokat is tartalmaz. Ezeknek egyike a megújulást, vagy mégfiataJo. dóst segíti elő. Szentgyörgyiék a vágóhídra került borjúkból veszik a thymust és az így nyert anyaggal oltják be a kísérleti egereket. A THYMUS SZEREPE A legújabb kutatások adatai szerint a thymus mirigy i nem kettő, de legalább három fontos kémiai vegyület- 1 bői álL Ezen anyagok mindegyike fontos szerepet tölt be egyes betegségék elősegítésében. valamint kontrolá- lásában, avagy az életfolyamat más ágában is. A növekedést gátló anyagot a thymus igen erős koncentrált állapotban tartalmazza, de megtaláljuk ezt a test más szöveteiben is. Ha ebből az anyagból (retine) csak Igen piciny adagot adunk az egereknek, akkor az meggátolja úgy a természetes, mint a beoltás útján keletkezett rákos daganatokat. Ez arra enged következtetni, hogy ennek az anyagnak a szerepe általánosságban is nagy a „malignant" (beteges) növekvések ellensúlyozásában. Ügy találjuk — mondotta dr. Szentgyörgyi —, hogy ez az anyag az „anti-tumor" ezerepet játssza másféle szervekben is. így ez nem nevezhető thymus-hormonnak, hanem inkább valamilyen , antibiotic” a káros, beteges daganatok ellen De annak ellenére, hogy ez az anyag nemcsak a thymus- ban keletkezik, felismerése folytán remélhetjük, hogy a gyakorló orvosok részére jő anyagot fog szolgáltatni a cancer (rák) betegség elleni hatéban és azonkívül még se gíteni fog a rákbetegség teljes felismerésében is. Mai felfogásunk szerint — mondotta továbbá Szentgyörgyi —, a rákbetegséget a kozmikus kisugárzás továbbítja, amelynek állandóan ki vagyunk téve. Ezt a kisugárzód a növekedést gátló anyag — a retine — ellensúlyozza. öreg korunkban könnyebben kapjuk meg a rákbetegséget, mint Ifjúságunkban, mert arra az időre a thymus már visszafejlődött s a testünk már kevesebb retine-t tartalmaz. A MÁSIK ANYAG A növekedést elősegítő anyag — mondotta Szentgyörgyi —, a ,.promine*• csak a thymusban található, ami azt jelenti, hogy ez csak abban a mirigyben keletkezik. Ezt igazolja az a tény is, hogy a thymus fejlődése összeesik a test fejlődésének az idejével. így a thymus valamely szoros kapocsban áll az ifjúsággal, azzal a korral, amikor az állat növekszik. Ezt a feltevést igazolták a kísérleteink; promlne-kivo- natot adtunk be öreg kísérleti állatoknak, mire azok úgy kezdtek viselkedni, mint a fiatalok. I A MEDDŐSÉG TÉNYEZŐJE A Szent.wörgvi által vezetett kísérletek kimutatták, hogy a thymus-mi rigyben talált promine anyaggal sterilizálni (meddősíteni) lehet úgy a hím, mint a nőstény állatokat. Ez a meddőség azonban csak addig tart, amíg a promine injekciókat folytatják; azok beszüntetése utón a kísérleti állatok visz- szanyerték nemző képességüket Dr. Szentgyörgyi megemlítette beszámolóiéban, hogy eddig kb. 15 000 font borjú thymust dolgoztak fel. Egy font thymusban csak 2 milligramm promine és retine anyagot találtak. Ezek proteint (fehérjét) nem tartalmazó, alacsony fajsúlyú anyagok. Mostanában a thymus anyagának további analizálásán és szintetikus (mesterséges) előállításán dolgoznak a tudósok. A megifjulás titkai Szentgyörgyi Albert es tudós társai tiz éve folyó kutató munka'ánnk eredménye
