Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-17 / 269. szám
1962. november 17 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ki az adós? Bense Pál, a Cibakházi Gépállomás dolgozója levelet írt szerkesztőségünknek; Megírja, hogy 1953-tól 1955- jg Cibakházán lakott, akkor átköltözött Nagyrévre, s azóta ott fizeti adóját. Most a cibakházi tanács mégis követeli tőle az 1956—57 évi adót, 1160 forintot. „Hiába viszem a csekkehet, amelyekkel igazolnám, hogy Nagyréven kifizettem, a cibakházi tanácsnál csak egymásnak hajigálják és így tesznek: vem a csekk számít, hanem az, hogy fizessek... Nem olyan könnyű ennyi pénzt kifizetni, amikor három gyereket nevelek.” Benséné a csekkekkel, adóívekkel hiába ment Nagyrévre is, Cibakra is, se egyik, se másik hivatali szerv nem nézett utána ügyének. Panaszáról egyébként mindenki tud. Hogy mégis miért nem intézték él eddig, arra kicsit rávilágít Arany Elemérnek, a nagyrévi tanácselnöknek a véleménye: A törvény értelmében jogunk volna megfizettetni Benséékkel a kimutatott tartozást, mert hivatalos értesítést kaptunk tartozásukról. Vagyis, a tanácselnök szerint jogos volna megfizettetni Benséékkel olyan összeget, amit a tanácsi dolgozók hibájából, nemtörődömségéből varrtak a nyakukba. Arra a kérdésre viszont, hogy 6 ű- setoe-e egy üzletben kétszer egyetlen ruhadarabért, vagy nem, meghökken, s mélységesen elcsodálkozik. Pedig leegyszerűsítve ugyanez a Benséék helyzete. S mit mondanak a cibakházi tanácsnál? A lehető legközömbösebben fogad bennünket Ádám István, a pénzügyi csoport egyik dolgozója; Unottan, lelketlenül beszél az esetről, s szerinte ■legegyszerűbb lenne, ha Benséék kifizetnék a kirótt összeget. Lehet, hogy személy szerint nem Ádám a hibás abban, hogy ennyi ideig húzódik Benséék ügyének a tisztázása, mégis bosszantó a közömbösség, ahogyan az egészről beszé' A pénzügyi csoportok dolgozói a törvény emberei. De a törvény nevében is mindenkor csak a jogosat követelhetik. Rájuk is vonatkozik, hogy a törvényeket az emberek védelmében is, s csak igaz módon alkalmazzák. Ez a legkevesebb, amivel a lakosságnak tartoznak. Bense Pál nehéz munkával keres meg minden fillért, s három gyerekéről, feleségéről kell gondoskodnia. Nem mindegy neki, hogy 1160 forintot gyermekruhákra, élelemre költ-e, vagy azt felelős beosztású emberek felelőtlensége miatt jogtalanul elkövetelik tőle. Ez a cibakházi és a nagyrévi községi tanács dolgozóinak se legyen mindegy! Borsi Eszter SZERENCSEAUTON ROMÁNIÁBA Meg bosszankodott is Molnár István, a szolnoki papírgyár üzemlakatosa, mikor telefonhoz hívták csütörtök délelőtt. Nem szívesen hagyja ott az automatát, nem szereti, ha megzavarják munkáját. Hanem ez a telefonbeszélgetés hamar eloszlatta bosszúságát! Szvltekné kereste, a 4-es postáról, ahol tavaly decemberben gépkocsi nyereménybetétkönyvet váltott, s közölte az örömhírt: szép „kamatot” hozott a tízezer forint. A november 14-1 sorsoláson Trabant gépkocsit nye-t a betétkönyve. Nagy az öröm! Molnár bácsi, ki nyolcvanöt éves édesanyjával kettesben él, már el is határozta: — Eddig Agy sem Jártunk sehova, most majd utazgatunk a mamával. Épp a héten ment vissza Romániába a mama öcs- cse, Ht volt egy hónapig nálunk. Megírjuk neki, milyen szerencse ért, s hogy a nyáron viszonozzuk a látogatását. Romániába megyünk a kis Trabanttal» — s mit szándékozik tenni a jövőben Molnár bácsi a nyertes betétkönyvével? — Meghagyom továbbra Is. — Nem azért, mintha még egy kocsit szeretnék, de igazán jobb helyen van a pénz a takarékban, mint otthon. Bár... szerencséből nem gz az első a családban! Édesanyámnak ezelőtt három évvel volt négyes találata a lottón. S ha netalán újra nyernénk, azért csak nem utasítanánk vissza. — tűri =» Egyoldalú lenne azonban, ha csak a régi visszahúzó nézetek, szokások és hagyományok ellen hadakoznánk. Éppen ezért arra törekszünk, hogy oktató-nevelő tevékenységünk során minél szélesebb körben terjesszük a marxizmus—leninizmust. Marx tanítja, s az élet sokszorosan igazolja, hogy az élenjáró forradalmi elmélet anyagi erővé válik, ha behatol a tömegekbe. Előremutató jellemvonása társadalmunknak, hogy mind többen isménk fed a tanulás, a művelődés, az elmélet elsajátításának szükségességét s mind több azoknak a száma is, akik nemcsak az alapokkal, hanem a „csúccsal” is meg akarnak ismerkedni. Az új embertípus nevelésében a szocialista gondolkodásmód és a kommunista erkölcs elterjesztésében éppen ezért növekvő feladat vár a munkások, parasztok és értelmiségiek legjobbjait tömörítő pártra, valamint az állami-, a KISZ és a többi tömegszervezetre, továbbá a pártsajtóra, a társadalomra s a szűkebb kollektívákra. Rendkívül fontos példái a nevelésben, ha a társadalom helyesel, vagy elítél egy-egy jelenséget. Elítéli például a karrierizmust, az önzést, önteltséget és kritikátlanságot. Ugyanakkor megdicséri a társadalmi és magánéletben jelentkező erkölcsi tisztaságot, egy'ze’ őségét és szerénységet. Az élet, a közösség így válik a legnagyobb jellemformáló erővé Vizsgáljuk meg e kérdésekkel kapcsolatban a szocialista típusú ember főbb jellemvonásait. Az újtípusú ember tudatában a kizsákmányolástól mentes társadalmi viszony tükröződik. Kialakul a társadalmi tulajdonhoz, a munkához való új viszonya, melynek az a legfőbb jellemzője, hogy a munka mindinkább életszükségletté válik, a becsület és dicsőség dolga lesz. A szocialista ember ugyanakkor védi és gyarapítja a közös tulajdont, szocialista brigádokban közid a több és gazdaságosabb termelésért, képezi magát, hogy többet adjon a társadalomnak. (Meg kell jegyeznünk, hogy a szocializmus építésének időszakában fontos szerepe van még az anyagi érdekeltségnek is. Az viszont természetes, hogy aki többet ad, többet is kapjon.) Az újtípusú embernek változik a viszonya a, társadalomhoz és az államhoz is, Ez abban fejeződik ki, hogy önzetlenül kiveszi részét a köz érdekében folyó társadalmi tevékenységből. Védi és erősíti azt-a társadalmat, mely az egész nép jólétének és boldogságának forrása. A szocialista tudattal felvértezett ember a proletár- intemac'onalizmus talaján áll. A népek egyenlősége barátsága, testvérisége, a ,4 felnövekvő, új nemzedék Négyszázneoyvea* ezer tanuló politechnikai oktatása 1958—59-ben az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak még csak 10,7 százaléka vett részt politechnikai oktatásban. Ma már 2316 általános iskolában 440 000 diák részesül ipari, illetve mező- gazdasági jellegű képzésben. Ez 66 százaléka a felső tagozatos tanulóknak. Az iskolai műhelyekben a különféle munkagépek, motorok ezrei állnak rendelkezésre a gyakorlati oktatáshoz. A mezőgazdasági jellegű alapismereteket több mint egymillió négyszögöl gyakorlóterületen sajátítják el a diákok, A Művelődésügyi Minisztérium terve szerint az 1963—1964-es tanévben újabb 50 általános iskolában vezetik majd be a gyakorlati képzést. Az abban résztvevő tanulók száma ekkor már meghaladja a félmilliót, ami a felső tagozatosok csaknem 75 százalékának felel meg. (MTI) • • Ü lök a szolnoki Újvárosi iskola nyolcadik osztályában. A félhomályos teremben Hideg Mária tart kémiaórát. Nézegetem az osztálykönyv egykor ■ annyira ingerlő titkait. Harmánchatan járnak az osztályba, húszán lányok. Hittan-okitatásra senki sem jár. Valamennyien úttörők. ' Visszagondolok az előbbi órára. Akkor a negyedikesek feszélyező figyelméből szabadultam könnyed társalgással. Ott sem akart senki a vallás tanításaival ismerkedni. Egy szőke kislány kuncogva mesélte, hogy ő áldozott: most azonban nem jár templomba. Istenről hallottak valamit, de a kérdésre, hogy kicsoda ő, csak vihogás a válasz. Végülis egy kerelcarcú, nagysaemű fiúcska önző naivitással meghatározza az egykor annyira magasztos és félelmetes személyt: aki a játékokat hozza. Felhajtó nélküli barna nadrágban vékony fiú áll a tábla élőtt és egymás alá írja az elemek jeleit. Sorban bukkannak fel bennem az iskola félretett éveinek reflexed és hasznosításukra vágyakozva súgni szeretnék. Azután arra élénkülök, hogy hallom: Lomonoszov a Szovjetunióban élt. Tavaly ünnepelte a világ az orosz polihisztor születésének két és fél évszázados jubileumát. A nyolcadikosok rendszeresen járnak moziba, többé-kevésbé színházba is. Mindennap olvasnak újságot, a legtöbbje a Néplapot is kézbe veszi. Szorongva kérdeztem ezt az utolsót, de aztán meghat az ismerősre találó közvetlenség. Politikai és történelmi tájékozottságukon meglátszik a tananyag és a rnunkás- otthom együttes hatása. — Horthy annak a rendszernek a rossz vezetője volt, amely ha ma is fennállna, szegényen élnénk, még ruhánk sem lenne, — mondja Ocskó Pista. Szavaiban meggyőződéssel szorong a munkássors. Szolnoki Karcsi viszont gát- talan elragadtatással felel arra, hogy mit tud Kádár Jánosról? Régóta dolgozik ő népünk szabadságáért, neki köszönhetjük tisztult életünket. A Vernénél és Jókainál tartó fiú úgy látszik nemcsak az eminens szokásos pozícióját tölti be, de igyekszik a maga módján látni a világot. Meglep, hogy Hitlerről még az osztrák származást is elősorolja. A szünetben aztán odajön hozzám és megkérdezi: hogyan .lettem újságíró. Azt már nem vallja be, hogy ő is az szeretne lenni, T etszik művészi érzékenységük is. Horváth Idát az Arisztokratákból Kosztya kapitány küzdelemben tisztuló alakja ragadta meg. Tájékozatlanságuk azonban már néha elkedvetlenít, mégha olykor meghatóan derűs is. Mint például amikor Zsíros Pista Orfeuszt néger fiúnak hiszi. A mai magyar írók közül Illés Bélát említi egy fiú, de a szovjet Jevtusenkóról nem hallott senki. Amikor azonban azt mondják, hogy Bartók zenéjét jobban szeretik Beethovenénél, látom, nemcsak zenei műveltségük fejlett, hanem többen magúit is ismerkednek valamilyen hangszerrel? Aztán életkörülményeikről érdeklődöm. Hat család ül esténként a televízió előtt; Tizenegy gyermek szülei keresnek ezer—ezerötszáz forint között, tizennégyen tartják fed a kezüket, hogy náluk kétezerig is felmegy a havi jövedelem. Heten már repülőgépen is ültek és hárman jutottak él közülük idegen országba. Legtöbbje tovább akar tanulni. A negyedikesek érintetlenségét viszont még nagyon csábította az orvosi pálya ígérete: a sok pénz. Aztán egy kislány közbeszólt, hogy orvos-édesapja nem keres többet kétezer forintnál. Rövid zavart csönd után bukkantak elő a mélyebb, iga- zabb vágyak: embereken segíteni, betegségeket legyőzni. Ebben az osztályban tiszta erkölcsiséggel beszéltek a férfi és a nő szeretetére alapuló házasságról. A kispol- gáriság kísértése azonban még jelentkezett fenntartásaikban. Különösen a lányok hangoskodtak: ők nem akarnak férjükre mosni, főzni. Érdekes a nők megváltozott helyzetének ez a naív előbukkanása, de jó a figyelmeztetést is észrevenni, hogy a polgári házasság minden kolonca el tűnjön. A nyolcadikosok nyolcvan százaléka munkás-szülők gyermekei. A többiek szülei értelmiségiek. Ez a város gyámegyedének iskolája. A kislányok jobbadán fekete köpenyben ülnek a padokban, de valameny- nyien gondozottak. Kiegyensúlyozott és kulturált otthon légkörét árasztják. Csakúgy: mint a. valamikori eszményképet, az „úrigyereket” idéző fiúk. Kitágulnak a falak: s emlékezetemben egy régi iskola képe kér helyet. A hólyagpapíros ablakokra, az ölben vitt fahasábokra gondolok. Az ellógott hittanórákra, az álmosító prédikációkra. Arra, amikor hetedikes koromban először vásároltam színházjegyet, s hogy bűnös élvezetnek tátottám a mozit, amiben fékezni kell magam. Mintha nem is egy nemzedék, hanem egy évszázad emelne a két iskolás kor közé határt. Eszembe jut, hogy a negyedikeseknél az egyik kislány nem ismerte azt a szót: por. Nem hallotta, nem ismerhette meg az ellentéteket lebíró, egymást segítő emberek közepette ezt a kifejezést. Ezeknek a gyermekeknek már meg ketl magyarázni az egymás letiprá- Sával boldoguló emberiség egvkor öröknek tartott fogalmait. De ők is dolgoznak majd azért, hogy mindenkinek ismeretlen legyen az az ostorként vágó szó. Tompa László Bolgár vendégek a gépipari technikumban Hírt adtunk arról, hogy bolgár pedagógusok látogattak Szolnok megyébe. Ötjük során megtekintették a Szamuely Tibor Gépipari Technikumot is. Képünk Luben Ananievet. a küldöttség vezetőjét, valamint a delegáció néhány tagját ábrázolja a technikum műhelyében Tizenegy kályhás gazdát keres Az a tizenegy cserépkályha készítő szakember, aki eddig a Kéményseprő Vállalat állományába tartozott, egy intézkedés miatt nem látja biztosítottnak a folyamatos munkával és anyaggal való ellátást. — Az történt — mondta Fantom István, a Kéményseprő Vállalat cserépkályhás részlegének vezetője —, hogy a megyei tanács építési és közlekedési osztályáról — Király elvtárs félhivatalosan közölte velünk, 1963 január kölcsönös együttműködés és segítés töretlen híve. Éppen ezért küzd a nacionalizmus és sovinizmus ellen. A szocialista tudathoz szorosan hozzátartozik a kommunista erkölcs is. Szocialista módon éind, dolgozni ' és gondolkodni csak ennek a birtokában lehet. A legfőbb erkölcsi normákat a kongresszusi irányelvek rögzítik. Ezek az elvtársiasságra, együttműködésre és kölcsönös segítségnyújtásra ösztönöznek. A tudatformálással egyetemben rendkívül nehéz és bonyolult feladat az emberi jellem alakítása is. Alapvető fontosságú annak szem • előtt tartása a nevelés során, hogy az emberek nem angyalok ugyan, de nem is ördögök. Jellemük a szocialista társadalom talaján türelemmel, de nagy következetességgel formálható. így a párttagok példamutatásán, nevelő tevékenységén s a megfelelő közhangulat kialakításán múlik elsősorban a siker. összefoglalva az eddigieket: Az ideológiai küzdelem egész népünk tudatának formálására irányul. Bőven van még tennivaló ezzel kapcsolatban a munkásosztály soraiban is. Sokkal inkább jelentkeznek azonban a negatív vonások a szövetségesek oldalán. Egész előrehaladásunk kulcskérdése, milyen gyorsan küzdjük le ezeket. Senki sem tagadhatja, hogy az elmúlt tizennyolc esztendő nagy átformáló hatással volt egész népünkre A szocializmus építésének meggyorsítása azonban szükségessé teszi a követelmény emelését Ezért kell kapkodásmentesen, de határozottabban előremenni e téren. Így lesz szilárdabb népünk erkölcsi, politikai egysége, így válik ez újabb sikerek kiindulópontjává; Lenin útmutatásait tartjuk szemelőtt, amikor ezért harcba indulunk, aki azt tanítja, hogy minél nagyobb társadalmi átalakítást akarunk végrehajtani, minél nehezebb pz a feladat, annál fontosabb, hogy tudatosan foglaljanak állást mellette a tömegek, akiket meg kell győzni ennek szükségességéről. Csak az öntudatos emberek értik meg helyüket, szerepüket társadalmunkban, s vehetik ki részüket önként vállalt fegyelemmel, forradalmi lelkesedéssel és meggyőződéssel a politikai, gazdasági és kultúrális feladatok megoldásából. Az egyének állásfoglalásából, cselekvéséből viszont kialakul a néptömegek történelem- formáló tette. Hruscsov elvtárs szavaival kifejezve: „Mint ahogyan a patakok hatalmas teltvizű folyamokká egyesülnek, a munkás, a paraszt és értelmiség milliók munkája ugyanígy alakítja ki a népi alkotások óceánját.” Gál Gyula 1-től a cserépkályhások az Építési és Szerelőipari Vállalat állományába kerülnek. Ennek tudatában vállalatunk a jövő év első negyedévére már nem igényelt anyagot a kályhások részére. December végén teljesen kiürül a raktár. Nem foglalkozunk az új és a javítási munkák szervezésével sem. Az első negyedévre mindössze öt új cserép- kályha készítésére érkezett megrendelés. — Aggódni kezdtünk vette át a szót Bállá István kályhás mester, v— Elmentünk az Építési és Szerelő ipari Vállalathoz, gondoskodjanak nekünk munkáról. Az^ mondották, hivatalos utasítást még nem kaptak, de már értesültek arról, hogy a kályhások január 1-től hozzájuk tartoznak; — Majd akkor, ha hivatalos utasítást kapunk, intézkedünk az anyag beszerzéséről és munkával való ellátásról, — mondották. — így nem volna szabad intézkedni — ez Fanten István véleménye. — Tavaly is nehézkes volt az anyagellátásunk, mert a kiutalás nagyon kevés. Egy negyedévre mindössze 24 kályhához való anyagot kaptunk. Ügy segítettünk magunkon, hogy az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalattól vettünk hatezer csempét. Szerintem az első negyedévben egyáltalán nem lesz miből dolgoz- niok az embereknek. A rendelést bárom hónappal előbb kell feladni. Nagyon sürgősen intézkedni kellene a kályhások jövendő gazdájának, az ÉPSZER Vállalatnak. Nem' szabadna engedni, hogy ilyen „félhivatalos” intézkedések miatt ennyi emb?-' munka nélkül maradjon, v
