Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

i 962. november 1„ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nagyiváni jelentés GÉPI FORDÍTÁS örményből OROSZ NYELVRE Az örmény Tudományos Akadémia számító központ­jában 4 évi kísérletezés után sikerült összeállítani az ör­mény tudományos-technikai szövegek elemzésének algo­ritmusait, s ennek alapján elektronikus géppel elvégez­ték az első gépi fordítást ör­ményből orosz nyelvre. Amikor elindultunk valaki tréfásán utánunk szólt: az­tán vigyázzatok, le ne men­jetek a térképről. Amivel azt akarta mondani, Nagyiván olyan elhanyagolt helyen van, hogy aki tovább megy az óhatatlanul lehajt a tér­képről is. Éppen ezért foko­zottabban érdekelt bennün­ket, milyen'a kulturális élet, itt a Hortobágy szélén. Akit magára hagytak A művelődési otthon veze­tője tavaly végezte a techni­kumot. Fekete Ilona , innen . van a húszon. Szombat dél­után a művelődési ház klub­jában ültünk le egy kis be­szélgetésre, míg a szomszé­dos teremben szorgalmasan pattogott a kaucsuklabda. — Működik a fotószakkö­rünk, 14-én Czinege István tsz főgépész vezetésével me­zőgazdasági gépszerelő szak­kört indítunk. Ma délután kellene megnyílni a kisgaz­daasszony szakkörnek, de ebben hetedik nyolcadik osz­tályos kislányok vesznek részt, akik ebben a hónapban délutánosok. így azután nem tudom, lesz-e a dologból va­lami. Ez bizony nem sok. Talán a művelődési csoportoknál több szerencsénk lesz. — A színjátszó csoportot én vezetem — mondja Feke­te Ilona. — Most Gergely Márta: Száz nap házasság című darabját tanuljuk. De bizony egy kis baj van; Nincs aki vezesse. Kicsit csodálkozunk. Hi­szen éppen az imént mondta, hogy ő vezeti. — Ez igaz, — magyaráz­kodik. — De én most járok színiátszórendezői tanfolyam­ra. Kezdő vagyok. Azt még csak meg tudom mondani, hogy ha nem helyes a hang­súly, rossz egy-egy mozdulat, de a rendezés egészét nem tudom áttekinteni. Ami a .tánccsoportot illeti, kettő is volt, de most, hogy a ve­zető elment, a csoportok szétszéledtek. A klubélet nyolc-tíz törzs­S *! y->'\<d. J- 4 • HUSZONNÉGY ÓRÁVAL A MISS WORLD ~ VILÁG SZÉPSÉGKIRÁLYNŐ — MEGVÁLASZTÁSA ELŐTT A LONDONI LYCEUM BÁLTEREMBEN GYÜLEKEZTEK A JELÖLTEK. KÉPÜNK AZ ESÉLYESEK EGY CSO­PORTJÁT ÁBRÁZOLJA: BALRÓL JOBBRA: ANITA STEFFEN (NÉMET), MARGARETH MALIN (SVÉD), MONIQUE LEMAIRE (FRANCIA) ÉS KARINA LESKl- NEA (FINN) SZÉPSÉGKIRÁLYNÖK. Versenyen minden második felnőtt tanul — 24. — Harminc holdas táblán, négy vetőgéppel dolgoztak az újsütetű szövetkezet em­berei. Jobbról-balról dombok, azokon gabonavetések bár­sonytakarói, följebb szőlők, cserjések, A falu nem lát­szott ide, mintha a nyugalom búvóhelye lett volna ez a völgy. Pásztor Anti lazára engedte a két muraközi gyeplőjét, a vetőgép kor- mányrúdját is lazán fogta — még félerő sem kellett a munkához, mégis teljes volt. Kincses József a gép után lépkedett, ügyelte az arany- csöppöket. hogy rendjén po­tyognak-e a vetőcsőbe. Ko­pasz fejebúbján fénytócsa csúszkált, s mintha azért mozdította volna el néha a fejét, hogy ei ne veszejtse koponyájáról ezt a fény sip­kát. Jobb kezében hosszú mogyorófabotot tartott, sorra lepiszkálta vele a gazt a ve- tőcsövekről. Nem beszélget­tek, nagyobb volt köztük az egyetértés, mint hogy szóval is bizonygassák. Hanem az öreg egyszercsak elmaradt a géptől, sánta lá­bában csiklandó remegés fu­tott végig. — Anti! Nézd, kik jönnek ott! — kiáltotta boldogan. Elhajította a mogyoróbotot és billegve futott Kláriék elé. Karjait széttárva tartot­ta, hogy minél hamarabb ölelhessen. Anti kimérten húzta fe­szesre a gyeplőt — Hőő... — sóhajtotta hosszan, hallóin, amíg csak levegő volt a mellében. A lovak megálltak. Nem moz­dult a Qép mellől. Az ostomyelet a villának támasztotta, nyurga alakja meghajlott, a gyeplő vége leért a szántásra. Merev arc­cal nézte végig az üdvözlést. Akkor rándult néhányat a szája sarka, amikor Klári fe­léje indult. Piros. bő kartonszoknya, ujjatlan fehér blúz volt a fiatalasszonyon, haja kontyba tűzve, lába harisnyában; élónk ruhája, világító bőre tündökletesen vált ki a szán­tóföld fakóságából. Idegenül tiszta szagot hozott magával s Anti érezte, hogy borostája örökké nyugtalanságot érzett, lelkiismerete valamelyik ho­mályos zugában, de most jól esett neki, hogy nincsen ben­ne könyörület. Ifjabb Kustán értett a fo­gadtatásból. Belátta, hogy gyűlölik, l hogy ez ellen egyelőre n incsen orvosság. De mintha minden a legna­gyobb rendben lenne, indulat GUHENCSÉR MIKLÓS: megszúrja a lány száját, amikor az arconcsókolta. — Szervusz — nevetett rá Klári testvériesen ás nézte, nézte örömmel. Anti márványarcán szóra­kozott tétovaság látszott, csak a sápadtsága árulta el, hogy valami. torkonragadta. — Szervusz — mondta ő is, vonagló mosollyal. A csó­kot nem merte viszonozni. Dani lépett, hozzá, nyújtotta a kezét. Elfogadta. Meg is szorította, ahogy a szokás kívánja, de utána ingere tá­madt, hogy tenyerét a nad­rágjához törölje: Rövid, ke­mény pillantással nézett Da­ni szemébe. Látta, hogy a másilcnak nehéz a kedve. Azt is tudta, miért. Nem ér­zett bűntudatot, hiába olvas­hatta le a vádat Dani bizal­matlan szeméről, örült a ku- lákgyerek keservének. Nem örült sem előtte, sem utána, az öreg Kustán esete miatt tvlSRLGEÍNY nélkül mondta: — Dolgozni akarunk. Mi­kor állhatunk munkába? Az öreg Kincses lelkendez­ve biztatta: — Akár most! A legjobb­kor jöttetek fiam! Anti rosszalóan sandított az öregre. — Nem úgy megy az, Jó­zsi bátyám. Másnak is szava iw ehhez. — A tagságra gondolsz? — ütődött meg az öreg. — Hi­szen boldogan fogadnak min. den munkáskezet. — Nem a tagságra — ri- degült el végképp Anti hang­ja. — Éppen Józsi bácsi ne tudná, hogy a kuláknak kí­vül tágasabb? Mintha malomkő pottyant volna közéjük. Álltak döb­benetbe kövülten, hitetlenül meredtek egymásra. .nini a leik váratlanul észrevették, hogy valamelyiküket kicse­rélték. — Hova lett az ép eszed, fiam? — szólt az öreg, sze­líd megbotránkozással. — Ki itt a kulák? Hiszen egy ma­rék föld nélkül jött hozzánk. Taszítsuk ki mi is? Legyen földönfutó?... Klári gyorsan lélegzett, mellén viharosan hullámzott a blúz, mint a vajúdó asz- szonymak. Üde szája egy perc alatt ráncosra hervadt. —* Nem is tudtam, hogy gazember lettel, Anti... — mondta s hitetlenkedve in­gatta. a fejét. A legény megvonaglott, mintha hátbaszúrták volna. — Korán mondod, Klári... Később több alkalmad lesz rá. Különben csak azt te­szem, amit fölül kívánnak. Dani sötéten, ráérősen mér-' legelte: embert, öljön itt a májusi verőfényben, vagy fogja magát és menjen vi­lággá? Nem tudta elhinni, hogy nincs számára hely a szülőföld oltalmában, hogy megtagadják jogát e föld szeretetthez. Tudta. miért gyűlöli Anti, a gyűlöletet jo­gosnak tartotta, ő sem érzett volna különbül a másik he­lyében, Belátta, a vesztesre nincs oka rátámadni, örül­nie kell szerelmének, bár­mekkora árat is kell érte fizetnie. Elhatározta, hogy a faluban marad, nem som,po­tyog el többé a gyűlölet elől, kivárja a végét ennek a ke­serű virtuskodásnak. — Nézd, Anti — szólt szá­raz torokkal, balsejtelemmel a hangjában. — Tudom, hogy veled szemben nem lehet igazam a hatalom előtt. Te vagy az édesgyerek, én a fattyú. Mégis kár feszíteni a húrt. Hiába segítenek neked, azon már nem változtathatsz, ami megtörtént. Nem félek tőled. Csak magamtól félek. Ne lázítsd föl bennem a ve­szett kutyát. (Folytatjuk) SZÜLÖK, NEVELŐK fémma A serdülők jobb megitmerése érdekében... A HELYES és eredményes gyermekneveJésmek elenged­hetetlenül fontos feltételed közé tartozik a gyermekis- meret..: Annak, aki gyer­mekneveléssel foglalkozik — legyen az nevelő vagy szülő — legalább oly mértékben kellene ismernie a gyerme­ket, mint amilyen mérték­ben ismeri például az aszta­los vagy a szobrász a maga nyersanyagát, annak alaptu­lajdonságait, hogy mindezek ismeretében komoly értékű, időtálló, ízléses tárgyat tud­jon készíteni. Ilyen szem­pontból tekintve a gyermek is „nyersanyag’* a szülő vagy nevelő kezében, még­hozzá igen érzékeny nyers­anyag, ami avatatlan kéz­ben, hozzá nem értő kontár­munkával könnyen, nagyon könnyen selejté válhatik. Különösen nagy hozzáér­tést, alapos „nyensanyagisme- retet” igényel a serdülő kor­ban lévő gyermek nevelése. Sajnos, a tapasztalat azt mu­tatja, hogy a szülőik részéről éppen a serdülők kapnak legkevesebb megértést, sze- retetet. A szülők és a ka­masz vagy bakfis szembe­fordulása, ellenségeskedése szinte mindennapos szokott ienni egyes családokban. Sok édesanya «lőtt rejtély, hogy szinte máról holnapra mi lett az ő aranyos, szófogadó kisfiáiból, vagy kislányából? Nem ismer reá, úgy meg­változott. Durva, garomba lett, idegeskedik, visszafele­sel... külön véleménye van egyes dolgokkal kapcsolatban s azt körömszakadtáig védi, ha vitába keveredik valaki­vel... A tanítója is panasz­kodik, hogy lusta .:. nem ta­nul rendesen ... pedig eddig jó tanuló volt... Mintha kicserélték volna! Igen, az első komolyabb összeütközés a gyermek és a szülő között a serdülőkorban szokott be­következni. De összeütközik a serdülő saját magával is. Igen sokszor nem találja he­lyét, menekül az emberek elől, menekül saját maga elől is. Eddig nem ismert problémák üldözik, kínoz­zák, melyekre nem talál meg­oldást Úgy érzi, nincs rosz- szabb ennél a felemás álla­potnál. Mindez nagyfokú bi­zonytalanság érzését is kelti benne. Kisgyermekekkel már nem barátkozik, titokban le is nézd őket. Felnőttek tár­sasága után vágyakozik, de mire odakerül, elfogadott, gyámoltalan lesz. Mozgásai szögletesek és bizonytalanok, a beszéddel fukarkodik. A SERDÜLÉS korát nemi érés korának is szokták ne­vezni, mivel élettani szem­pontból köziponti helyet fog­lal el benne az ivarszervek fejlődése. A serdülőkor je­lenségei azonban az ivar­szervek teljes kifejlődésén kívül az egész testre kiter­jednek. A serdüléssel járó és a férfivé, illetőleg érett nővé válásnak e nehéz élet­szakaszában tehát alapvető testi változásokon megy ke­resztül a gyermek. A testi változások természetesen lel­ki változásokat is vonnak maguk után. Ezekre a lel­ki, szellemi, magatartásbeli változásokra nevelési szem­pontból nagyon komolyan ■felhívjuk a szülők figyelmét, annál is inkább, mert bár szembaszökőek, mégis sok­esetben indokolatlannak tűn­nek fél a szülők előtt. Kezdjük mindjárt azzal, hogy az erős testi növekedés miatt igen gyakran vérellá­tási zavarok léphetnek fel a serdülő agyában. Emiatt a szellemi erők működésében is kisebb nagyobb zava­rok állnak elő. A fi­gyelem kifárad, nehezen koncentrál, a gondolkodás csapongóvá válik, emlékezeti rendellenességek lépnek fel. Sokszor az a bizonyos „lus­taság”' is nem más, mint a fejlődés által erősen igény­bevett, kimerült szervezet pihenési reakciója. A testi és szellemi életnek e fejlődésadta zavarai bi­zonytalanná teszik a serdü­lő egész magatartását. Az új erők érzése és az egyéniség növekedő tudata hatalmas mértékben felfokozzák élet­kedvét és önérzetét. A testi és szellemi gátlások azonban ■erősen lehangolják és el­csüggesztik. Emiatt a kedély- és érzelemhullámzás igen nagy ebben a korban. A ra­gyogó jókedv és lehangolt* ság, nekibuzdulás és elcsüg- gedés egyre váltogatják egy­mást a serdülőknél. Ez a bizonytalanság és kedélyhul­lámzás valami fájdalmas alapszínt ad a serdülő éle­tének. A külvilág eseményei­vel szemben rendkívül ér­zékeny. Rossz bizonyítvány, igazságtalan büntetés, vagy csalódás a jó barátban szinte tragikus összeomlással fenye­geti. MEGEMLÍTJÜK még azt is, hogy a fiúk és leányok között nagy különbség van serdülés szempontjából. A leányoknál korábban kezdő­dik és gyorsabban fejeződik be á nemi érés, mint a fiúknál. (Általában 13—lö éves kong, fiúknál 14—16 évig.) Jellemző továbbá a leányokra a félénkség, szé- gyellősség, tartózkodás és a szeméremérzés nagyobb fo­ka, mint a fiúknál. A tet- szelgés, hiúság szintén a leá­nyokra jellemző. Míg a ser­dülő fiú életében az értelmi tevékenység kapja a nagyobb szerepet, addig- a serdülő leány lelki életét az erős érzelmi beállítottság jellem­zi. IGEN hézagosán, pár vo­nással igyekeztünk megraj­zolni a serdülő korú gyermek testi és lelki képét. Sok-sok kisebb nagyobb vonással kellene még ezt a képet ki­egészíteni, hogy teljes le­gyen. Ilyenek pl. a makacs­ság. a dacosság, ingerlékeny­ség, erős kritikai hajlam, indulatosság,. alacsonyabb- rendűségi érzés... mellette mindjárt a feltűnési- és ha­talomvágy, gúny, kötekedés, erős mozgékonyság... lusta­ság, stb. A fentiek alapján most már az is világos, hogy mi a forrása a serdülőkor sok-sok „ellentmond ásosságá- nak”. A felületes szemlélő előtt mindezek a tulajdonságok és adottságok valami abnorm is, lelki rendellenességben szen­vedőnek tűntethetik fel a serdülő gyermeket. Az okos szülő azonban jól tudja, hogy a serdülés éppen olyan ren­des és szabályszerű fejlődési folyamat, mint akár a cse­csemőkor vagy ifjúkor. Az viszont nem kétséges, hogy valamennyi fejlődési korszak közül ez jár a legtöbb ne­hézséggel, összeütközéssel, bizonytalansággal, de önma­gában véve egyáltalán nem mondható kóros’ életszakasz­nak. Ebből viszont az kö­vetkezik. hogy a serdülő kor­ban lévő gyermek nevelése nagyon komoly feladat elé állítja a szülőket. Nevelőnek, szülőinek soha annyi tapin­tatra, megértésre, türelemre, önmérsékletre nincs szük­sége, mint a kamasz gyer­mek nevelése közben. Na­gyon fontos követelmény mindezeken kívül még az is, hogy tudatosítsuk gyerme­keink előtt, hogy ők a ser­dülés nehéz korszakában vannak, tárjuk fel előttük, hogy eddigi magatartásuktól eltérő és sok-sok új tulaj­donságuk, viselkedésük oka a serdülésben rejlik. Szerez­zük meg serdülő gyerme­keink bizalmát! A kölcsönös bizalom sok-sok nehézségét, problémáját játszva fogja megoldani énnél: az egyesek által kritikusnak nevezett, de alapjában véve mégis ter­mészetesnek mondható élet­szakasznak. Tóth Gyula intézeti tanár, Jászberény IMCDUHIDI vendégre és azokra a peda­gógusokra korlátozódik, akik átjárnak olvasni, sakkozni, pihenni. Kevés a folyóirat, a klubba mindössze a Képes Sport és az Ország-Világ, továbbá a Szovjetunió című, havonta megjelenő folyóirat jár. Ez bizony gyenge vá­laszték, még akkor is, ha a könyvtárnak ezenkívül ren­delkezésre áll az Élet és Tu-' domány, a Képes Üjság és az Élet és Irodalom is. Iga­zi élénkség csak szombaton és vasárnap van, ilyenkor ötven-hatvanan is megláto­gatják. Gyenge félház A Szigligeti Színház- leg­utóbbi előadásán százötvenen jelentek meg, ami gyenge félháznak mondható. Az is­meretterjesztő előadássoroza­tok közül a szülők akadé­miája indult eddig meg, az igazgató szerint kis létszám­mal. Első előadáson harminc­egyen voltak, a másodikon negyvennyolcán. A tervezett kiállítások kö­zül a szovjet nép életéről szóló kép’viállítás, amelyet november első hetében kel­lett volna megnyitni, elma­radt. Decemberben a fotó- szakkör kiállítását tervezik bemutatni. Képzőművészeti kiállítást nem rendeznek. Az érdeklődés hiányára jellemző, hogy a mezőgazda­ság gépesítéséről szóló elő­adáson, október 19-én mind­össze harminchetem jelentek meg. Mi az oka annak, hogy az eredmények ilyen szerények? Véleményünk szerint teljesen magára hagyták a fiatal igazgatónőt. Nyilvánvaló, hogy ebben a korban az em­berismeret, a szervezőkész­ség, az áttekintő képesség még nem válhatott vérévé. Ezt éppen úgy meg kell ta­nulni, mint bármi mást. Ezért nem dolgosak a mű­velődési otthon társadalmi tanácsa, ezért kísérletezik hiába a szervezéssel Fekete Ilona egyedül. A KISZ véd­nökséget vállalt az Ifjúsági előadások felett, ez nem túl­ságosan vehető észre. Pedig a most meginduló „fiatalok, jegyesek iskolája” és az ifjú­sági előadássorozat az ő te­vékeny közreműködésük nél­kül nem igen sikerülhet. A pedagógusok elfoglaltságuk­tól függően segítenek, azon­ban ez- kevés, itt a tömeg­szervezetek vezetőinek, első­sorban a KISZ-nek kell ak­tivizálnia magát. Vezsenyen, a kis tisza- menti községben Vnég soha ennyien nem tanultak, mint az idén. A falu lakossága alig haladja meg az ezer főt. A felnőttek többsége a Tisza- menti Tsz-ben és a kosárfonó ktsz-ben dolgozik. ,A tanulási kedv az idén magasra szö­kött. Minden második felnőtt valamilyen formában képezi magát. A kis községből ha­tan járnak technikumba, il­letve egyetemre. A három­éves termelőszövetkezeti akadémiának harminc hall­gatója van, akik jelenleg az üzemszervezés bonyolult kérdéseit tanulmányozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents