Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-11 / 264. szám
19*S. november ti. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A termelékenység növelésének jelentősége a szocializmus teljes felépítésében Irta: dr. Polcnyi Szűcs Lajos ELLENTETEK jászfelső§zemtgy5rgyőn műén bizonyítják ezek az adatok is mindazt, amit Marx és Lenin a termelékenységgel kapcsolatosan megmutattak és kidolgoztak. Amit ezek a számok visszatükröznek, az, hogy érvényesül a szocializmus építése során a termelékenység növekedésének a törvénye. Hozzá kell tenni ehhez azt, hogy még lehet és kell is mindazokon a körülményeken javítani, amelyek tovább növelik a termelékenységet. A tanácsi iparban, de más üzemeknél is a lehetőségek ma még nincsenek messze kihasználva minden iparágban és az egyes üzemekben. A TERMELÉKENYSÉG változását, a munkabérek és a nyereségrészesedés változásához hasonlítva egy adott vállalat esetében a következőket láthatjuk, a termelékenység állandóan növekvő — nagyjában az egész helyi- ipar növekedési ütemét tükröző — tendenciája mellett: Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyára, Mezőtúr. Az 1959 évi tényt 100-nak véve: a munkások átlagkereseti indexe 1960-ban már 104, 1961. évben pedig 113. A visz- szatartható nyereségrészesedés 1959. évben 18.7, 1960. évben 24, 1961. évben 21.7 napi átlagbérnek felelt meg. Közel azonosan alakult a helyzet a jászberényi Asztalosipari Vállalatnál is és a vállalatok viszonylatában lehetne még több példát felsorolni. A fenti számok pedig azt igazolják, hogy a termelékenység növekedése — ahogy erre Marx és Lenin utalt — ilyen szempontból is közvetlenül érdeke a munkásoknak: emelkedett az átlagkereset, de kedvezően alakult , az átlagkereseten túlmenően a nyereségrészesedés is. A termelékenység növelése folytán előálló egész társadalom fejlődése is közvetlen érinti a dolgozókat az életszínvonal állandó növelése útján. n. MARX a termelékenység jelentőségével foglalkozva arra a következtetésre jutott, hogy a munkaidő megtakarítás a szocialista társadalomban jóval nagyobb mértékben válik törvénnyé, mint bármelyik ezt megelőző társadalomban. Marxnak ezt a megállapítását úgy kell értelmezni, hogy a szocializmusban a társadalmi munka termelékenységének törvényét, mint abszolút törvényt jelölte meg. A munkaidő ugyanis a technika fejlődése alapján normális mértékre korlátozódik, mert a szocializmusban és a kommunizmusban a termékek előállí- | tásában elért munkaidőmegtakarítás magának a munkásoknak — tehát a termelőknek — az előnyére válik. A munkatermelékenység színvonala a munkaráfordítás hatékonyságát — használati értékét létrehozó képességét — méri. A munkatermelékenység emelésének gazdasági tartalmát nézve, azt két tényezővel lehet megjelölni: a munkaráfordítással és az előállított termék értékével. A termékmennyiség előállítására fordított munka két részből áll: 1. az élőmunkából, mely közvetlenül az adott termék termelésében kerül kifejtésre, 2. a holtmunkából. amely tárgyiasult formában, termelőeszközökben (nyers- és segédanyagok, energia, gépek és épületek stb.) van meg. A termelékenység emelkedésének lényeges és általános feltétele, követelménye, hogy a termelékenység előállítására fordított összes munkamennyiségnek csökkennie keli. A termelékenység azonban sok körülménytől függ. A tar A megye községeiben és városaiban három évvel ezelőtt lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A termelőszövetkezetek évről évre erősödtek és egyre jobban bebizonyítják az egyéni gazdálkodással szembeni fölényüket. A szövetkezeti gazdák magukénak érzik a nagyüzemet, szívvel-Iélekkel dolgoznak mert benne látják jövőjüket, anyagi és szellelaj termőképességétől, az érctelepek gazdagságától, az energiaforrások bőségétől, a technika, a tudomány fejlettségi fokától, a közvetlen termelőerők, tehát a munkások szakképzettségének színvonalától, a munka szervezettségétől, a kooperáció fokától. A munka termelőereje ebben döntő szerepet játszik. Lenin elvtárs éppen ezért a munkatermelékenység emelkedésének tényezőit két nagy csoportra osztja: 1. A termelékenység emelésének anyagi, technikai elemeire és ezek felhasználására, 2) a munkaerő összetételének javításával a szakképzés növelésének, a dolgozóknak a munkához való viszonyával kapcsolatos tényezőkre. EZEK A TÉNYEZŐK szocialista viszonyok között sokkal hatékonyabban használhatók fel, mint a kapitalizmusban. A szocializmusban a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának rendszeres emelése jelentős szerepet játszik a termelékenység növelésében. Az átmeneti időszakban is — a szocialista szektorban — természetszerűen érvényesül e tényezők hatása, márpedig á munkatermelékenység fejlődését az egész népgazdaságra nézve a szocialista szektor határozza meg. így van ez mindazokban a szocializmust építő országokban, amelyekben már befejezték a szocializmus alapjainak lerakását, ott tehát ahol a mezőgazdaságban is nagyüzemi módon történik a gazdálkodás és ráléptek a szocalizmus teljes felépítésének útjára. Ez a helyzet Magyarországon is. Kisebb méretekben ugyan, de fennáll ez már ott, azokban az országokban is, ahol még „csak” a szocialista ipart hozták létre. Az anyagi tényezők között alapvető a technika rendszeres fejlesztése. A szocializmusban mindenek előtt ez dönti el a munkatermelékenység és a termelés emelkedésének, ezzel a népjólét emelkedésének az ütemét. A szocializmusban mindig sor kerülhet új gépek alkalmazására, ha ezzel munkát lehet megtakarítani és megkönnyíteni. A dolgozók érdekeltek a gépek alkalmazásában, kihasználásában. az új technika elterjesztésében. (Folytatása következik.) mindkettőben megtalálják számításukat. A munkaegységek értéke 26 forint lesz — a Petőfiben és az Oj Hajnalban is. A részesművelők közű] számosán a 30 000 forintos évi jövedelmet is elérik. A tsz-ek közös vagyona gyarapodott. Az Üj Hajnal Tsz például 3x6-os kútcso- portot létesített, tehergépkocsit és Zetort vásárolt — tehát fejleszti gazdaságát A szakszerűbb vezetéssel, okosabb gazdálkodással azonban jóval nagyobb eredményt tudtak volna elérni... Helyes és szükséges az egyéniekkel való jó kapcsolat ápolása. Elítélendő azonban, ha ezt elvtelenül teszik — mint Bene László, az Üj Hajnal Tsz elnöke. Köztudomású, hogy a tsz-ek vezetői mennyit szaladgáltak az öntözőcsövek beszerzése miatt, s esetenként hiába. Bene azonban csövet vásárolt az egyik egyéni gazdálkodó barátjának. Több hasonló tette keltett felháborodást a jó- érzésű szövetkezeti gazdákban. A község jörője Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi állapotok nem maradhatnak fenn sokáig a községben. Nyugodt légkört, megbékélést kell teremteni a gazdálkodók között. Nem szabad eltűrni a rossz emlékű igauzsorát és kizsákmányolást. Jászfelsőszentgyörgy kiváló adottságokkal rendelkezik. Bőséges kútjai a nagyüzemi gazdálkodás feltételei -mellett jó kertészkedési lehetőségeket biztosítanak. Ha megfelelően vissza pótolják a talajerőt, ontja az a zöldségféléket. Az Üj Hajnal Tsz- ben egy hold zöldpaprika 16 000, egy hold korai káposzta — a pajor kár ellenére — 35 000 forintos jövedelmet hozott a tsz-nek. Jelentős jövedelmi forrás a szőlővessző gyökereztetés és a nagyüzemi szőlőtelepítés. Ehhez azonban a falu ösz- szefogása szükséges. A korszerű nagyüzem nem nélkülözheti a kívülállók munkaerejét, képességeit és 500 hold földjét. Baráti közeledéssel, jó szóval meg kell győzni az egyéni gazdákat, hogy ők is szakítsanak a maradisággal és lépjenek a jövő útjára. Máthé László llég egy szép kép, még egy rossz példa Helyesléssel olvastam a Néplap november 7-j számában megjelent „Szép kép, rossz példa” című észrevételt. Sajnos, az abban említettnél rosszab példát is találtam. A Kisdobos ez évi novemberi számának címlapját traktor díszíti. Az erőgép nyergében a vontatós, mellette pedig négy-ötéves kisfiú markolja a kormányt. Ez a kép valószínűleg nemcsak engem emlékeztet egy tragikus balesetre. Egy traktoros valóban maga mellé ültette gyermekét, ki az ülésről lezuhanva a vontató kereke alá esett, és szörnyethalt. A KRESZ félreérthetetlenül kimondja, hogy erőgépen tilos a személyszállítás. Ha a rajzoló tévedett is, a Kisdobos szerkesztőjének illő lett volna felfigyelnie a veszedelmes rossz példára. ör, Lengyei Bertaiaa főorvos Elmaradt gazdálkodás A nagyüzemi táblák közé beékelődött egyéniek között 16—28 holdas középparaszti birtokok is akadnak. Ezek állatállománya szinte büntetlenül pusztítja az Üj Hajnal Tsz vetéseit. Az egyéni gazdák is kertészkednek a községben, felhasználják a csőkutas öntözési lehetőségeket. Mégis ezek a gazdaságok rendkívül elmaradottak. Tíz—tizenkét centiméter mélyen szántják a trágyázásán talajt, nem ismerik a korszerű művelési és termelési eljárásokat. Évek óta szinte semmit sem ruháznak be gazdaságaikba. Dívik az igas»z«ora és a kizsákmányolás Kissé furcsán cseng a fülünkbe: napjainkban is akad még kizsákmányolás. Pedig így van. B. S. 27 holdon gazdálkodik a faluban. Földje nagyrészén kertészkedik, s mindössze egy családja van. Vajon ki hiszi el, hogy idegen munkaerő foglalkoztatása nélkül boldogul a munka- igényes kertészetben? B. S. — gazdaságát „kis tsz-nek” hívják a községben. Esetenként 10—12 napszámos kapái la paradicsom és paprika tábláit. Sajnos B. S. nem egvedül alkalmaz „kisegítőket” Jász- felsőszentgyörgvön. De honnan kapnak napszámosokat? — kérdezhetné valaki. Elsősorban a tsz-ből. Az Űj Hajnalnak 84 olyan tagja van, aki az idén tíz munkaegységnél kevesebbet teljesített a közösben. Közülük és a húsz földnélküli lakos közül toborozták kapásaikat. Mondani sem kell. hogy ez úiabb ellentét forrása a közös és az pevéni gazdák között. A faluban — csupán az idén — tízen vásároltak lovat. Akad közöttük tsz tag is. aki a budapesti üzemben dolgozó fia nevére íratta a jószágot — ugyanakkor maga fuvaroz vele. A lótulajdonosok ..karcolgatják” a törpe birtokosok földjeit, természetesen borsos áron. Terményeik a Ha Hier térre vándorolnak A jászberényi MÉK kirendeltség nem sok szerződést tud felmutatni, melyet Jász- felsőszentgyörgyön kötött. Hova lesz az egyéniek tekintélyes mennyiségű zöldségféléje? Zömét a budapesti Haller téri piacra szállítják. Nem az állami kereskedelemnek adják el hivatalos áron, hanem a magánkereskedőknek. A Jászf elsőszen tgyörgy— Budapest közötti távolság sem okozott gondot. A nyári zöldség szezonban a jászberényi AKÖV kirendeltségen mindig kaptak szállítóeszközt. Az is megtörtént, hogy a ts7.-től megtagadták a tepedig kettőt is küldtek. Sz. A. — jó összeköttetései révén — mindig kijárta a szükséges járművet. Néha még a tsz-nek is szívességet tett. neki is „szerzett” gép- Vor-sit. Az egyéniek egv része nem törekszik közellátási gondjaink enyhítésére. Külföldről hozunk be burgonyát, a Jász- felsőszentgyörgyön termelttel pedig sertéseket hizlalnak. Az egyik középparaszt, amikor megkérdezték tőle. mi legyen a városiak ellátásával, szemrebbenés nélkül válaszolta: ..gondoskodjon róluk az állam” A tsz vezetői sem mutatnak példát A község két tsz-e sem elég vonzó az egyéniek előtt. Ennek ellenére, a szorgalmasan dolgozó tsz-tagok I Zola traktoros brigád ebbea a hánapbai telfesiti éves tervét A MUNKA TERMELÉKENYSÉGÉNEK jelentőségét, szerepét a szocialista társadalom felépítésében egy rövid cikkben összefoglalni, kifejteni nem lehetséges, — ezért annak csak egyes fontos kérdéseire térek ki. L A munka termelékenységének döntő jelentőségét és szerepét a szocializmus teljes felépítésében is az a tény és az a marxista alapelv határozza meg, hogy a társadalom fejlődésének alapja az anyagi javak termelése. Az anyagi javakat létrehozó emberi munka — a természettel együtt — minden társadalmi gazdaság forrása. Az anyagi javak mennyisége pedig aszerint több vagy kevesebb a társadalom egy-egy fejlődési szakaszában. hogy milyen szintet ért el a munka termelékenysége. A termelőerők és a munka termelékenysége minden új termelési módban magasabb szintet érnek el, mint a megelőző társadalomban, de az egyes társadalmi formákon belül is — a különféle hajtóerő következményeképp növekszik a munka termelékenysége, vagyis a munkatermelékenység emelkedése általános, minden társadalmi formára jellemző törvény. A munkatermelékenység emelkedésének törvénye azonban másképpen érvényesül a különböző termelési módokban, érvényesülése nagymértékben függ a termelési viszonyok jellegétől. A kapitalizmusban a munkatermelékenység emelkedése állandóan beleütközik a tőkés termelési viszonyok korlátaiba, minthogy a termelékenység növelése alá van rendelve a kizsákmányolás állandó növelésének, az értéktöbblet szerzés törvényének. A tőkés csak akkor hajlandó a munkatermelékenységet növelni, ha az a kizsákmányolás növelését eredményezi. A szocializmus a munkatermelékenység emelkedésének új fokát, a termelékenység-növelés törvényének új, sajátos formáját jelenti. Ez következik a termelőeszközök társadalmi tulajdonának formájából, a termelés és elosztás tervszerű rendjéből, a munka új szervezeti formájából. Lenin elvtérs az új társadalmat a munka új jellegével és a réginél magasabb fokú munkatermelékenységgel határozta meg és hozzátette, hogy a kapitalizmust azzal lehet véglegesen legyőzni, és azzal fogjuk véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb fokú termelékenységét hozza létre. „A kommunizmus a kapitalizmussal szemben az önkéntes, a tudatos. az egyesült, a modem technikát felhasználó munkások magasabbfokú terme- : legénységét jelenti”. Egy pár adat a Szolnok megyei tanácsi iparban az egy munkásra eső termelési érték alakulásáról %-os ösz- szehasonlításban: Könnyűipari Minisztérium szakirányítása alá tartozó helyiipar. 1957. évi tényt 100-nak vé- ! ve: 1958. évi tény 93.9%, 1959. I évi tény 103.7%, 1960. évi tény | 104.5%, 1961. évi tény 118.9%. j Élelmiszeripari minisztérium szakigazgatása alá tartozó helyiipar. 1957. évi tény 100%, 1961. évi tény 126.6%. Építésügyi Minisztérium szakirányítása alá tartozó tanácsi ipar. 1957. évi tény 100%, 1961. évi tény 133.7%. Ez az emelkedés fontos jelzője a fejlődésünknek. Ügy gondolom, teljesen egy értelA Jásztóséri Gépállomás egyik leg* * jobb traktoros brigádja a helyi Kossuth Tsz-ben dolgozik. A Zójáról elnevezett kollektívának tizenhat tagja van, mind fiatalok. Brigádvezetőjüfk Szőke István, alig két hónapja tölti be tisztségét. Azelőtt kánt szántott ő is DT erőgépével a határban. Most a Kossuth Tez négy és félezer holdjának talaj munkáiról gondoskodik. Az őszi árpa. búza és takarmánykeverék vetését — mintegy ezerötszáz holdon — még a múlt hónapban befejezték. Far- kasdi Gyula, a szövetkezet főagronómusa szerint kifogástalan munkát végzett a brigád minden tagja. Nyújtott műszakban dolgoztak a vetőgépekked, utána éjszaka pedig gyűrűshengereztek, simítóz- tatk. Tizenhat erőgépükből a napokban küldtek főjavításra kettőt, melyek üzemeltetésére csak egy hét múlva számíthatnak. Ezek vezetői most „B”-műszako- sak — így nevezik náiyk a váltókat. A tíz szántótraktor közül hét éjjel-nappal dolgozik. A fiatalok így elérték, hogy 21391 normálholdas évi tervükből már csak öt százalék hiányzik. Elhatározták, hogy ebben a hónapban — sőt még előbb, előreláthatóan november 20—25 között — felszántják a még hiányzó területet. A brigád őszi terve 8324 normálhold. Az elmúlt hónap végéig több mint hat és fél- ezret teljesítettek, s ez naponta, száz normálholddal gyarapodik. Jelenleg a tsz háíomszáehatvan holdas rizstábláját szántják. Nagyon nehéz feladat, mert több helyen nedves a föld, másutt viszont kőkeményre száradt. A lánctalpas traktor is lassan vontatja az ekét. Beloruszból pedig kettőt is összekapcsoltak, hogy elbírja. Szeretnék a jövő hét elején átadni ezt a területet. A legjobb minőségű munkát Dósa László és váltótársa, Kovács Béla, végzi egy DT erőgéppel. A szokásostól eltérően a műszakcsere délben és éjjel tizenkét órakor történik. Sőt. ha közelebb dolgoznák a községhez, akkor hat óránként váltják egymást. Ügy jobb, mert —mint mondják — kevésbé unalmas az éjszaka, gyorsabban haladnak, meg sem állnak a műszak végéig. Az évi tervük 2652 normálhold volt, és eddig elvégeztek két- ezerhatszázat. Rózsa Sándor eredménye még jobb, 133 százalékra teljesítette éves tervét október végéig. Most a rizsföldet szántja, az ő erőgépét kapcsolták össze, Szőke József Belorusszával. Szőkének a testvére is itt dolgozik. Szőke Ferenc, a brigád legifjabb tagja, alig tizenhét éves, de már harmadik éve ül traktoron. A Zója-brigád nemrég két új taggal szaporodott. Uzerr.i munkások jöttek a Gazdasági Bizottság felhívására. Kaczor Ferenc Ceglédről, Horváth Sándor pedig Szolnokról érkezett, hogy három hónapig az őszi mezőgazdasági munkákat segítse, őket szintén beosztották a kettős műszakba. Rajtuk is múlik majd, hogy a brigád teljesíti-e tervét november Végéig. F. M, mi gyarapodásuk biztosítékát. Sajnos nem lehet ugyanezt elmondani Jászfelsőszent- györgyről. Ebben a községben mintha megállt volna az élet, a fejlődés. A kiváló kertészkedési adottságokkal rendelkező faluban több mint száz egyéni gazdálkodó maradt. csaknem 500 hold földdel. Ez önmagában véve nem lenne baj, ha nem vált volna a belső ellentétek forrásává.
