Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

Ami egész embert kíván Az iskolai oktatás re­formja, a közoktatási tör­vény széles távlatokat nyit az egyre többet tanuló, a világ törvényszerűségei iránt érdeklődő ember szá­mára. A serdülő,, mohó kíváncsiságtól, tudásvágy­tól égő nemzedék éppen úgy, mint a régi hiányos­ságokat most felszámoló idősebb nemzedék számá­ra rendkívüli jelentőségű az iskola közelebb hozása az élethez, az összefüggé­sükben tanított és ezzel önálló gondolkodásra, íté­letformálásra késztető meg­reformált tantárgyak.- Minde2 azonban holt anyag marad, ha a peda­gógus, oktatásunk központi alakja nem foglalkozik kellő alapossággal a taní­tandó anyaggal. nem ké­szül fel eléggé az újszérű tanítási gyakorlatra, egy­szóval nem kellő szakér­telemmel és lendülettel lát neki az új módon történő oktatásnak. Ehhez azonban egész emberre van szük­ség. Szakmailag politikai­lag legmagasabb követel­ményeket állítják az új viszonyok a pedagógusok élé. Az elmélyült munkának azonban akadályai vannak. A legfőbb ezek közül: az idő, amely mindig kevés, mert a pedagógusoknak a tanításon kívül egész sor más — társadalmi —- fel­adatuk is van. Ez azután sokszor lehetetlenné teszi a tervszerű, elmélyült ön­képzést, tehát a fent vázolt feladatokra való teljes ér­tékű felkészülést. Az iskolán belül is egész sor — a nevelést csak köz­vetve szolgáló társadalmi munka akad. Jelen voltunk a jászberényi leánygimná­zium tantestületi alakuló értekezletén, ahol elosztot­ták a körülbelül húsz féle reszortot. KISZ tanácsadó tanár. takarékbélyeg-fele- lős, szertárőrök, balesetel­hárítási felelős, meg még egy csomó hasonló. Aztán Itt vannak a családlátoga­tások, a szülőkkel való kapcsolat, az előadások, a szülők iskoláján. A népművelés — külö­nösen felun — szintén a pedagógusokat Igényli. A művelődési otthon igazga­tója, a könyvtáros, a szak­körvezetők zöme pedagó­gus. Szinte teljesen belőlük rekrutálődik a TIT elő­adók zöme. A nemrégen beállított tsz népművelési felelősök közel hétven szá­zaléka nevelő. Tegyék még mindehhez hozzá, hogy nagy a peda­gógushiány. sok a túlóra. A nevelők nagy többsége nő. sok közöttük a család­anya, akinek saját család­ja, gyermeked iránt is kö­telezettségei vannak, emiatt a funkciók elosztása meg­lehetősen egyenetlen. Lássunk néhány példát. Törökszentmiklóson az egyik általános iskola igaz­gatója egyszemélyben ta­nácstag, a lakásügyi ál­landó bizottság tagja, a II. kér. pártszervezet titká­ra, a járási pártbizottság póttagja, a megyei úttörő el­nökség tagja. Öballán egy fiatal pedagógus az alábbi tisztségeket viseli: népmű­velési ügyvezető, mozigép­kezelő, fiókkönyvtáros, KISZ sportkör vezető, ön- , kéntes tűzoltóparancsnok. KISZ szemináriumvezető és propagandista. Mindezt nem kevés iskolai munká­ján felüi végzi. De akármelyik járásban, és városban hasonló, — ha nem is ilyen kirívó *— esetre bőven bukkanunk. Megtalálhatjuk a pedagó­gust a népfront elnökségé­ben, a nőtanácsban, a vö­röskereszt vezetőségében stb. Ebben a jelenségben örvendetes az, hogy bíznak a nevelőben, igye­keznek bevonni őt a falu, a város vezetésébe. De vannak negatív indítékú okok. Az egyik az a téves szemlélet, hogy bizonyos feladatköröket csak peda­gógusok tudnak ellátni. Mutatkozik helyenként en­nek az ellenkezője, a bi­zalmatlanság is. Erinek tünete, hogy csak néhány megbízhatónak tartott ne­velőt kémek fel különbö­ző tisztségekre. A másik „klasszikus” eset: a pedagógus maga gyűjti a funkciókat, meg van sértve, ha egyikbe, vagy másikba nem őt ja­vasolják. Mi hát a kiút? Annyi már bizonyos — bár erről még átfogó felmérés nem készült —, hogy a túlter­helést csökkenteni kell. Az idei tanévnyitó utasítás leszögezi, hogy az iskolai munka zavartalan ellátása a legfőbb feladat és a pe­dagógust lehetőleg mente­síteni kell más elfoglaltság alól. A túlterhelés leküzdését iskolán belül kell elkez­deni. Erre jó példát látha­tunk a szolnoki járás isko­láiban, ahol már az év elején gondoltak arra, hogyr a pedagógusok között a terhek egyenlően oszol­janak meg. Bátran bevon­ták a fiatal kartársakat és elérték, hogy a tisztségek nagyjában egyenlően ter­helik meg a tantestületek tagjait. Ugyanitt jó példát mu­tattak arra, hogy az isko­lán kívüli elfoglaltságot _ is meg lehet osztani. A2 is­kolák igazgatói ellenőriz­ték, ki mit vállal, a leg­több iskolában már előre tudnak álról, kit mivel sze­retnének megbízni a párt- és tömegszervezetek. Azt is tekintetbe vették, hogy nem mindenkinek egyfor­ma a teljesítőképessége, szociális körülményei. így — a járási tanács művelő­dési csoportjának közlése szerint —aránytalanul túl­terhelésről nem lehet be­szélni. Mit tehetnek a párt- és tömegszervezetek vezetői? Nézzenek körül a portáju­kon. Bátran támaszkodja­nak a fiatal erőkre, az érettségizett paraszt- és munkásfiatalokra mind a tömegszervezeti munká­ban, mind a kulturális életben. Aktivizálják az eddig igen sok helyen mél­tatlanul háttérbe szorított óvónőket is. Nyerjék meg a kultúra ügyének a gyógy­szerészeket, mezőgazdászo­kat, orvosokat, a tanács­apparátus előadóit stb., egyszóval a falu értelmi­ségének egészét. Kétségtelenül nehezebb ez mint a mindig kéznél levő tanárokra, tanítókra támaszkodni. De meg kell tenni minél hamarabb, mert jórészt ezen múlik az oktatás minőségének vál­tozása, az oktatási törvény célkitűzéseinek elérése. (H T.) Koszorúzás! ünnepség a Szabadság léri szovjet hősi emlékműnél A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 45. évfordu­lóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a forradalmi munkás­paraszt kormány és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság-téri szovjet hősi emlékműnél; A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa nevében Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke és Nagy Dániel az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke helyezett el koszorút az em­lékmű talapzatára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának koszorú­ját Fehér Lajos és Gáspár Sándor, a Központi Bizottság titkárai, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány koszo­rúját Fock Jenő és Kállai Gyula, a kormány elnökhe­lyettesei helyezték el. Kettős ünnep Tiszapüspökin Ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a szovjet filmhetet Tegnap este fél hét órakor Szolnokon, a Vörös Csillag filmszínházban tartották meg a szovjet filmhét ünnepélyes megnyitóját A Hazafias Népfront megyei bizottsága és az MSZT megyei szerve­zetének közösen megrende­zett ünnepségén több százan vettek részt. Megnyitó beszédet Csiha Sándor elvtárs, a Hazafias Népfront megyei elnökségé­nek tagja mondott. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy mind mélyebb kapcsolat alakul ki a magyar és szovjet nép kö­zött. Az est során rövid műsort adott a Ságvári Endre Műve­lődési Há2 kórusa, majd az Elmentem a nap után című filmet mutatták be, A kis Tisza-parti község, Tis2apüspöki lakói hosszú idő óta nem emlékeztek ilyen szép, ünnepi napra, mint az idei november 7. Színes szalagokkal lobogóz­ták fel az útmenti fákat, lengtek a zászlók a házal homlokzatán, vidáman har­sogtak a hangszórókban a szebbnél szebb dalok. Tiszapüspöki ünnepelt. Ün­nepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulóját és ünnepelték az új művelődési otthonukat. A nagy eseményre eljöt­tek: FodoT Mihály elvtárs, a megyei tanács vb elnök- helyettese, Bárdi Imre, a ■megyei tanács művelődésügyi ; osztályának, Elek Lajos, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője, a tö- röíkszentmiklösi járási tanács és a helyi tsz-eket patro­náló Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság képviselői. b': ; |1 * f rt* H Az októberi forradalom évfordulója alkalmából Szolnok dolgozói is megkoszorúzták a hősi emlékműveket Felavatták a cukorgyárban as Alföld első iisem i csillagvissgáló ját Délelőtt 10 óraikor, a mű­velődési otthonban zsúfolt nézőtér előtt nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést Pallai István, a tiszapüspöki köz­ségi tanács vb-elnqke, majd Fodor Mihály elvtárs tartot­ta meg ünnepi beszédét. Üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45 évfordulójának és a művelő­dési otthon felavatásának al­kalmából. Emlékeztetett arra a dokumentumra, mely szerint 1943-ban, vitéz Ligeti István, az egykori tiszapüs­pöki iskolaigazgató elmond­ta, hogy a- községben megren­dezett előadásokon olyan nagy volt a tumultus, hogy kénytelenek voltak korlátoz­ni a megjelenést, Azért nem találtak más megoldást, mert: „.; .termünk kicsi volt, újabb és újabb tervek ké­szültek kultúrház építésére. A Szatmári Székes-Káptalan felajánlotta hatalmas magtá­rának egész anyagát a kul­túrház céljára. Két szép ter­vünk van, de felépítéséhez 20 000 pengő kellene, ez meg nincs”. Ez volt a múlt — mondotta Fodor Mihály — majd meg­említette Bódi János, Magyar László. Farkas László. Andó Ferenc. Szőke Henrik, Szőke Lajos, Egyed Ferencné, Ma­jor József neveit, s Hajnal Ferenc kőműves brigádját, akik a község sok más lakó­jával együtt, mintegy 20 000 forint értékű társadalmi munkával járultak hoz2á a másfél millió forintba kerülő művelődési otthon felépítésé- hez; Hangsúlyozta: az új műve­lődési otthon is segít majd abban, hogy mielőbb pótol­ják a hiányokat, akik nem szerezhették meg eddig a műveltség alapjait. Erre most már megvan a lehető­ség. Nemcsak az új művelő­dési otthon révén, fianem azért is mert míg a múltban 3 tanteremben öt tanító ok­tatott. ma tizennégy nevelő dolgozik a községből — rö­vid időn belül már új. kor­szerű iskolában. Végezetül ezeket mondotta Fodor elv­társ — Legyenek méltó gazdái e háznak, töltsék meg tartalommal és a művelődni, szórakozni vágyó emberek sokaságával. Ugyanúgy vi­seljék szivükön e művelődési otthon működését, mint ahogy szívükön viselték épí­tését; Szerdán délelőtt jelentős tudományos esemény színhe­lye volt a szolnoki TIT klub. A megyeszékhelyre látogatott dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet igaz­gatója és Róka Gedeon, a TIT csillagászati és űrhajó­zási választmányának titká­ra. Dr. Kulin György arról beszélt, mi módon szerzi az ember értesüléseit a világ- egyetemről, s hogy ezek az információk mit jelentenek a tudomány, a társadalom számára. Róka Gedeon a csillagászat modem Szemlé­letéről tartott tudóstársánál rövidebb előadást. Mindkét tájékoztatóval kapcsolatban kérdések hangzottak el, me­lyekre az előadók kimerítő választ adtak. Délután öt órakor a eu- j korgyár kultúrtermében ket- ■j tős ünnepségre gyűltek össze ' az üzem dolgozói és a meg- ; hívott vendégek. Az előbbiek közül — a pontosság ked- j véért... — azok, kiket a fo- : lyamatos üzemű gyárban I nem szólított munkába a j kötelesség. Az elnökségben la gyár vezetői mellett dr. Kulin György, RóIm Gedeon, továbbá Mészáros István,• az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának munkatársa; dr. Schlammadinger József egye­temi tanár, a TIT megyei elnöke; Lévai ■István, a TIT megyei titkára; Tokodi La­jos, a cukorgyár dolgozója, a TIT megyei csillagász szakkörének vezetője is he­lyet foglalt. Az üzemi pártszervezet titkárának megnyitó szavai után Tahák Lajos igazgató méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világ- formáló jelentőségét, - s en­gedett • bepillantást a gyár életébe, fejlődésébe. Jogos büszkeséggel említette, hogy az üzem az ez évi kampány során ínár eddig kétezer vagonnal több cukrot tett a népgazdaság asztalára, mint tavaly azonos időben. pr. Schlammadinger József megbecsüléssel szólott a gyár vezetőségéről, mely magáévá tette a csillagászat népszerű­sítését, példát mutatva ez­zel a tudományos ismeret- terjesztés segítésében. Lazá­nyi József üzemi párttitkár köszöneté elsősorban az üzem dolgozóinak szólt; azoknak, kik fáradhatatlanul dolgoz­tak a csillagvizsgáló beren­dezés felállításán. Dr. Kulin György meg­ragadó szavakkal szólott a csillagászat szépségeiről, s reményét fejezte ki, hogy a szolnoki műkedvelő csillagá­szok megfigyeléseik segítsé­gével a hivatásos csillagá­szok társaivá lehetnek. Re­mélte, hogy az Alföld első üzemi bemutató csillagdája újabb barátokat szerez a csillagászat napjainkban kü­lönös jelentőségű tudomá­nyának. „ A csillagda építésében részt vett társadalmi mun­kások a TIT-től köszönő­levelet, gyáruk vezetőségétől pedig oklevelet kaptak. Az I Irodalmi Színpad, a Szolnok és v:déke földművesszövet­kezet tagjainak közreműkö­dése. kiszesek rendezte fej­törő tette színvonalassá a kultúrműsort. Azt követően — immár minden ünnepé­lyességtől mentesen — a csillagvizsgáló átadására ke­rült sor. A nagy tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után jólsi- került kultúrműsort láthat­tak az ünnepség résztvevői; Kádár Ián os Moszkvába érkezett Moszkva (MTI) Kádár János, a Magyaf Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, szerda este a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívásá­ra rövid látogatásra Moszk­vába érkezett. Fogadására a szovjet főváros Kijevi pálya­udvarán megjelent Froí Koz­lov, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára. Nyikoiaj Firjubin külügymi­niszterhelyettes, Igor Medye- gyev, az SZKP Központi Bi­zottságának helyettes osz­tályvezetője. valamint a Központi Bizottság több fe­lelős munkatársa. Ott volt a pályaudvaron Mányik Pál. moszkvai nagykövetségünk ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több diplomá­ciai beosztottja. (MT** WtAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! *3 ^ SZOLNOK J® / (* m .................... 30 11, évfolyam, 362, szám, Ara 50 fillér 1962, november 9., péntek. MA t Szakirányítás a kunhegyesi járási tanács me­zőgazdasági osztályán Téglagyárból — betonárugyár KAMASZOK A TÜKÖRBEN Aki lemarad, azt eltemeti az élet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents