Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-24 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EG YESÜLJETEBJ SZOLNOK Mi* jf 4 MÉGYEi PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Xin. évfolyam, 301. szám. Ara 1 forint 196*. december 24, hétfő. QiLkfo ünnepeket, kelUmeL kaedeian^t! AZ EMBER ' BOLDOGULÁSÁÉRT Hz ötéves terv céljainak megfelelően fe]ISdik tovább népgazdaságnak Ax 1963. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: amint arról a sajtó már korábban hírt adott, a Minisztertanács leg­utóbbi ülésén megtárgyalta i jóváhagyta az 1963, évi népgazdasági tervet A kormány megállapította: a népgazdaság az idén is szá­eüentétben — általában csak olyan területeken és olyan mértékben került sor, ahol és amennyire ezt a tényleges szükségletek megszabták, A népgazdaság fejlődése még gyorsabb lett volna, ha a két egymást követő aszályos év nem hatott volna kedvezőtle­nül a mezőgazdasági terme­lésre. Az Ipari termelés színvo­nala — előzetes adatok sze­rint — az 1961. évinél kb. S százalékkal lesz magasabb. Az ipar szerkezeti átalakí­tása az ötéves tervben tneg­A bölcselkedök könyv­tárnyi művet írtak már az emberiességről, a humaniz­musról. A szeretet ünne­pének ürügyén esztendőről esztendőre a burzsoázia is újfent méltatja rendszere állítólagos mély humaniz­musát. — Ma már alig­ha lepődik meg azonban bárki Is eme kiáltó kép­mutatáson. — Hiszen mi­ért is riadna vissza a burzsoázia ekkora álnok­ságtól, amikor eleve bűn­ben, vérben és hazugság­ban fogantatott Hajdan a klasszikus forradalmakban mellé állott dolgozó töme­geket Is rútul becsapta: a kizsákmányolás egyik for­máját egy másikkal, brutó- lisabbal és körmönfontab­bal váltotta fei Ügy jöhe­tett csak létre a kapitalis­ta rend, hogy előbb földön­futóvá kellett tennie a kis­emberek millióit, hogy azok végül is bekényeszerül je­nek a tőke aranymalmába: a gyárba. Bármilyen sokféleképpen lehet vélekedni la az em­beriességről, egy társada­lom humanizmusának még­iscsak az a lényege: tud-e munkát adni mindenkinek, tagjai dolgozhatnak-e, hogy egyre jobban élhessenek? Nos, a kapitalizmus — bár fejlettebb társadalmat „szült" mint amilyen az előző voit, és többet fejlő­dött a társadalom mint előtte évszázadok alatt, — mégis a több mint másfél évszázados uralma alatt sem volt képes megoldani az emberiség legelemibb problémáit: máig sem tu­dott mindenkinek munkát adni; nem tudta kielégíteni az emberiség legelemibb szükségleteit az élelmezés­ben, a ruházkodásban, a lakáskultúrában, a műve­lődésben. Hivatkozhatnak egyné­mely tőkés ország dvilizált­ságára, csilloghatnak világ­városi fények, ditirambu- szokat zenghetnek a népi kapitalizmusról; néhány tőkés ország viszonylagos jólétének ára: százmilliók nyomorúsága. A tőkés rend jelene és öröksége, hogy Földünkön 350 millió pa­rasztcsalád közül 250 mil­liónak csak faekéje vagy kézikapája van. A tudósok véleménye szerint Földünk 30 milliárd embert is él tudna látni élelemmel, a ma élő ? milliárd ember­társunk közül másfél mil­liárd — a kapitalista világ lakosságának háromne­gyed része — mégis rosszul táplálkozik. Az a kapitaliz­mus jelene és öröksége, hogy a világ iskolaköteles korú gyermekeinek 45 szá­zaléka nem jár iskolába, mert a gyarmatosítók nem építettek számukra elegen­dőt, s 870 millió ember — a felnőtt lakosság több mint fele — analfabéta. És mi­közben Cannes mellett milliomosok faluja épül, százmilliók nyomorúságos viskókban tengetik életü­ket, mert a kapitalizmus nemcsak a saját népe zsír­ján élósködik, de mégin- kább pusztítja a fejletlen, alávetett népek százmil­lióit. Bezzeg telik az uralkodó