Szolnok Megyei Néplap, 1962. december (13. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-02 / 282. szám
1962. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Lelkiismeretes felkészülésről tanúskodó feleletére Tajti Margit, a jászapáti mezőgazdasági továbbképző iskola növendéke- A* iskolában gYelemi Endre Tsz elnöke: Horváth István és főagronómusa: Lnzsi József tartja az előadásokat. Kép önkim am elnök-előadó drukkol tanítványa feleletének sikeréért Tizenhatféle téli és korataraszi IBUSZ-kirándulás a baráti országokba Az IBUSZ téli és koratavaszi társasutazásainak részletes programja szerint a Német Demokratikus Köztársaságba hat, Romániába négy, a Szovjetunióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába pedig két-két, összesen tehát 16 különböző útvonalon juthatnak el a turisták a baráti országokba, és tölthetnek el ott 5—12 teljes napot Ezeknek a társasutazásoknak a költségei — minthogy az előidényiben bonyolódnak le — az egyébként teljesen azonos szolgáltatások ellenére 15—20 százalékkal alacsonyabbak, mint a főidényben. A legolcsóbb út, a lipcsi vásárt felkereső ötnapos kirándulás például mindössze 985 forintba kerül, de a legdrágább, a 12 napos Kijev—Le- ningrád—Moszkva-i társas- utazás költsége is alig haladja meg a 2400 forintot. A téli és a koratavaszi külföldi társasutazásokra az IBUSZ-irodái máris elfogadják a jelentkezéseket (MTI) GONDOLATOK a kongresszus után A népművelő — A Központi Bizottság beszámolója megerősítette bennem is azoknak a kialakulóban lévő nézeteknek, elképzeléseknek helyességét, melyek az iskolán kívüli népművelés területére vonatkoznak, — mondotta Elek Lajos, a megyei tanács népművelési csoportvezetője. — Megyénkben az emberek általános tanulási vágyát ma már sok tényező igazolja. Például: a múlt évben körülbelül hétezeré tszázan jártak felnőtt iskolai oktatásra, az idén közel tizenkétezren. A tsz-akadémiák tavaly még szánté kísérleti jelleggel indultak, az idén több mint negyven tsz-aikadémia kezdte meg működését A munkásakadémiák olyan helyeken is vannak, ahol korábban számottevő ismeretterjesztés nem volt — Figyelemre méltó, mennyire megnövekedett a műszaki és mezőgazdasági tudományok iránti érdeklődés. Ezt bizonyítja a hallgatók számának állandó emelkedése, az előadások iránti igényesség növekedése a munkás, a tsz akadémiákon, és az egyéb ismeret- terjesztő előadásokon. — A kongresszus sok gondolatot, ötletet nyújt minden népművelő számára. Ki kell emelni ezek közül azt a számomra legfontosabbnak tartott gondolatot, hogy a népművelésnek a maga sokszínűségével, formájával kell szolgálnia a marxizmus— leninizmus ideológiai off elszívóját. Ebből következik, hogy a népművelőknek félre kell tenni a formákban való gondolkodás elsődlegességét, és a fő figyelmet a tartalomra kell fordítani. Ezek közül is olyan nemzeti célok megvalósítására, mint a szocialista tudat, az egységes paraszti osztály kialakítása, a szocialista közízlés formálása, stb. Különös gondot kell fordítani a különböző népművelési formák — ismeretterjesztés, művészeti munka, klubmunka, stb. — színvonalának további emelésére. A kongresszus által felvetett gondolatok sokrétűek, a célok nagyok. A megváló sítás ükhöz vezető utak megtalálása minden népművelőtől alapos elmélyülést, a célhoz vezető eszközök szívós, szenvedélyes keresését kívánják. Bízunk benne, hogy tapasztalt népművelőink is lelkesedéssel, a kongresszus szellemét megértve, látnak hozzá az egész népünk ügyét szolgáló kulturális, nevelő feladataik végrehajtásához. Egyrészt ott, ahol már eddig is születtek eredmények, és azokon a helyeken is, ahol ma még fehér foltok jelzik munkánk fogyatékosfcágát, A festőművész — Azzal kell kezdenem — válaszolta Palicz József festőművész, a Szolnoki Művésztelep egyik fiatal tagja, — hogy bár én nem vagyok párttag, de a VIII. kongresz- sízusnak határozatai a pár- tonidvüli művészekhez, így hozzám hl szólnak. Engem különösein megfogott a Központi Bizottság határozatából a következő mondat: „Támogatjuk azokat az írókat, művészeket, kritikusokat, akik harcolnak művészeti, irodalmi közéletünk egészséges légköréért é» bátran, szenvedélyesen küzdenek a szocialista művészettől idegen törekvések ellen... Az igény azonban még nagyobb mértékben növekedett az irodalommal, a művészetekkel, a filmmel szemben...