Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. november 22. A Nap kél: 6.58 h-kor, nyugszik: 16.02 h-kor. A Hold kél: 1-39 h-kor, nyugszik: 14.20 h-kor, IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: többhe- lyen, főként nyugaton és dé­len havaseső, eső, a szél dél­keletire fordul és megélén­kül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 5—9 fok között. — MA A TÖRÖKSZENT­MIKLÓSI művelődési ház­ban a helyi irodalmi színpad este 6 ónkor Ady emlékes­tet rendez — BESENYSZÖGÖN hol­nap ünnepélyes keretek kö­zött nyűik meg a termelő­szövetkezeti akadémia. — a megye: tanács Rendelőintézetében egy év alatt napi 51 órával növelték az orvosi munkaórák számát. Ez elsősorban azt jelenti, hogy többet tudás* foglal­kozni az orvosok egy-egy be­teggel, ■=* BEFEJEZŐDTEK a szolnoki Kossuth téren fel­állításra kerülő szökőkút ter­vezési munkái. A 459 000 fo­rintos építkezés a jövő év tavaszán kezdődik éL ■— TEGNAP kétnapos ta­nácskozás kezdődött a me­gyei tanács vb. művelődés­ügyi osztályának rendezésé­ben. A résztvevők a közép­iskolai tantervekben szerep­lő ipari és mezőgazdasági képzés problémáit vitatják meg. — EGY RIO DE JANEI- RO-I rendőrőrjárat öntudat­lan férfit talált az utcán. Azonnal kórházba szállítot­ták. Az orvos a beteg mellé­nyére tűzve a következő cé­dulát találta: »Valamennyi orvoshoz! Alaposan felöntöt­tem a garatra, hadd aludjam ki a mámort. Semmiesetre se próbálkozzanak vakbelem kioperálásával, mert az már két esetben megtörtént", — A SZOLNOKI járásban az ismeretterjesztő előadá­sok látogatottságának növe­lésére a községi kultúrottho- nok mellett aktívahálózatot hoztak létre. — A PÁRIZSI Champs- Élysées kávéházainak egyik törzsvendége sajátos tanul­mányt folytatott. Állítása szerint a francia főváros leg­előkelőbb útvonalának kávé. házaiban 10 asztal közül ki­lencnek inog a lába. — INDIÁBÓL érkezett a nem mindennapi hír, hogy Kasmírban 250 pap sztrájkba lépett. A sztrájkoló papok magasabb fizetést követel­nek; azt akarják, hogy java­dalmazásukat a tisztviselő­kével hozzák összhangba. A papok azzal adtak nyoma té- kot követelésüknek, hogy jelképesen tüntettek: megtar­tották a reggeli istentisztele­tet, de délutánra bezárták a templomok kapuit. — A BASELT Kurt Fahr­ner festő csak aktokat fest. Hogy meg ne sértse a sváj­ciak puritán érzelmeit, kiál­lításain az aktokra vászonból fürdőruhát illeszt. Vétel után a vásárló könnyűszerrel le­vetkőztetheti az aktot. NOV. 22 Csütörtök Cecilia HORMONKEZELÉS MEDDŐSÉG ELLEN A meddőség elleni újfajta hormonkezelés Svédország­ban eddig 15—30 nőt segített hozzá anyai örömökhöz. Az eljárást Gemzell professzor alkalmazza, de csak abban az esetben, ha a meddőség az agyalapi mirigy rendszerte­len működésével áll össze­függésben. A meddő nők 5 százalékánál ez az eset áll fenn. November 22. A takarék-játék mai betűje: Határidő: azonnal Megoldódott a vágóhíd szállítómunkásainak bérkérdése A Szolnok megyei Vágóhíd Vállalat szállítómunkásainak egyike panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. — Sehogy sem stimmel a kocsikísérők bérének elszá­molása, — panaszolta. — Egyikünk tíz, másikunk húsz, némelyikünk ötven órányi bérrel kap kézhez ha­vonta kevesebbet, — mint amennyit munkában töltött. Vizsgálódásunk elején meg­tudtuk, hogy a szállítók he­lyes bérezésének kialakítása nem újkeletű probléma. Megoldására évek óta szá­mos kísérlet történt. Az augusztus óta érvényes bé­rezési rend az eddigiek kö­zött a legjobb, — mégsem vált be a gyakorlatban. A kocsikísérők a szállított árumennyiség után úgyneve­zett mázsapénzt, továbbá a túrákra, 4.50 forintos órabért kapnak. Indulás előtt, érke­zés után egy-egy óra illeti őket rakodásra, kocsitakarí­tásra. A túrák menetrendjét a vállalat vezetősége a szál­lítókkal és a szakszervezet­tel egyetértésben állapította meg. A vágóhíd vállalat fel­ügyeleti szerve a megyei ta­nács vb ipari osztálya. En­nek egyik munkatársával lá­togattunk ei az üzembe, hogy — nevezzük így — ke- rekasztal-konferencián be­szélgessünk a szállítók kép­viselőivel. Bérjegyzékek, jelenléti ívek alapján megállapítottuk, — hogy szeptemberben har­minchat óra, októberben pe­dig átlagosan harminc óra differencia mutatkozik fejen­ként a bér és a munkában töltött idő között. Első lépés­ként azt vizsgáltuk, miért haladja meg számos munkás munkaideje a havi három­száz (!) órát. A vállalat nem rendelke­zik elég gépkocsival; nagyon sok szállítást az AKÖV te­herautói bonyolítják le. Az AKÖV autói — objektív okok miatt — igen gyakran három-négyórás késéssel je­lentkeznek a vágóhídon. A túra tehát szükségszerűen késve indul. Mire a teher­autó egy-egy bolthoz ér, az már bezárt; kezdődik a keresgélés, a futkosás az üzletvezető után. Kezdődik annak elle­nére, hogy a boltosok meg­kapták a túramenetrendet azzal a kéréssel: várják meg türelemmel a szállítmány ér­kezését... A KISKER üzle­teire e tekintetben ritkán hangzik el panasz; annál több az fmsz-boltokra. A további közös vizsgálat kiderítette, hogy a szállítók sem egészen vétlenek a dif­ferencia keletkezésében. A szorgalmáról ismert E. B. például — sokszor félórá­val — a berendelési idő előtt jelent meg a vágóhí­don; s e félórák elszámolá­sára is igényt tartott. Helytelenül tették a szállí­tók azt is, hogy — a kezükbe adott utasítás ellenére — nem igazoltatták művezető­jükkel a munkábalépés, tá­vozás idejét. A tanácskozás a szállítók s a vezetők teljes egyetérté­sével végződött. A vállalat főkönyvelője azonnali ha­tállyal elrendelte, hogy új munkalapok készüljenek. — Utasította a munkaügyi cso­portot: számítsa ki újra a szállítók szeptemberi és ok­tóberi bérét. Ennek alapja a berendelés órája és túrából visszaérkezés időpontja, ki­egészítve a korábban is el­számolt egy órával. Az így adódó bérkülönbözetet a munkások a december 3-i bérfizetéskor kapják kézhez. A későbbi bérdifferenciák megelőzése érdekében az esetleges késést a túralapra rá kell vezetni. Ha a késés indokolt, — például a gép­jármű meghibásodott —, a szállítók a túrán töltött egész időre megkapják órabérüket. Nézetünk szerint a kérdés megnyugtatóan rendeződött. Mégsem hallgathatjuk el a kérdést: miért fly későn?... Az üzem gazdasági veze­tői másfél hónapja tudják, milyen bérkérdést kell meg- oldaniok. Ennek ellenére nem kérték a felügyeleti szerv segítségét; tizét a szer­vét, mely csak a mi tájékoz­tatásunkból tudta meg, mi­lyen nagy ez a probléma. — Megítélésünk szerint ngyan- ők nem követelték meg a kí­vánatos határozottsággal, hogy a szállítók a műveze­tőkkel igazoltassák munká­ban töltött idejüket. Remélhetőleg ez az eset elég tanulságul szolgál arra, hogy lehet éppen emberek ügyét meghallgatásuk nélkül is intézni, — de sikeresen Intézni csak velük együtt le­het.^ — b. «. — ISMERKEDÉS A KÉPESLAPPAL Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok. Irodaház. I. emelet Telefon: 20—93, 23—20. 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató • Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok, Irodaház, földszint 3. Telefon: 20—94. A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetési dija egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor MOZI: SZOLNOK Vörös Csillag: Esős vasárnap. Tisza: Malachiás csodája. MÁV kultúrotthon: Nincs elő­adás. JÁSZBERÉNY Déryné: Nincs előadás. Lehel: Aki szelet vet. KARCAG Déryné: Iván gyermekkora. MEDOSZ: Nincs előadás. KISÚJSZÁLLÁS Ady: Különös hajótöröttek. Móricz Zs.: Hintónjáró szere­lem. MEZŐTÚR Szabadság: Utazás a léggöm- Béke: Nincs előadás. Dózsa: Az elcserélt randevú. TO ROKSZENTMIKLOS bőn. Dózsa: ördögcsapda. TURKEVE Nagykun: Vadállatok a fedél­zeten. SZÍN HAZ: Mindent a mamáért — szolno­ki Ságvári Endre Művelődési Házban, este 7 órakor. MŰVELŐDÉSI HAZAK A városi nő tan ács és a Ságvá- n Művelődési Ház rendezésében Nők Akadémiája Szolnokon: *— Kertváros: A nők szerepe a csa­ládban, este 6 óra, Abonyi úti iskola: A gyermek világnézeti nevelése, este 6 óra. Szolnoki MÁV Művelődési Hóz: A nagy vasúti korszerű villamos mozdonyok, délután 4 óra. A karcagi Déryné Művelődési Ház rendezésében a Május 1 Ter­melőszövetkezetben : Közélet és magánélet, este 6 óra. A kisújszállási József Attila Művelődési Otthon rendezésében a Nagykunsági Állami Gazda­ságban: A színjátszó — és népi tánccsoport műsoros este je, este 7 óra. A SZOLNOKI RÁDIÓ MŰSORA a 222 métere« középhullámon 18.00—19.00 óráig. Dombok — Kunhalmok. Zenés összeállítás. — Napi krónika. —, 20 évesek. Ifjúsági műsor. TELEVÍZIÓ; 18.00: Beszélgessünk oroszul! — 18.20: Kisdobosoknak. — 18.50: Telesport. — 19.50: Az MSZMP vm. kongresszusán. — 19.30: TV Híradó. — 19.45: Műsorismertetés. — 19.50: Mese. — 19.55: Tört. rejtvényműsor. IV. — 20.25: Ki­tűnt egy asszony. Csehszlovák film. 10 éven felül. — 21.55: Hírek. TV Híradó ism. SZÜLÖK, NEVELŐK fócuma Mai gvermekek — AZ ELMÚLT tanévben a 7— 10 éves gyermekek olvas­mányait vizsgálva, 526 tanu­ló között végeztem felmé­rést. Fegyvernek!, jászalsó- szentgyörgyi, j ászfelsőszen t- györgyi, jászj ákóhalmi és jászberényi gyermekek vol­tak, többségük tehát falusi. A felmérés során választ sze­rettem volna kapná arra, hogy olvasnak-e egyáltalán, s ha igen — md érdekli őket legjobban- A felmérés ered­ménye megmutatta: még a kedvezőtlenebb könyvellátási viszonyok közepette is a gyermekek nagyobb százalé­ka olvas könyveket Ahol pedig nem jutnak hozzá a könyvekhez, újságokat olvas­nak. A felmérés feldolgozásakor az első meglepő eredmény az volt, hogy a tanulók már második osztályos karukban elég soikrétűen kezdenek ér­deklődni a valóság, a gyer­mekek és felnőttek élete iránt S ezt sokszor nem vesszük elég komolyan. A 8— 10 éves gyermekeket egy­szerűen meseolvasóknak gon­doljuk. Persze, nem amSl van szó, hogy ezek a gyer­mekek már egyáltalán nem olvasnak mesét, de helytelen nézet az, hogy csak a mese érdekli ókét A felmérésből /bebizonyosodott hogy Szol­nok megyében is megdől már második osztályban a mese egyeduralma. A har­madik és negyedik osztály­ban pedig egyre inkább a valóság iránti érdeklődés lép előtérbe. Van egy átmeneti időszak, amikor még olvas­sák a meséket is, de nem annyira tartalma, hanem in­kább »a mese szép”, „nem igaz, de szép” motívumok miatt. A mesében sok olyan dologra felfigyelnek már, ami tulajdonképpen a mai életünkre is utal A harma­dik osztályos meseolvasó gyermekek például ezt mondták: azért tetszett mert az ember erejével, okosságá­val mindent legyőz; mert a kisegér hős volt; mert a szél megverte a napot; mert ha a juhász nem lett volna okos, akkor meghalt volna; mert a róka nem dolgozott és a var­jú elzavarta, nem adott neki enni; Ezek a vélemények eléggé szemléletesen bizonyítják azt hogy harmadik osztálytól kezdve az egyébként még meseolvasó gyermekek is az emberek közötti kapcsolato­kat az emberi problémákat, bizonyos vonatkozásban a társadalmi problémákat ra­gadják meg. NÉHÁNY AN már megkér­dezték, hogy a gyermek va­lóság iránti érdeklődése ol­vasmányaikkal kapcsolatban tulajdonképpen mikor bon­takozik ki. Felmérésem azt bizonyítja, hogy a meseolva­sás időszaka egyre gyorsabb ütemben rövidül le az álta­lános iskola első-második osztályára. Ez feltétlenül összefügg életünk fejlődésé­nek ütemével, de szerepet játszik benne a tanulók ha­tékonyabb olvasóvá nevelése is. Ahol a pedagógusok és szülők idejében gondolnak arra, hogy a gyermekeket rendszeresen, ellássák megfe­lelő könyvekkel, ott a tanu­lók hamarabb önálló olvasó­vá válnak, s ez nagymérték­ben befolyásolja valóság iránti érdeklődésük kibonta­kozását olvasmányaik terüle­tén is. Arra a kérdésre, hogy az olvasott könyveket miért szerették, egész sor érdekes választ kaptam. A követke­zőkben ezekből idézek né­hányat mutatóul. Második osztályosok: szép képek van­nak benne; nevetni lehet rajta; sok a vicc benne; szép mesék vannak benne stb. A harmadik osztályosok vála­szában már érezhetőbb a va­lóság iránti érdeklődés: sok igaz történet van benne; mert megtudom, hogyan él­tek régen az emberek, és más országokban milyen az mai olvasmányok élet, és azt is tudom a köny­vekből, hogy az angolok ho­gyan találták fel (!) az Észa­ki sarkot; a régi világ érde­kességei vannak benne A negyedik osztályosoknál méginkább előtérbe lép ez: a világ minden tájával meg- ismerkedhetem; sokszor ész­revettem, hogy milyen volt régen az élet; mert le van benne írva, hogy az egriek hogyan győzték le a tenger­nyi törököt; megtudom be­lőle, hogyan bánnak egy­mással a gyerekek; például az Egyetlen szerep azért tet­szett, mert olyan megható volt; megismerkedtem a va­dászokkal stb. ÚJSÁGOLVASÁSUKKAL kapcsolatban is ez az érdek­lődés nyilvánul meg. Már maga az a tény, Hogy 33 új­ság és folyóirat nevét emlí­tették, elgondolkoztató akkor is, ha tudjuk, hogy újságol­vasásuk még nem tudatos, inkább könyvpótló szerepe van. De idézzük a vélemé­nyüket: A Képes Újságból Az ember győzelmét; tudó­sokról szeretek olvasni; hogy hol tüntetnek és a híreket; hogy a tsz-ben mit dolgoz­nak; hogy ki győzött a fut­ballban; a Ludas Matyiből mindent; az újság hátuljáé a vicces cikkeket; Buga dok­tor üzeneteit; Csutak kartár­sat; az apróhirdetéseket; fej­törőket; balesethíreket; diva­tot; hirdetést stíx Gyermekeink érdeklődésé­nek alakulásával tehát nem elég csak később foglalkoz­nunk, s elintézni ezt a kér­dést azzal, hogy még csak a mese való nekik. Korábban érdeklődnek már a valóság iránt, korábban ér véget a meseolvasásuk. Ezt a fejlő­dést igen hatékonyan segít­hetjük, ha időben, megfele­lő témájú és mennyiségű könyvvel ellátjuk őket. OLVASMÁNYAIKKAL kapcsolatban a tantervi anyagról is szólnunk kell. Aa új tanterviekben a korszerű­ségnek néhol merészebben kellene érvényesülni, főleg a magyar irodalom tantárgyon belül. Gondoljunk csak arra, hogy az ötödik osztályos iro­dalmi olvasókönyvben még igen jelentős rész a mese, de a hatodik osztályos tan­könyvben is található még mese vagy a meséhez közel álló olvasmány. Az előbbiek tudatában feltétlenül gondol­koznunk kellene azon, hogy Petőfi és Arany János mű­ve megfelelő helyen van-e, terjedelmében itt indokolt-e, s az irodalomelméleti isme­retek alapozása föltétlenül ebben az időben kívánja-e ezeknek a műveknek szemlé­leti anyagként való jelenlé­tét Meggyőződésem, hogy az ötödik és hatodik osztályé® irodalmi olvasókönyvekben már sokkal több ifjúsági re­gényrészletnek — főleg a sohasem elég — humoros if­júsági regényrészletnek — kellene helyet kapni. Bár igaz az, hogy a lá­nyok még később is szívesen olvasnak meséket, az ötödik és hatodik osztályban már nem lehet komolyan és fő­leg tartósan a mese iránti érdeklődéssel számolni. Ezt más felmérések is elég szem­léletesen bizonyítják. A JÖVÖ TANKÖNYVE te­hát az elkövetkező években mindenütt korszerűtlenné válhat, ha a tantervi anyag kiválasztásában nem lesz elég megalapozott a korszerűség értelmezésekor. S ide még egy megjegyzést: a tantervi anyag nagymértékben befo­lyásolja a tanuló és tankönyv között kialakuló érzelmi kap­csolatot, s ezt azért sem le­het teljesen figyelmen kívül hagyni, mert a gyermekek körében olvasmányaik kivá­lasztásánál ennek is szerepe van Nagy József intézeti tanár Jászberény rrrmro ^ÍS^IllÉ RÁDIÓ• TV»MOZI » SZlrNHÄZ

Next

/
Thumbnails
Contents