Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-16 / 242. szám

i962. október 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 / Antik nyelv ifjú tanára Az egész világon nagy feltűnést keltett az a közel­múltban megjelent hír, amely a Kelet-Szibériában feltárt új szovjet kőolajlelőhelyről szólt. Lapunkhoz is számos kérdés érkezett. Olvasóink kívánságának teszünk eleget, amikor részletes riportot közlünk. A riportot lapunk szá­mára Sz. Iljin, a Novoszty szovjet hírügynökség tudósító­ja írta. Szép hosszú, szőke haját sima kontyba fésülte. Azért persze még kislányos, hiszen majd minden második diák­lány hasonló frizurát hord. — Néha gyereknek néznek — mondja kissé keseregve. — Kik? — Az osztályommal a Bú­zakalász Tsz-be mentünk dolgozni. Ott kérdezték: kis­lányok, nincs veletek neve­lő? Van, mondtam, magam értve alatta. Akkor szólj neki, jöjjön, mert szeret­nénk a munkát megbeszélni. Nagyot nevettek a lányok, gondolhatja. — Gondolom. Bacskő Julia Debrecenben végzett, magyar—latin sza­kos középiskolai tanár. A kunszentmártoni gimnázium­ban kezdte a pályát alig egy hónappal ezelőtt. — Szülei itt laknak? — Sza tanárban. — Közelebb nem volt hely? — Miért ne lett volna? — Mégis idejött? — Választhattam volna a Szabolcs-Szatmár megyei két kezdő gimnázium egyikét. Csakhogy magam is kezdő vagyok, régi iskolában jobb indulni. A kunszentmártoni gimnázium pedig jóhírű is­kola, a legjobbak egyike azok között, ahová mehet­tem. — Tehát jól érzi itt ma­gát? — Lehet, hogy nem itt fejezem be, de nem bánom, hogy itt kezdtem. Mérsékel­tem igényeimet, terveim reá­lisak voltak, számoltam a körülményekkel, s így .kel­lemesen csalódtam. Jobbat kaptam, mint vártam. Azután a tanításról be­szélgetünk. Ezt mondja: — Hiába, az ember nem is gondolná, hogy mennyi­vel más a gyakorló tanítás, mint ez, az igazi. Nehezebb, mert most mindenért én fe­lélek. Akkor ha elrontottam valamit, a tizenhat órában nem ütött vissza. Helyre­hozta más. De így? Persze, jobb is így, én irányíthatom a gyerekeket, melegebb kap­csolat alakul ki közöttünk. — Miért ezt a szakot vá­lasztotta? — A latint? — Igen. — Talán mindenkinél erre vezethető vissza: jó latin­tanárom volt. Hagyományos módszerekkel tanított ugyan, de megszerettem a nyelvet. Ma'jd talán én is ezen mé­rem le egykor munkámat: jelentkezik-e latin szakra diákom. Ha igen, jól tanítok. Mosolyog. Halk derű ra­gyog fel néhány pillanatra arcán, majd újra komolyra válva folytatja: — Mezőgazdasági gyakor­latot vezetek. Ellentétes ez a szaktárgyammal. Mégsem bánom. Munka közben él­mény megfigyelni a gyere­kéket. Milyen egymáshoz a viszonyuk. Segítenek a má­siknak, vagy hagyják egye­dül kínlódni. — Kedvezőek a tapaszta­latok? — Nagyon jó osztályom van. — Még nem akarták be­ugratni? — Engem? — Minden fiatal tanárral kísérletet tesznek. Nem? — Velem még nem pró­bálkoztak. Persze, mit tehet­nek? Valami ismeretlen szö­veget hoznak. És? — No igen, és? — Ha nem tudom, meg­mondom: szótárral fordítha­tom csak le. Ez nem megy a tekintély rovására. — Jó tanár lesz? — Az szeretnék lenni. Ha nem sikerül, inkább búcsút mondok a páílyának — mond­ja nagyon komolyan. És most semmi kislányost nem látok rajta. Felnőtt em­ber. Olyan, akire nyugodtan bízhatja minden szülő a gyermekét, biztos lehet, jó kezekbe kerül. Szántó István KÖNYVESPOLC KARRIER — DOLEGA-MOST OWITZ REGÉNYE — A lengyel író műve talán leginkább szatirikus elbeszé­lésnek nevezhető. Mivel azonban groteszk és szerte­len helyzettel meglehetősen ritkán találkozik az olvasó, nem is teljesen indokolt be­sorolása a Vidám Könyvek közé. Persze kétséges, hogy akkor meg a magasabb mér­ce megengedte volna-e a könyv kiadását. Nóm a mély jellemábrázolást és a szerte­ágazó társadalomrajzot hiá­nyolom, de a szerző intellek­tuális hangvétele szigorúbb szavakra késztet. A könyv főhőse egy felsült varsói parkett-táncos, akit a véletlenek a miniszterelnöki méltóságig sodornak. Környe­zete ugyanaz a felszínes, kü­lönlegességek és élvezetek után loholó polgári világ, amely a karrier-regényeket is létrehozta A látszatoknak ez az ügyeskedő önzést elisme­rő társadalma legfeljebb hi­vatalosságával különbözik az eddig ábrázoltaktól. Francia- országban az író nyilván elé­gedetten hagyta volna abba írását, ha hősének sikerül egy gyárat megkaparintania. A sokat markoló nagysza- básúság Dolega-Mostowitz- nál elnagyoltsághoz vezet. Bár a lélektani ábrázolásra törekvés a főhős cselekede­teit matematikai pontosság­gal megindokolja, a karriert keresztező véletlenek állandó leküzdése mesterkéltséget áraszt. Ráadásul a felvergő­dő dzsigoló a kelleténél jó­val ostobább is, csakhogy a tételízű társadalomkritika bi­zonyítást nyerjen: egy fejte­tőre állított világban történ­hetnek csak ilyen karrierek, olyan helyen, ahol már csak az őrültek látnak tisztán. Az írói ábrázoláson egyfaj­ta tapasztalatlanság érződik, amely néhol még kidolgozat­lansággal is keveredik. Külö­nösen a befejezés látszik el­kapkodottnak. Itt a feszült­séget már csak az írói ötle­tek tartják fenn, s a szerző attól félve, hogy újabb ka­landok már nem kötnék le az olvasót, egykettőre lezárja hőse karrierjét. Nem hasz­nált az írásnak az sem, hogy Dolega-Mostowiitz többször cserbenhagyva tárgyilagos stílusát, hol hangulatfestő, hol tragikus elemeket hasz­nál. Ezek a szükségtelen stí­lustörések pusztán írói erő- mutatványszámba mennek. Mészáros István gondos fordításának egyetlen hibája, hogy az elavult fogalmakat időszerűsíti. A köteteket Heinzelmann Emma illuszt­rálta. (Magvető) T. L. Rádió- és tele> í ziószer> iz létesül Tiszafüreden Most készül a tiszafüredi vegyesipari ktsz háromne­gyedévi munkájának mérle­ge. Már megállapították, hogy teljesítették célkitűzésüknek fontos részét: a lakosság ja­vító és szolgáltató igényének kielégítését. Tervüknek 46 százalékát teszi a szolgálta­tás; ennek a tervnek három­negyedéves részét 127 száza­lékra teljesítették. Említésre méltó a női fodrászat fejlő­dése. A részleget most tele­pítik űj helyiségbe. Már be­szereltek a hideg-melegvíz szolgáltatáshoz szükséges boylert. Kilenc szárító búra működik majd. A megürese­dett helyiségben rádió- tele­vízió- és műszerészszaküzle- tet rendeznek be, ugyanott majd háztartási kisgépeket is javítanak. Igen érdekli a ktsz dolgo­zóit s a lakosságot a 100 000 forintos megyei KISZÖV be­ruházással épülő üzemház. Itt Danuvia karbantartást és gépjárműjavítást szándékoz­nak végezni. A pénz megvan, márcsak az építési engedély megérkezését várják a járá­si tanács műszaki osztályától. A nagyivániak igen elége­dettek a ktsz, szolgáltatásá­val: a faluban három héttel ezelőtt még 120 forintba ke­rült egy dauer, — amit most 36 forintért kapnak. Nagy János Tiszafüred — A BÁNHALMAI Álla­mi Gazdaság KlSZ-szerveze- te „A világ térképe előtt” címmel előadássorozatot in­dít november 1-től. Az elő­adásokon politikai, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt tanulmányozzák a föld országait. A nagy start előtt — SZOVJET FILM — bajdzsán és a tatár ASZSZK legjobb szakembereiket küld­ték el a Léna partjára. Es- ténkint, amikor kiköt a hajó a Lénán, Markovónál, mint valami karácsonyfa, úgy csil­log az érkezők szeme előtt a messzi tajgában a sok-sok olajkút színes lámpákkal ki­világított vastomya. A kutatók pedig tovább folytatják munkájukat: felfe­dik Szibéria földjének sok­millió éves titkát, műszereik­kel „kitapogatják“ hol lehet a határa ott a mélyben a csodálatos kambriai olajten- gemek, amely talán a vég­telen szibériai tajga egész felszíne alatt elterül. F,gy ember, aki űrhajós lesz. Hogyan alakul családi élei«, em béri kap csolatai ? 0 IMI CSODA ipar számára, s nyoma sincs benne a kénnek, amely ala­posan csökkenti az olaj ér­tékét és felhasználásának le­hetőségét. A markovói kuta­tók olyan olajban mosdottak meg, amilyennel még nem ta­lálkozott a világ.­Az olaj nemcsak nagy örö­met, hanem nagy aggodalmat is keltett Markovóban. A vá­ratlanul, elemi erővel feltö­rő olajsugár bármelyik pilla­natban lángot foghatott vol­na, s ekko. perceken belül sok kilométeres körzetben hamuvá válik minden. S a kutatók — életüket kockáz­tatva — hatalmas munkával igyekeztek megzabolázni a zúgó, dübörgő olajáradatot. Legyőzték az ötven atmoszfé- rás nyomást: jókora vasle­mezzel zárták el az olaj út­ját, a vaslemez szélét pedig cementtel szigetelték körül. Az addig már kifolyt olaj azonban — utat találva az esővájta mélyedésekben — közben a Léna felé tört. Ha odaér, megmérgezi a hala­kat, északi irányban pedig többszáz kilométeren át megfosztja a városokat és a< falvakat az ivóvíztől, amelyet a Lénából nyernek. Kutatók, kolhozisták és a százötven kilométer távolság­ban lévő legközelebbi folyami kikötő munkásai éjjel-nappal — harminc fokos hidegben — egyfolytában építették a gátakat az olajtó körül. Fe­dor Krivogusz kommunista munkabrigádjának tagjai egyetlen éjjel tizenkét rendes munkanap normáját teljesí­tették, akik a kőkeményre fa­gyott földet szállították döm­pereikkel. s..Már túl vannak a h%i napokon. Minden a hétköz­napi kerék-vágásban halad. Az „olajköztársaságok”, azer­Markolja a földet az ekszkavátor — új lakótelep épül a tajgában. az olajkutak leendő munkásainak (M. Saganszkij felvétele) — A tudomány még nem tudta megbízhatóan kimu­tatni, hogyan keletkezett a földön az olaj és szükség volt-e a keletkezéséhez fel­tétlenül nagymennyiségű szerves anyagra — válaszol­ták a már-már meghátrálni készülőknek a kitartóbbak. — Hiszen tudjuk, vannak felte­vések, hogy más módon szü­letett az olaj. És ha sikerül felszínre hoznunk nagymeny- nyiségű kambriai olajat, ak­kor nemcsak új' anyagi for­ráshoz jut az emberiség, ha­nem közelebb kerül a termé­szet egy, ma még meglévő titkának felfedezéséhez. S a kitartó optimizmus nem volt hiábavaló. Végül mégis csak előtört a föld mélyéből a hatszázmillió éves kambriai olaj. Igaz, akkor jött, amikor nem is várták. Markovo mellett éppen ak­kor tört a magasba a kamb­riai olaj zöldes színű sugara, amikor vörös zászló lengett a fúrótornyok csúcsán, ün­nepnap volt Markovóban, s az egész országban: a Leg­felső Tanács küldötteit vá­lasztották. A markovói olaj­kutatóknak így kettős ünnep lett a választás napja. A szavazóumáktól jöttek, ami­kor először megpillantották a kitörő olajat. Azonnal letér­depeltek, s régi szokás sze­rint megmosakodtak a köz­ben kisebb tóvá sokasodott olajban. Néhányan — erős férfiak, tagbaszakadt szibé­riaiak — elérzékenyülten sír­tak az örömtől, mint valami kislány, amikor ránéztek a töretlen erővel magasba szö­kő citromzöld színben tün­döklő olajsugárra, az arany­esőre, amely áz olajsugár csúcsáról visszahullt a föld­re, s pettyes-tarkára festette az utakon és a házak tetején a szűz-fehér havat, s a fúró­Délelőtt tíz óra volt —ke­let-szibériai időszámítás sze­rint — 1962. március 18-a. A Kreml toronyórája hajnali négyet mutatott, az Uraitól nyugatra lakók még nyugodt álmukat aludtáík, amikor a szibériai tajga szélesen höm­pölygő folyója, a Léna part­ján egy kis öreg parasztház udvarán örömében táncra perdült Valentyin Salagin, az ott dolgozó olajkutató cso­port vezetője. Igen, ez a megtermett, vastag szőrme­csizmát, prémkucsmát viselő, meleg bundába öltözött mac- kómozgású ember táncolt az örömtől, mint a szülőszoba előtt izguló ifjú apa, amikor megtudja: fia született. Valami ehhez hasonló oka volt a táncra Valentyin Sala- ginnak is. Igaz, a szibériai tajga Markovo nevű falujá­ban nem ember született ezen a délelőttön, hanem so­ha nem látott, csodálatos, szinte mesébe illő tünemény: megszületett, napvilágra ke­rült Kelet-Szibéria gazdag olaja. S ez a születés nem volt egyszerű és könnyű. Több mint két évtizedig keresték az olajat ezen a környéken. Már-már úgy lát­szott, a természet kegyetlen tréfát űz a kutatókkal. A zord szibériai föld néha mér­hetetlen kincseket őrzött, találtak itt aranyat és vasat, szenet ás igéző szépségű drá­gakövet, mindent, ami csak előfordul Mendélejev táblá­zatában. Szibéria bármelyik ipart, a technika bármelyik ágát elláthatja ásványi anya­gokkal. Még gyémántot is leltek. Csak egyet kerestek .hiába: az olajat Pedig valamennyi nyers­anyag közül az olajat lehet a legkevésbé helyettesíteni, ezt az értékes anyagokban leggazdagabb ásványt. Olaj nélkül szó sem lehet egy minden vonatkozásban mo­dem ipar megteremtéséről. S most amikor az SZKP prog­ramja azt a célt tűzte ki, hogy új, hatalmas ipari bá­zist kell létrehozni az ország keleti vidékén, Kelet-Szibé- riának nagymennyiségű olaj­ra van szüksége. Igaz, az ország legkeletibb csúcsán, a Szahalin-szigeten sikerült olajat találni. A gi­gantikus Szibériának azon­ban nem elegendő az a mennyiség, amely az ottani kutakból feltör. -Ezért meg kellett kezdeni a Baskiriából keletre vezető példátlan hosszúságú olajvezeték építé­sét: A szovjet kutatók azon­ban immár harmadik évtize­de változatlan energiával folytatják a szibériai olaj ku­tatását. A végtelen tajga ne­héz viszonyai között dolgoz­tak, olyan helyeken, ahol nem csak hogy utak, de még keskeny csapások sem vol­tak az áthatolhatatlan erdő- dzsungelekben, ahol télen a kíméletlen fagy megrepeszti a fémet, megdermeszti a gé­pekben az olajat. Vaszilij Szenjukov fiatal geológus még a háború előtt felvitt Moszkvába egy szo­katlanul aranylóan csillogó olajmintát, amelyet Kelet- Szibéria Aldan-hegységének északi gerincén találtak egy nem is nagyon mély fúrat- ban. Ez még nem olaj volt, de mindenesetre az olaj je­lenlétének a jele. A geoló­giai munkálatok, amelyeket a második világháború félbe­szakított, a háború befejezése után azonnal újrakezdődtek, s mind nagyobb és nagyobb erőt vetettek be Szibéria ola­jának felkutatására. 1954-ben Osza falunál más­félezer méter mélységből na­ponta kétszáz liter olajat nyertek. Ugyanannyi jött'más szibériai túrátokból is. Ez lenne Szibéria olaja? — Honnan került elő ez az olaj? — kérdezte egyik-másik fontoskodó szakavatott abban az időben. — Szibéria földjé­nek az a része a kambriai üledékes rétegből áll. öt­hatszáz millió éves. Akkor igen szerény növényzete volt még a földnek, szinte alig volt állatvilága. Miből kép­ződött volna akkor nagy- mennyiségű olaj? Nem lehet véletlen, hogy a földkereksé­gen nyert olajmennyiségnek csak egy századrésze kamb­riai. torony félé rohanó emberek ruháit Kimondta azt, hogy az olaj fekete arany? Az a csodálatos anyag, amely egyre csak bu­zogott a föld méhéből, egy­általán nem volt fekete, ha­nem igazi sárga, borostyán- arany színű. Az arany jelző nagyon is helyénvaló, hiszen, a kambriai olaj tulajdonsá­gai aranyat érnek. Ebben az egyedülálló finomságú olaj- fajtában 25 százalék a tiszta benzin, 35 százalék a petró­leum, s több mint 20 száza­lék a nehéz gázolaj. Olyan kész szénhidrogénok vannak benne, amelyeket- a közönsé­ges olajból bonyolult vegyi úton állítanak élő a vegy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents