Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-22 / 273. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. november Ä Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 3. oldalról) RAJKI SÁNDOR A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEZÖGAZDAS ÁGI KUTATÓ INTÉZETÉNEK IGAZGATÓJA Rajki Sándor a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének. igazgatója, mindenekelőtt a martonvásári intézet munkájával foglalkozott, majd megállapította: az elmúlt néhány év folyamán a búza extenzív növényből intenzív növénnyé, kis termést és kevés jövedelmet adó növényből bőven termő, jövedelmező növénnyé változott az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein. Az 1962-es rendkívül aszályos tavasz körülményei között például a székesfehérvári Szabad Élet Tsz 700 holdon átlag 20 mázsás termést ért el. Hasonlóképpen jelentős hozamot ért el a pol- gárdi Vörös Csillag Tsz, ahol mintegy 1200 holdon 16.5 mázsás átlagot takarítottak be. — Mit jelent az ilyen jó búzatermés a jövedelmezőség szempontjából? — tette fel a kérdést Rajki elvtárs. — Jelenleg egy katasztrális hold búzatermés önköltsége 6—8 mázsa búza árának felel meg. Húsz mázsás átlagtermés esetén tehát 12—14 mázsa búza ára a holdankénti tiszta jövedelem. Ez nem lebecsülendő. Ráadásul a búzatermesztésnél minimális a kézi munkaerő ráfordítás. A búzatermések növelésében két termelési tényezőnek van alapvető jelentősége: a fajtának és a műtrágyázásnak. Intézetünk 1957. óta a külföldi intenzív búzák meghonosításáért harcol. A VII. pártkongresszus évében még csak ezer katasztrális holdon arattunk ilyen búzát, a VIII. kongresszus évében, 1962-ben pedig már 800 000 katasztrális holdon. Ami a műtrágyázást illeti, intézetünk kísérletei azt mutatják, hogy időjárási tényezőktől függően, de racionálisan alkalmazott pétisó fej trágya 2-—4 mázsa búza szemtermés többletet eredményez. A világpiacon egy mázsa búza áráért körülbelül két mázsa pétisónak megfelelő nitrogénműtrágyát vásárolhatunk. Tehát a búzatermesztés fejlesztésébe befektetett egy mázsa búza árán négy, illetve nyolcszor annyi szemtermés többletet adó nitrogén- műtrágyát szerezhetünk be. Ez a tény eredményezte, hogy a műtrágya felhasználásáról alkotott szemlélet Magyarországon rövid idő alatt gyökeresen megváltozott. Rajki Sándor ezután elmondotta: teljes gyommentesség esetén a kukorica kétszeres termést ad. Hangsúlyozta az anyagi ösztönzés jelentőségét, mert a helyes premizálás is hozzájárult, hogy az idei példátlanul aszályos nyár ellenére a vártnál jobb kukoricatermést takaríthatunk be. Csökkentette az aszály káros következményeit a hibridkukorica széleskörű alkalmazás», «= a nagyüzemi gazdálkodással járó jó talaj művelés is. A jelenlegi helyes általános és gazdasági politika folytatása, a termelési feltételek továbbfejlesztése mellett állíthatjuk, néhány esztendő alatt hazánk búza- és kukoricatermesztése felzárkózhat a világszínvonalhoz — mondotta végül Rajki elvtárs. ÁRPÁD PULLAI A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÄRA A következő felszólaló Pullai Árpád elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt. Elöljárójában emlékeztetett arra, hogy a párt VII. kongresszusán sok elismerő, meleg szó hangzott el a magyar ifjúságról. Vajon rászolgált-e ifjúságunk továbbra is erre a megtisztelő bizalomra? — tette fel a kérdést, majd így folytatta: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: igen. A magyar ifjúság túlnyomó többsége tevékenyen támogatja pártunk politikáját, egyre cselekvőbb részese szocialista hazánk építésének. Az elmúlt években mély hatást gyakorolt a fiatalokra a párt helyes politikája. Évről évre növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik tudatosan magukénak vallják a marxizmus—leninizmus eszméit, harcos terjesztői és aktív végrehaitói pártunk politikájának. Ök alkotják a párt szilárd ifjúsági bázisát, amelynek gyarapodása az egész magyar ifjúság fejlődésének meghatározó tényezője lett Vannak még pesszimisták, akik hajlamosak arra, hogy a fogyatékosságokat eltúlozzák és helytelenül ítéljék meg az ifjúságot. Gyakran halljuk tőlük, hogy a fiatalok csak úgy „tessék-lássák” teljesítik kötelességüket; hogy életelvük „egyszer vagyunk fiatalok. élvezzük az életet...” Nem tagadjuk, akadnak még ilyenek. De őket sem kezelhetjük elveszett emberekként. Sorsuk attól függ, hogyan segítjük helyes életszemléletük kialakításában, jótulajdonságaik fejlesztésében és győzelemre juttatásában. : Manapság sokat és szenvedélyesen vitatkoznak a modernségről. Különösen érzékenyen figyelik ezt a vitát a fiatalok, akik ösztönösen vonzódnak mindenhez, ami új, ami korszerű. Az emberiség történetében sohasem volt még olyan modem, bátor és igaz eszme, mint a kommunizmus. S mi arra törekszünk, hogy a fiatalok valóban modern, korszerű emberekké váljanak. A fiatalok keresik a modem élet és a kommunista eszmeiség összefüggéseit. Sokan rátalálnak a helyes útra, mások azonban tévelyeg- nek, üres. tartalmatlan, „mo- dernkedőkké” válnak. Sok fiatal külső megjelenésében véli felfedezni a modernséget. Egyesek szabadon értelmezik és gyakorolják a modernséget. Nyeglék, cinikusak, üres kalandokat hajszolnak, mert azt hiszik: ez a modern életmód. Ha bíráljuk őket, saját érdekükben is tesszük. Pullai elvtárs ezután arról szólt, hogyan mutatta meg ifjúságunk szorgalmát, önálló alkotó erejét a különféle kulturális vetélkedéseken. Ezután a KISZ tömegbefolyásának és taglétszámának jelentős növekedéséről szólt. A VII. pártkongresszus óta — mondotta — több mint 300 ezerrel nőtt az ifjú kommunisták tábora, s a KISZ taglétszáma jelenleg meghaladja a 700 ezret. Hallunk is megjegyzéseket, hogy a KISZ-nek már „sok”, vagy éppen „elég” tagja van, és félő. hogy a taglétszám további növekedése elszürkíti a nevelőmunkát, felhígítja a szervezeteket, amelyek ennélfogva elveszítik harcos kommunista jellegüket. Ezzel az állásponttal nem értünk egvet. Ifjúsági szövetségünk feladata, hogy a maga sajátos eszközeivel hirdesse és népszerűsítse a párt politikáját, az egész magyar ifiúság körében. Ha ezt a feladatot jól oldja meg. tekintélye és szervezeti befolyása természetszerűen növekszik. A továbbiakban elmondotta. hogy az ifjúság a szocializmusért mozgalomban 800 000 fiú és leány vesz részt. A négy követelmény — a munka, a tanulás, a kultúra és sport — együtthatása a fiatalok harmonikus nevelését célozza. A VII. pártkongresszus óta — folytatta — évenként mintegy 240 ezer fiatal jó munkájának eredményeként — több mint kétmilliárd forintot írtak a KSZ takarékossági számlája javára. A „szakma ifjú mestere” mozgalomban több mint 100 ezer fiatal vett eddig részt, ugyancsak 100 ezren dolgoznak a több mint 10 000 ifjúsági brigádban, amelyek közül 1100 ifjúsági exportbrigád, örülünk, hogy az ifjúsági brigádok 8 százaléka a szocialista címért versenyez és sok brigád már el is nyerte azt. Pullai elvtárs ezután a Dunai Cement- és Mészmű gyors felépítése, a vegyipar korszerűsítése érdekében vállalt KISZ-védnökség eredményeiről beszélt. A VII. pártkongresszus óta — mondotta Pullai elvtárs — több mint 73 ezer tanuló fiatal, közöttük 31000 leány vett részt a nyári építőtábo- ;ok munkájában. Jó munkájukat jelzi 140 kilométer csatorna, amely 30 ezer katasztrális hold megművelését teszi lehetővé. Keserű szájízzel jegyezzük meg, hogy az illetékesek nem fordítanak olyan energiát e területek hasznosítására, mint amilyen lelkesedéssel dolgozott megnyerésükért tanuló ifjúságunk. A felszólaló ezután arról beszélt, hogy a fiatalok örömmel fogadták a tanuló ifjúság származás szerinti kategorizálásának megszüntetését. Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés erősíti a nemzeti egységet, a szocializmus építésének javát szolgálja, kielégíti a fiatalok igazságérzetét, eredményes tanulásra, nagyobb szorgalomra ösztönzi őket Pullai elvtárs megemlítette, hogy a párt- és KISZ-ok- tatásban 553 ezer, az esti és levelező állami oktatásban 63 ezer, a szakmai tanfolyamokon mintegy 100 ezer fiatal vesz részt Ezután elemezte a falusi KISZ-szervezetek munkáját. Elmondotta, hogy a KISZ munkája falun a leggyengébb. Kifogásolta, hogy sok helyen nem adnak megfelelő munkát a fiataloknak, a tsz-ek vezetésében alig kapnak helyet. Ha a fiatalok bírálnak és jobb munkaszervezést követelnek, vagy gazdaságosabb kultúrák meghonosítását kérik, és fellépnek a közös vagyon herdálása ellen, előfordul, hogy egyszerűen rendre utasítják őket. Indokolatlanul lassan halad előre a parasztifjúság szakmai továbbképzése. Mindezek ellenére — állapította meg a felszólaló — mind több parasztfiatal találja meg helyét a termelőszövetkezetekben. Szolnok megyében például megszűnt a fiatalok elvándorlása. Fejér megyében pedig az elmúlt két évben 3000 fiatal lépett be a termelőszövetkezetekbe. A továbbiakban ismertette az ifjúság erényeit a mező- gazdasági termelési versenyben. 1960-ban 35 ezren, 1962- ben pedig már csaknem 100 ezren vetélkedtek a magasabb terméshozamok eléréséért. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny újabb 50 ezerrel növelte az élenjáró parasztfiatalok számát. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség minden sikerét a párt segítségével érte el. Az ifjúmunkások mellett ott állnak a pártszervezetek, az idősebb kommunisták, és tapasztalataikkal, tudásukkal mutatják a helyes utat. Engedjék meg — mondotta —, hogy e helyről tolmácsoljam ezért köszönetünket. Szólt arról is, hogy a pártvezetés erősödése volt és marad a kiinduló pontja annak is, hogy mindinkább az egész társadalom ügyévé váljék az ifjúság nevelése. Különösen örvendetes, hogy a pedagógusok közül újabb százak találták meg helyüket a fiatalok iskolán kívüli nevelésében is. Sok lelkes pedagógus munkáját dicsérik a KISZ- szervezetek, különösen az úttörő csapatok eredményei. A pártkongresszus előtt is őszinte köszönetét mondunk nekik. Pártunk VIII. kongresszusa — mondotta befejezésül — ifjúságunk elé nagyszerű, lelkesítő perspektívát állít, amiért érdemes dolgozni és küzdeni. Ifjúságunkat biztonsággal tölti eil a kitűzött célok realitása és annak a tudata, hogy minden lépését féltő gonddal, nagy szeretettel vigyázzák a kommunisták, a párt. A magyar ifjúság nevében biztosítom a kongresszust, hogy valameny- nvien készen állunk az itt hozott határozatok ránk eső részének becsületes végrehajtására. — Fejezte be nagy tapssal fosadott beszédét Pullai Árpád. meghonosítása többször nehezen megy. Ilyenkor egyesek gyakran hivatkoznak arra. hogy a termelőszövetkezetek nem értenek egyet az újjal. Amikor ezt az állítást tüzetesebben megvizsgáljuk, nem egyszer kiderül, hogy nem a szövetkezetek nem akarják, hanem néhány, mezőgazdasággal foglalkozó emberünk nem ért egyet vele. — E nehézségek leküzdése a mi feladatunk. Vannak azonban olyan problémák is, amelyeket mi magunk nem tudunk megoldani. Ilyen például az évről évre jelentkező, nem megfelelő gépalkatrész ellátás, ami nemcsak a küfl- földről behozott gépeknél, hanem az olyan magyar gyártmányoknál, gépeknél is jelentkezik, mint a silókom- bájn; Ez különösen