Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

I9C2, október 17. SZOLNOK MEGTF3 NÉPLAP 3 Pártértekezlet a törökszentmiklósi járásban Dobák Károly né fürgén dolgozik. Naponta fél mázsánál több babot is leszed Törökszentmiklóson, a városi művelő­dési ház nagytermében tegnap tartották küldöttértekezletüket Törökszentmiklós, Kisújszállás, Túrkeve városok, valamint a járás községeinek kommunistái. A já­rása tanácskozáson mintegy háromszáz küldött, több párttag és pártonkívüli A pártbizottság beszámolója Fekete emberek Fábián István fogatos Berze János és Sinkovits János segítségével rakja kocsira a termést rint. Nagyon mostoha volt ez az év. Már a tavaszon egy hónapot késtünk a palánták kiültetésével. Aztán jött a nagy szárazság, s ezzel együtt a pajor, amely nagyon megritkította a paprikát. Azért vetettünk köztesként babot, hogy pótoljunk vala­mit abból, ami elpusztult. Eddig 130 mázsa zöldbabot adtunk el, s ha az idő kedvez, még 100 mázsát leszedhe­tünk. A paprikából is gyűlik a forint. Két hét múlva pe­dig salátát is vihetünk piacra. 21 hollandi ágyban 46 ezer tő salátát nevelünk. — Sok munka vár még ránk — mondja Boros Imré­né. az égjük munkacsapat Kóczián elvtárs tájékoz­tatta a résztvevőket: a járás üzemei a legutóbbi 3 év alatt 106,5 százalékra teljesítették tervüket. A teljes termelés értéke tavaly 105 millió fo­rinttal növekedett. Az üze­mek között a legjobb ered­ményt a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár érte el, mely minden évben túl­teljesítette tervét. Hiba, hogy a járás üzemeiben a terme­lés növekedéséből csak 54 százaléka esik a munka ter­melékenységére, 46 százaléka munkáslétszám gyarapodásá­ból származik. Az ipari üzemek beruházá­sa — három év alatt — 68 millió forintot tett ki. Ebből 20 millió a gépgyárra, 28 millió pedig a baromfifeldol­gozó vállalatra jut. A mű­szaki fejlesztés az új techno­lógiai eljárások alkalmazása és a gyártmányok korszerű­sítése nyomán a gépgyárban — 274 ezerről 303 ezer forint­ra emelkedett az egy mun­kásra eső termelési érték. A pártszervezetek felvilágosító, nevelőmunkája nyomán az üzemek munkásai aktívan kapcsolódtak be a VIII. párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munikaversenybe. 2100 dolgozó felajánlása megköze­líti a 3 millió forintot. Kóczi­án elvtárs hangsúlyozta: az ipari jellegű pártszervezetek­nek továbbra is feladata: hogy mozgósítsanak a mű­szála színvonal fejlesztésére, a gyártmányok; minőségi ja­vítására — se célok elérése érdekében neveljék az üze­mek dolgozóit. Kóczián elvtárs hosszasan elemezte a járás termelőszö­vetkezetednek helyzetét. El­mondotta, hogy a közös gaz­daságok megszilárdultak, s tagjaik túlnyomó része szor­galmasan dolgozik és meg­becsüli a közöst. A szövetke­zetek három év alatt 200 mil­lió forintot ruháztak be. ami­hez saját erőből 30 millió fo­rinttal járultak hozzá. Jelen­tős az előrehaladás a talaj­művelésben, a helyes agro­és zootechnikai módszerek elterjesztésében. Néhány év alatt például 8 centiméterrel növelték a talaj termőréte­gét, mely elősegítette a ned­vesség tárolását. Az idén 13 500 holdas öntözési tervü­ket 800 holddal túlteljesítet­ték a járás tsz-ei. A szövetkezeti tagok anya­gi érdekeltségét nagyban elő­segítette, hogy — a munka­egység jóváírás mellett — a tervezett termés 5—10 a terven felüli termés 25—30 százalékát természetben kap­ják. Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása hozzá­járult ahhoz, hogy a tsz-ek terméseredményei évről évre növekedjenek. Átlagaik meg­felelnek az ötéves terv elő­irányzatainak. A beszámoló hangsúlyozta: A tsz-ek szarvasmarhaállo­mánya 40, a sertéseké 96, a törzsbaromfié 180 százalék- Icap szaporodott. A beszámolóból kitűnt: Az idei aszályos év termésered­ményei is felülmúlják az 1954—58-as évek átlagát. A gazdák szorgalmas mun­kája nyomán az egy tagra eső átlagjövedelem tavaly 13 000 forint volt. A skála azonban nagyon széles, tsz- enként 8000—20 000 forint között mozog. Kiegyensúlyo­zottan gazdálkodnak a kis­újszállási, a fegyverneki és kuncsorbai tsz-ek, gyengén a tiszabői Petőfi, a kengyeli Mező Imre, a kétpói Zöld Mező Tsz-ek. A hibák oka: a gazdálkodási lehetőségek rassz kihasználása, a veze­tés és a pártmunka gyenge­sége. Kóczián elvtárs ezután hosszasan foglalkozott a tsz-ek soronlévő feladatai­val. A párt politikai mun­kának a tsz-ek további gaz­dasági megerősödését, a ho­zamok növelését, s a közös vagyon fejlesztését kell elő­segítenie — mondotta. —■ Az alapszervezetek tudatosít­sák, hogy ez a tagok egyéni és közös ügye is. A második ötéves terv hátralévő évei­meghívott vett részt. A küldöttek kö­zött volt Sándor Kálmán, a Központi Bizottság tagja, Váczi Sándor a_ megyei pártbizottsága titkára, Zagyi Jánosj a megyei párt vb tagja, Kóczián Mátyás. a járási pártbizottság első titkára. A járási pártértekezlet elnökévé Ma­gyar Jánost választották meg. 7000 éves fa Neves amerikai botaniku­sok nem rég tanulmányutat tettek Közép-Amerikában és Rio del Tuleban (Mexico) csodálatos ciprusra találtak, amelynek korát beható vizs­gálatok után nem kevesebb mint 7000 évre becsülték. A tudósok véleménye sze­rint a 40 m magas és 30 m kerületű fa földünk legré­gibb fája. volt. ö is mondta. Leégett. Keserves tél volt az az öt- venhetes. A szabad ég alatt dolgoztunk. Szakadó havas esőkben, fagyban. Fölöttünk ott meredeztek az ég felé a fekete gerendák, csövek, oszlop-szerkezetelc. Dolgoz­tunk. Ha leálltunk volna, legalább ezer ember munka nélkül marad. Hol tudott volna elhelyezkedni hirtelen annyi ember? Hová mentek volna? Azután az ország cipőellátásához mi is jelen­tősen hozzájárulunk. Sőt meg külföldre is exportálunk... Éreztük a felelősséget. Ma­radtunk hát... Dolgoztunk!... Timár János most huszon­két éves. Mikor elvégezte az általános iskolát, ide jött dolgozni... Nem próbálkozott soha még elmenni más üzem­be. , Mint mondta, nin­csen is ilyen elképzelése. Jól érzi itt magát. A munkájá­val meg van elégedve min­denki. Azt mondja: — Csak ez a por, ez a fe­kete, nehéz por ne lenne... Ezt szívjuk állandóan. Érzi? Ez a rossz csak. Hiába adták nekünk a• védőételt... Több ilyen zárt keverőgép kelle­ne, mint ez a nyugatnémet. Nem lenne por többet. De- hát rengeteg pénz kellene I ahhoz. Nagyon sok... — serfőző — I ben a járásban 30 százalék­kal akarják növelni a nö­vénytermelést. Az áruterme­lést és értékesítést 50 szá­zalékkal. Kóczián elvtárs részlete­sen elemezte a járás lakos­sága életszínvonalának ala­kulását. A munkások átla­gos havi fizetése jelenleg 1520 forint, 170 forinttal több, mint három évvel ko­rábban. A járásban 704 csa­ládiház épült. A községfej­lesztési tervekben mintegy 100 millió forintot fordítot­tak vízellátásra, járdaépí­tésre és egészségügyi célok­ra. Az életszínvonal emelke­dését azonban lassítja a pia­ci árak növekedése. A beszámoló a kulturális eredmények taglalása után a pártbizottság munkájával és a pártszervezetek tenni­valóival foglalkozott. Vége­zetül hangsúlyozta: A tag­gyűlések többségén kizáró­lag gazdasági kérdéseket tárgyalnak, s elhanyagolják az elvi-politikai munkát, A pártbizottság beszámo­lója után Székely György mondotta el a revíziós bi­zottság munkájáról szóló tá­jékoztatót. Ezt követően megkezdődött a vita. A beszámoló feletti vita A küldöttek közül többen is kiemelték a háztáji gaz­daságok árutermelésének szükségességét. Elmondották, hogy az fmsz-ek intézkedése­ket tettek ennek elősegíté­sére. Szilágyi Sáiidorné ki­fogásolta, hogy nem hasz­nálják kd megfelelően a tö­rökszentmiklósi kultúrottho- nokat, a tsz-tagok szakmai és kulturális nevelésére. Mol­nár Imre kisújszállási kül­dött tájékoztatta a megjelen­teket: a vasúti csomópont területén több brigád el­nyerte a szocialista címet és további harminc brigád e megtisztelő cím elnyeréséért küzc Gölöncsér Gábor a mező- gazdasági gépgyár igazgató­jától örömmel hallottuk: 1958-ban még 23 millió, jö­vőre 100 millió forintos ter­melési tervet teljesítenek. Üzemükben a kongresszus tiszteletére tett felajánlások értéke meghaladja az 1 mil­lió 200 000 forintot. Dr. Bazsonyi Lőrinc, a já­rási ügyészség vezetője a tsz-ek egy részében meglévő törvénysértésekre hívta fel figyelmet. Nem szabad meg­engedni — mondotta —, hogy a tsz-ek vezetőséged a köz­gyűlések hatáskörébe tartozó ügyekben intézkedjenek. Póllai István, a tiszapüs- pöki tanács vb. elnöke fa­lujuk két tsz-ének fejlődé­séről szólott. Azelőtt a járás gyenge tsz-eiként szerepeltek a püspökiek, most fejlődésük felfelé ível. Kerek Béla, a járási KISZ- bizottság titkára közölte a küldöttekkel: 3000 fiatal tett felajánlást és versenyez a kongresszus tiszteletére. Rácz János né, a túrkevei Táncsics Csányi Istvánná, a kisújszál­lási Búzakalász Tsz asszo­nyainak munkájáról szólott. Megtudtuk, hogy .a túrkevei tsz-ben nem becsülik eléggé az asszonyok munkáját, A pártértekezlet vitáját Kóczián elvtárs foglalta ösz- sze. A küldöttek végül újjá­választották a járási pártbi­zottságot és a revíziós bi­zottságot és megválasztották a megyei pártértekezlet kül­dötteit. A járási pártértekez­let Magyar János zárszavá­val ért véget. — m. L — Meleg van. Végighúzza te­nyerét az arcán. — ...és nem mentem el közülük. Itt dolgozom ma is. Mint keverő-munkás. Közöt­tük, akik megértenek most már. Elbeszélgetünk sokszor, ebédidő alatt, vagy mikor letelik a munka — hazafelé menet. Szeretem ezeket az embereket... BEI n Mogyoródi György jó hét éve már, hogy a Tisza Cipő­gyárban dolgozik. Tiszaföld- várról jár be ide naponként. Vonattal. A műhelyben mint anyagkiadó dolgozik. ö mesélte: — 1957-ben történt. Tél volt. Jöttünk a hatórás vo­natról. Nagy hó borította az utcákat. Kesernyés, mély kátrányszagot éreztünk a le­vegőben, Akkor még nem gondoltunk semmire. Csak mikor beléptünk a kanun, akkor tudtuk meg, hogy le­égett éjszaka a műhelyünk. Liszkai Pista bácsi volt még akkor a kapus Igen. ponto­san pnjlé’-sJpm ‘rá. Véköny- csontú, szikár öregember dóan. Szervezetlenség. A mű­vezető képtelen volt össze­fogni a műhelyt, — Hány ember dolgozik itt? — Százhetven körül. Később: — Egy délután összehívtam az embereket. Leálltak a gépek. Brigádot kellene szer­vezni — álltam eléjük. Nem szólt senki. A porban alig lehetett látni az arcokat. Megismételtem, amit mond­tam... Nagysokára valaki megszólalt: Aztán mondd már meg, hogy mit akarsz te a brigáddal? — Nagyda­rab, vörösarcú ember volt. Már te is vezető akarsz len­ni, ugye? Az irodában akarsz ülni... Mert büdös a mun­ka. Nehéz volt meggyőzni őket! Megmagyarázni, hogy könnyebben megy majd így a munka. Első dolgunk elő­ször is, hogy megszervezzük, hogyan tudjuk segíteni egy­más munkáját. Aztán ho­gyan tudnánk biztosítani a folyamatos anyagszállítást... Sikerült a terv. Két hónap múlva már nem volt egy forint lemaradása sem a műhelynek. m — Jöjjön, ríézze meg, hói dolgozunk mi. Végigvezetem a műhelyeinken. Még nem járt itt... Nézze meg ezeket az embereket! A gépek mö­gött. Ahogy a hengerek közé adagolják a nyersgumit, ként, krétaport. Érzi ezt a fojtó, meleg levegőt? Nyá­ron égünk a forróságban Várjon. Majd én előre me­gyek... A keverőgépeket akarom megmutatni. Nyugat- Németországból vásároltuk. Tudja, mennyibe került5 Hatmillió forintot fizettünk érte. — Mióta dolgozik itt, Mol­nár Imre bácsi? — Vagy nyolc éve. Sokat gondolkodtam már, el kel­lene innen menni... Valami nyugodtabb helyre. Ahoi nincs ez az állandó por, kén­szag. Látja, hogy nézek ki? Ezernyolcszáz forintot ke­res. Nyáron többet. Olyanktrr fizetik a melegségi pótlékot is. Itt lakik Martfűn. lgv szól: ■ — Nagyon hanyag munka ment itt alig pár évvel ez­előtt. Anyaghiány volt állan­Igyekeznek, hogy ne a fagy szüreteljen munkacsapat, jól megértjük egymást. s mindannyian azon vagyunk, hogy minél többet termeljünk. Özv. Tamus Antalné hajla­dozik a másik soron. Mellet­te kislánya, a tizenötéves Magdi szedi fürgén a zödba- bot. Mészáros Imréné kosará­ba is szaporodik a bab. Szól sem igen váltanak, Tamus néni is csak ennyit mond: — Ma még nem is ebédel­tünk, hogy azzal se teljen az idő. Mégis mindjárt este lesz. Most már nem könnyű a na­pi két egységet megkeresni. Ha azt akarjuk, hogy megle­gyen, nem igen pihenhetünk. Koczka Nándorné, mintegy helyeslésként csak szótlanul bólint. S végzi tovább a munkáját. 0 a férje munka­egységét szaporítja, ketten négyszázat szereztek eddig. Alkonyodik. A dűlőútra gumikerekű kocsi kanyaro­dik. a föld végén már javá­ban mérik a zsákba öntöge- tett zöldbabot. A brigádveze­tő sietve közeleg, s még oda sem ér az asszonyokhoz, már mondja: — Gyorsan méresse le mindenki a babot, s gyerünk paprikát szedni. — Hogy képzeli? öreg éj­szaka lesz ránk — zsörtölőd­nek az asszonyok. De csak indulnak a paprikaföldre, s mire sötétedni kezd. megtöl­tenek néhány zsákot jó hú­sos, fehér paprikával. Mikor elindulnak a falu felé alak­juk már belevész a homály­ba. Reggel ismét jönnek, hogy minél több termést le­szüreteljenek a fagyok elől. Nagy Katalin vezetője. Palántálástól a be­takarításig mindig sok mun­káskézre van szükség. Én nem panaszkodhatott!, na­gyon szorgalmasak a csapa­tom tagjai. Berze János fele­ségestül jár dolgozni. Balogh Ida, Sőregi Pálné, Kiss Já- nosné és még sok más asz- szony — lány igen jó munka­erő. Csakúgy mint Budai Ist­ván bácsi, aki idős kora elle­nére is rendszeresen dolgo­zik. Három éve alakult a A jászfényszarui Zöldmező Tsz kertészetében még sok paprika és zöldbab szedetlen. Félnek is a gazdák a dértől, fagytól, mert attól nem tud­ják megvédeni a termést, pe­dig még sok forint kell ahhoz, hogy a tervüket telje­sítsék. Zsámböki Vencel brigádve­zető is így kezdi: — Ha a fagy le nem szüre­tel. akkor teljesíteni tudjuk tervünket, pmi 1 500 000 fo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents