Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-03 / 258. szám

í9G2, november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Terítés, tálalás Finom csemege ÉGETETT MANDULA Negyed kilogramm héja­zott mandulát sütőbádogra (tepsire) tesszük. Kevergetve pirítsuk addig, amíg pattog­ni nem kezd. Közben fél dl vízzé] negyed kilogramm cukrot addig főzünk, amíg a próbánál kemény, de még ragad, majd gyorsan bele­keverünk 4 g törött fahé­jat és szegfűszeget. Öntsük bele a mandulát is, vegyük le a tűzhelyről, és addig ke­verjük, amíg a mandula tel­jesen száraz nem lesz. Bármilyen egyszerű ebé­det, vagy vacsorát jobb ét­vággyal fogyasztunk el ízlé­sesen terített asztalnál. Mikor a vacsora elkészült — vagy már majdnem elké­szült — egy önkéntes jelent­kező (férj vagy gyermek) előveszi az abroszt. Szépek o hófehér és halvány pasztell­színű damasztabroszok, csi­nosak a nyomott vagy szőtt mintás reggeliző (úgyneve­zett kerti) abroszok, a szőt­tes térítők. Minden abrosz szép, amíg tiszta. Ezért nem véletlen, hogy a háztartások­ban egyre inkább teret hó­dít a nylonterítő. Egyszínű abroszon szép a kézzel fes­tett mintás, átlátszó terítő, tarka abroszra minta nélküli nylont téve, nem is látszik más, csak az abrosz. (Síma, beszegett nylont az illatszer- boltok is árusítanak.) Cél­szerű a viaszosvászon is, és olcsóbb a műanyagnál. Étke­zés után nedves, majd szá­raz ruhával töröljük le a nylont és viaszosvásznat. Ha azt akarjuk, hogy tartós le­gyen, ne hajtogassuk, hanem régi seprőnyélre vagy papír­ból készített hengerre gön­gyölítsük fel a szárazra tö­rölt anyagot. Egyszerű, hétköznapi va­csorához nem szükséges sok edény, evőeszköz, de minden nagyon tiszta legyen. Ne ta­karékoskodjunk az ízlés ro­vására; kétfogásos étkezéshez adjunk két tányért, salátához külön kistányért és megfe­lelő evőeszközt az étkezés­Zuzmarás, hideg időben hordjunk kö­tött vagy hor­golt gyapjúsap­kát. Ezt a csi­nos, „Bibi­sapkának” ne­vezett kis fej- kötőt két nagy pompon díszí­ti, amely a vállat verdesi. Házilag is el­készíthető. Új lakás — szép lakás Modem lakószoba: az erkélyajtónál fiókos munkaasztal, szemben vele polcos kis szekrény. A főfalon kihúzható ágypamlag, előtte dohányzóasztal fotelekkel, szemben ve­le televízió asztal. A képen nem látható a fekvőhely mel­lett elhelyezett ágyneműtartó és a szoba negyedik fala előtt álló ruhásszekrény. Felépült a ház, átadták a szö­vetkezeti lakás kulcsát, kezünk­ben a várvavárt kiutalás. A sok izgalom után itt a nagy öröm, de ilyen az emberi természet — máris új gondokon töprengünk. Hogyan is rendezzük be az új otthont? Mi most nem elsősorban a bú­torok kiválasztásához szeretnénk tanácsot adni. Ez tudniillik — ha meglepően is hangzik — nem a legelső, nem a legfontosabb kérdés. Másképpen kell a dolgot elkezdeni. Valahogy úgy; hogy megpróbáljuk elképzelni jöven­dő életünket az új lakásban. Más­nak, jobbnak, mint ahogy eddig éltünk. Jő volna a gyerekeknek olyan helyet biztosítani a tanuláshoz, ahonnét nem kell elüldözni őket, ha vasalni akarunk, vagy ha fér­jünk hazajön és a vacsorát kéri. Jó volna, ha a rádió nem böm­bölne az alvó kicsinyek fülébe, a villany nem sütne a szemük­be. Jó volna, ha apa szaklapjait és szerszámait nem kellene min­dennap újból visszapakolni a ru­hásszekrény aljába, hanem lenne valami állandó, rendes és mégis kéznél levő helyük. Jó volna, ha anélkül lehetne vendégeket fo­gadni, hogy erre a célra külön átrendezzük a lakást, ha fárasz­tó tornamutatványok nélkül ágyazhatnánk reggel és este, ha a terítés nem jelentené a szoba és a konyha közötti távgyalog­lást és akadályfutást. Jő volna, ha a gyerekek ruháját úgy tud­nánk elhelyezni, hogy ők maguk is elérjék a fiókokat (sőt ki is tudják húzni), s igy maguk tart­sanak rendet. Jó volna, ha köny- nyebb lenne a takarítás és vé­gül: nagyon jó volna, ha nekünk (családanyáknak) is lenne egy zugunk, ami csak a miénk. Ta­lán csak egy kis asztal: egy fiók­jában kézimunka, másikban a háztartási könyv, családi levele­zés, Íróeszközök, harmadikban szépítőszerek. Az asztalka fölött kis lámpa, mellette .kényelmes karosszék, amelyben nemcsak dolgozni lehet, hanem pihenni is, rádiót hallgatni, s közben a nyitott vagy üveges ajtón át szemmeltartani a szomszéd szo­bában pajtásaikkal játszó gyer­mekeket. Ha elképzeltük az életet, a hét­köznapokat és az ünnepeket az új lakásban, jöhet a következő állomás. Papírt, ceruzát, vonal­zót veszünk elő s felrajzoljuk a lakás alaprajzát. Megtervezzük benne a szülők hálóhelyét és a gyermekekét, az étkezés, a ta­nulás, a vendégfogadás színterét, apa munkahelyét, a magunk kis pihenősarkát — mindazt, amiről eddig beszéltünk. Csak ezután vesszük számba a mindehhez szükséges bútorokat. A meglévő­ket és azokat, melyeket még be kell szerezni. Az ágyneműtartőt, hogy kényelmes legyen az ágya­zás, a polcos-fiókos, kihúzható munkalapos szekrénykét apának, az alacsony könnyű komódot a gyerekeknek és így tovább, és igy tovább ... Ha Így járunk el nem biztos, hogy lakásunk a szomszédasz- szony hőn óhajtott kétszoba összkomfortosához fog hasonlí­tani. De az biztos, hogy hasonlít majd a mi életünkhöz, kényel­mesebbé, nyugodtabbá, — tehát szebbé teszi mindennapunkat. hez, tálaláshoz. Mielőtt elkezdünk enni, nézzünk körül, hogy ott van-e az asztalon só, kenyér, víz és. minden, amire az ét­kezés folyamán szükségünk lehet. A meleg étellel teli tál alá mindig tegyünk az asz­talra. hőszigetelőt, mert a meleg árt a bútornak, ron­gálja a térítőt. Névnap, születésnap, ven­dégség alkalmával a szép te­rítés az ünnepi hangulatot növeli... Előkerül — ahol van — az étkészlet, de szé­pen lehet teríteni a hétköz­napi edénnyel is, ha a há­ziasszony találékony. Kora tavasztól késő őszig kaphatunk olcsó virágot, amelynek szárát rövidrevág- va, fűzért rakhatunk az asz­talon végig, vagy a papír- szalvétát színes, csokorrakö- tött szalaggal fogjuk össze. Gyermekvendégségnél te­hetünk minden terítékhez ol­csó játékot (kisautót, babát stb.), ez nemcsak dísz, ha­nem öröm is! Ha több vendéget várunk és tudjuk,, hogy, vacsora után még egy kicsit iszogatnak, jelöljük meg a poharakat, hogy mindenki megtalálja a magáét. A poharak aljára ra­gasztott papírkorongra belül írjunk számjegyekét vagy a vendégek nevének kezdőbe­tűit, de lehet díszítő pohár- jelezéseket is alkalmazni. Szí­nes enyveshátú papírból (népszerű gyermekjáték) vág­junk ki kis figurákat: virá­got, gombát, csirkét, cicát, nyuszit, lóherét, álarcot és még mindent, ami eszünkbe’ jut, ezzel jelöljük a pohara­kat és tesszük vidámmá a hangulatot. Őszi paleifa Rajtunkon hat őszi kosz- imöt mutatunk be: Sima szoknya, háromne­gyedes köpeny-kabát, nagy gallérral. Az oldalvarrás he­lyén egy centiméteres pié le­tűzve. Anyaga: rozsdabarna, bolyhos szövet. Zippzárral csukódó kis­kosztüm. Olajzöld. Saját anyagából visszahajtott sze­gélyezés díszíti. A belegombolt selyemsál zöld. fekete, csau színű mintázattal készült. Grafitsziirke trapéz-szoknya S+------­(^ yc^acascTzsiiCTO ^■^7/ JW/////////////////// /////////////✓////////✓W7//////^ o4 teíAetetíen kutya Aiszóposz a telhetetlen, mindig mindenből hasznot húzó kereskedőknek, árusok­nak egy alkalommal a 1<ö- vetkező mesét mesélte el: „Volt egyszer egy kutya, egy telhetetlen nagy kuvasz. Egy alkalommal, hogyan, hogy nem, hatalmas darab húsra lelt. Alig ke^dett azon­ban lakmározni a finom fa­latból, egy kóbor, rcmgyos- gúnyás társa elébe állt: — Három napja már, hogy nem ettem. Adj a hús­ból, testxiér, ha többet nem. legalább egy falást. — Egy falást? Hogyne! Még mit nem! Akkora a szád, akár egy ajtó. Nem, ba­rátom, keress csak egy másik húst magadnak. Jó szemed van. biztosan találsz. így beszélt a kapzsi eb, s hogy ne kárlelhesse tovább kóbor társa, gyorsan odébb- állt. Nem messze egy széles há­tú, ám sekély folyó hömpöly­gőit. Kutyánk a hússal be­ugrott a vízbe, s úszott a szemközti part felé. Mikor már látta, hogy a szegény és csapzbtt földi nem jött utána, lassabban éviekéit, né­zelődni kezdett. így vette észre saját tükörképét a. tisz­ta vízben. „Ni, egy kutya, gondolta — szájában hús! Úgy látom, na­gyobb, mint az enyém. És szebb is... El kéne venni tő­le!" Hatalmasat szökött a víz­ben, száját kitátotta, úgy ka­pott a nagyobb konc után. A hús, hatalmas, szép darab — mit eddig foggal tartott —, a vízbe hullott, s nyom­ban elnyelte az ár. A kapzsi állat későn vette észre, hogy j saját tükörképét akarta meg- j rabolni. így okulásul, hogy • máskor ne legyen telhetetlen, üres gyomorral, éhesen ma radt"- l TAKARÉK IIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllllllllHUIIUI Kedves Gyerekek! E héttől kezdődően új fejtörővel je­lentkezünk, — a takarék totó —lottó játékkal, öt héten ke­resztül minden szombaton öt kérdést kaptok, amire a meg­adott válaszokból kell elta­lálnotok a helyeset. Hason­lóan kell tippelnetek, mint a totóban: 1 = ha az első felelet a helyes, 2 ha a második felelet a helyes x = ha egyik felelet sem jó. TOTÓ LOTTÓ Ha ügyes vagy és eltalálod a helyes feleleteket, minden alkalommal lehet ötös talá­latotok. A játékban a követ­kezőképpen vehettek részt: Kivágjátok a tippszelvényt — minden héten — kitölti- tek, ráírjátok a neveteket, címeteket, valamint azt, hogy hányadik hét kérdésére válaszoltok. A következő hét csütörtökéig bezárólag a ki­vágott. kitöltött tippszel­vényt bekülditek a Néplap szerkesztőségbe zárt bori­JÁTÉK iiuimiiiiiiiiiiiiiuiiuiiiiiimiiiiuiiiiiiiiiiiiiui tékban. A borítékra írjátok rá: takarék. Az lesz a győztes, aki az öt fordulóból a legtöbb talála­tot gyűjti össze. A legügye­sebbek 100 forintos takarék- betétkönyvet, aktatáskát, töltőtollat, könyvet kapnak jutalmul; Előre hót, az ötször öt találatért! És most figyelem, indul a játék; 1. Ki volt a takarékosság első magyar apostola? (Széchenyi István? Kossuth Lajos?) 2. Hány százalék kamatot kaptok az összegyűjtött is­kolai takarékbélyegek után? (1%? 3%?) 3. Mikor államosították a bankokat? (1947-ben? 1948-ban?) 4. Melyik totó—lottó kör­zeti iroda szelvényeit árusít­ják megyénkben? (Pécs? Szeged?) 5. Szolnok után melyik a legnépesebb város megyénk­ben? (Törökszentmiklós? Jász­berény?) Cím: Szolnok megyei Nép­lap Szerkesztősége. Szolnok, irodaház. Tere — fere Este, lecke s játék után, vacsorával vár anyu. Ilyenkor a kávé mellett megkérdezi az apu: A leckédet megcsináltad? „Meg én, édes apukám!” A táskádat elrendezted? „Már készen volt délután.” Mit tanultok holnap. Évi „Földrajz, számtan, olvasás... Te apuci, az a mese az a mese oly csodás! Milyen mese. halljuk mi isf „Ó. mesélni nem tudok, de ha holnap Te is eljössz, akkor egyből megtudod”. Menjek el az iskolába? „Mért ne jönnél, apukám? Megférünk mi majd a padban. Vagy Te jössz el, anyukám?” Tudod mit, te ugri-bugri? Tanuld meg jól a mesét, és majd holnap elmeséled, Apunak, az épp elég... Sass Ervin FOGAT FOGÉRT... Londonban egy - fogorvos kihúzta egy paciensének 29 fogát — névcsere folytán beállott tévedésből! A szerencsétlen asszony csupán ellenőriztetni akarta, hogy minden foga rendben van-e, de mihelyt a fogorvos asszisztensnőjének bemondot­ta a nevét, az rögtön, neki­látott, hogy beadja az altató injekciókat. Mire a beteg felocsúdott, már 29 fogát ki­húzták. ' — i-1 £ \ MtV: Cím: 4 2. 3 k 5* eJ \ X lóriik kitölt sapkát! és háromnegyedes - ujjú mel­lényke. Színes csíkozadú kö­töttblúzt és kötött iapkát viselünk hozzá. Gesztenyeszínű kosztüm, barna bársonygallérral. kéze­lővel és zseb-beállítással. Gallér nélküli, felszabott nyakú szilvakék kosztüm. A tűzésdísz világosszürke. Padlizsán-lila szoknya. A felsőrész tompasárga. A ken­dő azonos színű, s a szoknya anyagával bélelt és szegélye­zett.

Next

/
Thumbnails
Contents