Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-19 / 245. szám

196’. október 19, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki járási pártértekezletről Tegnap megtartották a szolnoki járási pártértekez­letet. Beöthy Lajos megnyitó szavai után Nádas József elvtárs, a járás,- pártbizottság titkára megtartotta a pártbi­zottság három éves munkájáról szóló beszámolót. SZAMOT ADOTT arról, milyen gondos^ sokoldalú munka előzte meg a pártér­tekezletet. A kongresszus tiszteletére indított munka­versenyben a kommunisták mellett sok pártonkívüli dol­gozó is részt vett. A járás üzemeiben, kisipari szövetke­zeteiben nyolcvanhat, a me­zőgazdasági üzemekben negyvenkét brigád versenyez jelenleg is a szocialista cím elnyeréséért. A kongresszus tiszteletére a járásban ösz- szesen két és félezer munkás, s három és félezer termelő­szövetkezeti tag tett munka- felajánlást. s azt becsülettel teljesíti is. Nádas elvtárs ezután az MSZMP Központi Bizottsá­gának a VIII. kongresszusra kiadott tézisei alapján ele­mezte a járásban felmerülő elvi kérdéseket is. Beszélt többek között az egységes pa­raszti osztály kialakulásáról. Hangsúlyozta: Ezt egyrészt gazdasági gondok nehezítik, másrészt pedig a korábbi vagyoni különbségekből ere­dő nézeteltérések. Vannak akik azt mondják, hogy a volt kulákokkal való bánás­módunk liberalizmus. Nem látják, hogy a volt kulákok felvételével éppen a szövet­kezeti mozgalom győzött; És nem a régi kizsákmá­nyolt szegényparaszt, vagy agrárproletár dolgozik a kulák gazdaságában, ha­nem a volt nagygazdák dol­goznak a termelőszövetkezet­ben, fejlesztve a közös, szo­cialista tulajdont. A továbbiakban a pártbi­zottság beszámolója az értel­miség magatartásáról, nö­vekvő ügyszeretetéről, majd a kongresszusi irányelvek­ben megjelölt iskolai felvéte­li lehetőségekről szólt. Rész­letezte továbbá a járás dol­gozóinak feladatait, az ipar fejlesztéséért, a termelőszö­vetkezetek további szilárdí­tásáért. — HELYES VOLT-E an­nak idején a kisebb terme­lőszövetkezetek összevonása? Általában igen. Ezt bizonyít­ja az, hogy életképes, nagy gazdaságok alakultak Me- zőhéken, Rákóczifalván, Zagyvarékason, stb. — hang­súlyozta; — Helyenként azonban az összevonást nem elég körültekintően végeztük. A területi összevonást nem kísérte a jó vezetés kialakí­tása. Nem teremtettük meg minden esetben az összevo­nás gazdasági és politikai feltételeit. Ezekből a hibák­ból tanulnunk kell. Fellé­pünk ezentúl határozottan az ellen a szemlélet ellen, hogy a gazdaságilag gyenge terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tását egyedül csak az egye­sítés oldhatja meg. Nádas elvtárs ezek után számszerűen elemezte a szö­vetkezetek fejlődését, a ter­mésátlagok növekedését, s azt, hogy milyen sokat segí­tett az öntözés a mostoha időjárás idején. Hasonló részletességgel szólt a beszámoló a növény- védelemről, a gépesítésről, az állattenyésztésről, s több ha­sonlóan fontos feladatról, majd ez év várható gazdasá­gi eredményeiről adott ké­pet; A járás pártszervezeteinek munkájáról Nádas elvtárs hangsúlyozta. — Oj vonás — különösen a járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság gyakor­latában — a pártmunka tár­sadalmasítására való törek­vés. A párttagság növekvő aktivitása lehetővé teszi, hogy a nem függetlenített pártmunkások részt vegye­nek a választott szervek és az apparátus tevékenységé­ben. A járási végrehajtó bi­zottság különböző osztályai jelenleg közel száz társadal­mi munkatárssal dolgoznak. —- Nincs még elég tapasz­talatunk ahhoz, hogy teljes részletességgel szóljunk a társadalmi erők működésé­ről. De az biztos: ők a jövő pártmunkásai — mondotta az előadó. Nádas elvtárs elemezte a pártoktatást is. Ebben az évben több mint három és félezren vesznek részj szer­vezett politikai oktatásban a járásban. De ezen belül alacsony a szövetkezeti ta­gok aránya. Tavaly a ter­melőszövetkezeti tagoknak mindössze 6—8 százaléka vett részt szemináriumokon. Sok helyen gyenge volt a propagandisták felkészültsé­ge, továbbképzése is. Több községben a pártvezetősé­gek is kampányszerűen dol­goztak. Jobbadán csak a hallgatók beszervezését, vagy év végén az oktatás befejezését kísérték figye­lemmel. Ez pedig kevés, nem helyettesíti az állandó segítséget. — A PÄRTOKTATÄST ebben az évben elsősorban a vezetőképzés egyik formá­jának tekintjük — mondot­ta Nádas elvtárs. — Befejezésül Nádas elvtárs a tömegszervezetek és tö­megmozgalmak feladatairól beszélt, majd átadta a szót Molnár Lajos elvtársnak, a revíziós bizottság elnökének, aki a revíziós bizottság be­számolóját terjesztette a pártértekezlet elé. A pártértekezlet vitája alapjában véve két fontos gondolat köré csoportosít­ható. Legtöbb vélemény a tanulásról, az emberek ne­veléséről hangzott el. Erről beszélt Vincze Jánosné, a jászladányi Szabadság Tsz küldötte. — Szövetkezetünkben je­lenleg is van ellentét a régi középparasztok és a volt sze- génysorsúak között, — mon­dotta. — A pártszervezet azonban mindenkor segít el­oszlatni a nézeteltéréseket. Nem restellünk tanulni a tapasztaltabb tsz-ektől. Vol­tunk már a zagyvarékasi Béke Tsz-ben, onnan vettük azt a példát is: híradót adunk ki. Ebből sok min­denről tájékozódunk, s ez is segíti, hogy gondjaink egy irányba terelődjenek, a szö­vetkezet ügyére. Kislaki Gyuláné tiszaföld- Vári pedagógus a három — Községünkből régen na­gyon sokan eljártak dolgoz­ni, kenyeret keresni. Most mindenki itthon van, s így egy családra alig hat és fél hold föld jut a szövetkezet­ben. Gondolkodnunk kell tehát, hogyan termelhetünk többet, hogy mindenki jól megéljen. Ugyanakkor az asszonyok gondolkodásmód­ján is sokat kell változtat­nunk. Ezért tanfolyamokat, előadásokat szerveztünk. Bajnai László, az újszaszi községi párttitkár hangsú­lyozta: nemrég még sokan így beszéltek a szövetkezet­ben „nincs szükség főagro- nómusra” „a nők és a fiata­lok nem érdemelnek annyit munkájukért, mint a férfiak” _ és így tovább. Ma már ni ncs ilyen vélemény, s a szövetkezeti tagok többsége tudja, hogy a boldogulás út­ja az összefogás. A megen­gedhetetlen nézetek abból is adódtak, hogy alacsony volt községünkben az áltálanos műveltség. A változást azzal bizonyítom: 1960-ban ötven­kilencen' jártak általános iskolába a felnőttek közül, most középiskolások is töb­ben vannak ennél. A másik fő gondolat, ami­ről legtöbb szó esett, a ter­melés a termelésre vonatko­zó feladatok elemzése^ volt. Erről szólt Bódi elvtárs, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnö­ke; — Három év alatt kilenc új szakember került közsé­günk szövetkezeteibe. A hoz­záértő munka érezteti jó ha­tását. Az új módszereket, a kínálkozó lehetőségeket még­sem használjuk ki megfele­lően. Márton József a Tisza Ci­pőgyár párttitkára üzemük termelési eredményeiről szólt, Oláh János, a Mező- héki Állami Gazdaság igaz­gatója pedig a tszTek specia­litásáról* majd. az ; építkezé­sek buktatóiról beszélt.. Az említetteken kívül még' többen felszólaltak a pártér­tekezleten. A második napi­rend során pedig a küldöttek megválasztották a járási pártbizottság tagjait, póttag­jait, a revíziós bizottságot, s a megyei pártértekezlet kül­dötteit. B. E. 11 szakembereken és a szövetkezeti gazdákon a sor AZ ŐSZI mezőgazdasági munkák nagy feladatot ró­nak a mezőgazdasági üze­mekre. Mintegy 320 000 hold termését kell betakarítani és 236 000 hold kalászos elveté­séről gondoskodni. Az idén tovább fokozódott a termelési kedv. A tsz pa­rasztság egész éven át igen nagy szorgalommal és kellő szervezettséggel dolgozott. Nagy segítséget jelentett, hogy a tsz-ekben alkalmaz­ták az ösztönző módszereket, így a családtagok és a hozzá­tartozók nagy számban vet­tek részt a közös munkában. Ennek köszönhető, hogy mind a tavaszi, mind a nyá­ri munkákat jó minőségben és idejében sikerült elvé­gezni. Az őszi munkák azonban jóval nagyobb feladatot je­lentenek. Annál is inkább, mivel az őszi termények be­takarításának gépesítése jó­részt még megoldatlan. En­nek ellenére a mezőgazdasági munkák üteme összességében kielégítő és az alábbiak sze­rint alakult: Kukorica betakarítás 80,9 % kukoricaszár „ 56,3 „ burgonya „ 100,— „ napraforgó „ 86,5 „ cukorrépa „ 43,6 „ rizsaratás „ 85,2 „ rizscsépeiés „ 30,8 * őszí vetések alá talajelő készítés 66,1 % őszi árpa vetés 96,— „ őszi búza vetés 46,9 „ tavasziak alá szántás 60,9 „ istállótrágyázás 71,7 „ Mit mutatnak ezek a szá­mok? A kukorica törése jó ütemben halad, de nem mondható ez a kukoricaszár betakarításról. Emiatt az őszi vetések alá is lassan halad a talajmunka és a ve­tések menetével korántsem lehetünk «elégedettek. Ugyan­akkor a tavaszi vetések alá a talaj munkák már kedve­zőbb képet mutatnak. AZ IDŐJÁRÁS a betakarí­tásra kedvező ugyan, de hát­rányosan befolyásolja a ve­téseket. Az 1962-es gazdasági évét az időjárás Szeszélyessé­ge jellemezte. Nem tudjuk mit hoz á holnap. A távme­teorológia október második felére már tartós esőket he­lyez kilátásba. Ezért úgy kell dolgoznunk, hogy minél ke­vesebb meglepetés érjen bennünket. A KUKORICASZÁR beta­karítását lényegesen meg kell gyorsítani. Elsősorban azokról a táblákról kell a szárat lehordani, amelyek után őszi kalászosok követ­keznek. Ez nemcsak azért fontos, mert a kukoricaszár megfelelő takarmányalapot jelent, hanem azért is, mert október 31-ig földbe kell a magnak kerülnie. A búzának tekintélyes részét a kukorica után vetjük. Ismeretes, hogy a szállító kapacitás a legtöbb tsz-ben elégtelen, éppen ezért a szállítási munkák megszer­vezésére fordítsunk kettőzött figyelmet. Helyesnek és szükségesnek tartom a szállítást kettős műszakban végezzék, s ha így sem bizonyulna elegen­dőnek, a megyei tanács épí­tési és közlekedési osztálya útján a TEFU-hoz fordulni szállító járművekért. A mun­kák gyorsítása érdekében ja­vasoljuk, hogy a kukorica­szárat egyelőre a tábla szé­lére, vagy valamelyik köny- nyen megközelíthető út szé­lére hordják és ott rakják kazalba. Ezt azért látjuk szükségesnek, hogy a táblák minél hamarabb felszabadul­janak, a rajta lévő szár a ‘ta­lajmunkát ne hátráltassa. A vetésre az időjárás ked­vezőtlen. ezért még fokozot­tabb gondot fordítsunk arra, hogy az elvetett magvak vi­szonylag megfelelő talajba kerüljenek. Ezért a vetőágyat jól munkáljuk el, hogy az ne legyen rögös és hézagos. A talajmunkákat úgy végez­zük, hogy a mag 6—7 cm mélységbe kerüljön a földbe. Javasoljuk továbbá, hogy a korábban ajánlott vetőmag­normákat mintegy 10 száza­lékkal emeljék, vagyis a ha­zai búzákból 120—125, az in­tenzív búzából 150—160 kilo­gramm magot vessünk el. Különös figyelmet kell for­dítani arra, hogy az inten­zív búzák táperőben gazdag, jó minőségű réti talajokba kerüljenek. Az intenzív faj­tákat rossz minőségű szikes vagy leromlott talajokba ne vessük. A VETÉS meggyorsítása érdekében javasoljuk, hogy minden rendelkezésre álló erőgépet a vetés-szolgálatába állítsunk és a Vetések befe­jezése után teljes erővel a ta­vasziak alá történő talajelő­készítést szorgalmazzuk; A járási tanácsok szakem­berei fokozottabban ellen­őrizzék a tsz-ek vetési mun­káinak előrehaladását és biztosítsák, hogy a búza minden tsz-ben október vé­géig a földbe kerüljön. Meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a gyenge tsz-ek ve­tési munkáira. Segítsék elő, hogy ezekben a tsz-ekben a munkákat mielőbb be tud­ják fejezni. Ennek érdeké­ben ott, ahol szükséges, még a gépeket is át kell csopor­tosítani. Szervezzék meg. hogy az erős tsz-ek segítsék a gyengébbeket és ugyanerre kérjék a közelben gazdálko­dó állami gazdaságok veze­tőit is. Megyénk dolgozó paraszt­ságában még nem csalód­tunk. Bízunk a megye agrár szakembereiben is, megér­tik: most az ország kenye­réről van szó, mely megkí­vánja. hogy a kenyérgabonát idejében vessük el. Vedrődy Gusztáv megyei főagronómus Egymás segítéséért A törökszentmiklósi járási népfront bizottság október 26-ra összehívja a járás egyetemet végzett főagrono- musait. A tanácskozáson azt vitatják meg, milyen segítsé­get adhatnak a gyengén, vagy rosszul gazdálkodó ter­melőszövetkezeteknek mun­kájuk megjavításához. Ezzel egyidőben azt is eldöntik, hogyan szervezzék meg a já­rásban a szövetkezeti brigád­vezetők téli szakmai oktatá­sát. A világ legnagyobb paradicsom- exportőrje A Bolgár Népköztársaság 1960 óta paradicsom-export tekintetében első helyen áll a világon. Olyan országokat előzött meg, mint Hollan­dia és Olaszország, amelyek paradicsom-export tekinte­tében hosszú évtizedeken át első helyen álltak a világon. Bulgária 1962-ben már több mint 227 000 tonna friss pa­radicsomot exportált. Na­ponta 3—5000 tonna bolgár paradicsom szállítmány in­dul külföldre. Jelenleg a szocialista Bulgária másfél nap alatt annyi paradicso­mot exportál, mint 1939 év­ben együttvéve. Ez év végéig Bulgária ösz- szesen 260 000 tonna paradi­csomot szállít külföldre. évvel ezelőtti helyzetet ve- tette össze a jelenlegivel. - Hangsúlyozta, hogy a pa­rasztság, a termelőszövetke­zetek megszervezése után megnyugodott. Ez a változás kedvezően hat a gyermekek- i re. Sok gátlás — amit a j pedagógusok gyakran tapasz- j taltak — feloldódott. ] A nevelésről, a tanulásról | beszélt legtöbbet Oláh ! György elvtárs, a megyei j tanács vb.-elnöke, a megyei j párt-végrehajtó bizottság tag- I ja is, aki szintén küldött j volt a járási pártértekezle- j ten. Elemezte az egységes j paraszti osztály kialakulásá- j nak útját. ! — Az egyik legdöntőbb, [ amit a három év eredmé- j nyeiből felmutathatunk — j mondotta —, az emberek I munkaerkölcsének magas [ színvonala. Még ezt is to- ! vább javíthatjuk, az anyagi j ösztönzés helyes alkalmazd- j sával, szövetkezeti tagok; gondolatainak megértésével, ! kezdeményezéseik támogatá- ■ sával. I Badari László, a járási ! KISZ-titkár a fiatalok • no- i vekvő munkaszeretetéről j szólt, majd hangsúlyozta, a [ tanulásra még sokat kell j őket ösztönözni. ! Csikós Istvánná, a kőtele-! ki Petőfi Tsz tagja mondot- i ta- ; i iiiiiiiii ■ ■ ■■■■■■ r »-'mim iiiiiii Illlllüllllíll'lllílll jánoshidi vás... = ©zépen, csengő hangon | énekelnek a jánoshidi ■úttörők a Zagyva menti vá­sártéren. Lányok, legények iincselkedéséről árulkodnak ja pattogó ritmusok. Szerte iaz országban ismeretes ez a Idái. Csak itt mégis más [módon éneklik. Itt a szülők, [nagyszülők tanítgatták rá a [fiatalokat. Másutt pedig lénekeskönyvből. Mégpedig [Bartók Béla zenei lejegyzé­se nyomán. A magyar nép- [dalkutatás legnagyobb mes- jtere 1918-ban hosszabb ideig [gyűjtött Szolnok megyében. [Így jutott el Jánoshidára is, [ahol sok, szép dalt jegyzett [le, közte a most említettet lis. Az idősebb asszonyok, [férfiak még emlékezhetnek [arra a vékony, nyurga fiatal- iemberre, aki negyvennégy [évvel ezelőtt felkereste őket légy kis fonográffal a tarisz­nyájában, amelynek segítsé­gével viaszhengerre vette és ■lekottázta a jánoshidi dalo­kat is. Bartók Béla feldol­gozásából tudjuk, hogy ez a [dal az újtípusú dallamok [közé tartozik, tehát csak ínéhányszáz éves. De János- [hida története a régmúlt [időkbe nyúlik vissza. A Zagyva folyó menti árvíz­mentes magaslaton meg­telepedett az őskor embere lis. Rézkori baltát őriz innét la Nemzeti Múzeum, ami pe­dig azt bizonyítja, hogy négy i és fél évezrede lakott terü­let. A bronzkor emberének : edényeit, szerszámait is fel- : színre hozta az ásó. A nép- vándorláskor elejéről csak szórványleleteket ismerünk, de az avarkori temetője vi­lághírű. Nemcsak a körül­belül 300 feltárt sírja miatt, amely a VII. és a VIII. szá­zadban itt élt avarság emlé­két őrzi. De a 49. sírból elő­került egy világviszonylat­ban is ritka régészeti lelet, egy avarkori kettőssíp. Ha­talmas kötetek foglalkoznak ennek az ötlyukú, ritka zene­szerszámnak a történetével. Anyaga darucsomt, és ma is használható állapotban van. Valami egyszerű — va­lószínűleg pásztor emberé lehetett ez a kettőssíp, mert a sírból csak igen szegényes vascsat és kis bronz fülbe­való került még napvilágra. A hongfoglaláskorban a Me- gyer törzs szállta meg ezt a vidéket, de régészeti anyag­gal még nem tudjuk ezt igazolni. Okleveles adatok vannak arról, hogy 1186-ban már lé­tezett. III. Béla premontrei­eket telepít erre a helyre. S az 1234-es váci egyházi összeírás szerint már János- hídja, latinul Pons Jahonnis a neve. Ugyanezen a néven emlegetik a franciaországi % középkori összeírások is, amelyek a premontrei rend birtokait, kolostorait sorol­ták fel. Az okleveles adatok mellett azonban műemléki maradványok is igazolják a község Árpád-kori létezését. A mai plébánia templom két oldalsó kápolnája fara­gott kövekből készült. A templom alapfalai és építési maradványai alapján Dercsényi Dezső azt állapít­ja meg, hogy a XII. század végén épülhetett és ugyan­azok a mesterek csinálhat­ták, akik az esztergomi ki­rályi palotát és kápolnát. Jánoshidát 1465-ben vám­szedőhelyként emlegették, s ugyanakkor említik a híd- ját és a tótkéri utat. Ettől az időtől kezdve már gyak­ran említik az oklevelek. Tudjuk azt is, hogy a tö­rökkor végén elpusztul. Csak 1693—1702 között kezd Újra épülni. Az Árpád-kori templom romjait is akkor építik át barokk stílusban. E ttől az időtől kezdve “ egyházi és világi nagybirtokok övezik János­hidát, amelynek a lakossága éli a feudális jobbágy sa­nyarú életét. Ez időtájt ke­letkezhetett a „Jánoshidi vásártéren” kezdetű, incsel­kedő nóta is. Hiszen a fia­talság, még a nehéz sorban is talál magának örömet né­hanapján. De az öregebbik másféle vásárról is emlékez­nek. A helyi hagyományok jó ismerője, Molnár elvtárs. a község párttitkára sokat tud beszélni az itt szokásos embervásárról is. Pénzért vagy másért vásárolták meg a környék nagybirtokosai évről-évre a nyári munkára az embereket. A fiatalság már nem emlékezik erre az időkre, de az idősebbek an­nál jobban. Hiszen ők éne­kelték 1918-ban Bartók Bé­lának azt a népdalt is. amely a sommásélet keser­veiről szól: a hosszú, balla­daszerű énekből had idéz­zünk néhány strófát: „Darumadár útnak Indul hajnalba, Levelet hoz ide Jánoshidára, Az van írva a levél belsejébe: El kell menni huszonkettedikére. Jánoshidi kövesúton zörögnek, Kohner Adolf nagykocsijai jönnek A sok kuffer már össze van (pakolva, Tóth Pál József házához van az hordva. Isten áldjon Jánoshida elmegyünk, Négy hónapig Felsöszászberken (leszünk. Majer Sándor az uradalmi kasznár Tóth Pál Etelnek csak ezeket mondja: De szép summás, jaj de erős (lányok. Ezek a jánoshidai summások...** Szépen csengő hangon éne­kelnek a jánoshidi úttörők a Zagyva menti vásártéren. De már csak egvféle „vásárról”, a legények, lányok incselke- déséről tudnak azok, akik szívből dalolják. K. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents