Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-15 / 267. szám
i 962. november 1„ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nagyiváni jelentés GÉPI FORDÍTÁS örményből OROSZ NYELVRE Az örmény Tudományos Akadémia számító központjában 4 évi kísérletezés után sikerült összeállítani az örmény tudományos-technikai szövegek elemzésének algoritmusait, s ennek alapján elektronikus géppel elvégezték az első gépi fordítást örményből orosz nyelvre. Amikor elindultunk valaki tréfásán utánunk szólt: aztán vigyázzatok, le ne menjetek a térképről. Amivel azt akarta mondani, Nagyiván olyan elhanyagolt helyen van, hogy aki tovább megy az óhatatlanul lehajt a térképről is. Éppen ezért fokozottabban érdekelt bennünket, milyen'a kulturális élet, itt a Hortobágy szélén. Akit magára hagytak A művelődési otthon vezetője tavaly végezte a technikumot. Fekete Ilona , innen . van a húszon. Szombat délután a művelődési ház klubjában ültünk le egy kis beszélgetésre, míg a szomszédos teremben szorgalmasan pattogott a kaucsuklabda. — Működik a fotószakkörünk, 14-én Czinege István tsz főgépész vezetésével mezőgazdasági gépszerelő szakkört indítunk. Ma délután kellene megnyílni a kisgazdaasszony szakkörnek, de ebben hetedik nyolcadik osztályos kislányok vesznek részt, akik ebben a hónapban délutánosok. így azután nem tudom, lesz-e a dologból valami. Ez bizony nem sok. Talán a művelődési csoportoknál több szerencsénk lesz. — A színjátszó csoportot én vezetem — mondja Fekete Ilona. — Most Gergely Márta: Száz nap házasság című darabját tanuljuk. De bizony egy kis baj van; Nincs aki vezesse. Kicsit csodálkozunk. Hiszen éppen az imént mondta, hogy ő vezeti. — Ez igaz, — magyarázkodik. — De én most járok színiátszórendezői tanfolyamra. Kezdő vagyok. Azt még csak meg tudom mondani, hogy ha nem helyes a hangsúly, rossz egy-egy mozdulat, de a rendezés egészét nem tudom áttekinteni. Ami a .tánccsoportot illeti, kettő is volt, de most, hogy a vezető elment, a csoportok szétszéledtek. A klubélet nyolc-tíz törzsS *! y->'\<d. J- 4 • HUSZONNÉGY ÓRÁVAL A MISS WORLD ~ VILÁG SZÉPSÉGKIRÁLYNŐ — MEGVÁLASZTÁSA ELŐTT A LONDONI LYCEUM BÁLTEREMBEN GYÜLEKEZTEK A JELÖLTEK. KÉPÜNK AZ ESÉLYESEK EGY CSOPORTJÁT ÁBRÁZOLJA: BALRÓL JOBBRA: ANITA STEFFEN (NÉMET), MARGARETH MALIN (SVÉD), MONIQUE LEMAIRE (FRANCIA) ÉS KARINA LESKl- NEA (FINN) SZÉPSÉGKIRÁLYNÖK. Versenyen minden második felnőtt tanul — 24. — Harminc holdas táblán, négy vetőgéppel dolgoztak az újsütetű szövetkezet emberei. Jobbról-balról dombok, azokon gabonavetések bársonytakarói, följebb szőlők, cserjések, A falu nem látszott ide, mintha a nyugalom búvóhelye lett volna ez a völgy. Pásztor Anti lazára engedte a két muraközi gyeplőjét, a vetőgép kor- mányrúdját is lazán fogta — még félerő sem kellett a munkához, mégis teljes volt. Kincses József a gép után lépkedett, ügyelte az arany- csöppöket. hogy rendjén potyognak-e a vetőcsőbe. Kopasz fejebúbján fénytócsa csúszkált, s mintha azért mozdította volna el néha a fejét, hogy ei ne veszejtse koponyájáról ezt a fény sipkát. Jobb kezében hosszú mogyorófabotot tartott, sorra lepiszkálta vele a gazt a ve- tőcsövekről. Nem beszélgettek, nagyobb volt köztük az egyetértés, mint hogy szóval is bizonygassák. Hanem az öreg egyszercsak elmaradt a géptől, sánta lábában csiklandó remegés futott végig. — Anti! Nézd, kik jönnek ott! — kiáltotta boldogan. Elhajította a mogyoróbotot és billegve futott Kláriék elé. Karjait széttárva tartotta, hogy minél hamarabb ölelhessen. Anti kimérten húzta feszesre a gyeplőt — Hőő... — sóhajtotta hosszan, hallóin, amíg csak levegő volt a mellében. A lovak megálltak. Nem mozdult a Qép mellől. Az ostomyelet a villának támasztotta, nyurga alakja meghajlott, a gyeplő vége leért a szántásra. Merev arccal nézte végig az üdvözlést. Akkor rándult néhányat a szája sarka, amikor Klári feléje indult. Piros. bő kartonszoknya, ujjatlan fehér blúz volt a fiatalasszonyon, haja kontyba tűzve, lába harisnyában; élónk ruhája, világító bőre tündökletesen vált ki a szántóföld fakóságából. Idegenül tiszta szagot hozott magával s Anti érezte, hogy borostája örökké nyugtalanságot érzett, lelkiismerete valamelyik homályos zugában, de most jól esett neki, hogy nincsen benne könyörület. Ifjabb Kustán értett a fogadtatásból. Belátta, hogy gyűlölik, l hogy ez ellen egyelőre n incsen orvosság. De mintha minden a legnagyobb rendben lenne, indulat GUHENCSÉR MIKLÓS: megszúrja a lány száját, amikor az arconcsókolta. — Szervusz — nevetett rá Klári testvériesen ás nézte, nézte örömmel. Anti márványarcán szórakozott tétovaság látszott, csak a sápadtsága árulta el, hogy valami. torkonragadta. — Szervusz — mondta ő is, vonagló mosollyal. A csókot nem merte viszonozni. Dani lépett, hozzá, nyújtotta a kezét. Elfogadta. Meg is szorította, ahogy a szokás kívánja, de utána ingere támadt, hogy tenyerét a nadrágjához törölje: Rövid, kemény pillantással nézett Dani szemébe. Látta, hogy a másilcnak nehéz a kedve. Azt is tudta, miért. Nem érzett bűntudatot, hiába olvashatta le a vádat Dani bizalmatlan szeméről, örült a ku- lákgyerek keservének. Nem örült sem előtte, sem utána, az öreg Kustán esete miatt tvlSRLGEÍNY nélkül mondta: — Dolgozni akarunk. Mikor állhatunk munkába? Az öreg Kincses lelkendezve biztatta: — Akár most! A legjobbkor jöttetek fiam! Anti rosszalóan sandított az öregre. — Nem úgy megy az, Józsi bátyám. Másnak is szava iw ehhez. — A tagságra gondolsz? — ütődött meg az öreg. — Hiszen boldogan fogadnak min. den munkáskezet. — Nem a tagságra — ri- degült el végképp Anti hangja. — Éppen Józsi bácsi ne tudná, hogy a kuláknak kívül tágasabb? Mintha malomkő pottyant volna közéjük. Álltak döbbenetbe kövülten, hitetlenül meredtek egymásra. .nini a leik váratlanul észrevették, hogy valamelyiküket kicserélték. — Hova lett az ép eszed, fiam? — szólt az öreg, szelíd megbotránkozással. — Ki itt a kulák? Hiszen egy marék föld nélkül jött hozzánk. Taszítsuk ki mi is? Legyen földönfutó?... Klári gyorsan lélegzett, mellén viharosan hullámzott a blúz, mint a vajúdó asz- szonymak. Üde szája egy perc alatt ráncosra hervadt. —* Nem is tudtam, hogy gazember lettel, Anti... — mondta s hitetlenkedve ingatta. a fejét. A legény megvonaglott, mintha hátbaszúrták volna. — Korán mondod, Klári... Később több alkalmad lesz rá. Különben csak azt teszem, amit fölül kívánnak. Dani sötéten, ráérősen mér-' legelte: embert, öljön itt a májusi verőfényben, vagy fogja magát és menjen világgá? Nem tudta elhinni, hogy nincs számára hely a szülőföld oltalmában, hogy megtagadják jogát e föld szeretetthez. Tudta. miért gyűlöli Anti, a gyűlöletet jogosnak tartotta, ő sem érzett volna különbül a másik helyében, Belátta, a vesztesre nincs oka rátámadni, örülnie kell szerelmének, bármekkora árat is kell érte fizetnie. Elhatározta, hogy a faluban marad, nem som,potyog el többé a gyűlölet elől, kivárja a végét ennek a keserű virtuskodásnak. — Nézd, Anti — szólt száraz torokkal, balsejtelemmel a hangjában. — Tudom, hogy veled szemben nem lehet igazam a hatalom előtt. Te vagy az édesgyerek, én a fattyú. Mégis kár feszíteni a húrt. Hiába segítenek neked, azon már nem változtathatsz, ami megtörtént. Nem félek tőled. Csak magamtól félek. Ne lázítsd föl bennem a veszett kutyát. (Folytatjuk) SZÜLÖK, NEVELŐK fémma A serdülők jobb megitmerése érdekében... A HELYES és eredményes gyermekneveJésmek elengedhetetlenül fontos feltételed közé tartozik a gyermekis- meret..: Annak, aki gyermekneveléssel foglalkozik — legyen az nevelő vagy szülő — legalább oly mértékben kellene ismernie a gyermeket, mint amilyen mértékben ismeri például az asztalos vagy a szobrász a maga nyersanyagát, annak alaptulajdonságait, hogy mindezek ismeretében komoly értékű, időtálló, ízléses tárgyat tudjon készíteni. Ilyen szempontból tekintve a gyermek is „nyersanyag’* a szülő vagy nevelő kezében, méghozzá igen érzékeny nyersanyag, ami avatatlan kézben, hozzá nem értő kontármunkával könnyen, nagyon könnyen selejté válhatik. Különösen nagy hozzáértést, alapos „nyensanyagisme- retet” igényel a serdülő korban lévő gyermek nevelése. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy a szülőik részéről éppen a serdülők kapnak legkevesebb megértést, sze- retetet. A szülők és a kamasz vagy bakfis szembefordulása, ellenségeskedése szinte mindennapos szokott ienni egyes családokban. Sok édesanya «lőtt rejtély, hogy szinte máról holnapra mi lett az ő aranyos, szófogadó kisfiáiból, vagy kislányából? Nem ismer reá, úgy megváltozott. Durva, garomba lett, idegeskedik, visszafelesel... külön véleménye van egyes dolgokkal kapcsolatban s azt körömszakadtáig védi, ha vitába keveredik valakivel... A tanítója is panaszkodik, hogy lusta .:. nem tanul rendesen ... pedig eddig jó tanuló volt... Mintha kicserélték volna! Igen, az első komolyabb összeütközés a gyermek és a szülő között a serdülőkorban szokott bekövetkezni. De összeütközik a serdülő saját magával is. Igen sokszor nem találja helyét, menekül az emberek elől, menekül saját maga elől is. Eddig nem ismert problémák üldözik, kínozzák, melyekre nem talál megoldást Úgy érzi, nincs rosz- szabb ennél a felemás állapotnál. Mindez nagyfokú bizonytalanság érzését is kelti benne. Kisgyermekekkel már nem barátkozik, titokban le is nézd őket. Felnőttek társasága után vágyakozik, de mire odakerül, elfogadott, gyámoltalan lesz. Mozgásai szögletesek és bizonytalanok, a beszéddel fukarkodik. A SERDÜLÉS korát nemi érés korának is szokták nevezni, mivel élettani szempontból köziponti helyet foglal el benne az ivarszervek fejlődése. A serdülőkor jelenségei azonban az ivarszervek teljes kifejlődésén kívül az egész testre kiterjednek. A serdüléssel járó és a férfivé, illetőleg érett nővé válásnak e nehéz életszakaszában tehát alapvető testi változásokon megy keresztül a gyermek. A testi változások természetesen lelki változásokat is vonnak maguk után. Ezekre a lelki, szellemi, magatartásbeli változásokra nevelési szempontból nagyon komolyan ■felhívjuk a szülők figyelmét, annál is inkább, mert bár szembaszökőek, mégis sokesetben indokolatlannak tűnnek fél a szülők előtt. Kezdjük mindjárt azzal, hogy az erős testi növekedés miatt igen gyakran vérellátási zavarok léphetnek fel a serdülő agyában. Emiatt a szellemi erők működésében is kisebb nagyobb zavarok állnak elő. A figyelem kifárad, nehezen koncentrál, a gondolkodás csapongóvá válik, emlékezeti rendellenességek lépnek fel. Sokszor az a bizonyos „lustaság”' is nem más, mint a fejlődés által erősen igénybevett, kimerült szervezet pihenési reakciója. A testi és szellemi életnek e fejlődésadta zavarai bizonytalanná teszik a serdülő egész magatartását. Az új erők érzése és az egyéniség növekedő tudata hatalmas mértékben felfokozzák életkedvét és önérzetét. A testi és szellemi gátlások azonban ■erősen lehangolják és elcsüggesztik. Emiatt a kedély- és érzelemhullámzás igen nagy ebben a korban. A ragyogó jókedv és lehangolt* ság, nekibuzdulás és elcsüg- gedés egyre váltogatják egymást a serdülőknél. Ez a bizonytalanság és kedélyhullámzás valami fájdalmas alapszínt ad a serdülő életének. A külvilág eseményeivel szemben rendkívül érzékeny. Rossz bizonyítvány, igazságtalan büntetés, vagy csalódás a jó barátban szinte tragikus összeomlással fenyegeti. MEGEMLÍTJÜK még azt is, hogy a fiúk és leányok között nagy különbség van serdülés szempontjából. A leányoknál korábban kezdődik és gyorsabban fejeződik be á nemi érés, mint a fiúknál. (Általában 13—lö éves kong, fiúknál 14—16 évig.) Jellemző továbbá a leányokra a félénkség, szé- gyellősség, tartózkodás és a szeméremérzés nagyobb foka, mint a fiúknál. A tet- szelgés, hiúság szintén a leányokra jellemző. Míg a serdülő fiú életében az értelmi tevékenység kapja a nagyobb szerepet, addig- a serdülő leány lelki életét az erős érzelmi beállítottság jellemzi. IGEN hézagosán, pár vonással igyekeztünk megrajzolni a serdülő korú gyermek testi és lelki képét. Sok-sok kisebb nagyobb vonással kellene még ezt a képet kiegészíteni, hogy teljes legyen. Ilyenek pl. a makacsság. a dacosság, ingerlékenység, erős kritikai hajlam, indulatosság,. alacsonyabb- rendűségi érzés... mellette mindjárt a feltűnési- és hatalomvágy, gúny, kötekedés, erős mozgékonyság... lustaság, stb. A fentiek alapján most már az is világos, hogy mi a forrása a serdülőkor sok-sok „ellentmond ásosságá- nak”. A felületes szemlélő előtt mindezek a tulajdonságok és adottságok valami abnorm is, lelki rendellenességben szenvedőnek tűntethetik fel a serdülő gyermeket. Az okos szülő azonban jól tudja, hogy a serdülés éppen olyan rendes és szabályszerű fejlődési folyamat, mint akár a csecsemőkor vagy ifjúkor. Az viszont nem kétséges, hogy valamennyi fejlődési korszak közül ez jár a legtöbb nehézséggel, összeütközéssel, bizonytalansággal, de önmagában véve egyáltalán nem mondható kóros’ életszakasznak. Ebből viszont az következik. hogy a serdülő korban lévő gyermek nevelése nagyon komoly feladat elé állítja a szülőket. Nevelőnek, szülőinek soha annyi tapintatra, megértésre, türelemre, önmérsékletre nincs szüksége, mint a kamasz gyermek nevelése közben. Nagyon fontos követelmény mindezeken kívül még az is, hogy tudatosítsuk gyermekeink előtt, hogy ők a serdülés nehéz korszakában vannak, tárjuk fel előttük, hogy eddigi magatartásuktól eltérő és sok-sok új tulajdonságuk, viselkedésük oka a serdülésben rejlik. Szerezzük meg serdülő gyermekeink bizalmát! A kölcsönös bizalom sok-sok nehézségét, problémáját játszva fogja megoldani énnél: az egyesek által kritikusnak nevezett, de alapjában véve mégis természetesnek mondható életszakasznak. Tóth Gyula intézeti tanár, Jászberény IMCDUHIDI vendégre és azokra a pedagógusokra korlátozódik, akik átjárnak olvasni, sakkozni, pihenni. Kevés a folyóirat, a klubba mindössze a Képes Sport és az Ország-Világ, továbbá a Szovjetunió című, havonta megjelenő folyóirat jár. Ez bizony gyenge választék, még akkor is, ha a könyvtárnak ezenkívül rendelkezésre áll az Élet és Tu-' domány, a Képes Üjság és az Élet és Irodalom is. Igazi élénkség csak szombaton és vasárnap van, ilyenkor ötven-hatvanan is meglátogatják. Gyenge félház A Szigligeti Színház- legutóbbi előadásán százötvenen jelentek meg, ami gyenge félháznak mondható. Az ismeretterjesztő előadássorozatok közül a szülők akadémiája indult eddig meg, az igazgató szerint kis létszámmal. Első előadáson harmincegyen voltak, a másodikon negyvennyolcán. A tervezett kiállítások közül a szovjet nép életéről szóló kép’viállítás, amelyet november első hetében kellett volna megnyitni, elmaradt. Decemberben a fotó- szakkör kiállítását tervezik bemutatni. Képzőművészeti kiállítást nem rendeznek. Az érdeklődés hiányára jellemző, hogy a mezőgazdaság gépesítéséről szóló előadáson, október 19-én mindössze harminchetem jelentek meg. Mi az oka annak, hogy az eredmények ilyen szerények? Véleményünk szerint teljesen magára hagyták a fiatal igazgatónőt. Nyilvánvaló, hogy ebben a korban az emberismeret, a szervezőkészség, az áttekintő képesség még nem válhatott vérévé. Ezt éppen úgy meg kell tanulni, mint bármi mást. Ezért nem dolgosak a művelődési otthon társadalmi tanácsa, ezért kísérletezik hiába a szervezéssel Fekete Ilona egyedül. A KISZ védnökséget vállalt az Ifjúsági előadások felett, ez nem túlságosan vehető észre. Pedig a most meginduló „fiatalok, jegyesek iskolája” és az ifjúsági előadássorozat az ő tevékeny közreműködésük nélkül nem igen sikerülhet. A pedagógusok elfoglaltságuktól függően segítenek, azonban ez- kevés, itt a tömegszervezetek vezetőinek, elsősorban a KISZ-nek kell aktivizálnia magát. Vezsenyen, a kis tisza- menti községben Vnég soha ennyien nem tanultak, mint az idén. A falu lakossága alig haladja meg az ezer főt. A felnőttek többsége a Tisza- menti Tsz-ben és a kosárfonó ktsz-ben dolgozik. ,A tanulási kedv az idén magasra szökött. Minden második felnőtt valamilyen formában képezi magát. A kis községből hatan járnak technikumba, illetve egyetemre. A hároméves termelőszövetkezeti akadémiának harminc hallgatója van, akik jelenleg az üzemszervezés bonyolult kérdéseit tanulmányozzák.
