Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

MA; s oldal A termelékenység növelésének jelentősége a szocializmus teljes felépítésében Befejeződött az alma- szüret Líl oldal A VASÁRNAP SPORTJA oldal Színházi hírek VADGALAMBOK l±l oldal Film-totó Mielőtt kigyullad a „lámpás" Xin. évfolyam, 265. szám. Ara: 50 fillér 1962. november 13„ kedd. Újabb sikerek lakásépítési program végrehajtásában Az év végének közeledté vei a beruházásokkal foglal kozó szervek is tüzetesen megvizsgálták a várható eredményeket és a jövő esz­tendő előkészületeit. Hogyan látja a helyzetet a Magyar CsokoSádéhegyekj szaloncukor* tengerek Még több rr^int három hét választ el bennünket a tél­apó napjától, az egyik nagy édességvásárlási csúesádény- töl, a boltok azonban már most felkészülten várják a vásárlókat. Az úgynevezett csokoládé- figurákból — télapókból, ka­rácsonyfáid ggelékekből — a tavalyi 14 vagonnak majd­nem kétszeresét kapja az idén a kereskedelem. Szalon­cukorkából a tavalyival kö­rülbelül azonos mennyiség, — 340 vagonnyi kerül forga­lomba. Narancsból és citromból folyamatos, jó ellátást bizto­sítanak. Tavaly 850. az idén pedig 1200 vagon narancsot vásároltunk. A gép előtt Szilágyi Lajosné. a mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezetben a 360 fejes cérnázőn dolgozik Bolgár pedagógusok látogatása Szolnok megyében A meghatottságtól néna akadozva, de nagy-nagy sze­retettel mondta a kis úttörő a kedves köszöntést, a maguk faragta rímeket. Bolgár ven­dégeket üdvözöltek hétfőn délelőtt Szolnokon a szak- szervezetek székházában. A pedagógus szakszerve­zet meghívására ugyanis húsz tagú bolgár pedagógus küldöttség tartózkodik ha­zánkban, s a vendégek ezen a napon ellátogattak Szolnok megyébe is, hogy itt ismer­kedjenek a szakközépiskolák, az esti felnőtt oktatás mód­szereivel. valamint a jászbe­rényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet munkájával. A vendégeket az úttörök köszöntése után Szurgyi István, a pedagógus szak- szervezet megyei titkára üd­vözölte, majd Fodor Mihály a megyei tanács elnökhe­lyettese ismertette megyénk főbb adatait, a mezőgazda­ságban és az iparban eddig elért eredményeinket. A bolgár vendégek nevé­ben Ljuben Ananiev, a szó­fiai pedagógus továbbképző intézet helyettes igazgatója — elektromérnök — köszönte meg a szíves fogadtatást. 'A Szófiából, Várnából, Plovdivból. Ruszéből. Kar- dzsaliból és Kolorovgrádból érkezett vendégek a szak- szervezeti székházban tar­tott fogadás után megláto­gatták a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Techniku­mot. Megnézték az iskolát, megtekintették a tanműhelyt és na.gv elismeréssel szóltak az ott folyó oktatásról. A vendégek ezután — Lá­zár Mihályné, az SZMT ve­zető titkára kíséretében — Jászberénybe utaztak, ahol a felsőfokú tanítóképző inté­zetben tettek látogatást. Itt Andrási Béla az intézet igaz­gatója üdvözölte a bolgár pedagógus küldöttséget. Üd­vözlő beszédében szólt a ná­lunk nem régen (törvényre emelkedett iskolareformról is. Ismertette ennek lényegét: emelni kell az általános- és szakmai ismeretei# színvo­nalát, közelebb kell vinni az iskolát az élethez, valamint emelni kell a világnézeti ne­velés hatékonyságát. Arról is szólt, hogy ez a jászberényi intézet már az új iskolare­form jegyében született. S az elmúlt évben útjukra bocsá­tott nevelők, akik már az is­kolareform szerint végezték iskolájukat, becsülettel áll­ják meg helyüket az élet­ben. Befejezésül annak a re­ményének adott kifejezést, hogy ezen a találkozón a ma­gyar és a bolgár pedagógu­sok kicserélhetik a több éves nevelői munkában szerzett tapasztalataikat. Kedves és megható jele­netnek voltunk tanúi ezúttal is. A. vendéglátók megtudták, hogy Dimitrina Todorova, a szófiai gépipari tecnikum ta­nárnője ezen a napon ünnep­li születésnapját. Virágot ke­rítettek és szíves szavak kí­séretében kívántak neki hosszú, boldog életet. A köszöntőben hangzott el: „Van egy hosszú aranyfonál — barátság a neve..Igen van! S ez az aranyfonál kötj most már össze a bolgár és a Szolnok megyei pedagógu­sokat is. rí V. ÜNNEP A FALUBAN jászboldogházán felavatták az új művelődési házat Volt valami jelképszerűség abban hogy a boldogháziak a meghívott vende­geket a Téffi kultúrotthonban fogadták, ha ezt a szűk, piszkos, rozzant helyiséget egyáltalán ezzel a szóval lehet illetni, lit tartották az előadásokat, a tanfolyamo­kat, itt próbáltak az öntevékeny csopor­tok és itt volt a mozi is. Ezt tudva, őszinte tiszteletet kell éreznünk a község lelkes kultúrmunkásai iránt, akik ebben a sivár környezetben is megteremtették a művelődés és szórakozás feltételeit, és nem is akárhogyan, A kulturális szemlé­ken, járási, sőt a megyei bemutatókon is szép sikerrel szerepeltek. Fiatal a község, lépten-nyomon új építkezések, féligvakölt vagy vakolatlan házak. S emberek a csúszós járdán, akik a művelődés új hajléka felé sietnek. Szándékosan említünk házat és nem „ott­hont”, mert az emeletes, gyönyörű épüle­tet bármelyik vidéki város szívesen fo­gadná el művelődési ház gyanánt. Fényárban úszik a nagyterem. Tizen­kilenc neoncső és tizenkét barátságos fényű lámpa világítja meg azt a közel hétszáz embert, a lakosság egyharmadát, amely most a kényelmes új székeken, s a bejáratnál, az erkélyen helyezkedett el. A gyereksereg az első sorok elé szivárog. S nagy csend lesz, amikor Bazsó Mátyás vb-elnök meghatott hangon nyitja meg az ünnepi ülést. A vendégek, Csáki István az MSZMP megyei bizottsá­gának első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Bárdi Imre művelődésügyi osztályvezető, a járási pártbizottság és a tanács kiküldöttei figyelme­sen hallgat ják az ^ elnököt, aki az ifjú község új műve­lődési házában elsőként szó­lal meg a falu népe előtt Csáki István elvtársé a szó. Ünnepi szónoklat he­lyett inkább baráti hangú beszélgetésnek tűnnek sza­vai. Elmondja, hogy az idén a hetedik művelődési házat avatják. Emlékeztet arra az időre, negyedszázaddal ez­előttre, amikor csak néhány tucat ház állott a mai szé­pen kiépült község helyén. A közös gazdálkodás terem­tette meg az igazi alapját és feltételeit Jászboldogháza további fejlődésinek, többek között annak is, hogy ma ennek a remek létesítmény­nek megnyitását ünnepelhe­tik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem elég megnyitni a művelődési házat, azt tar­talommal kell megtölteni. Különösen fontos a szakmai műveltség emelése. — A föld bő áldását azok­nak fogja ontani, akik meg­ismerik és hasznosítják a tu­domány nagyszerű eredmé­nyeit — jelentette ki. Talán szokatlan volt egy ilyen megnyitón, de nagyon helyénvalónál! éreztük, hogy Csáki elvtárs a nemzetközi helyzetről részletesen be­szélt. Mint mondotta, a béke elengedhetetlen feltétele an­nak, hogy ez a művelődési ház is zavartalanul végez­hesse feladatát, tanulhassa­nak, művelődhessenek benne a boldogháziak. — Amidőn a működési en­gedélyt a községi tanácsnak átadom, szívből köszöntőm Jászboldogháza lakosságát, erőt, egészséget, sok . sikert kívánok munkájukhoz, mű­velődésükhöz. Hatalmas tapsvihar kö­szöntötte az ünnepélyes ak­tust: a bekeretezett működé­si engedély átnyújtását. Ez­után Csáki elvtárs ajándé­kot adott át az MSZMP me­gyei bizottsága részéről: Chiovini Ferenc festőművész egy szép alkotása került el­sőként a klubhelyiség falára Az efajta ünnepségekről szóló írásokat szokás így be­fejezni: Az ünnepség máso­dik felében kultúrműsort adtak. Ezúttal azért térünk el a szokástól, mert valami újnak lehettünk tanúi. Egy­szerű tsz tagok énekeltek, szavaltak, ízes jeleneteket mutattak be. S olyan tehet­séges öregek álltak ki a nagy színpadra, mint a hetven­négy éves Szádvári Vendel bácsi, meg az igencsak a ha­todik X körül járó Bajor Ist­ván. Régesrégi népdalokat énekeltek annyi tűzzel, ked­vességgel, hogy az elragad­tatott nézők alig akarták le­engedni őket a színpadról- S utánuk, a legfiatalabbak, az unokák énekeltek az úttörő énekkarban forradalmi da­lokat. • Az előadás szünetében be­bekukkantottak a nézők a szakköri helyiségekbe, a szép könyvtárterembe, a klubba. Elismerően bólogattak. Száz­ezer forintnyi társadalmi munka van a 2 300 000 forin­tos épületben. S ha olyan lelkesedéssel ápolják majd a kultúrát, mint amilyennel hajlékát megteremtették, so­kat fogunk még hallani ró­luk. Beruházási Bank? — erről a következőket mondotta Vető Kálmánná, a bank vezérigaz­gatóhelyettese: A lakásépítkezések tekin­tetében az elmúlt években körülbelül hasonló eredmé­nyeket értünk el, mint a többi szocialista ország A második ötéves terv 250 000 lakás' építését írta elő, az eddigi tapasztalatok szerint azonban ezt a feladatot túl is tudjuk teljesíteni: 250 000 helyett legalább 300 000 la­kást létesítünk 1985-ig, A la­kásépítkezések műszaki ter­vezése a korábbi évekhez képest javult, s további ja­vulás várható az építőanyag- ipar fejlődő műszaki színvo­nalától, az új építési mód­szerek bevezetésétől. A jö­vőre kezdődő lakásberuházá­sok 50 százalékára a tervdo­kumentáció már rendelke­zésre áll, az ötéves tervben kialakuló lakótelepek túl­nyomó részére már az építé­si programot is jóváhagyták. A lakásépítkezésekkel függ össze a vízellátás javítása és a szennyvízcsatorna hálózat bővítése. 1960-hoZ képest 1965-re a vízszolgáltatást 24> a csatornahálózat hosszát pedig 20 százalékkal növelik, az igényeket azonban még ez az eredmény sem elégíti Kedvező helyzet alakult ki a vetés befejezésére eső eloszlása nem egyenletes, most is a Dunántúl és az északkeleti megyék kapták a legtöbb csapadékot. A Dunántúlon 30—40 millimé­tert mértek a megfigyelő ál­lomások, az Alföld északi vidékedről 35—40, a száraz­ságtól legtöbbet szenvedett Dél-Alföldről azonban csak 10 millimétemyi vagy ezt valamivel meghaladó meny- nyiségű csapadékot jelentet­tek. A Mátra hegység egyes részein 50 millimétert meg­haladó csapadék hullott. A legutóbbi 10 nap közép­hőmérséklete 1—5 fokkal haladta meg az időszaknak megfelelő sokévi átlagszintet. A jelenlegi időjárási hely­A szinte példátlanul hosz- szú ideig tartó szárazságot valójában csak most, a hét­végi esőzések törtéit meg. A Meteorológiai intézet .Köz­ponti Előrejelző Osztályán tájékoztatásul elmondották, hogy a szombatra virradó éjszaka nagykiterjedésű eső­front érkezett hazánk légte­rébe a Földközi-tenger felől, s szombaton az egész or­szágban bő esőzés kezdődött. Vasárnap délelőtt átmeneti-, leg elállt az eső, az ország déli területein néhány órás napsütés is volt, délután azonban megérkezett a front második hulláma, ami az ország nagy részére ugyan­csak bő csapadékot hozott. A hétfő reggelig lehullott Nyuqatnémet „sajtószabadság1’ Szólj igazat, betörik a Spiegelt!.., Halló itt nepmp... — Itt pedig Horváth Ist­ván, a jászapáti Velemi Endre Tsz elnöke. Gondolom, „Hal­ló, itt Néplap”-ügyben... — Igen; essünk talán túl a bosszúságon... — Gondoskodott róla az illetéíkkiszabási hivatal. Há­romezer forintot követel tő­lünk; noha tartozásunkat már rendeztük. Sajnos, fő­könyvelőnkkel együtt kellett Szolnokra utaznunk, hogy tisztázhassuk az ügyet. Ez, mint rémes magyarsággal mondják, egyelőre csak „fo­lyamatban van”. — Pénzzel, asszonnyal többnyire sok a baj... — Már ahol... Mi például a mintegy kétmillió forintos kiesés ellenére is többet osz­tunk a tervezettnél. Állat­tenyésztőink jó munkájának köszönhetően az árucsirke minden kilogrammján tíz forint húsz fillér, libánként pedig ötven forint tiszta nyereséget értünk el. S hogy cáfolatom teljes legyen: a Velemi Endre Tsz asszonyai közül is sokan és sokka) já­rultak a tavalyinál szebb eredményeinkhez. zetre jellemző, hogy Kelet- Európábán kialakult az első idei hideggóc: a Szovjetunió­ban és Lengyelországban több helyütt mínusz 5—10 fokig süllyedt az éjszakai hőmérséklet-. A hideg lég­tömegek délnyugat felé áramlanak. Egyelőre ugyan felfogta támadásukat a Kár­pátok lánca, de az Aldunánál máris megkezdődött a hideg beszivárgása. Éppen ezért számítanunk kell arra, hogy a keddi hőmérsékleti maxi­mumok már csak 8—11 fo­kig emelkednek, s az éjsza­kák is hidegebbre válnak. Ez a hőmérséklet azonban megfelel a november köze­pén szokásos szintnek. A kiadós esőzések az utób­bi napokban — különösen a Dunántúlon, ahol a kapások érése elhúzódott — késlel­tették, zavarták a betakarí­tást, ugyanakkor kedvező helyzetet teremtettek a he­lyenként megkésett őszi ve­tések befejezésére, az őszi mélyszántások ütemének gyorsítására. Mint a Föld­művelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazga­tóságán tájékoztatásul közöl­ték, az esők nyomán most meggyorsult az elvetett ga­bonafélék, takarmánymagvak kelése, a szárazság miatt hiá­nyos kelésű táblák előrelát­hatólag gyorsan feljavulnak, a zsenge növényzet erőteljes fejlődésnek indul annál is inkább, mivel a talaj és a levegő hőmérséklete az idő­szakhoz képest szokatlanul magas, tehát a vegetációs idő kitolódott. Rendkívül fontos, hogy mindazokon .a vidékeken, ahol elmaradtak a vetéssel — elsősorban Ba­ranyában — az irányító szer­vek és a termelőüzemek ve­zetői minden rendelkezésre illő erőt a kenyérgabona­vetés gyors befejezésére, to­vábbá a még kint lévő ter­mények betakarítására irá­nyítsanak, majd — az ed­digieknél is jobb szervezés­sel — gyorsítsák meg az őszi mélyszántás ütemét. Az utób­bi aszályos évek tapaszta­latai ugyanis világosan meg­mutatják: a terméshozamok kieiégítőek voltak minde­nütt, ahol Idejében, s jó mi­nőségben elvégezték az őszj mélyszántást (MTI! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szolnok jé / m m

Next

/
Thumbnails
Contents