súlyosan jelentkezik a munkacsúcsok idején. A vezetők egyrésze, sajnos, amolyan utazó ügynökként járja emiatt ax országot. Felszólalása végén hangsúlyozta, hogy Győr-Sopron megye kommunistái helyeslik a párt politikáját, amelyet 1956. óta folytat, s ennek a politikának a végrehajtásáért minden kommunista és pártonkívüli megteszi azt, ami erejéből telik, (Taps.) SEBESTYÉN GYULA A KÖVÁGÖÖRSI BÉKE TSZ ELNÖKE Sebestyén Gyula elvtárs, a kővágóörsi Béke Tsz elnöke nagy taps közepette jelentette a kongresszusnak, hogy a kővágóőrsi Béke Tsz tagsága a tervezettnél kétmillió forint értékkel többet termelt a pártkongresszus tiszteletére, s továbbra is mindent meg fog tenni, hogy feladatait mindig jobban és jobban teljesítse; Beszámolt a kővágóörsi termelőszövetkezet tapasztalatairól. Három év alatt megkétszerezték a termelést, s minden lehetőség megvan arra, hogy az eddigi eredményeket is felülmúlják. Sebestyén Gyula a következőkben a még nem mindig kielégítő munkafegyelemről, s az orvoslás egyik eszközeként az ösztönző javadalmazási formákat jelölte meg. Javasolta a mezőgazdasági beruházások meggyorsítását is. Végül a falusi fiatalokról szólt, a maga tapasztalatai szerint megállapította, hogy ahol a bérfizetés megfelelő és kulturális lehetőségeket is biztosítanak, onnan nem vágyakoznak el a fiataloki — A legközelebbi kongresszuson arról szeretnék beszámolni, hogy termelőszövetkezetünk tagságának átlagkeresete 2700 forintra emelkedik, szövetkezetünk alapjai pedig mintegy 30 százalékkal növekednek, — fejezte be felszólalását. GYŐRI IMRE A CSONGRÄD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA SUGAT ÁGI FERENC A GABOR ARON VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR DOLGOZÓJA Sugatagi Ferenc, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgozója volt a következő felszólaló. Elmondta, hogy munkacsapatuk az elmúlt három év alatt jobb, körültekintőbb, szervezettebb munkával csaknem két és félmillió forintot takarított meg népgazdaságunknak. A selej- tet a korábbi 6—7 százalékról egy százalék alá szorították. A brigád nemcsak a termelésben ért el szép sikereket, hanem a művelődésben és a politikai munkában is. LOMBOS FERENC A GYÖR-SOPRON MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA Lombos Ferenc, a Győr- Sopron megyei Pártbizottság első titkára beszámolt a megye fejlődéséről a VII. kongresszus óta, eltelt időszakban. Elmondottá, hogy míg 1959- ben a szövetkezeti közös vagyon csak 914,4 millió forintot tett ki, 1961-ben már elérte az 1400 millió forintot. Az egy tagra jutó tiszta vagyon a VII. kongresszus óta több mint kétszeresére növekedett. Az egy munkaegységre jutó részesedés 1959-ben 27,34 forint volt — mondotta a többi között —, ebben az évben a tervezett 31,42 forinttal szemben 32,69 forint mutatkozik. Elmondotta, hogy a kenyérgabona, hizott- sertés, vágott baromfi, tojásfelvásárlási terveket teljesítették és az év végéig hízott marhából is túlteljesítik a tervet. Az aszály következtében azonban tejből nem tudják az előírt áruértékesítést teljesíteni. — Mindannyiunik előtt emlékezetes még az 1956. előtti helytelen kényszerbegyűjté- ses mezőgazdasági politika — mondotta a továbbiakban —, amikor a kötelező állami felvásárlási terv teljesítése érdekében nem egyszer leseperték az egyénileg gazdálkodó parasztok padlását. Lombos Ferenc a megyé akkori begyűjtési és mostani felvásárlási eredményeinek összehasonlításával mutatta be, hogy a most elért eredmények mennyire pártunk helyes politikájából fakadnak. — A mezőgazdaság irányítása — mondotta a továbbiakban — nem egyszer elmarad az élet követelményeitől. Az új dolgok, új eljárások A következő hozzászóló Győri Imre elvtárs, a Csong- rád megyei pártbizottság első titkára volt. Felszólalását Csongrád megye és Szeged város három év alatt végbement fejlődésének ismertetésévéi kezdte. Kiemelte, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezése eredményéképpen a megye több árut ad az államnak, mint bármikor azelőtt és a tsz-tagok jövedelme is fokozatosan emelkedik. 1960-ban a megye termelőszövetkezeteiben átlagban 23 forint volt a munkaegység, 1961-ben 26 forint és az idén is előreláthatólag valamivél magasabb lesz, mint a múlt esztendőben volt. Az egyik gondunk — mondotta — az, hogy Csongrád megye az országinak egyik leginkább aszálysújtotta megyéje Ebből következik, hogy az egyik fő feladatunk az öntözéses művelés kiszélesítése. Az ötéves terv 50 ezer katasztrális hold terület öntözését írja elő. 30 ezer katasztrális hold öntözéses művelését megvalósítottuk, s most feltétlenül meg kellene gyorsítani a terv teljesítését. Ennek megvalósítását azonban különböző problémák, főképp a bürokrácia akadályozza. Jelenlegi rendszabályainkat betartva egy közepes nagyságú 200, 300 vagy 400 holdas öníözőteleo létesítésének tervezése körülbelül fé1 esztendő, s a kivitelezés ugyanennyi ideig tart. Mindez azonban csak akkor, ha a tervezésben és a kivitelezésben érdekelt hat vagy hét szerv óramű pontossággal együtt dolgozik. Ez azonban csak ritkán történik meg. Ideje, hogy az öntözéses gazdálkodás tervezése és kivitelezése körüli bürokráciát felszámoljuk. A megye másik nagy gondot okozó problémája, hogy igen nagy területen homokos a talaj. A termelőszövetkezetek — amelyek éppen a homoki területeken a leggyengébbek — igen megerősödhetnének, ha a homoki területeken minél előbb és minél gyorsabban telepítenének gyümölcsöst és szőlőt. Az ötéves terv során 3500 katasztrális hold gyümölcsös és 4800 katasztrális hold szőlő telepítését vettük tervbe. Ezt szeretnénk túlteljesíteni 4—5000 holddal. Akadályozó tényező azonban, hogy az ültetvénytervező vállalat gyengén dolgozik. De rosszul állunk talajforgató és talajegyengető gépekben is és kevés a telepítés* irányító szakember; Győri Imre szólt az iparfejlesztés kérdéseiről is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vidék iparosításának megvalósításánál érdemes nagy gondot fordítani a megyére, hiszen jelentős munkaerő tartalékai vannak. Ezután az ideológiai harc néhány kérdését érintett«. Hangsúlyozta, hogy valamennyi lényeges, új módon felvetődött kérdésnél mutatkoztak jobb- és „baloldali’* szemléletet tükröző álláspontok. Ezek részben a korábbi évek helytelen és hibás elméleteinek maradványaként értékelhetők — mondotta. — De az elbizakodottság is fontos tényező, amely szerint jól mennek a dolgok, s a tömegekkel már kevésbé kell törődni. Értetlenséget, merevséget, esetenként liberalizmust tapasztalhatunk elvi kérdéseknél azért is, mert e nézetek képviselői elmaradtak a világban s az országban végbement nagy társadalmi változásoktól, fejlődéstől. Megrekedtek a korábbi időszakban helyes tételeknél: például a lenini hármas jelszót akarták fenntartani a megváltozott viszonyok között is. De arra is volt példa, hogy korábban is helytelen elméleteket, mint például az osztályharc automatikus éleződésének sztálini tételét igyekeztek ismételten igazolni. A kétfrontos harccal kapcsolatban az elmúlt években megyénkben szerzett tapasztalatok tanulságaként megállapíthatjuk — mondotta a felszólaló —, hogy a szek- tarianizmus, a dogmatizmus nemcsak az elméletben jelentkező torzulás, de megnyilvánul a munkamódszerben, munkastílusban még olyanoknál is, akik értelmükkel elutasítják a szektari»- n izmust. Ma már a párttagság ém a pártonkívüliék is elvár» (Folytatás az 5. oldalon) .nteca
