Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

196?. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A termelékenység növelésének jelentősége a szocializmus teljes felépítésében (fi. rész' írtat dr. Polónyi Szűcs Lajos A termelékenység növelés anyagi, termelési té­nyezői között kiemelkedő szerepe van a munka ener­giával való ellátottságának, Ismeretes a lenini formula: mely szerint „a kommuniz­mus—a'szovjet hatalom-!-vil­lamosítás”. Ezt a meghatáro­zást széles értelemben kell venni, mert ez jelenti a nagy­ipar, a technika fejlesztését és általában a munkaterme­lékenység emelését. Haszná­lata tehát nem véletlen, mi­vel a termelékenység emelé­sének legfőbb tárgyi feltétele a munka gépesítése mellett az energiával való ellátottság. A munkatermelékenység eme­lésének anyagi, technikai té­nyezőjéhez tartozik a meglé­vő termelési kapacitások jobb kihasználása, a termelés és a munkaszervezésnek ál­landó javítása. A mi helyze­tünkben erre különösen nagy figyelmet kell fordítani. E tekintetben népgazdaságunk­ban, de Szolnok megyében is sok olyan tartalék van, ami a termelés, s a munka jobb megszervezése útján kiak­názható. Idetartozik természetesen még a termelőerők ésszerű területi elosztása, a termelés koncentrációja, specializálá- m, kooperációja, a termékek nagy szériákban való gyár­tása stb. A megfelelő munkameg­osztás ebben a vonatkozás­ban különösen jelentőséggel bír a szocialista országok tervszerű gazdasági együtt­működésénél, (lásd: a KGST 1962. évi ülésén hozott hatá­rozatát.) A munkatermelékenység- Rövelés alapjainak második nag: csoportját a követke- zőkten lehet összefoglalni: a munraerő összetételének ja­vítása, a szakképzettség fo­kozást, a dolgozóik munká­hoz %ló viszonyának szocia­lista fejlesztése, vagyis a dol­gozó emberek kulturális és technüai képzettségi színvo­nalának emelése Teljesen vi­lágos, hegy a technika fej­lesztése és célszerű felhasz­nálása csak kulturált, a tech­nikához értő dolgozókkal, tu­dósokkal, mérnökökkel, tech­nikusodra!, szakmunkások­kal, ag-onómusokkal, közgaz­dászokra! valósítható meg. Ehhez tartozik még a dolgo­zók éltíszínvonalának emelé­se, a socialists munkafegye­lem álandó szilárdítása, a munka’ersenyek kibontako­zása. látható ezekből, — csak az utcbbira utalva — hogy mennyre helyes volt és a szocialfcmus teljes felépíté­sének nennyire fontos esz­köze a párt VIII. kongresszu­sára irdított szocialista mun­kaverseny. A munkatermelékenység emelésinek tényezői termé­szetesei a gyakorlatban szo­rosan tsszefonódnak egymás­sal és csak az elemzés cél­jából kell vizsgálni egymás­tól elkülönítve. Teljesen vi­lágos, mindezekből, hogy a munkatermelékenység állan­dó emelkedésének törvénye minden vonatkozásban szo­rosan kapcsolódik a szocializ­mus gazdaság alaptörvényé­hez. A növekvő szükségle­tek kielégítése végett a ter­melés szüntelen bővítése, a szocialista bővített újrater­melés megvalósítása csak a modem technika alapján és a termelékenység állandó emelésével valósítható meg. Éneikül nem valósítható meg a szocializmus teljes felépí­tése. Hl. A MAGYAR DOLGOZÓ * VIII. * VIII. NÉP előtt álló mai közvet­len feladat a szocialista tár­sadalom teljes felépítése. En­nek érdekében szocialista építőimunkánk általános köz­vetlen feladata most az öt­éves terv eredményes végre­hajtása, amellyel nagy lé­pést teszünk előre a társa­dalmi fejlődés terén és kö­zelebb jutunk végső célunk, a kommunizmus építéséhez is. Második ötéves tervünk a szocializmus gazdasági töi'- vényeíre, így a termelékeny­ség emelése törvényére is és a VII. kongresszus gazda­ságpolitikai irányelveire épül. Ennek megfelelően irá­nyozta elő a pártkongresz- szus a szocialista iparosítás politikájának továbbfolytatá­sát, a mezőgazdaság gyors­ütemű fejlesztését, a munka termelékenységének jelentős emelését, a szocialista orszá­gok