Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-18 / 244. szám
1962. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tödm dokim bácsi Megszokott minden mozdulata. Ahogyan kinyitja a rendelője ajtaját, ahogyan komótosan magára veszi a fehér köpenyt, s megszokott az első mondat is: Hányán vannak kint, írónké? Igaz, újabban a köpeny felvételénél már segít az asszisztensnő is. Hiába nyolcvanhárom év nem — Tudjátok úgy éreztem magam, mint egy primadonna... — Fodor doktor bácsi híven beszámolt munkatársainak az ünnepségről Nyissák fel a sorompókat! Szolnok közúti közlekedésének egyik legnagyobb hibája a forgalmat akadályozó két fő sorompó. A Körösi út és a Temető utca elágazásában lévő elszakítja a város belső területét a gyárnegyedtől, a 32-es jászberényi úton lévő (Rékasi) pedig a közelmúltban kitelepült hivatalokat, gépjavítókat, nagykereskedelmi vállalatokat választja el a belterülettől. Oly annyira, hogy ma már gátjává vált a város terjeszkedésének, hiszen szabad, beépítésre alkalmas területek a sorompón túl találhatók. Naponta gépjárművek és emberek százai állnak türelmetlenül a lezárt átjáró előtt. A sorompóknál eltöltött percek és félórák nemcsak bosszúságot, hanem jelentős anyagi veszteséget is okoznak. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium szakemberei vizsgálatot tartottak a Ré- kasi úti sorompónál. Megállapították, hogy a nap 24 órájából átlag 11—12 órát zárva van. Több alkalommal a nap legkülönbözőbb óráiban „népszámlálást végeztünk a leeresztett sorompók két oldalán. Átlagosan 15—20 perc egy-egy zárási idő. Kora reggel és késő este viszont néha 35—40 percig is áll a közúti forgaom. A forgalom torlódása a következőket jelenti: A sorompók lezárása és felnyitása közötti időben 6—10 tehergépkocsi (autóbusszal együtt), 4—6 lovaskocsi. 20— 25 motorkerékpár, illetve kerékpár áll ott sorsába nem szívesen beletörődve. A vizsgálódást tovább végezve megtudtuk, hogy egy három' ti tonnás tehergépkocsi (ebből közlekedik legtöbb Szolnokon) óránkénti használati díja 17,90 forint, ugyanez pótkocsival 27 forint. Nem sokkal olcsóbb a lovasszekerek díja sem. A zárt sorompók előtt álló gépkocsik átlagos száma, állásuk ideje a napi 11—12 órát pénzbe átváltva meghökkentő számot ad. A Rékasi útnál naponta óvatosan számolva is 6—8000 forintot veszít a népgazdaság; Ez — leszámítva a vasárnapi kisebb forgalmat — a magán- fuvaroztatókat, megközelíti az évi kétmillió forintot Ezt az adatunkat a megyei tanács építési és közekedési osztálya is elismeri. Kétségtelen, hogy egy sorompó megszüntetése hatalmas összegű beruházás* igényel; Felüljáró építés: közel 30 millió forintba kerül, aluljáróé 12—15 millt forint. A megvizsgált sorom pó megszüntetése érdekébe több elképzelés is születet; A Közlekedés és Postaügy Minisztérium aluljáró ép-: tését javasolta, mivel az a' talaj nem vizes és így alka más mélyítésre. A Magy Államvasutak Vezérigazga sága még 1961-ben Ígéret tett gyalogos felüljáró épít sére. Ez a mai napig is ige rét maradt. Marad megoldásnak a- aluljáró. Ehhez azonban töb) sorompóhoz közel lévő háza le kellene bontani. A lakás- viszonyok jelenlegi helyzeté ben érthető a városi tanács tiltakozása ez ügyben. Hivatalos fórum elé mér nem került, azonban megva lósítható és a végleges meg oldásig megfelelő elképzelést bocsáj tanúnk a nyilvánosság és az iletékesek elé: A jelenlegi sorompótól körülbelül 400 méternyire van egy másik sorompó. Ez a to- latási határon kívül esik és mindössze két sínpár forgalmát biztosítja. Itt tehát kizárólag a menetrendszerű vonatok áthaladásának idejére szükséges a közúti forgalom zárása, ez pedig a nap 24 órájából mindössze két-há- rom órát vesz igénybe. Beruházást mindössze az idáig vezető összesen 1 km hosszú út rendbehozatala és nagy forgalomra alkalmassá tétele jelentene. Reméljük, érveink megtalálják az illetékeseket, annál is inkább, mert a szajoji felüljáró közeli megvalósuló sa és az „Alcsi sorompó” megszüntetése azt bizonyítja, hogy ezideig is közérdekűnek és fontosnak tartották a zárt sorompók felnyitását. .. Erdélyi György Min dolgoznak a fiatal írók Vass Éva és Kiss Gábor a film egyik jelenetében Üj műveken — filmen, drámán, regényen — dolgoznak a fiatal magyar írók. Alkotásaik mai életünkből merítik témájukat, érdekes, új jelenségeket, időszerű problémákat tükröznek. Solymár József és Gerencsér Miklós nevét Szolnokon is jól ismerik. Mint újságírók dolgoztak Itt huzamosabb ideig. Solymár József — a Megöltek egy lányt c. film szerzője — új regénye 1945-ben egy mátrai kis faluban játszódik. A Vakulástól látásig című ifjúsági regény — amely a Móra Ferenc Kiadó gondozásában két hét múlva kerül a boltokba — egy fiatal fiúról szól, aki a felszabadulással kezd „felnőni” emberré válni. Jó emberek örököljék a világot c. kötetén pedig most munkálkodik. A könyv egyik kisregénye egy rákkórházban játszódik, a másik kisregény pedig egy öreg pesti koldusról, kalandjairól szól. Gerencsér Miklós a Kossuth Könyvkiadónak ír regényt egy fiatal pártmunkásról, Férfi gumitalpú cipő .......Fogy. ár: 179.00 Ft Gyermek g umitalpú cipő ...Fogy. ár: 75.00—101.50 Ft Kapható az állami áruházakban, szövetkezeti áruházakban és szaküzletekben. bólikájuk meglehetősen kő; vetlen. Az óra fojtott ketye gése ma már elcsépelt meg oldás, a termetes dizőzzel el énekeltetett helyzetelemzé pedig még operettben is íz léstelen. Kádasynak sikerült elét nie azt a — magyar filme eddig ritkán látott — siker hogy három főszereplőt egy séges stílusban játszat. A ugyan sajnálatos, hogy a filr. elég sokáig — műfaj közvet len és stilizált természetéve ellenkezve — Vass Éva játé kára épül, a színésznő azon ban eredetien és sokoldalúan érzékelteti a magány szőri tásából kitörekvő, majt megzavarodó Zsuzsi alakját Psota Irén és Kiss Gábo szintén modern, tartózkodi stílusban játszik. Kettejül közül Psota a jobb: szokáson és rövid szerepébén is tue alakításának súlyt és egyéniséget adni. Sajnos Mólnál Tibor túlságosan egysíkúar érezteti a figura szerencsétlenségét, merev kétségbeesése a végén már a nevetségességig is eljut. Bihari József szertelen deklamáló stílusa nem egyeztethető össze a filmmel. Rajtuk kívül naég Deák Sándor rokonszenves és Tordy Géza friss alakítása érdemel említést. T. L. Ifeladták a nagy mélységek 5bejárására alkalmas szálat is \és Zsuzsi tisztaságának a Xnyomasztó környezet ellen ífolytatott — néhol filozofikus 5.színvonalon ábrázolt — küz- idelme helyébe az öregedő íférfi kérdéseit állították — \az egyszeri történet elbeszélésének igényével. Ráadással kísért a zsúfoltság. | Mindez különösen sajnálatos, hiszen Nádasy Lászlóinak kétségtelenül magasszín- Ivonalú a képi teremtőereje lés megértő segítőkészséggel \nyúl az emberi szerencsétlenségekhez. A film kialakuló hangulatát azonban megtörik a könnyedebb riportízű jelenetek és a feszült légkört felhígítják az elkezdett, de be nem fejezett, — jóformán újabb filmet betöltő — kérdések. A rendező sikeresen törekedett a levegős, tömör képekkel kifejező cselekményszerkesztésre. Igyekezett a témát lélektanilag megfogni, z szerelmi vonalvezetést hor- lozó négy alak jellemét, gon- iolatait törekedett látvánnyá formálni. A film közepén bekövetkezett törés azonban iresjáratokra, közhelyekre, smétlésre kényszerítik a •endezőt, aki hogy a szenvtelen és súlyos hangot valamelyest tartani tudja, erőszakoltan és hosszasan mutatja szereplőinek arcát. Kár ezért a veszteségért, annál is inkább, mert a feloldó befejezést a mélyebb és meg- rázóbb történet is elérhette volna — mindenesetre kevésbé közhelyesen. Több részletmegoldás gyengesége is ront a film hatásán. A mindennapiság szürkeségét éreztető tárgyilagos rádióhangok, Szirák szekszuálisi vágyait tömörítő vUlamos-l megállói csókjelenet, arc vagyl frizura, a hajókürt refrénjei jó ötletek ugyan, de szim-l } Nádasy Lászlónak ez az lalkotása csalódást okozott. A Megöltek egy leányt egyéni látású, döbbenetét és finom érzelmeket egyaránt kiváltó képei után még a meglehetősen modorosnak látszó téma ismeretében is fejlődést reméltünk a tehetséges rendezőtől. H. Barta Lajos forgató- könyve idegen hatások, szorongásos világszemléletével közeledik a témához. A kiszolgáltatottság érzését azonban nem tudja eredeti élményeken keresztül közvetíteni a film. Körülbelül az alkotás felénél az alkotók |F»bH»lR4PÓ 1 LOPOTT BOLDOGSÁG — ŰJ MAGYAR FILM — nekem néhán percnek tűr az egész. A be tegek viszon akik Fodo doktorra vára koztak, min den bizonnyá egy örökkéva lóságnak hittéli Mit lehet ki vánni egy gyé mántdiplomá >rvosnak? Én azt ki vánom, hogj valóban gratulálhassak önnek a vas- diplomája átadásakor, hogj jövőre sikerüljön a tervezeti nátrai nyaralása, hogy még íagyon sok partit nyerjen — a kaláberen! t arga Viktória ■ jöjjön el a vasdiplomám át- ; adására.. i mert én azt az ■ időt, még meg akarom érni... : igaz már akkor nem fogok i dolgozni... de egy kis ünnepséget csak rendezek a lakásomon. — Igen a lakásán, ahol unokahugával lakik együtt. — Nincs nekem senkim, rajta kívül... senkim..: — s amikor erről szól, homályosabb lesz fürkésző szeme. S ha nehezére is esik beszélni erről, elmondja családjának tragikus történetét, j Egy éjszaka hurcolták el i őt és feleségét a németek, j 1944. tavaszán. Bécsbe depor- ! tálták őket... a felesége j meghalt, egyedül tért vissza 1945-ben kifosztott otthonába. Munkához látott.:. Igen a munka jelentette ettől I kezdve számára az életet; j És szórakozás? Az is van! > — A mozi... meg a szín- { ház. Azután kártyázunk is... | <— Romit? ? ■—Áh;.. nem.:. I — Hót? — Ka... Iá... bért...! — Alsót! | Hirtelen rám nézett: § — Ezt aztán ne írja meg 1 az újságban. Én bizony, kedves doktor 1 faácsi, megírtam. Ezzel is § szerettem volna az emberek- g nek hívebben visszatükrözni § beszélgetésünket. Azt az egy- § szerűséget, ahogyan magáról § beszélt, s azt a szeretetet, | ahogyan fiatal kollégáit em- § lítette. Hogyan is mondotta? « — Tudja az ünnepségen — 8 mármint a gyémánt diploma § átadásán — úgy éreztem g magam, mint egy prímádon- 8 na. Mindenki engem fényké- jj pezett. Nem tudtam, hogy § jöjjek le a színpadról. Az 8 viszont nagyon jól esett, hogy | itthon a munkatársaim sem J feledkeztek el rólam s vi- 8) rággal gratuláltak, amikor visszajöttem Pestről... 8. Meddig beszélgettünk? jjj Már nem is tudom. Lehet, hogy egy óra hosszat.:. vagy talán kettőt? Annyi bizonyos, jj( n on o -*-* T7 X í kis idő. Nyomot hagy az ember csontjain. Ha viszonl most hirtelenjében azt kezdem számolgatni, hogy még a múlt hónapban is töbfc mint 200 fogat húzott ki, s hogy naponta körülbelül negyven beteget vizsgál, akkor csodálnom kell a vasszervezetű embert. Dr. Fodor Károly fogszakorvost. Két hete múlt, hogy Budapesten az Erkel Színházban ott állt a reflektorok fényében, s az egész színházat betöltő közönség tapsa közepette átvette a díszes bőrkötésű könyvecskét, hatvan éves orvosi munkájának jutalmát, a gyémánt diplomát. Amikor a könnyes, nevetős boldog ünnepség után a televízióban nyilatkozott, annyit mondott: „Szeretnék tovább dolgozni, addig, ameddig erőm engedi”; S amikor pár nappal ezelőtt ott ültem vele a szolnoki intézet fogászati rendelőjében, akkor sem mondott mást: — Még egy évet legalább dolgozom, azután niem bánom, ha nyugdíjaznak.. i Budapesten végezte az orvostudományi egyetemet 1902. október 18-án; —- S ebből a hatvan évből mennyi időt élt Szolnokon? e- kérdeztem. Csodálkozva nézett rám, s szinte a szemével kérdezte: létezik olyan ember a városban. aki nem tudja, hogy 6 ötvanhét esztendeje itt lakik a Tisza-partján? Azért csöndesen válaszolt a kérdésre. de hozzátette: — Látja, magácska még nem is élt akkor, amikor én már itt dolgoztam;.; hm ... lehet, hogy a mamájának is húztam fogat.., lánykorában; — S ennél a mondásánál öregesen kuncogni kezdett. — Bizony; Van olyan család itt Szolnokon^ ahol már az ötödik generáció fogait kezelem;.. f— És nem fárad el? — Fáradni? Tudja mit? Már most meghívom magát,
