Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-02 / 282. szám

1962. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Lelkiismeretes felkészülésről tanúskodó feleletére Tajti Margit, a jászapáti mezőgazdasági továbbképző iskola nö­vendéke- A* iskolában gYelemi Endre Tsz elnöke: Hor­váth István és főagronómusa: Lnzsi József tartja az előadá­sokat. Kép önkim am elnök-előadó drukkol tanítványa fe­leletének sikeréért Tizenhatféle téli és korataraszi IBUSZ-kirándulás a baráti országokba Az IBUSZ téli és korata­vaszi társasutazásainak rész­letes programja szerint a Német Demokratikus Köz­társaságba hat, Romániába négy, a Szovjetunióba, Len­gyelországba és Csehszlová­kiába pedig két-két, összesen tehát 16 különböző útvonalon juthatnak el a turisták a ba­ráti országokba, és tölthet­nek el ott 5—12 teljes napot Ezeknek a társasutazások­nak a költségei — minthogy az előidényiben bonyolódnak le — az egyébként teljesen azo­nos szolgáltatások ellenére 15—20 százalékkal alacso­nyabbak, mint a főidényben. A legolcsóbb út, a lipcsi vá­sárt felkereső ötnapos kirán­dulás például mindössze 985 forintba kerül, de a legdrá­gább, a 12 napos Kijev—Le- ningrád—Moszkva-i társas- utazás költsége is alig ha­ladja meg a 2400 forintot. A téli és a koratavaszi kül­földi társasutazásokra az IBUSZ-irodái máris elfogad­ják a jelentkezéseket (MTI) GONDOLATOK a kongresszus után A népművelő — A Központi Bizottság beszámolója megerősítette bennem is azoknak a kiala­kulóban lévő nézeteknek, el­képzeléseknek helyességét, melyek az iskolán kívüli népművelés területére vonat­koznak, — mondotta Elek Lajos, a megyei tanács nép­művelési csoportvezetője. — Megyénkben az emberek ál­talános tanulási vágyát ma már sok tényező igazolja. Például: a múlt évben kö­rülbelül hétezeré tszázan jár­tak felnőtt iskolai oktatásra, az idén közel tizenkétezren. A tsz-akadémiák tavaly még szánté kísérleti jelleggel in­dultak, az idén több mint negyven tsz-aikadémia kezd­te meg működését A mun­kásakadémiák olyan helye­ken is vannak, ahol koráb­ban számottevő ismeretter­jesztés nem volt — Figyelemre méltó, mennyire megnövekedett a műszaki és mezőgazdasági tudományok iránti érdeklő­dés. Ezt bizonyítja a hall­gatók számának állandó emelkedése, az előadások iránti igényesség növekedé­se a munkás, a tsz akadé­miákon, és az egyéb ismeret- terjesztő előadásokon. — A kongresszus sok gon­dolatot, ötletet nyújt min­den népművelő számára. Ki kell emelni ezek közül azt a számomra legfontosabbnak tartott gondolatot, hogy a népművelésnek a maga sok­színűségével, formájával kell szolgálnia a marxizmus— leninizmus ideológiai off els­zívóját. Ebből következik, hogy a népművelőknek félre kell tenni a formákban való gondolkodás elsődlegességét, és a fő figyelmet a tarta­lomra kell fordítani. Ezek közül is olyan nemzeti célok megvalósítására, mint a szo­cialista tudat, az egységes paraszti osztály kialakítása, a szocialista közízlés for­málása, stb. Különös gondot kell fordítani a különböző népművelési formák — is­meretterjesztés, művészeti munka, klubmunka, stb. — színvonalának további eme­lésére. A kongresszus által felve­tett gondolatok sokrétűek, a célok nagyok. A megváló sítás ükhöz vezető utak meg­találása minden népművelő­től alapos elmélyülést, a cél­hoz vezető eszközök szívós, szenvedélyes keresését kí­vánják. Bízunk benne, hogy tapasztalt népművelőink is lelkesedéssel, a kongresszus szellemét megértve, látnak hozzá az egész népünk ügyét szolgáló kulturális, nevelő feladataik végrehajtásához. Egyrészt ott, ahol már ed­dig is születtek eredmények, és azokon a helyeken is, ahol ma még fehér foltok jelzik munkánk fogyatékos­fcágát, A festőművész — Azzal kell kezdenem — válaszolta Palicz József festőművész, a Szolnoki Mű­vésztelep egyik fiatal tagja, — hogy bár én nem vagyok párttag, de a VIII. kongresz- sízusnak határozatai a pár- tonidvüli művészekhez, így hozzám hl szólnak. Engem különösein megfogott a Köz­ponti Bizottság határozatából a következő mondat: „Tá­mogatjuk azokat az írókat, művészeket, kritikusokat, akik harcolnak művészeti, irodalmi közéletünk egészsé­ges légköréért é» bátran, szenvedélyesen küzdenek a szocialista művészettől ide­gen törekvések ellen... Az igény azonban még nagyobb mértékben növekedett az irodalommal, a művészetek­kel, a filmmel szemben...