“ Támogatás és igény. Ez a két szó, ami leginkább megmarad énfoennem. A párt támogat bennünket és sokat vár tőlünk. Ám, ebben már benne van a bizalom is a képzőművészek iránt, azok iránt, akik művészetükkel népünk éleiének hiteles, kor? szerű ábr4»#?ána törekednek. ű Az bizonyos: képzőművészeink soraiban sok részletkérdésben ma még vita folyik. De azt is látni kell e vitáknál, hogy ezek az eszmeileg zavaros nézetek, a sematizmus, a művészetellenes izmusok elleni fellépésen túl, már olyan lényeges, előremutató kérdésekre is kiterjedjenek, mint a művészet társadalmi szerepe, hatása, az érzelmi azomulás- sal járó teljes értékű, a milliók érzelmeihez, gondolataihoz utat találó művek alkotásához vezető eszközök, utak kérdése, stb. Ügy érzem, mint minden korban, ma is kötelessége a művészeknek az, hogy az emberiség, a nemzet leghaladóbb eszméit, legaktuálisabb gondolatait, érzéseit fejezze ki. .Ügy vélem, ma a háború, vagy béke kérdése a legdöntőbb. Mint sok millió embertársam, én is gyűlölöm a háborút. Néhány kompozíciómban már ábrázoltam a háború szörnyűségeit. Legfőbb művészi törekvésem, jövőbeli terveim lényege ennek alapján így foglalható össze: minél több, ma még közömbös, bele- nyugvó embert réébrészteni arra, hogy legnagyobb kincsünk a béke, s legnagyobb ellenségünk a háború, vagyis azok az emberbőrbe bújt fenevadak, akik azon mesterkednék, hogy ismét lángba borítsák a világot Ez an poétikám, mert tadom, hogy ón, Palicz József is, csak akkor tudok alkotni, tervezni, ha béke van... B. Gy. Adatgyűjtés a népszokásokról Közeledik december 13-a, Luca napja. A régi babonás néphiedelmek ehhez a naphoz számos jó, vagy rossz jóslatot fűztek, szerencsét vagy szerencsétlenséget jövendöltek. A különböző Luca-napi szokások és egyes babonás hiedelmek elvétve még ma is élnek a falvakban, de egyre kevesebb a hitelük. A Néprajzi Múzeum most elhatározta, hogy á még fellelhető népszokásokat és mondákat összegyűjti. A falusi iskolákba adatgyűjtő íveket küldtek szét, s a gyerekeket arra kérték, hogy a községekben fellelhető Luca- napi szokásokat is írják meg. A Néprajzi Múzeum a gyermekek legsikerültebb gyűjtéseit értékes tárgyjutalommal díjazza. (MTI) Botrány az olasz televízióban Nagyszabású botrány robbant ki az olasz televízióban, csütörtökön az egyik legnépszerűbb tarkaműsor a „Can- aonissima” adásában csak a műsorban szereplő dalokat sugározták, a Jelenetek nélkül. A csütörtöki adás elmaradt jelenetei közül az egyik as építőipari vállalkozókat gúnyolja ki — a kérdés most a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, mivel Rómában most folyik az építő- munkások sztrájkharca. Vélemények szerint a televízió ezzel nyíltan megmutatta, hogy a kapitalistákat veszi védelmébe. Jelszóra nyíló kívánságláda A KVxeímúltbnn megnyílt ŰJezászl művelődési híz Ifjúsági klubjában ötletes módon segítik a mintegy száz fiatol klublátogató tanulását, szórakozását. Babos József pedagógus egy Jelszóra nyíló kívánságládát szerkesztett. A falra függesztett láda érdekessége, hogy abban vízszintesen négy fából faragott kát korongot helyezett CL A áorgathati ■ korongokra kUlönbüsó hátukét rajzolt. A láda finom tefaragásé kulcsa csak akkor engedelmeskedik, ha a korongokat addig forgatják, amíg a kis kém. lelő nyílásokon a thib-jelsaö megjelenik. A fiatalok ebben a Ildikóban helyezik ci a kívánságaikat tartalmazó leveleket. A művelődési ház vezetősége Javaslatok alapján áOítJ* , a népszerű Ifjúsági klub Mwl kasé havi programját. V. Először a Lux mozi fényreklámja gyullad ki. A több méteres kupola — milliónyi villanykörtével kirakva — méltóságteljes forgásnak indul. Hirdeti mind a négy világtáj felé a napi műsort: „A gorilla megharapta a érseket”; Az izzó fényáradat alatt elvesz az épület szürke homlokzata, csak lejjebb vakít újra az öt- méteres neon plakát: félrecsiú&zott nyakkendős férfi kétcsövű puskát tt UMUiUlVUVl JtCZUUUUt <t AOIU, vére c. iszonyat 5 frankos felemelt helyárakkal; kétórás színes szélesvásznú nudistafilm egy frank 50, csak nincs aki nézze. De hiába is keresnénk az ezernyi plakát között híres, művészi francia filmeket. — Azt mi külföldre gyártjuk — panaszkodik az egyik körúti mozi köszönőportása (olyan kikiáltó-féle). Magyarul beszél, vagy harminc éve ■1 kint. — Bourvillt — megnézhetik, ha akarják; itt játszik ’ejebb egy kis körúti kamara-színházban. De a filmje rém tudom megy-e valahol. A világ minden aranya — gy hétig „élt” a körúton. A agyváros örömei talán még ddig sem. A francia ember ■'levíziót néz, a külföldi meg •mfilmet. A mozi ma már ■m üzlet Párizsban, kérem. Persze nem is olcsó. A beut?, tó-mozik 7 frankot kérek (35 forint) — emellett az Itetónőnek „kötelező” félóránk borravalót adni. Az utcán millió ember és millió autó. Tíz óra után valamivel csendesedik a forgalom, illetve eltolódik a felső körút felé. Itt van a mulatónegyed, a Pigalle. A hires Mollin Rouge tornya még most is olyan, amilyennek Toulouse Lauterec festette. Szélmalmot ábrázol vörös villanykörtékkel kirakott forgó-vitorlákkal. Rögtön mellette szugeráló kék neon nyíl viszi a tekintetet kivilágított női aiktra: strip-teas. Ennek a negyednek közel kétszáz mulatója van s egy fő cikke a vetkőzőszám. Legtöbbje úgynevezett permanens műsorral kecsegtet ami itt azt jelenti, hogy délelőtt 11 órától másnap reggel 8 óráig várják a vendégeket s természetesen az artista és sanzon számok között a vet- kőzőihölgyek produkálják magukat. Na, persze, a hires Pigalle sem a franciák szórakozóhelye. A mulatókba 10—20 frank a belépődíj, s a kisüveg sör, ami bisztróban fél frank, itt húsz. Ez azt jelenti, hogy 100 frankon (500 forint) alul — a borravalókat is figyelembe véve — nem lehet költeni egy helyen. A francia ember kis bisztrókban vörös bor mellett szórakozik s a legtöbbje talán életében sem fordult meg ilyen mulatóban. Magyar persze itt is van. Két magas vállas fiatalember csatlakozik hozzánk. A téma a szokásos. — Mi újság otthon? Elmondjuk, persze nem hiszik. A két disszidens ezután kipanaszkodja magát. Kiderül, szívesen hazajönnének, de nem megalkuvók. Kivárják — úgymond — míg szabad lesz a magyar nép, addig itt kínlódnak, így panaszkodik az idősebb — itthon állatorvostanhallgató volt. A társa a gyűjtőfogházból lépett meg. És most? No, ne gondoljátok, hogy azért itt nem keressük meg a magunkét A magyarok mindenütt helytállnak. Igen, helytállt a két cimbora is és dolgozik, Az egyik mellékutcában kis kocsma ékelődik be a mulatósorba, a „San SusT. Ez a magyaroké, illetve egy magyaré. Nos, ők ennek a kocsmának az alkalmazottai. Persze, nem csaposi. vagy pincért minőségben. Az utcán toborozzák a vendégeket a lebujbán „parkírozó” hölgyek részére s mellékesként pornográf képeket árulnak a járókelőknek. (Folytatása következik.) Palatínus István — Itt nem lehet ám lógni Olyan teljesítményt követel nek. amit csak robotember bír. Két hétig bírtam a Simcá-ban. Az Kdei túron; ivg a jen Aztán néhány perc s fényárban úszik a 8 kilométer hosszú nagykörút. Iszonyatos versengés: a sziporkázó neon erdőből melyik plakát tűnili ki, melyik reklám tudja még felhívni magára a káprázó- szemű. érdektelen járókelőt A sörgyárak birokrakelnek a konfekciógyárakkal, autógyárakkal.. s mindezek tetejcucu u iamskj cilátssza uesssei kínálják magukat a mozik. A Lux mellett Európa legnagyobb filmpalotája a Texasi nagybácsi c. filmet hirdeti, kevés sikerrel. Üres az előcsarnok, üres a nézőtér. Aztán az ezernyi kisebb mozi: a legújabb Frankenstein produkció 3 frankos egységhely- árakkal megy, a Boszorkány