osztály kényelmére és te­lik a * milliárdok formájá­ban városokat, iskolákat, kórházakat, élelemmel telt tárházakat, ruhamilliókat felemésztő fegyverkezésre! A több mint egy évtize­de Amerikában élő világ­hírű Nobel-díjas Szent- györgyi Albert nemrégiben az amerikai tudósok New- Yorkban tartott kongresz- szusán Így ostorozta az em­bertelen kapitalista politi­kát; „Állandóan isten ne­vét emlegetjük, de tagad­juk isten létezését azzal, hogy csak a bombában hiszünk. Keresztényeknek tetetjük magunkat, de töme­ges megsemmisítésről be­szélünk, s halmozzuk a ga­bonát, míg mások éhen- halnak. Ezrével áldozzuk fel más népek fiait, hogy kiegészítsük fegyvertárun­kat, amely amúgy is na­gyobb mindenkiénél. Sze­mérmetlenül garázdálko­dunk a világűrben, mintha saját, hátsó udvarunk vol­na, és megfertőzzük á lég­kört, amely az emberiség közős tulajdona". A burzsoázia a szeretet ün­nepén tudja legkevésbé fe­ledtetni múltját és jelenért, mert rendszere ma is ten­gernyi szenvedés, szomorú­ság és megaláztatás okozó­ja. A ma élő népek előtt azonban ott ragyog az em­beriséget megváltó kommu­nizmus ötágú csillaga, — amely korunkban, a kapi­talizmusból a szocializ­musba való átmenet korá­ban a kizsákmányolás nyo­morából vezeti a népeket a teljes felszabadulás út­jára. A világon még nem volt politikai mozgalom, amely ne tűzte volna zászlójára az emberiesség jelszavát. A népek azonban csak ko­runkban találhattak rá ar­ra a mozgalomra, amely ezt az eszmét nemcsak jel­szónak használja fel, ha­nem egyedül és következe­tesen meg is valósítja. A kommunista mozgalom ez, a világ több mint negyed­részén, több mint egymil- liárd ember tevékeny rész­vételével sikeresen zajló szocialista forradalom. Az emberiesség forra­dalma is ez, és mindenek­előtt ez. Minden az embe­rért történik benne, céljai őszinték, humánusak és a célok megvalósításának eszközei is tiszták és be­csületesek. A szocialista forradalmát vívó munkás- osztály soha meg nem té­vesztette szövetségeseit. — Soha nem titkolja céljait, amelyeket nem osztályos társai kárára valósít meg, hanem azokkal együttmű­ködve, azok javára is, Eszközein tír megváloga- tásában is emberséges, mert nem a véres, kegyetlen har­ci formákat keresi minde­nekelőtt és mindenáron céljai megvalósítására. Ha ilyenekhez nyúl, akkor az osztályellenség kényszeríti rá. „Bár csak kilehetne fi­zetni a tőkéseket” — mon­dotta Marx, kifejezve azt a tiszta óhajt, hogy vajha a dolgozó emberek szá­mára legkisebb áldozattal lehetne megvalósítani a szocialista forradalmat A szocialista forradalom kiegyenesíti az emberek gerincét, mert félrelök az útból minden születési és vagyoni előjogot és az em­beri érték egyetlen karát­jelzőjévé a végzett mun­kát teszi: ki mint dolgozik, annyit ér. A tudást emeli trónra, mert maga a rend­szer létrehozását egyenge­tő eszme la tudományos el­mélet De hagyjuk az általáno­sító érveléseket, elég ha néhány pillantást vetünk kicsiny országunk szerény eredményeire és már ak­kor is Igazolva látjuk a szocialista forradalom em­beriességét Hová tűnt a 3 millió koldús országa? KI emlékszik ma már arra, hogy g tüdővészt „morbus hungaricusnak” is nevez­ték? Elhiszi-e fiatal nem­zedékünk, hogy alig húsz évvel ezelőtt ebben az or­szágban diplomás emberek még havat lapátoltak; gyer­mekek ezrei éheztek azért, mert szüleik még Ínség­munkához sem jutottak? Létbiztonságót jelentett, ha valaki a szegénységi bizo­nyítvány (vajon tudják-« mi ez?) birtokában nép­konyhán étkezhetett Még Sok jogos lakás­igényt kell kielégíteni, de ma már senkinek sem kell kiskocsival elmenekítenie utolsó vackait is a végre­hajtóval érkező háziúr elől. Csupán az 1957-től 1900-ig terjedő utolsó három év alatt több, mint 700 ezer ember költözött űj lakás­ba. A lakosság 94 százalé­ka társadalmilag bizto­sított; az OTP-ben 8,5 mil­liárd takarékbetétet őriz­nek; ott, ahol az analfabé­tizmus demográfiai adat volt és 4—5 elemit végez­tek el a gyermekek, a ránk kővetkező évtizedben a kö­zépiskolai végzettség lesz az általánosan kötelező. És a munkásosztály mindezeket nem önmaga számára va­lósiba meg. hanem az egész dolgozó társadalom támo­gatásával. annak javára is. A szocializmus minden egyes vívmánya hazánkban is, testvérorszáeainkban is, az emberi érmésről szóló tör­ténelmi mű egv-egy feje­zete, amelyet azonban al­kotói népi foliánsok lap­jaira rónak ékes betűvel, hanem megvalósítanak — az ember boldogulására. mottevően fejlődött. Az ipari termelés a tervezettnek meg­felelően emelkedett, a mező­gazdasági termelés — az aszály ellenére — kis mér­tékben nőtt. Előnyösen érez­tette hatását a szocialista or­szágok nemzetközi együtt­működésének fejlesztésére irányuló törekvés. Különösen örvendetes, hogy a népgazda­ság fejlődésével összhangban jelentősen javult a termelés tervszerűsége: tervtúlteljesí­tésekre — a korábbi évekkel — Hol tartunk jelenleg a megyében a választások elő­készítésével? — Törvényeink értelmiSjen lejárt az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok meg­bízatása. Kormányrendelet szerint az újabb választáso­kat február 24-én tartjuk. Nincs tehát messze az idő. S addig nagyon sok feladatunk van. Három ezerhétszáznegy- venöt tanácstag és a megye országgyűlési képviselőinek választását kell előkészíte­nünk. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeletének megje­lenése óta több fontos fel­adatot elvégeztünk. Megyei elnökségi ülést tartottunk, ahol elkészítettük a nép­front-bizottságokra érvényes intézkedési tervet. A községi népfront titkárokkal pedig ! külön, egésznapos tanácsko- [ zás keretében beszéltük meg , a tennivalókat. Azóta minde- ! Bütt összeállították, s az el­nökségek megvitatták a kü­lönböző választási szervekre — a választási elnökségekre, s a választókerületi bizottsá­gokra — vonatkozó személyi javaslatokat Ezeket az ille­tékes tanácsi végrehajtó bi­zottságokhoz eljuttatták meg­erősítésre. Az előkészületek során ed­dig mintegy tizenkétezer em­bert — többségük pártonkí- vüli — vontunk be, aktivi­záltunk és mindenki készség­gel vállalta a megbízatást. Ezek az emberek január 2- án az illetékes végrehajtó bi­zottságok előtt leteszik az es­küt. Azt szeretnénk, ha ezek az elvtársak, munkatársak, segítőtársak nemcsak a szer­vezeti kérdések lebonyolítá­sában, harem a dolgozókkal tartott kapcsolatunk további erősítésében is közreműköd­nének. Ügy akarunk dolgoz­ni. hogy közben részesei le­gyünk az MSZMP VIII. | kongresszusa határozatai vég­rehajtásának. Január 10-én megkezdőd­nek a jelölőgyűlések. A kö­zel négyezer gyűlés szervezése is felelősséget ró ránk. A. In tézkedések a szociális* és egészségügyi ellátás javítására 29 hétre emelkedik a szü­lési szabadság — Növelik az özvegyi nyugellátást — Nem korlátozzák s kórházi ápolás időtartamát a óidéi) legnagyobb felelősségnek azt tartjuk, hogy a szavazók többsége már itt résztvesz s a legmegfelelőbb embereket javasolják. — Mi a legfőbb törekvés ó tanácstagok jelölésénél? — Legfőbb célunk, hogy olyan tanácstagok kerüljenek a választott szervekbe, akik a politikai képzettség, a népi demokráciához való hűség mellett szakmailag is ráter­mettek a különböző felada­tok végrehajtására. Nem volt előnyös az, hogy különösen fali»! tanácsaink egy részé­ben egyoldalú, főleg csak fnezőgazdasági jellegű volt a szakmai hozzáértés. Nap­jainkban a kulturális munka épp olyan fontos feladat, mint a termelési és egyéb tennivalók végrehajtása. Olyan jelölteket kell majd a választóknak javasolniuk a gyűléseken, akik ebben a munkában is jártasak. Az ál­landó bizottságok hatásköre, jogköre te növekedni fog a közeljövőben. Ennek csak úgy tudnak elegét tenni, ha a különböző bizottságok tag­jai megfelelő szakértelemmel bírnak. Szeretnénk elérni azt is, hogy csökkenjen a tanácsta­gok társadalmi túlterheltsége és a választott szervek tagjai elsősorban a tanácsokban te­vékenykedjenek. Éppen ezért célunk, hogy a munkások és parasztok mellé különböző értelmiségi foglalkozású rétegekből is — pedagógusok, orvosok, agro- nómusok, közgazdászok közül — a legkülönbek, a legjob­bak bekerüljenek a tanácsok­ba. Hisszük, hogy akik a le­járt mandátum birtoklása so­rán jól dolgoztak, azokat is­mét jelölik. Reméljük és se­gítjük azt is, hogy növeked­jen a népi demokráciához hű. szakmailag képzett pár- tonkívüliek. valamint a fiata­lok és a nők aránya a taná­csokban, A döntés ioga ter­mészetesen a választóké, a népfront-bizottságok csak ja-, határozott irányban haladt; a termelés a népgazdaság fejlődése szempontjából leg­fontosabb iparágakban az át­lagosnál gyorsabban nőtt Je­lentősen emelkedett a terme­lékenység, az ötéves terv céljaival összhangban a ter­melés emelkedésének csak­nem kétharmada a termelé­kenység növekedéséből szár­mazott A mezőgazdaság összter­melése felülmúlta az előző (Folytatás * 2. oldalon) vasiatokat terjesztenek a }e- lölőgyű Lések elé. — Az elvtártnó utalt arra, hogy a tanácsválasztás gya­korlati feladatait összekötik az MSZMP VIII. kongresz- szusa határozati végrehajtá­sáruik segítségével. Mit tart erre vonatkozóan legfonto­sabbnakt — Mindenekelőtt art' olyan tanácsokat válasszunk, amelyek a maguk posztján képesék a határozat végre­hajtásának segítésére, irányí­tására. A most működé ta­nácsok számot adnak válasz­tóik előtt arról, hogyah dolgoztak megbízatásuk idei­jén. Hangsúlyozom, nem volt ■ nem is mérhető egyfor­mán minden választott szerv munkája. De azt mondhat­juk, hogy összességében jók eredményesen dolgoztak. Ezt az a tény igazolja leginkább* amit az MSZMP VIII. kong­resszusa is megállapított! hazánkban leraktuk a szo­cializmus alapjait. Ebben a történelmi jelentőségű előre­haladásban a tanácsoknak nagy szerepük volt, s az lesi a szocializmus felépítésében is. Jelentős erőfeszítéséket tettek tanácsaink áz állami és igazgatási munka javítá­sára és egyben társadalma­sítására. Mind többen van­nak olyan emberek, akik be­kapcsolódnak az államűgyek intézésébe és minden igye­kezetükkel törekednek arra, hógv a tanácsokkal együtt­működve tegyék szebbé, rendezettebbé falujukat, vá­rosukat. Csak egy számot említek. összehasonlítom az 1959- ben végzett társadalmi mun­kát az ez évivel. Akkor ti­zenkétezer ember vett részt, s ebben az évben már het­venezret is meghaladta » résztvevők száma. Szeretnénk segíteni a Vili. kongresszus határozatainak ismertetésében, a jövő évi célkitűzések megvalósítását, a szocialista nemzeti egység kialakít-«;' és thinden olyan gazdasági és politikai feladat végrehajtását, ami dolgozó népünknek hasznára, javé» van és lesz. A választások előkészületeiről Tizenkétezren seqítik a munkát — Január ÍO én kezdődnek a jelölőqyűlések Munkatársunk felkereste Pallai Sándornét, a Hazafias Népfront megyei titkárát. Megkérte hogy tájékoztassa lapunk olvasóit néhány, a február 24-én sorrak erű lő ta­nácstagi és országgyűlési képviselő választásokkal kap­csolatos kérdésekről. /

Next

/
Thumbnails
Contents