“ Támogatás és igény. Ez a két szó, ami leginkább meg­marad énfoennem. A párt támogat bennünket és sokat vár tőlünk. Ám, ebben már benne van a bizalom is a képzőművészek iránt, azok iránt, akik művészetükkel népünk éleiének hiteles, kor? szerű ábr4»#?ána töreked­nek. ű Az bizonyos: képzőművé­szeink soraiban sok részlet­kérdésben ma még vita fo­lyik. De azt is látni kell e vitáknál, hogy ezek az esz­meileg zavaros nézetek, a sematizmus, a művészet­ellenes izmusok elleni fellé­pésen túl, már olyan lénye­ges, előremutató kérdésekre is kiterjedjenek, mint a mű­vészet társadalmi szerepe, hatása, az érzelmi azomulás- sal járó teljes értékű, a milliók érzelmeihez, gondo­lataihoz utat találó művek alkotásához vezető eszközök, utak kérdése, stb. Ügy érzem, mint minden korban, ma is kötelessége a művészeknek az, hogy az emberiség, a nemzet legha­ladóbb eszméit, legaktuáli­sabb gondolatait, érzéseit fejezze ki. .Ügy vélem, ma a háború, vagy béke kér­dése a legdöntőbb. Mint sok millió embertársam, én is gyűlölöm a háborút. Néhány kompozíciómban már ábrá­zoltam a háború szörnyűsé­geit. Legfőbb művészi tö­rekvésem, jövőbeli terveim lényege ennek alapján így foglalható össze: minél több, ma még közömbös, bele- nyugvó embert réébrészteni arra, hogy legnagyobb kin­csünk a béke, s legnagyobb ellenségünk a háború, vagyis azok az emberbőrbe bújt fenevadak, akik azon mes­terkednék, hogy ismét láng­ba borítsák a világot Ez an poétikám, mert ta­dom, hogy ón, Palicz József is, csak akkor tudok alkot­ni, tervezni, ha béke van... B. Gy. Adatgyűjtés a népszokásokról Közeledik december 13-a, Luca napja. A régi babonás néphiedelmek ehhez a nap­hoz számos jó, vagy rossz jóslatot fűztek, szerencsét vagy szerencsétlenséget jö­vendöltek. A különböző Luca-napi szokások és egyes babonás hiedelmek elvétve még ma is élnek a falvakban, de egyre kevesebb a hitelük. A Néprajzi Múzeum most elhatározta, hogy á még fel­lelhető népszokásokat és mondákat összegyűjti. A fa­lusi iskolákba adatgyűjtő íveket küldtek szét, s a gye­rekeket arra kérték, hogy a községekben fellelhető Luca- napi szokásokat is írják meg. A Néprajzi Múzeum a gyer­mekek legsikerültebb gyűj­téseit értékes tárgyjutalom­mal díjazza. (MTI) Botrány az olasz televízióban Nagyszabású botrány rob­bant ki az olasz televízióban, csütörtökön az egyik legnép­szerűbb tarkaműsor a „Can- aonissima” adásában csak a műsorban szereplő dalokat sugározták, a Jelenetek nél­kül. A csütörtöki adás elmaradt jelenetei közül az egyik as építőipari vállalkozókat gú­nyolja ki — a kérdés most a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, mivel Ró­mában most folyik az építő- munkások sztrájkharca. Vé­lemények szerint a televízió ezzel nyíltan megmutatta, hogy a kapitalistákat veszi védelmébe. Jelszóra nyíló kívánságláda A KVxeímúltbnn megnyílt ŰJ­ezászl művelődési híz Ifjúsági klubjában ötletes módon segítik a mintegy száz fiatol klubláto­gató tanulását, szórakozását. Ba­bos József pedagógus egy Jel­szóra nyíló kívánságládát szer­kesztett. A falra függesztett láda érde­kessége, hogy abban vízszinte­sen négy fából faragott kát ko­rongot helyezett CL A áorgat­hati ■ korongokra kUlönbüsó há­tukét rajzolt. A láda finom te­faragásé kulcsa csak akkor en­gedelmeskedik, ha a korongokat addig forgatják, amíg a kis kém. lelő nyílásokon a thib-jelsaö megjelenik. A fiatalok ebben a Ildikóban helyezik ci a kívánsá­gaikat tartalmazó leveleket. A művelődési ház vezetősége Javaslatok alapján áOítJ* , a népszerű Ifjúsági klub Mwl kasé havi programját. V. Először a Lux mozi fényreklám­ja gyullad ki. A több méteres ku­pola — milliónyi villanykörtével kirakva — méltó­ságteljes