Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. november 14. Miért jött Ikeda Európába? Szerény cégeik kopott ügy­nökeit „vigécnek” hívják, az előkelőbbeket kereskedelmi utazónak, vagy „a cég kép­viselőinek” —, de azt csak valóban hatalmas monopó­liumok engedhetik meg ma­guknak, hogy valódi minisz­terelnököt utaztassanak ér­dekeik képviseletében. A ja­pán trösztök urai üzleti ügy­ben küldték át Ikeda mi­niszterelnököt Európáiba, a Közös Piac tagországai Nyu­gatnémet- és Franciaország, Belgium és Hollandia, Olasz­ország és a tagjelölt Angliá­nak meglátogatására. A németeknél és a fran­ciáknál már járt Ikeda, no­vember 1' -én Angliában kez­dett tárgyalásokat, s egy hét­tel körútja előtt televíziós filmet küldött a nyugatné­meteknek úti céljáról szóló nyilatkozattal. Van hát tám­pontunk arra, mit mond útjáról 6 maga. s milyen emberekkel kezdett tárgyalá­sokat. A televíziós nyilatko­zatból kitűnt, hogy a legfőbb portéka, amely Ikedánál kap­ható: az antikommimi zm us. „El kell vetni a kommuniz­mus és a semlegesség esz­méjét* — mondotta Ikeda a német televízióban, az előreküldött filmszalagról. Bízvást elhíh etjük, hogy fkeda antfkommunista. de a tárgyalások főtémája még­sem az eszmék harca, hanem az üzlet A nyilatkozatok Ja­pán és a Közös Piac gaz­dasági kapcsolatait emlege­tik. Még nem arról van szó, hogy Hitler hírhedt „anti- komin tern-paktum jának” a Berlin—Róma—Tokió hábo­rús tengelynek, a régi fa­siszta szövetség újrateremté­sének eljött volna az ideje Sokkal inkább gazdasági ér­dekellentétek elsimításáról kell tárgyalniok a japán és a nyugateurópai államfér­fiaknak. A német lapok megírták: „a Közös Piac rendszabályai rendkívül megnehezítették • tagálla­■i Tg-MTigijTíi— iim i íj », mákba irányuló japán ex­portot”. Ikeda a francia Le Monde-nak adott nyilatkoza­tában figyelmeztetett: „a nyugati országok között Franciaország vásárolja a legkevesebb japán árut. Ve­szélyes következményed le­hetnek, ha a nyugateurópai országok autarchikus gazda­ságpolitikára rendezkednek be”. Más szóval: kössetek üzletet velünk, hithű anti- kommunistákkal, különben baj lesz. — Ez Ikeda fő tétele. Japán külkereskedelmi mérlege több mint félévtize­de állandóan veszteséges, mert legfőbb kereskedelmi partnere, az Amerikai Egye­sült Államok többet ad él ne­ki, mint amennyit venni haj­landó tőle. Ez a deficit 1962. elején már elérte az évi egy­milliárdos nagyságrendet (dollárban) s egyre tovább nő; Az amerikaiak: azt aján­lották, kárpótolja magát Japán Ázsiá ban. Japán azonban nemet mon­dott: túl korai lenne ilyen gazdasági közösség megte­remtése; Ezek az ázsiai or­szágok gazdaságilag fejletle­nek, elsősorban segélyre szá­mítanak Japántól. A japán export fő cikkei a tartós, drága javak: autó, rádió, op­tikai és elektrotechnikai mű­szerek — ilyent szegény or­szág nem vehet nagy meny- nyiségben; „Japán nem haj­landó igáslóként olyan ko­csit húzni; amelynek még egyetlen kereke 6em mozog” — állapították meg az euró­pai gazdasági szakértők, Kennedy a japán export ro­vására is kiterjeszti az ame­rikai kereskedelmet, a közös piac országai megszabják, hogy a kívülálló Japán hová, mennyit és milyen vámtétel­lel szállíthat a tagállamok te­rületére; Anglia belépésre készül és az amerikaiak együttműködnek a közös piaccal. Ikedártak sietnie kellett, nehogy az utóbbi esztendők­ben gyors fejlődésnek indult Japán legyen az egyetlen tő­kés nagyhatalom, amelyet kihagynak és elszigetelnek a többiek a további gyarapo­dást biztosító üzletekből, a díjszabási kedvezményekből, stb. A japánok első számú szövetségesük, az Egyesült Államok fojtogató gazdasági versenye elől keresnek me­nedéket a Közös Piacnál, amelynek ugyancsak szövet­ségese az Egyesült Áliamoií, de egyszersmind éppen úgy ellenfele, konkurrenciája, versenytársa is! — Mint Ja­pánnak, a Közös Piacnak is sok fontos érdeke ellentétes az amerikaiakéval, de — a japánokéval iS; Erről tárgyal Ikeda európai partnereivel. S hogy milyen sikerrel? Patkó Imre Megalakult Lengyelországban a haza védelmének szövetsége November 13-án befejező­dött Varsóban a Hadsereg Baráti Szövetségének kétna­pos kongresszusa. A több mint egymillió tagot számlá­ló szervezet küldötteinek ta­nácskozásán beszédet mon­dott R. Strzelecki, a LEMP KB titkára és W. Jarzuelski altábornagy, a lengyel hadse­reg politikai főcsoport főnö- A kongresszuson jelen ke is, vannak a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársaság­ban működő testvérszerveze­tek küldöttei is. Az elnöki beszámoló kör­vonalazta a szövetség jövő­beni feladatait. Ezek között említette az úgynevezett ön­védelmi egységek alakítását, amelyek területükön gazda­sági és honvédelmi szem­pontból egyaránt hasznos társadalmi munkát végezné­nek, mint például hidak és utak javítása, víztárolóik épí­tése. stb. Hpuscsot bejelentése az SZkP Központi Bizottsága elnökségéhez a mezőgazdasági ér eredményeiről Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov írásbeli jelentést tett az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek. A jelentést, amely ösz- szegezi a mezőgazdasági év eredményeit, s beszámol a szemestermények termeszté­sének és állami felvásárlásá­nak növekedéséről, hétfőn este hozták nyilvánossá gra, Nyikita Hruscsov közli, hogy megközelítő számítások szerint ezidén az állam mintegy 3 milliárd 450 millió púd szemesterményt vásárol fel. Hruscsov megállapítja, hogy megnövekedett a mező- gazdasági termékek állami felvásárlása, hangsúlyozta: ezt az árutermelést az állam­nak csaknem teljes egészé­ben a kolhozok és szovhozok adták, amelyek döntő erővé váltak az ország mezőgazda- sági termékkel való ellátásá­nak biztosításában; Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára végeze­tül hangsúlyozta, hogy a sze­mestermények termelésének növelése mellett a figyelem középpontjában kell tartani az állattenyésztés kérdéseit is. Széleskörűen alkalmazni kell a komplex-brigádok ta­pasztalatait, a takarmányfé- lék termelésének és az álla­tok hizlalásának egy kézben kell lennie, figyelembe véve a szakosodást ugyanazoknak az embereknek kell felelniük a takarmányokért és á kü­lönböző húsféleségek előállí­tásáért, (MTI) Adenauer elutazott Washingtonba Adenauer kancellár kedden délután — magyar idő sze­rint 15.5 órakor elindult há­romhónapos washingtoni lá­togatására Elutazása előtt nem nyilatkozott az újság­íróknak. Néhány órával ko­rábban Lübke köztársasági elnök fogadta Adenauert. A kancellárt elkíséri útjá­ra Schröder külügyminiszter, valamint Von Hase és Cars­tens külügyi államtitkár. — ügy volt, hogy Krone tárca­nélküli miniszter is vele uta­zik, de — mint a Dippa je­lentette — Adenauer kifeje­zett kívánságára a Spiegel — ügy miatt Bonnban maradt Adenauer magyar idő sze­rint 23,30 órakor érkezik Washingtonba. A szerdai na­pot tanácskozásokkal tölti Kennedy elnökkel. Csütörtö­kön délelőtt Rusk külügymi­niszterrel tárgyal, majd bú­csúlátogatást tesz Kennedy- nél. Pénteken tér vissza — N y ugat-Nómetországlba. Mint az MTI bonni tudósí­tója rámutat az Adenauer tizedik amerikai látogatásá­val foglalkozó kommentárok' emlékeztetnek arra, hbgy a kancellár rendszerint akkor repül — Washingtonba, — amikor a nemzetközi politi­kában az enyhülés körvona­lai látszanak kibontakozni és eddig még mindig meg tud,'a akadályozni azt hogy ez az enyhülés frontáttörés­sé szélesedjék és fellazítsa • hidegháború frontját. A Neue Zeitung kedden hangoztatja, hogy „a kancel lár kemény vonal követésé re akarja szorítani a nyuga tot". A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusának keddi ülése A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa ked­den folytatta tanácskozásait Az ülésen a külföldi test­vérpártok újabb küldöttség­vezetői mondottak üdvözlő beszédet Ezt követően az elnöklő Dobri Dzsurov nemzetvédel­mi miniszter bejelentette, hogy a beszámoló feletti vi­tában 116 küldött jelentke­zett szólásra és közüllük 47- en kaptak szót Az elnökség­hez azonban olyan javaslat érkezett, hogy fejezzék be a vitát A kongresszus egyhan­gúlag elfogadta a vita bere­kesztésére vonatkozó indít­ványt Az elnök közölte, hogy Tó­dor Zsivkovtól írásbeli beje­lentés érkezett amelyben a Központi Bizottság első tit­kára közli a küldöttekkel, hogy tekintettel a beszámoló feletti vita teljes egyöntetű­ségére lemond a zárszórót Hasonló bejelentést tett Jordan Katrandzsijev, a Köz­ponti Revíziós Bizottság elnö­ke is. A küldöttek mindkét beje­lentést egyhangúlag tudma- sul vették. Ezután Marin Vacskov, a mandátum-vizsgáló bizottság elnöke tartotta meg a bizott­ság beszámolóját, majd Mit- ko Grigorov, a Központi Bi­zottság titkára megindokol­va a kongresszus írásban elő­terjesztett határozati javas­latát indítványozta annak el­fogadását. Az ülés végén Miso Niko- lov, a kongresszushoz érke­zett kérelmek és panaszok megvizsgálására alapított bi­zottság elnöke ismertette a a bizottság jelentését A kongresszus elhatározta, hogy kedden délután és szer­dán délelőtt zárt ülést tart. Az új Központi Bizottság választása után szerdán' délben kerül sor a kongres? szus befejező ülésére. BÉCS __ a két arcú város Fendi, Ignacz Raff alt és a többi művész képei előtt. Szinte nem tudtam betelni e .■sodáiatoa alkotások látvá­nyával. Idősebb férfi lépett mel­lém. Ä magyar turista csoport­hoz tartozik? — kérdezte. Minden német tudásom össze kell szednem, hogy vá­laszolni tudjak. — Igen. A magyar csoport­hoz tartozom. — Látom, érdeklik a kó­pék. De látta-e már Grillpar­zer szobáját? Érdemes meg­nézni; Itt élt. itt alkotott ezek között a falaik között. Hasonlított a maguk..; hogy hívták azt az írót, aki meg­írta azt a drámát, amiben megölik a királynőt? — A Bánk bánra gondol? Katona József irta. — ígérne. Igen.„ Nos Grillparzer is megírta a má­méi. A dráma bőse Is végig­szenved egy csomó megaláz­tatást, de 6 nem lázad fel az önkény ellen, nem öli meg a királynőt, hanem önfeláldo- zoan megmenti a királyt a zendülőktől — mondta kissé kesernyésen. S míg Grillparzer szobájá­ban álldogálok, eszembe jut néhány sor. amit nemrég egy Bécsről szóló útikönyvben olvastam; „Grillparzert Isten azért küldte, ho"^ szózatával megintse Fáraót. De 6 oszt­rák volt, s inkább a Fáraó tanácsosa lett...* Valójában az osztrákok soha nem lázadtak fel a zsarnokság ellen? Nem! Nem így van. A Kari Marx-Hofl munkáslakások bizonyítékai ennek. A munkások, akiknek 1934-ben háromszáz méterről ágyúval lőtték szét otthonai­kat, mert felemelték szavu- kat az önkény ellen; nyugati eowboyok lépnek feL S hogy 5 mit produkál? Nézze meg a nagyérdemű kö­zönség! ö a kígyók hipnoti­zőre. S hogy szavainak még nagyobb súlyt adjon, egy ha­a néni. hogy a „szegény ma­gyaroknak” olcsóbban adja, nevetve intettünk neki; any- nyi pénzünk még van, de mi lángost inkább odahaza eszünk. Bécs látképe talmas kígyót tekert maga n_ rész Vasárnap, Délelőtti prog­ram a városi múzeum megte­kintése. A Károly templom felé vettük utunkat, s hogy minél többet lássunk a városból, gyalog sétáltunk a múzeum épületéig, A templom előtt azonban óriási tömeg állt, s középen régi, múltszázadbeli ruhában három éltesebb ko­rú férfi egy zászlót szoron­gatott. Mellette a szakácsina­sok jólismert uniformisában siheder legény kék álltak sorfalat. *— Mi történik Itt? — kér­dezem csoportunk vezetőjé­től. — Óh. semmi különös, — válaszolt könnyedén, — A szakácsok céhzás zlójának szentelése lesz ma délelőtt a nagymisén. Mi ugyanis ra­gaszkodunk a hagyományok- hoz, • Városi múzeum. Első köz­vetlen találkozásom a kapi­talista kereskedelemmel. Meg kellett ugyanis válnom remek Praktika fényképező­gépemtől, mivel efféle alkal­matosságot tilos bevinni a termekbe. Miért? Ha ugyan­is odabent a termekben fény­képeznének, akkor kik vásá­rolnák meg azokat a levele­zőlapokat. amelyeket ott áru­sítanak a múzeum előcsarno­kában? Már vagy egy órája jártuk a termeket, s Bécs város tör­ténelmével ismerkedtünk. Teliegyeztük noteszünkbe, többek között, hogy mikor a törököknek nem sikerült el- foglalniok a várost, az oszt­rákok a győzelem feletti örö­mükben arany félholdat tűztek ki az egyik torony te­tejére, melyen egy kéz fi­tyiszt mutatott az ellenség­nek. Magam részéről azonban már alig vártam, hogy az osztrák festők állandó tárla­tát láthassam, melyet a mú­zeum legfelső emeletén tar­tanak nyitva, Hosszan időztem Feber ga drámáját „Ein treuer Diener seines Herrn* cim­Nero sok időt tölthettem, El kellett búcsúznom önkén­tes kísérőmtől.- Búcsú záskor megtudtam: Ludwig Wahr- enbergnek hívják. Nyugal­mazott tanár; Életében egy­szer járt Magyarországon, • legszebb emlékei közé tarto­zik. hogy a Szépművészeti Múzeumban megnézhette Goya: Korsós lány című ké­pét • És ismét a bécsi utca, amely forgatagával, hatal­mas parkjaival, ódon építé­köré, ami egyáltalán nem volt gusztusos látvány. Egy másik helyen a szel- lemvasútra hívogatják az embereket... s ebbe az ál­talános bábeli zűrzavarba néha belekiáltott a savanyú Uborka árus iS; A kedvenc csemegék közé tartozik itt ugyanis a vizesuborka, me­lyet egy schillingért árusíta­a Riesenrádról Kétségtelen a Práter leg­nagyobb vonzereje a Riesen­rad, ■— az óriáskerék; Majd egy negyedóra míg körbefor­dul, s függő kocsijaiból cso­dálatos látvány a város. Még ezen az estén néhá­ny an elhatároztuk. — mozi­ba megyünk. Tolmácsunk egyre mondogatta: olyan sok pénzük van? Nem értettük meg, miért mondja ezt, csak akkor, amikor ott álltunk a Tabor mozi pénztára előtt és a helyárakat ismertető kis táblácskát böngésztük. Első sor 14 schilling, második, harmadik sor 16 schilling, negyedik sor 18 schilling és így tovább. Szóval 18 schil- linget fizettünk egy-egy lé­gyért. Még nevetve meg is jegyeztük: úgyse ültünk még ilyen elől moziban. No. de nem baj. Nem ismer mink"* itt «önki; Varga Viktória . Folytat,juhi Céh-zászlójuk szentelésére várnak a Károly templom lőtt a szakácsok, — múltszázadbeli ruhájukban szeti remekeivel bámulatba ejti az embert. Autót autó követ. Mondják olcsó Itt a kocsi.- Harminc—negyvenezer schillingért a legújabb nyu­gati márkát meg lehet venni; A Leu pold Restaurantban elfogyasztott kiadós ebéd után kirándulást tettünk a bécsiek kedvenc szórakozó helyéne. a Práterbe. Milyen a Práter? Mint a régi városliget. Az egyik kis magáncirkusz előtt egy férfi hangosan invitálta a közön­séget a remek előadás megte­kintésére. ahol valódi vad­nak. Hazai; Ínycsiklandozó illa­tok csapódtak hirtelen or­runkba. — Lángost sütnek! — mondtuk szinte egyszerre. S valóban a következő útka- nyarban feltűnt a lángost sütő nénike. „Egyen magyar lángost* hirdette a felirat; Ezért nem adunk pénzt, ha­tároztuk el. Úgyis kevés a schillingünk. Majd eszünk otthon. S ettől a néhány szó­tól valahogy felmelegedett a szívünk tája és hiába kínálta

Next

/
Thumbnails
Contents