közötti munkamegosztás nyújtotta lehetőségek jobb kihasználását. Most pártunk VIII. kongresszusának tézi­sei — lényegét illetően — ugyanezeket a célokat tűzik ki feladatul, de a feltételeket nagymértékben szélesítik: egyrészt a KGST-n belül egy magasabb szintű kooperáció kialakításával, másrészt a gazdaságvezetés továbbfej­lesztésével, a lehetőség sze­rint az új technika alkalma­zásával, ezen túl a dolgozók növekedett politikai és szak­mai műveltségére is építve. Ezek a körülmények most különösen fontosak a terme­lékenység növeléséért folyó szervező munkában és a gya­korlati eredmények szem­pontjából is. Pártunk VII. kongresszusa helyesen tűzte ki azt a fel­adatot dolgozó népünk elé, hogy népgazdaságunk fej­lesztésével el kell érnünk, hogy a munka termelékeny­sége, a műszaki színvonal emelkedése meggyorsuljon a népgazdaságban, hogy jobban megközelítsük az élenjáró országok színvonalát. Ez a célkitűzés teljesen egybe­esik Marx és -Lenin által feltárt szocializmus társa­dalmi törvényével, ezt a fel­adatot minden szocializmust építő országnak meg kell oldania. A szocialista gazda­ságban, mint ahogy az ed­digiekből láthattuk, az élet- színvonal növekedésének, a munka termelékenységének emelése a legdöntőbb for­rása és kámertíhetetlen tar­taléka. A PÁRTSZERVEZETEK­NEK, a szakszervezeteknek a termelést irányító munká­jukban nagyon fontos, hogy ne csak általában foglalkoz­zanak a termelékenység eme­lésének kérdéseivel. Feltétlen tájékozódást, megfelelő isme­reteket kell szerezni ök a ter­melékenység növelésére teen­dő gyakorlati intézkedések­ről, széleskörben tájékozód- ndők kell más vállalatok ál­tal elért eredményekről, ku­tatni, hogyan érték el ered­ményeiket, rávezetni a hoz­zájuk tartozó gazdaságvezető­ket, hogy mit kellene tenniök a saját üzemeikben a terme­lékenység állandó növelése érdekében. Az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek és gazdasági irányító szervek ágy tudnak hatékonyan közreműködni a termelékenység emelésében, ha már a tervkészítés idején megismerik, hogy a vállala­tuk milyen intézkedésekkel akarja a termelékenységet növelni. A politikai, felvilá­gosító munka mellett, azzal egy időben segíteni kell a műszaki intézkedési terv elő­készítését, a programsze­rinti gyártás megszervezését:, ellenőrizni a tervszerűségét, figyelni a műszaki, a gaz­dasági mutatókat. Az élenjáró módszerek — jól szervezett időben történő — elterjesztésével tehetnek legtöbbet a gyors előrehala­dásért. Az SZKP XXII. kongres­szusának tanulságai alapján méginkább hasznosíthatunk olyan tapasztalatokat is, mint az anyagi ösztönzés általá­nos érvényű elvének helyes ás a mindenkori körülmé­nyeiknek megfelelő alkalma­zása, a tartalék feltárása és kihasználása, a jó munka- módszerek elterjesztése és nem utolsósorban az állami És gazdasági irányítás megja­vítása. tökéletesítése. A ve­zetés minden láncszemében növelni kell a hozzáértést és i felelősséget. Szabad utat nyitni az alulról jövő kezde­ményezéseknek, csökkenteni a gyártási költségeket és fo­kozni az anyaggal, energiá­val, munkaerővel és a beru­házásokkal való takarékos­kodást. E feladatok megvalósításá­val együtt emelni kell a gyártmányok minőségi szín­vonalát. Már ebből a — korántsem ieljes — felsorolásból is lát- mtó, milyen összetett kérdés * termelékenység emelése. A termelékenység emelésé­lek jelentőségét a szocializ- nus teljes felépítésében vlarxnál és Leninnél világo­sabban nem lehet kifejteni, i., hogy a társadalom gazda­sági forrása a munka, tehát i termelés. Annyi anyagi ja­vakhoz juthatunk, amennyit éírehozunk és hogy többhöz uthassuruk, többet kell ter- nelnünk és olcsóbban. Ez ssak úgy érhető el, ha sza­kadatlanul emeljük a terme- ékenységet, állandóan nö­velve a termelőalapokat is. \ termelékenység állandó ímelése tehát feltétele a szo- nalizmus teljes felépítésé­lek. nem kétséges, hogy jártunk vezetésével a szocia- izmus építésében már olyan lágy eredményeket elért dol­gozó népünk sikeresen oldja meg a termelékenység állan- ió emelését a szocializmus eljes felépítése során is, logy a szocializmus fejlődő­iének fejlettebb szakaszához, i kommunizmus feiépítésé- lek általános kibontakozta- ásához gyorsabban eljus- íunk, - i Termelőszövetkezetek, figyelem! Megkezdődött az 1963. évi termésű KENYÉRGABONÁRA a szerződéskötés A szerződést a Malomipari és Terményfor­galmi Vállalat járási kirendeltségei kötik meg. A terv jóváhagyása után minél előbb kössék még a kenyérgabonárr a szerződést. SZOLNOK MEGYEI MALOMIPARI és TERMÉNYFORGALMI VÁLLA­LAT TÖRÖK SZENTMIKLÖS Tökéletesítették a C=TÍta«iiis alapanyagának gyártását A Medlcolar amüinfestékek és vegyitermékefc gyára ba- latcsnfűzfői üzemében gyárt­ják a e-vitamint európaszer- te keresett alapanyagát, a Diaceton Sor bősét. Az anyag- kémiai reakciójához jelentős mennyiségű, külföldről beho­zott acetont használnak fel, ami költségessé teszi a ter­melést. Az üzemben most regene­rálótornyot építettek önkölt­ségcsökkentés céljából. A 26 méter magas toronyba felül­ről vezetik be a szennyezett vegyiterméket, s bonyolult tisztítási műveletek után 39 százalékos acetontartalrnú fo­lyadékot nyernek. Ezt újra használhatják a C-vitamin alapanyagának gyártásához, s így naponta 15 tonna ace- tomnal kevesebbet kell im­portálni. (MTI) Befefeződött az almaszüret a Surjáni Állami Gazdaság gyümölcsösében Nem mindennapi esemény született a kertészet dolgo­zóinak munkája nyomán a Surjáni Állami Gazdaság gyümölcsösében. Több mint 200 vagon alma termett az idén ott, ahol 1959-ben csak ' hatvan vagonnal volt Ki­emelkedő termést adott a szajoli hat hold alma — mintegy 1750 mázsát —, melyből 70 százalék export­minőségű. Ezenkívül a fegy­vernek! úgynevezett Hilléri almás ért el magas, 143 va- gano® hozamot 45 holdas kertjéből. A jó eredmények Barta Sass Béla főkertész, Golyha István és Tornyi Gyula brigádvezető szocialis­ta brigádjainak munkáját di­csérik. Már ezek a hozamok is bizonyítják, hogy a fegy­Töbfo mint háromszázezer tagja van a Termelőszövetkezeti Biztosítási és Önsegélyező Csoportnak hazánkban A közelmúlt napokban ar­ról tájékoztatta a sajtó és a rádió képviselőit Fehér Sán­dor elvtáns, az Állami Bizto­sító vezérigazgatója, hogy mind több tag lép be a biz­tosítási és önsegélyező cso­portba. Az országban 308 000 tagot tartanak nyilván, akik közöl egyre többen veszik igénybe a csoportok által biztosított kedvezményeket Két év alatt kétezerötszá- zan voltak külföldön, tizen­kétezren üdültek az ország legszebb helyein, Hévizén, Párádon, Harkányban, Gö- mmbölytapolcán stb., ahová ezelőtt a dolgozó parasztok nem juthattak el. Budapesti munkás-paraszt találkozókon mintegy tizenötezren vettek részt. Megyénkben is sokan igé­nyelték a tagság után járó kedvezményeket. Az Állami Biztosító igazgatóhelyettese elmondotta, hogy kétszázhat­vanhét tag kapott segélyt 57 ezer 600 forint értékben. Hé­vízen száznegyvenen, BaJa- tonlellén százkilenvenketten, Dobogókőn tizenheten üdül­tek, Az önsegélyező csoport költségén kilenc tag volt a Szovjetunióban. Az utazási és üdülési ked­vezményeken túl sok más juttatást élvezhetnek még azok a termelőszövetkezeti ta­gok, akik nem sajnálják a havi tíz forintos tagdíjat. De ha valaki kétszeres, vagy há­romszoros tagsággal lép be a csoportba, a rendes segély összegének kétszerese vagy háromszorosa a meghatáro­zott összegnek. Baleseti, rokkantsági vagy halálozási segélyt is kaphat­nak a tagok, s ha valami rendikívüli eset adódik, az ilyen segélyalapból is adnak juttatást a rászorultaknak. Bármilyen segélyt vesznek fel, azt nem kell visszafi­zetni. * A képen a hévízi pénzügy­őri üdülőben az ország min­den részéből együttlévő száz­ötven termelőszövetkezeti tag között pihentek, Rónyai László, Gere Mihály, Oláh János, Kalina István, Kovács Gizella és Balogh Lászlóné, megyénk termelőszövetkeze­teinek tagjai. j Újszerű traktor A chicagói International Harvester Co. elkészítette egy kísérleti traktor proto­típusát, amely kisebb és könnyebb az eddigieknél, de nagyobb a teljesítménye. A traktor gázturbinás motorral és hidrosztatikus tranzmisz- szióval van felszerelve, ka­rosszériája pedig üvegrostból készül. A traktornak nincs szüksége sebességváltóra, fojtószelepre, fékre, vagy kuplungra. Olajfogyasztása „jóformán nulla”, Gyakorla­ttól ag minden üzemanyaggal működik, vízhűtés nélkül. A cég nyolcvan lóerős, egyten­gelyes Titán T—62T típusú gázturbinás motort épített a traktorba, ez a motor erede­tileg repülőgépek számára készült; súlya 45 kilogramm, az eddig alkalmazott moto­rok mintegy 230 kilós sú­lyával szemben. A traktor sorozatgyártása még nem indult meg. csak ipari vásá­rokon mutatták be. Mielőtt a gyártás megkezdődnék, még különféle problémákat kell megoldani rajta« vermeid tájegységben érde­mes almatermeléssel foglal­kozni. Mint szabolcsi ember meg­döbbenve láttam, hogy a fegyvehneki alma küllemre, ízre, zamatra és hozamra fe­lülmúlja a világviszonylatban is elismert nyírségi alma mi­nőségét. Még néhány évvel ezelőtt a surjáni gazdaság almása fertőzve volt vértetűvei, pajzstetűvel és lisztharmat­tal. Ma á jól szervezett, kor­szerűen gépesített növényvé­delem ezt teljesen kiküszö­bölte, egyrészt a gazdaság dolgozói által tervezett és kivitelezett motoros perme­tezőgéppel. másrészt 1961. év­ben repülőgéppel végzett (9 százalékos Thiovit kéntartal­mú szerrel) lisztharmat elle­ni permetezéssel. A több mint háromszáz mázsa katasztrális hol da vi­li én ti terméshez táplálni ksi- lett a fákat. 1962-ben a fegy­vernek! gyümölcsösben hol­danként 26—28 mázsa vegyes műtrágyát használtak fel. Megkérdeztük Barta Sas9 Béla elvtársi ól, hogy az ez évi 200 mm évi csapadék­mennyiséggel hogyan biztosí­tották a nagy terméshez szükséges vízmennyiséget? A főkertész kérésünkre arról számolt be, hogy a gyümöl­csös vezetői felhasználva az adottságokat, az almást két­szer megöntözték 100—200 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel. Ez a ked­vező időpontban adott víz elősegítette az alma fejlődé­sét és megakadályozta az évi szokásos nagymértékű gyű» mölcshuilást. A fejlődés fokozatos volt* 1961-ben 114 vagon alma ter­mett, s a betakarítást 1931. november 10-én fejezték be. Ez évben a gépesített mani­puláció segítségével a na­gyobb hozamot 12 nappal ha­marabb takarították be. Vott olyan nap, amikor 14—15 va­gon almát raktak vasúti ko­csiba. Nem is hinné az ember, hogy 120—150 ezer forint hol­danként a bruttó termelési értéke ennek a gyümölcsös­nek. Orbán László Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága Öcsöd november 20-ra teljesíti község* fejlesztési tervét Öcsöd község tanácsa csat­lakozott a községfejlesztési versenyhez, melyet a megyei tanács hirdetett meg. Az öcsödiek vállalták, hogy a községfejlesztési tervet a VIII. pártkongresszus tiszte­letére e hó 20-ig teljesítik. A községfejlesztési terv kimagasló pontja 3,5 km víz­vezeték megépítése volt. A kivitelező Szolnok megyei Építési és Szerelőipari Válla­lat dolgozói munkájukat a kitűzött határidő előtt tizen­három nappal, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 45. évfordulójára elvégezték. A sikeres nyomáspróba a végzett munka kiválóságát igazolta. A község lakossága társa­dalmi munkában végzi a le­fektetett vezeték befedését. Ebben a közérdekű munká­ban eddig 365-en vettek részt. Mind a társadalmi munka szervezésében, mind annak végzésében igen jó eredményeket ért el a Sza­badság Tsz és a helyi ktsz pártalapszervezete. izikszay Péter a községi tanács vb titkára-

Next

/
Thumbnails
Contents