forgás­nak indul. Hirde­ti mind a négy vi­lágtáj felé a napi műsort: „A goril­la megharapta a érseket”; Az izzó fényáradat alatt elvesz az épület szürke homlokza­ta, csak lejjebb vakít újra az öt- méteres neon pla­kát: félrecsiú&zott nyakkendős férfi kétcsövű puskát tt UMUiUlVUVl JtCZUUUUt <t AOIU, vére c. iszonyat 5 frankos felemelt helyárakkal; kétórás színes szélesvásznú nudista­film egy frank 50, csak nincs aki nézze. De hiába is keres­nénk az ezernyi plakát kö­zött híres, művészi francia filmeket. — Azt mi külföldre gyárt­juk — panaszkodik az egyik körúti mozi köszönőportása (olyan kikiáltó-féle). Magya­rul beszél, vagy harminc éve ■1 kint. — Bourvillt — megnézhe­tik, ha akarják; itt játszik ’ejebb egy kis körúti kama­ra-színházban. De a filmje rém tudom megy-e valahol. A világ minden aranya — gy hétig „élt” a körúton. A agyváros örömei talán még ddig sem. A francia ember ■'levíziót néz, a külföldi meg •mfilmet. A mozi ma már ■m üzlet Párizsban, kérem. Persze nem is olcsó. A be­ut?, tó-mozik 7 frankot kér­ek (35 forint) — emellett az Itetónőnek „kötelező” fél­óránk borravalót adni. Az utcán millió ember és millió autó. Tíz óra után va­lamivel csendesedik a forga­lom, illetve eltolódik a felső körút felé. Itt van a mulató­negyed, a Pigalle. A hires Mollin Rouge tornya még most is olyan, amilyennek Toulouse Lauterec festette. Szélmalmot ábrázol vörös villanykörtékkel kirakott forgó-vitorlákkal. Rögtön mellette szugeráló kék neon nyíl viszi a tekintetet kivilá­gított női aiktra: strip-teas. Ennek a negyednek közel kétszáz mulatója van s egy fő cikke a vetkőzőszám. Leg­többje úgynevezett perma­nens műsorral kecsegtet ami itt azt jelenti, hogy délelőtt 11 órától másnap reggel 8 óráig várják a vendégeket s természetesen az artista és sanzon számok között a vet- kőzőihölgyek produkálják magukat. Na, persze, a hires Pigalle sem a franciák szórakozó­helye. A mulatókba 10—20 frank a belépődíj, s a kis­üveg sör, ami bisztróban fél frank, itt húsz. Ez azt jelenti, hogy 100 frankon (500 forint) alul — a borravalókat is fi­gyelembe véve — nem lehet költeni egy helyen. A francia ember kis bisztrókban vörös bor mellett szórakozik s a legtöbbje talán életében sem fordult meg ilyen mulatóban. Magyar persze itt is van. Két magas vállas fiatalem­ber csatlakozik hozzánk. A téma a szokásos. — Mi újság otthon? Elmondjuk, persze nem hi­szik. A két disszidens ezután kipanaszkodja magát. Kide­rül, szívesen hazajönnének, de nem megalkuvók. Kivár­ják — úgymond — míg sza­bad lesz a magyar nép, addig itt kínlódnak, így panaszkodik az idősebb — itthon állatorvostanhall­gató volt. A társa a gyűjtő­fogházból lépett meg. És most? No, ne gondoljátok, hogy azért itt nem keressük meg a magunkét A magyarok mindenütt helytállnak. Igen, helytállt a két cim­bora is és dolgozik, Az egyik mellékutcában kis kocsma ékelődik be a mula­tósorba, a „San SusT. Ez a magyaroké, illetve egy ma­gyaré. Nos, ők ennek a kocs­mának az alkalmazottai. Per­sze, nem csaposi. vagy pin­cért minőségben. Az utcán toborozzák a vendégeket a lebujbán „parkírozó” hölgyek részére s mellékesként por­nográf képeket árulnak a járókelőknek. (Folytatása következik.) Palatínus István — Itt nem lehet ám lógni Olyan teljesítményt követel nek. amit csak robotember bír. Két hétig bírtam a Simcá-ban. Az Kdei túron; ivg a jen Aztán néhány perc s fény­árban úszik a 8 kilométer hosszú nagykörút. Iszonyatos versengés: a sziporkázó neon erdőből melyik plakát tűnili ki, melyik reklám tudja még felhívni magára a káprázó- szemű. érdektelen járókelőt A sörgyárak birokrakelnek a konfekciógyárakkal, autó­gyárakkal.. s mindezek tete­jcucu u iamskj cilátssza uesssei kínálják magukat a mozik. A Lux mellett Európa legna­gyobb filmpalotája a Texasi nagybácsi c. filmet hirdeti, kevés sikerrel. Üres az elő­csarnok, üres a nézőtér. Az­tán az ezernyi kisebb mozi: a legújabb Frankenstein pro­dukció 3 frankos egységhely- árakkal megy, a Boszorkány

Next

/
Thumbnails
Contents