Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

196S. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1 alaj fertőtlenítés Aldrinos szuper foszfáttal A világ haladó mezőgaz­daságában egyre szélesebb területen alkalmazzák a kló­rozott policUdilcus rovarölő- szereket. A leggyakrabban előforduló az Aldrin, az Isodrin, a Dieldrln és az Bodrin. Ezek erős mérgek, ezért. alkalmazásuknál az előírt óvórendszabályt a leg­szigorúbban be kell tartani. A talajlakó kártevők ellen jóval nehezebb sikeresen küzdeni, mint a lombozatot nappal is támadó és tömege­sen felszínem tartózkodók el­len. Talajlakó kártevőink a kü­lönféle pajorok, esi maszok, köztük a sok gondot okozó moeskosipajor, a drótféreg és a csócsároló. Ellenük a vé­dekezés mikéntjét biológiai állapotuk, fejlődési szaka­szuk dönti eL Általában fia­tal korban legérzékenyebbek a vegyszerekre. Talajfertőtlenítéssel is vé­dekezhetünk a kártevők el­len. Az Aldrinos szuper fosz­fát, melyet két százaiéit Aldrin hatóamyagigal készíte­nek, műtrágyával kombinált talaj fier tótienítő szer. A ku­korica és gyümölcsösök vé­delménél holdanként 100 ki­logramm adagolásban hasz­náljuk. A mezei pocok irtá­sára 150 kilograrom/holdan- kéntd adagolásban használ­juk az Aldrinos szuperfosz­fátot olyan területeken, ahol egyébként is műtrágya ada­golása szükséges, s amelye­ken nincs lábonálló termény. Műtrágyaszórógéppel szór­juk ki a szert, s haladékta­lanul munkáljuk be a talaj­ba. Annak ellenére, hogy ez a szer nem olcsó, mégis kifize­tődő az alkalmazása, éppen hatásfoka miatt. Mint ter­mést biztosító növényvédel­mi eljárást ajánljuk. A ta- lajfertőtlenítést az egész táb­lán végezzük el. A vegyszert vetés előtt kell bemunkálni a talajba 5 cm-nól nem mé­lyebben. Legjobb, ha bele- boronáljuk a földbe. A védekezőszer méreg. Ezért az elővigyázatosság, a zárt helyen tartás, felhasz­nálásánál a talajba való gondos bemunkálás minden­kire kötelező. Vasúton csak vagon tételben szállítható, kisebb mennyiségben a me­gyei AGROKER raktáraiban (Szolnok és Jászberény) sze­rezhető be. Dr. Váczy Mihály főagronómus Szolnok megyei Növényvédő Állomás Tervkészítés és a (éli szakoktatás Termelőszövetkezetünk közgazdasági és üzemszerve­zési szakbizottsága novem­ber első napjaiban ülést tar­tott, ahol az 1963. évi terv- készítés módszereiről és tar­talmi kérdéseiről tanácskoz­tunk. A termelési, bevétel és kiadási terv mellett az ön­költség és munkatermelé­kenység megszervezésére tett javaslatot elfogadta a bi­zottság. A téli szakoktatás is na­pirenden szerepelt. A veze­tőségi tagok, képesítés nél­küli brigádvezetők, munka­csapatvezetők részére ezüst- kalászos tanfolyamat szerve­zünk. A traktorosok és mű- helydoügozók továbbképző tanfolyamon vesznek részt. Az ellenőrző bizottság és fe­gyelmi bizottság tagjai elő­adássorozatokon ismerked­nek a legfontosabb jogsza­bályokkal és a bizonylati rendszer alapfogalmaival. Lévai József Abádszalók, Lenin Tsz — A TAKARÉKOSSÁGI napok alkalmából az örmé- nyesi postahivatal dolgozói a törökszentmiklósi járás va­lamennyi