Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-21 / 298. szám
\ 1982. december 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AHOL ÉLNI TUDTAK A SEGÍTSÉGGEL A városi pártértekezlet határozatának megvalósításán munkálkodunk j ( Tíz év alatt tíz eVnök, tíz főagronó- mus és tizenöt főkönyvelő adta egymásnak a kilincset a mezőtúri Vörös Október Tsz-ben. Jöttek-mentek a vezetők, csak az egyszerű tagok maradtak, őket Jcötötte a föld szeretete s a remény, hogy „majd csak lesz jobban is”. A fiatalok nagyrésze azonban elment a tsz-ből, hiszen a 9 és 20 forint között ingadozó munkaegységértékből megélni is nehezen lehetett, szórakozásra, divatos ruhákra pedig éppen semmi sem jutott. Különösen azért nem, mert a munkaegység értéke tíz év alatt mindössze egyszer érte el a húsz forintot, s a tsz sokszor mérleghiánnyal zárta az évet. I elkészítésébe minél több em- ! bért bevonjunk. Így is segítjük, hogy a kész tervet | mindenki jól ismerje, része- ! sének érezze magát. A Faipari Vállalatnál ebben az évben már így terveztek. A VÁLTOZÓ szakvezetők a legkülönbözőbb és sok esetben erősen vitatható hedyes- ségű termelési elveket próbáltak megvalósítani. Amikor a Szovjetunióban megindult a szűzföldek feltörése, a Vörös Október Tsz-ben is nekibuzdultak és feltörtek több mint 700 hold ősgyepet. A ráfordítási költség igen nagy volt, de haszon nem jelentkezett. Ilymodom igen jelentős terhek halmozódtak fél, amelyeket a rendelkezéséit értelmében törleszteni kellett. Ráadásul a mindenáron való egyesítési politika idején három kis tsz-ből és az új belépőkből létrehoztak egy hatalmas, csaknem 9000 holdas gazdaságot. Az egyesítés újabb beruházásokat, újabb terheket követeit. 1960 tavaszán a tsz eljutott a mélypontra. Ekkor vállalta el Suba István, a városi tanács elnökhelyettese a tsz- ben az elnökséget. Nagy Zoltán városi főagronómus ésB. Tóth József városi főkönyvelő pedig a főagronómusi, illetve főkönyvelői tisztet töltötte be a tsz-ben. A korábbi vezetők mindegyike nagy ígéretekkel kezdte munkáját a tsz-ben s ezek az ígéretek sorra teljesítetlenek maradtak. Mindez alaposan lehangolta a szövetkezet gazdáit, csökkentette munkakedvüket. Nem volt könnyű dolga tehát az új vezetőknek. Vannak emberek, akiket megriasztanak a problémák és kitérnek a nehéz feladatok élői. Másokból éppen a nehézségek hozzák felszínre legjobb képességeiket. A mezőtúri Vörös Október Tsz vezetői ez utóbbiak közé tartoztak. Volt bátorságuk, hogy vállalják a majdnem lehetetlennek látszó feladatot: legyőzni a gazdasági nehézségeket, visszaadni a gazdák munka- és termelési kedvét és biztonságos anyagi helyzetet teremteni a szövetkezetből élő családok számára. AZ ŰJ VEZETŐK rendszeressé tették a közgyűléseket s a tagságot őszintén tájékoztatták a szövetkezet ügyeiről Meghallgatták véleményét, javaslatait és érvényt szereztek a közösen hozott határozatoknak. Ey módon a vezetők tekintélyt szereztek és a vezetésben három év óta lényeges személycsere nem történt. Nem adminisztratív eszközökkel. hanem a tagok anyagi érdekeltségének megteremtésével helyreállították a munkafegyelmet. A százalékos művelés és a különböző prémiumok bevezetésével elérték, hogy a tsz már a második évben az elsők között fejezte be az időszerű munkákat A korszerű termelési elvek érvényesítésével, az egyszerű tagok javaslatára támaszkodva megváltoztatták a termelés gyakorlatát. A korábbi „mindent termeljünk” jelszó helyett a speJuhász Gyula kötet készül a híres gyomai nyomdában A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat gyomai telepén, az egykori híres Kner- nyomdában — Juhász Gyula „Anna örök” című Anna-ver- seinek gyűjteménye készül. Ebből tízezerkilencszáz vászon-. ezerhatszáz kötet bőrkötésben, aranyozott borítólappal jelenik meg a Magyar Helikon kiadásában, az új évben. Már kötik az Európa Könyvkiadó megbízásából — Cocaea román író a Hosszú élet bora című igen érdekes művét i& cializáLásra törekedtek. Az első lépés az volt, hogy 26- ról 10-re csökkentették a növények számát. A jobb földeket, a folyók és holtágak mentén fekvő öntéstalajokat nagyobb hasznot adó, de munkaigényesebb növényekkel igyekeztek maximálisan kihasználni. Ezeken a területeken 40—50 centiméteres mélyszámjjást alkalmaztak, ide összpóntosították az istálló- és műtrágyakészlet zömét és itt öntözték. Az eredmény az lett, hogy a városban a legjobb cukorrépa termésátlagot érték el. Több mint 250 ezer forint terven felüli bevétel származott a ' kertészetből és 200 ezer a rostlen termesztéséből. A szikes területeken pedig speciális, — kalászosokból és pillangós növényekből álló vetésforgót alakítottak ki. A kenyérgabona vetésterületének 85 százalékán intenzív búzafajtákat termeltek. Ez utóbbi eredményeként a nagy szárazság ellenére is teljesíteni tudta a tsz kenyérgabona értékesítési tervét. Mivel kukorica termő területük kevés van, csökkentették a korábban nagymérvű sertéstenyésztést, ugyanakkor minőségében javították [ az állományt. Számszerűleg ■ csökkent, de minőségileg i javult a szarvasmarha-állomány is. Így kb. 20 százalékkal nőtt a tejhozam. Két év alatt megteremtették a korszerű baromfitenyésztés feltételeit, és már az idén 260 ezer forint terven felüli bevételhez jutottak a pulykatenyésztésből. Mindez jelentősen megnövelte a gazdálkodás jövedelmezőségét. A VÉGEREDMÉNY? Számokban egyelőre alig mérhető. Az elnök ugyan a legutóbbi közgyűlésen az aszályos esztendő ellenére is közel másfélmillió forint többletbevételről adott számot. A többletkiadások és a tartalékolás miatt azonban mégis csak 23 forint körül lesz egy munkaegység értéke. Nagyjából ugyanannyi, mint amennyit terveztek. Nem sok ez, még akkor sem, ha Mezőtúron az Idén csak egy vagy két tsz űzet ennél többet. Csak akkor sok, ha a korábbi évek 10—15 forintos A napokban jelent meg a rendelkezés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, háztáji és egyéb termelőkkel kötendő 1963. évi baromfinevelési-, hizlalása-, tojásértékesítési szerződések feltételeinek szabályozására, amely az ideinél több vonatkozásban előnyösebb a termelők részére. Az 1963. évre jóváhagyott felvásárlási árak libánál és pulykánál az ideinél kilogrammonként két forinttal magasabbak. A csirke és pecsenyekacsa felvásárlási ára viszont — figyelemmel a termelési önköltség alakulására — az 1962. évinél alacsonyabb. A termelőszövetkezetektől átvett csirke ára a súlytól és az átadás időpontjától függően kilogrammonként 18-tól 25 forint. A tyúkot 18, a gvönevöst 25, a hízottkacsát az átadás időpontjától függően 19, a pulykát 19—20, a hízottlibát 21—22, a pecsenye- kacsát a súlytól függően 14— munkaegység-értékével vetjük össze és akkor, ha tudjuk, hogy a tsz az idén két DT traktort, egy Szuper Ze- tort vásárolt és több mint félmillió forintot tartalékolt a következő esztendőre. Ezeknél a szerény eredményeknél sokkal fontosabb ami nem mérhető számokban: az, ami a szövetkezeti gazdák léikében történt. Tiz nehéz, súlyos gondokkal terhelt esztendő után újra hisznek a közösség nagyobb erejében, bíznak saját munkájuk eredményében. Patkós Mihály A háromnegyedévi értékelésnél az első helyen végeztek az építőiparban megelőzve Bezerédi Sándor nagyhírű brigádját is. A végső értékelésre most, az év végén kerül sor. Az eredményt szorongva várják, ők maguk sem bíznak az első helyben, sőt úgy érzik, hogy a szocialista brigád1 címet sem tudják megszerezni. Sok a prob17 forintos áron veszi át a vállalat. A minőségi előírásoknak megfelelő, legalább száz kilogramm csirkének, gyöngyösnek, 150 kilogramm tyúknak, kacsának, 250 kilogramm libának, vagy pulykának egy tételben való átadása esetén a fenti áron felül nagyüzemi felárat fizet a vállalat a termelőszövetkezeteknek. Ez a csirkénél és hízottlibánál 3, tyúknál, gyöngyösnél, pulykánál, hízottéi pecsenyekacsánál 2 forint kilogrammonként A termelőszövetkezetek a szerződés alapján minden hízottliba után 10, pulyka után pedig 5 kilogramm kukoricára jogosultak. Termelőszövetkezeteknél a tojás darabjára meghatározott mindenkori állami felvásárlási ár tizennyolcszorosát kell egy kilogramm tojás fel- vásárlási áraként elszámolni. Évi legalább ötezer tojás szállítása esetén 1,80 forint nagyüzemi felárat kapnak kilogrammonként a tsz-ek. A I VAROSUNKBAN a választott szervek részletesen megvitatták a kongresszusi téziseket. Később pedig kis- gy üléseket szerveztünk, melyeken közel kétezer emberiéi beszéltünk az irányelvekről. Ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy a városi pártértekezlet reális döntéseket hozzon, s a kongresszus határozatait alaposabban feldolgozhassuk. A VIII. pártkongresszus határozatának feldolgozására most készülünk, a pártoktatás, az előadássorozatok és a különböző tanfolyamok keretében egyaránt. Több mint ezerkétszáz hallgató ismerkedik meg közvetlenebbül a kongresszus határozataival, s vitatja meg a reánk háruló feladatokat. A résztvevők közel öt ven százaléka pártankívüli, de a szabadakadémiák és a külémájuk és ezek most az év vége előtt ütköztek ki. Ezekről beszélgetünk Pintér Jánossal, a brigád vezetőjével. — A munkával nem lenne semmi ba1 Nekünk ez okozlönböző tömegszervezetek is mind beiktatták programjukba ezt a témát. A TIT előadásokat, az ezüstkalászos gazdatanfolyamok anyagának egy részét is erre alapozzák az előadók. AZ ANYAGOK feldolgozásával egy id őben már a gyakorlati végrehajtást is segítjük. A városi pártórtekezlet határozata kimondja, hogy a termelés minden területén meg kell valósítanunk az évközben! és az év végi elemzést, felmérést. Az alapszervezetek most ezen munkálkodnak. Még a novem- i béri titkári értekezleten úgy • döntöttünk, hogy minden I alapszervezet összegezi a ter- 1 melés és a pártmunka leg- ‘ fontosabb tapasztalatait, észrevételeit. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az a törekvésünk. hogy a tervek kifogás nem volt még munkánk ellen. Két éve van együtt a brigád és eddig még minden munkahelyükön az átadásig dolgoztak. Ez pedig nagy szó a vállalatuknál. A brigád létszáma is változatlan. A legfőbb gondjuk a tanulás. Vállalásuk alapján mindannyian valamilyen fokon tanulásba kezdtek. Gimnazistákká, technikumi tanulókká válnak munkaidő után. Oen az általános iskola padjait koptatják, illetve itt már csak múlt időben beszélhetünk, hiszen egymásután „morzsolódnak” le. A brigád vezetője védi őket és hozzátehetjük, jogosan. A „tanulók” vidékről járnak dolgozni. Iskolába hetenként kétszer-há- romszor mennek és ilyenkor csak az éjféli busszal érnek haza, aztán reggel ötkor már kelnék. Ez bizony túl nagy megterhelés. Sajnos, a» szervezés idején a meleg, hosszú nyári napokon erre nem gondoltak. Most aztán fő a fejük, féltik a veszélybe került szocialista brigád címet. Elmondták gondjukat a vállalati KISZ-titkámak Is, akivel közösen kifundálták a megoldást. — Mindenki tanuljon a falujában, így kilenc, tíz óra után már otthon lehetnek. Néhány községi iskolában már személyesen is voltak. Azt szeretnék elérni, hogy a mostani tanulmányi jegyeikkel vegyék át őket a helyi iskolák. Ez lenne a legjobb megoldás, de sürgeti őket az idő. Nemsokára vége az évnek és még ez ügyben nem jutottak dűlőre. A beszélgetés közben az az érzés alakult ki, hogy fentről várják az intézkedést. Pedig elsősorban az ő érdekükről van szó. A szocialista címről és nem utolsó sorban saját tudásuk fokozásáról, hiszen fiatalok, tanulékonyak mindnyájan. egy — Ezentúl a vezetők évközben is sokat törődtek azzal, hogy a munkásokat tájékoztassák a tervek megvalósulásáról. Ez is közrejátszott abban, hogy évi előirányzatát a vállalat októberben már befejezte. A termelőszövetkezetekben is azt akarjuk, hogy 1 kis könyvalakban minden tagnak a kezébe adhassuk a termelési, pénz- és munkaegységfelhasználási tervet. Erről mindenki láthatja, megfigyelheti a célkitűzések megvalósítását, a szövetkezet helyzetének alakulását. A HATÁROZATOK végrehajtásának egyik segítőjenálunk, hogy a kongresszus tiszteletére indult munkaverseny tovább tart. Legutóbb a gépjavító vállalat indított versenyt a téli gépjavításra. Szeretnénk, ha ehhez a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gépjavító munkásai is csatlakoznának, így biztosabb lenne a gépek gyors és jó rendbehozatala. A városi pártértekezlet határozott arról is, hogy a szocialista demokratizmust is erősítenünk kell, főleg a termelőszövetkezetekben. Első látásra ugyan úgy tűnik, hogy ezzel nincs különösebb baj, de ha alaposabban utána nézünk kiderül, hogy koránt sincs minden rendben. Van olyan termelőszövetkezet, ahol tavasz óta nem volt közgyűlés. S az sem ritka eset, hogy el kell halasztani egy-egy közgyűlést, mert nem jönnek össze az emberek. S az elhalasztott közgyűléseket már akkor is megtartják, ha csak egészen kevesen jönnek össze. Ezek- után nem lehet csodálni, ha egyes üzemegységekben sokan vitatkoznak és tessék- lássék módon hajtják végre a közgyűlési határozatokat. A pártszervezetek most segítenek, törekszenek javítani e gyakorlaton. A városi tanács vb mezőgazdasági osztályának is jobban kell azonban szorgalmazni a tsz demokrácia betartását. A pártértekezlet határozatba foglalt még egy fontos dolgot: ‘ Segítsük a társadalmi osztályok kialakulását, megerősítését, növeljük önállóságukat. Ugyanakkor támogassuk a pártmunka társadalmasításának minden kibontakozó formáját. A pártvégrehajtó bizottság mellett jelenleg öt társadalmi osztály működik. Mintegy negyvenöt elvtárs vesz részt rendszeresen ebben a munkában, s mellettük még közel ugyanennyi aktivista. Most már minden osztály munkatervet készít. Kettő már a jövő évi feladatokat is összeállította. AZ OSZTÁLYOK tagjai között körültekintő munkamegosztás van. A párt- és tömegszervezetek osztályán belül például külön-külön felelőse van a pártépítésnek, a taggyűléseknek, a pártcsoportoknak. a tömegszervezeteknek. stb. A tömegszervezeti felelős úgy segíti a különböző szervek munkáját* hogy részt vesz a munkatervek készítésében, az elgondolásokat összehangolják a pártbizottság terveivel, s a különböző határozatokkal. Szeretnénk segíteni azt is, hogy a pártcsoportok nagyobb önállósággal és határozottsággal, s minél több javaslattal szóljanak bele a mindeonnni tennivalók végrehajtásába. A városi oártőrtekezlet határozata sokrétű, s fontos feladatokat szab meg számukra. Ez csak néhány gondolat arra. hogvan dolgozik az újjáválasztott pártbizottság; Semsei Imre az MSZMP kisújszállási városi bizottságának titkára Megkezdődött a jövő évi baromfinevelés?-, hizlalási és tojásértékesítési szerződések kötése za a legkevesebb fejtörést — mondja. — Az a gyakorlat, hogy minden újabb munka megkezdése előtt megbeszéljük, hogyan és mit csináljunk. Ezért aztán minőségi szerződéssel az első félévre lekötött tojás után kilogrammonként 1,50 kilogramm, a második félévben pedig 2,70 kilogramm takarmányt kap a termelőszövetkezet A háztáji és egyéb termelőkkel a továbbiakban is a földművesszövetkezetek kötnék szerződést. A felvásárlási ár csirkénél 20—21, pulykánál 19—20, hízottlibánál 21— 22, hízottkacsánál 19 forint kilogrammonként A szerződéses baromfi minőségi feltételei általában az ideivel azonosak. Úgyszintén az előlegek is. A szerződést kötő termelők hízottliba után 10. pulyka után 5 kilogramm juttatásban részesülnek. A tojás átvételi ára a szállítás időpontjában érvényes állami felvásárlási ár, amely darabonként 1 forintnál alacsonyabb nem lehet. A szerződést úgy lehet megkötni, hogy az egész évre lekötött tói ás mennyisévből legalább 25 százalék a második félévre essen. Az első félévben 8 dekagramm, a másodikban 15 dekagramm takarmány juttatásban részesülnek minden tojás után a termelők, Varga István Elm. M. Megyed Felvásárlási Kirendeltsége Gondban a brigád Veszélyben a szocialista cím Gyors segítséget várnak a KlSZ-től i