postáját versenyre hívták. A versengés célja, hogy minél több új betétest szervezzenek a ta’ arékossági mozgalomba. A piros szemű Marcsi, Ödön és Regina — Valamikor katona akar­tam lenni, Gyerekkoromban mindig arról ábrándoztam. Gyönyörködve bámultam a főúton sétáló aranyvállpán- tos katonatisztek után. Iri­gyeltem őket. Hiába, gazda­sági cseléd lett belőlem, az­tán meg kubikos, mint az apámból. Istenem mennyit cipekedtem! Hát még ő... Sérvet _ kapott szegény az emeléstől. Belehalt. Szomorú történet a miénk. Itt vagyok én is harminchét évesen, életerősen, nyakamban egy súlyos betegséggel. Ki tudja, meggyógyulok-e még vala­ha? Még jó hogy ezek a sze­líd állatok az „enyémek”. Mint a himes tojást, úgy ba­busgatom őket... Petró Géza kezében egyik ápiros szemű” jóbarátja, egy hosszúszőrű angóra lapul. Magához Szorítja és fe­hér bundáját szeretettel si- •mmrnmttimmimnmmmmiiiiinmnma KISZ HÍREK A városi KISZ bizottság rendezésében az ' Építőipari Vállalat fiataljai részére sze­minárium-sorozat indult. Ennek keretében az építő­ipari központi munkásszál­láson megindult a filmsee- minárium. A „Szent Johan­na” c. film vetítése és annak értékelése volt a napirend, mintegy hetven KISZ-tag részvételével. A kéthetenként tartandó szeminárium következő filmje a „Harag napja” lesz. * „wiven év a művésztele­pen” címmel tartott elő­adást Kaposvári Gyula, a Damjanich múzeum vezető­je a városi KISZ alapszerve- zet tagjai részére a Ságvári Művelődési Házban. A Mű­vészeti Ifjúsági Akadémia hallgatói közül négyszázöt­venen vettek részt az elő­adáson — főként diákok. * az úttörőházban közel 100 hallgató jelenlétében meg­kezdődött a háromrészes előadássorozat az erkölcs­ről. Ezen az előadáson az üzemek KISZ-szervezeteinek titkárai és a városi KISZ vb mellett működő társadalmi osztályok tagjai vettek részt. mítja végig. Az Április 4. utcai kis ház deszkakerítéses udvarán beszélgetünk, ö a jászárokszállási nyúltenyész- tő szakcsoport vezetője. Több mint ötszázat nevelnek együttesen, Petró a legtöbbet. — Most mennyi van? *— kérdezem, 1— Csak hatvan. De kétszáz nyuszi is hemzsegett már körülöttem. Alig tudtam el­helyezni mindet, majd szét lökték a ketreceket, Eddig csak a kiskerítés drótrácsén keresztül nézeget­tük az állományt, most meg- nyikordul a retesz és belé­pünk a nyúlak közé. S a pi­ros szeműek, mintha csak erre vártak volna, megroha­moznak bennünket. Ott nyo- makodik mind körülöttünk, páran kétlábra állnak, mozgó orrocskájukat szinte a ru­hánkhoz érintve. — Mindjárt visszajövök — int felém a házigazda — és egy perc múlva már szórja is a nyusziknak a fodros szélű kelkáposztalevelet, Igaz ki­csit sárgult, fonnyadt, meg­csípte az éjszakai fagy. Az állatok ezzel mitsem törőd­nek, rágják mohón a levele­ket. S mikor megeszik csen­desek, szelídek, mint a kezes bárányok. Petró, hogy meny­nyire szereti, a nyulakat, azt nehéz volna elmondani. Fur­csa gondolatom támadt: — — megkérdezem —, hogy le mer-e vágni egy nyuszit? — Én?! Dehogy — tiltako­zik. — Hármat főztünk meg egész nyáron, azt is a szom­széd vágta fejbe, de gyerekei is megsiratták. Legjobban Géza, a nagyfiú. Ö már segít nekem. Iskola után felül a kerékpárra két üres zsákkal és megy takarmányt vásá­rolni a tsz-be. Kelkáposztát hozott legutóbb. Nézze, ott a szór alatt öt mázsa répa van télire, az is onnan való. Az fmsz-ben ígértek földte­rületet a szakcsoportnak, azon magunk is megtermel­nénk. Talán jövőre megkap­juk. Nem kell majd össze­lopkodni a füvet a Gyöngyös meg a Szárvágy partjáról. Sok ennivaló kell ennyi nyúlnak. Különösen az anyáknak. Jöjjön, megmuta­tom őket. Egymásra rakott kicsi ket­recek sorfala közé vezet. A Belga-óriás, Bécsi-kék és Csincsilla fajták legszebb példányai kíváncsiskodnak ránk a rácsok mögül. S minden kis „lakáson” a fel­írás, a lakó neve. Tetszik. A Marcsi szürke, az Ödön fe­kete, a Regina név pedig egy tarka színű nyuszit illet. Hogy megértik-e?.,. Nem tu­dom. tű M. A tudás, a pénz kárba vész A JÁRÁSI- ÉS VÁROSI tanácsok nagy erőfeszítése­ket tesznek a szövetkezeti gazdák szakképzettségének emeléséért. Az idén 1—6 he­tes bentlakásos tanfolyamo­kat szerveztek, ahol a tsz-ta- gok munkakörüknek megfe­lelő továbbképzésén vehet­tek részt. A Jászapátiban rendezett tanfolyamokon mé­hészek, szarvasmarhatenyész- tők, szántóföldi növényter­melők, kertészek, esőztető öntözők, gépesített növény- termelők, baromfigondozók, szervestrágyakezelők ismer­kedhettek szakterületük leg­fontosabb elméleti- és gya­korlati kérdéseivel. A tanfolyamok résztvevőit a tsz-ek vezetőségei válogat­ták ki, s a közös anyagi ere­jéhez mérten fél, vagy egész munkaegységet írtak nekik jóvá naponként. A tanulás költségeit az állam vállalta magára. Jelentős összeg ez, mert naponként és szemé­lyenként 40—50 forintos költséget jelent. A mezőgaz­dasági irányító szervek kivá­ló szakemberekre bízták a szövetkezeti gazdák oktatá­sát. A résztvevők továbbkép zéséhez tehát minden előfel­tételt biztosítottak. A JÁSZBERÉNYI JÁRÁS­BAN a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése óta nem Fekete Mária, a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Tech­nikum negyedikes diákja a tanműhelyben korszerű gé­pen központosítást végez. 19 részleg — I törekvés Mindent a lakosság érdekében Tizenkilenc önálló részlege van a Jászberényi Műszerész KTSZ-nek. A központi iro­daházban dolgozó fogtechni­kus részleget látogattuk meg először. A részleg vezetője elmon­dotta, hogy a KTSZ vezető­sége a legnagyobb megértés­sel fogadja kéréseiket vagy javaslataikat. Mindenben se­gítik munkájukat. — A korszerűbb gépeket azonban még a jóindulat sem pótolja. Azok kellenének — panaszolták. — Igaz, meg­rendelték, de ki tudja, mikor érkeznek meg. — Még jobb minőségű munkát szeretnénk végez­ni, mert mi csak a lakosság részére dolgozunk. — Nincs közületi protézis — nevetnek —, meg minő­ségi ellenőr sincs. A ml meó- sunk maga a fogorvos. Ha valaki, hát ő megköveteli a pontos, jó munkát. — Hány lakos tartozik ab­ba a körzetbe, amelyet ma­guk látnak el? — Körülbelül hetvenezer. Dolgozunk az SZTK-nak, a MÁV-nak, a KSZKBI-nek és a honvédségnek. Havi ter­melési értékünk átlagban húszezer forint. A fogtechnikus laborató­riumból a műszerész rész­legbe mentünk. A nagy te­remben tizenhatan dolgoz­nak. A háztartási gépek ja­vításától kezdve az elektro­motorok tekercselésén ke­resztül mindennel foglalkoz­nak itt. Amint megtudtuk Pozsonyi Pál részlegvezetőtől, minden rendben volna itt. Vannak jó szakembereik, a munka- kedvvel sem állnak hadilá­bon, csak... Csak pótalkatrész nincs méghozzá a háztartási gépek­hez. Ezért rendkívül nagy gondot okoz nemcsak a kül­földi, hanem a magyar gé­pek javítása is. Szovjet ház­tartási gépekhez — porszí­vókhoz, padlókefélőlkhöz, meg mosógépekhez — egyáltalán nem lehet új alkatrészt kapni, — Mi az, amit most csi­nál? — kérdeztük Besenyi János műszerésztől. — Egy csehszlovák porszí­vóba magyar kolektort büty­kölök — magyarázta. — Amint látják, sakkal na­gyobb, mint az eredeti, így a porszívó más részeit is át kell alakítanom. Keserves kínlódás — És az a poros kis cso­mag az asztalon? — Egy magyar porszívó széllapátjai. Az egyik meg­hibásodott. A porszívót gyár­tó Bajai Villamosipari Gyár­hoz fordultunk, küldjön pót- alkatrészt. Két hónap óta még nem is válaszoltak ké­résünkre. A továbbiakban Kurucz György technikus kalauzolt bennünket. A lakatos rész­leghez mentünk, — mely ugyanabban az utcában, csak pár házzal odább talál­ható. — Ez micsoda? — kérdez­tük a csillogó különleges le- mezkötegekre mutatva. — Ez az, amiről beszélni is akartam. Egy nagyon öt­letes újítás. A hőszigetelés­nél használatos finomszö­vésű import dróthálót he­lyettesíti. Tulajdonképpen nem más, mint ponthegesz­tőgépen hosszú szőnyegekbe összeerősített konzervgyári ónozott lemezhtéiadék. Kilo­grammját egy forintért kap­juk. Egy kilogrammból há­rom folyóméter készül, — melynek méteréért 4.80 fo­rintot fizet a Hatvani Cukor­gyár. — Cgy tudom, egy méter import drótháló 11 forintba került. Nem beszélve arról, hogy devizát kellett érte ad­nunk. — Ebben az évben 25 000 métert, jövőre 100 000 mé­tert kell készítenünk belőle. — Van valamilyen új ké­szítménye 4» KTSZ-nek? — Természetesen. Szintén a budapesti Postaigazgatóság részére készítettük ed a lépcsőházi levélszekrény prototípusát. Ezt az OKISZ jövő héten megnyíló új ter­mékek bemutatóján is kiál­lítják. A postások munkáját nagyon megkönnyíti, mert a három és négyajtós, névvel ellátott levélszekrényeket a lépcsőhózban helyezik el. — Hány szekrényre kap­tak megredelést? — Ezer négyajtós és há­romszáz háromajtós levél- szekrény elkészítésére kap­tunk megbízást. Egy négy­ajtós ára körülbelül 160 Ft lesz. B. J. sokat változott az istállótrá­gya kezelése a szövetkezetek­ben. A trágyát szakszerűtle­nül tárolják, szarvasnak nem nevezhető alacsony kupacok­ba gyűjtik össze, melyet kilú­goz az eső és kiszárít a nap. Illetékes szakemberek véle­ménye szerint az így „kezelt” trágya kálium-, foszfor- és nitrogéntartalmának 50—60 százalékát elveszíti. A jászberényi járási tanács mezőgazdasági osztályán lát­ták e tarthatatlan helyzetet Ezért is javasolták a szövet­kezetek vezetőinek: küldje­nek egy-két gazdát a jász­apáti tanfolyamra. Ebben nem is volt hiba, mert' harminc­ötén megismerkedtek a kor­szerű trágyakezelési eljárá­sokkal. Baj azonban, hogy a részt­vevők nagy többsége jelenleg más területen dolgozik a szö­vetkezetekben. Mindössze három tsz-ben — Jászapáti Alkotmány, jánoshidai Béke, jászkíséri Kossuth — foglal­koztatják a trágyakezelésnél a tanfolyamra küldött gazdá­kat. Az említettek közül is csak a jászapáti tsz-ben meg­felelően; HOVA LETTEK a többiek, vajon mit csinálnak a szövet­kezetekben? A napokban ezekre a kérdésekre próbál­tunk választ kapni. Éliás Sándort a növénytermesztés­ben foglalkoztatják a jász­árokszállási Béke Tsz veze­tői. Az elnök arról panaszko­dott: szétszórtan vannak az állataik, nem tudják megol­dani a trágya helyes kezelé­sét. Kevés a munkaerejük, így nem tudnak erre egy em­bert beállítani. Akkor miért küldték el Éliás Sándort Jászapátiba? A válasszal adós maradt az elnök. A jászárokszállásii Szabad­ság Tsz-ből Tűzkő Gyulát iskoláztatták. Egy hétig hall­gatta az előadásokat, haza­ment, felvette a jóváírt mun­kaegység részesedéit, majd elment az iparba dolgozni. A jászárokszállási Béke Tsz- ben Dóka Lászlót kerestük, de a tanyáján sem találtuk meg. Háza tája Őszintén szólva nem bizonygatja, hogy őt is Jászapátiba küldték. A jászdózsai Petőfi Tsz- ben a sertéshizlaldában akadtunk rá Gyurkó P. Fe- rencre. A tapasztalt, idős bá­csi sorolta, hogy mit tanult Apátiban és hogy kellene ezt náluk is csinálni. És mi­ért nem valósítják meg? Vá­laszként megmutatta az el­hanyagolt sertéstelepet, ahol szétfolyik a trágya és nyá­ron a betegségek melegágyá­vá válik a környék. Sajnos* — mondotta — hiába kérjük a vezetőséget, hogy Változ­tassanak. .. A jászfelsőszentgyőrgyi Üj Hajnal Tsz-ben azért nem osztják be trágyakezelőnek a tanfolyamot végzett gazdát, mert „nem fizetnek neki a lógásért”. A jászkiséri Tán­csicsban pedig takarmányo­zási felelősként működik a szaktanfolyamra küldött tsz- tag. NEM VALÓSZÍNŰ, hogy az egyéb szaktanfolyamot' végzetteknél is hasonló je­lenséggel találkozhatunk; Megtörtént azonban, hogy Jászapátiban többször üdvö­zölhették ugyanazt a gazdát az állattenyésztési-, növény- termelési- és öntözéses tan­folyamokon. Ez is mutatja, hogy jónéhány szövetkezet­ben lebecsülik a szaktudás jelentőségét. Néhány nap múlva újból megkezdődik a téli szakoktatási évad. Nem árt, ha az illetékesek idejé­ben levonják a korábbi, hely­telen gyakorlatuk tapas^fo1'’- tait; — m. 1. — A Czuczi brigád teljesítette kongresszusi felajánlását A Kunszentmártoni Gépállomáson több brigád verse­nyez a szocialista brigád címért. Egyike Czuczi Péter brigádja. A derék traktorosok a VIII. pártkongresszus tiszteletére felajánlást tettek. Megfogadták, hogy éves tervüket 110, őszi idény tervüket pedig 108 százalékra teljesítik. A brigád november 10-ig éves tervének 111» őszi idénytervének pedig 112 százalékban tett eleget. Ok­tóber 3I-ig a Czuczi brigád a vetést is befejezte. mmmms

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents