Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-14 / 241. szám
/ 1985. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IS Pártértekezlet két városban A mezőtúri városi pártértekezleten részletesen tájékoztatták a küldötteket a város gazdasági- és politikai életéről, a fejlődésről és a problémákról; A pártbizottság beszámolója során Bene Lajos elvtárs, a pártbizottság titkára többek között elmondta, hogy három év alatt 4,8 millió forint értékű beruházás mellett a termelés 27,4 millió forinttal emelkedett a város ipari jellegű egységeiben. A mezőgazdasági üzemek előrehaladását szintén Sok tény bizonyítja. Ezek közül csak egy, hogy három éve újabb 4,5 ezer hold földet öntöztek. A beszámolót és a határozati javaslatot az alapszervezetek küldöttei sok hasznos javaslattal egészítették ki. Rédei István, a Sallai Tsz elnöke hangsúlyozta, hogy az állam nyújtotta segítséggel nem mindig gazdálkodnak jól a szövetkezetek; A termelési feladatok mellett a város közoktatási helyzetéről is sok szó esett a pártértekezleten. A pártbizottság beszámolója megállapította: évenként átlag kétmillió forintot fordítanak az általános iskolák fejlesztésére; Javult a tanyai iskolák ellátottsága; A külterületi nevelők lelkesedését, ügyszeretetét bizonyítja, hogy az innen középiskolába kerülő tanulók többsége megállja a helyét a városi gyerekek között: A városi nevelők többsége is őszintén küzd és dolgozik az ifjúság szocialista neveléséért Külön szólt a beszámoló a termelőszövetkezetek kulturális helyzetéről. Többek között hangsúlyozta: 1959-ig a szövetkezeti alap- szervezetek titkárai gyakran cserélődtek. Így nem is dolgozhattak eredményesen. Azóta javult a helyzet és jelenleg a párttitkárok általános műveltsége, szakmai képzettsége jóval meghaladja az akkori szintet Két kivételiéi mindannyian elvégezték az általános iskola nyolc osztályát, s technikumban tanulnak tovább. Nem mondhatjuk el ezt az alapszervezetek tagjairól, de reméljük, ha tanulnak az elvtáTsak, jobban serkentik, ösztönzik majd tanulásra a szövetkezeti tagokat is. Sándor Gábor, a VTLLGEP küldötte, a városi pártbizottság ipari társadalmi osztályának vezetője üzeme dolgozóinak szakmai és kulturális félkészültségét elemezte: — Jelenleg tizenkettőn tanulnak üzemünkből középiskolában — mondta. — Ha csak így nézem, ez egy kislét- számú üzemtől jó. De ennél magasabb képzettségű ember viszont nincs is vállalatunknál, s ez már nem jó. Ugyanez a helyzet a város más ipari egységeiben is, az áramszolgáltató vállalat és a gépállomás kivételével. Ezer ipari dolgozóra se jut városunkban egy mérnök. Ezen az arányon sürgősen javítanunk kell, s ez csak úgy lehetséges, ha továbbtanulunk. Salánky Istvánná, a városi tanács művelődésügyi osztályának dolgozója a város 'ein ott lakosságáról elmondta. hogy körülbelül 70 százalékának hiányzik az általános iskolai végzettsége. Molnár Ernő, a tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének felszólalásából az a törekvés csendült ki, hogy még eredményesebbé teszik a külterületi iskolák felsőtagozatos tanulóinak oktatását. Kollégium létesítését javasolta, ahol a tanyai gyerekek bennlakhatnak és megfelelő időt fordíthatnak • tanulásra. Szilágyi Dániel, a pedagógus pártszervezet titkára főleg a szövetkezeti tagok tanulásáról szólt. — Általnos iskoláink levelező tagozatán tavaly 93 hallgató volt, közöttük mindössze 6 termelőszövetkezeti tag, középiskolában pedig heten tanultaik. Jelenleg a gimnázium 114 levelező hallgatója között egyetlen tsz-tag sincs. — Az arány javításához a termelőszövetkezeti pártszervezetektől hatékonyabb segítséget kért Szilágyi elvtárs, a határozati javaslat kiegészítéseként pedig javasolta: mérjék fel alaposan a helyzetet, hogy pontosan tudják, hol mit tehetnek. A város helyzetének értékelésében megfelelő helyet kapott a közoktatás, s főleg a felnőtt oktatás, amely egyik alappillére az új embertípus nevelésének. a e. Jóleső érzés volt hallani, hogy a karcagi kommunisták küldöttei milyen felelősségérzettel tanácskoztak a máról s a jövőről. A pártbizottság beszámolója jó alapot adott ehhez, mivel adatok tükrében mutatta meg, hol tartanak jelenleg a termelőszövetkezetek megszilárdításában, az iparosításban, a város fejlesztésében. Alapos vizsgálódás, előkészítő munka előzte meg a huszonnégy kisebb tsz egyesítését, amelyre 1958 őszén, illetve 1959 tavaszán került sor; Az akkor létrehozott öt tsz nemcsak területileg nőtt meg — nyolc-tizenkétezer holdas gazdaságokká — hanem változás történt a munkaszervezet kialakításában, a gépesítésben, a nagyüzemi termelés kialakításában. A csibekei tető üzem már évek óta működik, s most épül az árubaromfi nevelő kombinát, amely az első ütemben évi 60 000 a következő években pedig 300 ezer csibe felnevelését teszi lehetővé. Megkezdődött a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelő, gépesített közös sertéshizlalda építése is. Amikor ez elkészül, a karcagi tsz-ek évi 20 ezer hízót adnak a népgazdaságnak. Nemcsak az állattenyésztés távlatait körvonalazta a beszámoló, hanem a növénytermesztésben megvalósításra váró feladatokat is. A növénytermesztés szerkezetének javítását, a tsz-ek között kialakulóban lévő szakosítás megvalósítását, ami azt célozza, hogy minden növényféleséget ott termeljenek, ahol a talajviszonyok, s egyéb adottságok ehhez a legkedvezőbbek. A gépesítés, a vegyszerek használata, az öntözés fejlesztése, a talajjavítás mind hozzátartozik a biztonságos termeléshez. Csakúgy, mint az, amit Kundra József, a November 7 Tsz elnöke fejtegetett. A kukorica öntözéséről beszélt. Arról, hogy e fontos takarmánynövény öntözésének fejlesztése megköveteli a megfelelő fajták kikísérletezését. A jelenlegi fajták érése ugyanis öntözéses termesztésnél kitolódik, s ez az őszi kalászosok, főként a búza vetését hátráltatja. A jövőért érzett felelősség, a segítőkészség csendült ki a küldöttek szavaiból, amikor véleményükkel, javaslatukkal kiegészítették a pártbizottság beszámolóját. Kapusi Lajos, a karcagi szakaszmérnökség vezetője azt javasolta: bízzák meg a belvízgazdálkodási társulatot, hogy az öntözéssel is foglalkozzon. A kisújszállási példát említette, ahol a vízgazdálkodási társulat öntözőcsatomát épített. Mátyus Imre, a Dimitrov Tsz párttitkára azt tanácsolta, hogy a jövőben is szervezzenek tapasztalatcserét jól gazdálkodó tsz-ekbe, állami gazdaságokba, tanuljanak egymástól. Karcagon is csak úgy. mint sok vidéki városban gondot okoz a mezőgazdaságban a ] gépesítés által felszabaduló i munkaerő, valamint a fiatalok és nők elhelyezése; A két téglagyár, a két malom és a néhány kisipari termelőszövetkezet a város lakosságának csupán 6,4 százalékát foglalkoztatja. A téglagyár, s a rizshántoló üzem is csak idényjellegű; Sokan kényszerülnek arra, hogy más városokban vállaljanak munkát, vagy véglegesen elköltözzenek Karcagról; A pártbizottság beszámolója feltárta ezt a helyzetet, s a felszólalók közül is többen — Kovács Pál a népfront városi bizottságának titkára, Barta Sámuelnél, Seben András. az üveggyár igazgatója — foglalkoztak az iparfejlesztéssel; Hangsúlyozták: van lehetőség Karcagon új üzemek; például rizs héjfeldolgozó üzem létesítésére, az üveggyár bővítésére, a híradástechnikai ipar továbbfejlesztésére. Az ipar telepítésére alkalmas közművesített. iparvágánnyal, bekötő- uta&kal ellátott telephelyekkel és pi. a híradástechnikai ipar fejlesztéséhez megfelelő létszámú szakemberrel is rendelkeznek. A pártértekezlet megbízta a pártbizottságot. hogy a felsőbb szerveknél járjon él az iparfejlesztés ügyében. Sokmindenről szó esett még a városi pártértekezleten, amely — minden túlzás nélkül mondhatjuk — nemcsak a jelent tükrözte, hanem a perspektíváit is megmutatta. N. K. Ki, vagy mi az értékesebb? A MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság — ismerve a szarvasmarha gümőkór által okozott veszélyeket és károkat — terven felüli vizsgálatot végzett a megyében a szakemberek széles bevonásával; A vizsgálat célja, hogy megismerjük közelebbről megyénk szarvasmarha gümőkór helyzetét és azt, hogy milyenek az adottságok és lehetőségek a szarvasmarha gümőkór felszámolására. A vizsgálat kiterjedt a tsz-ek és állami gazdaságok, háztáji istállók, valamint a tejházak. tejbegyűjtők: tejfeldolgozó vállalatok és tejboltok vizsgálatára; Természetesen csak egyes üzemeket, illetve egységeket tudott megvizsgálni a megye egész területéről, Á szarvasmarha gümőkó- ros megbetegedés súlyos károkat okoz népgazdaságunknak; E gazdasági károk abból származnak, hogy a betegség előrehaladásával csökken az állat testsúlya, tehát húshozama kisebb, ugyanakkor tejhozama is csökken. Az állat- tenyésztés szempontjából nem elhanyagolható, hogy a gümőkóros szarvasmarha rövidebb ideig él és így kevesebb utódot hoz a világra. A népgazdasági káron túlmenően a gümőkóros tehén súlyos fertőzési veszélyt jelent a lakosságra, különösen a gyermekekre. A tej — mint igen fontos élelmezési cikk, tartalmaz gümőbaktériumo- kat. így ha nem megfelelően kezeljük, nem forraljuk otthon gondosan legalább 5—7 percig, akkor a benne lévő baktérium gümőkóros megbetegedést okozhat annál, aki így fogyasztja, SZARVASMARHA gümőkóros helyzetünk és ezen belül a tehenek tuberkulózis helyzete nem mondható kedvezőnek megyénkben. A vizsgálat talált olyan gazdaságokat, ahol a fertőzöttség a tehenek között egy—hét százalék között mozgott. Sajnos azonban szép számmal vannak olyan helyek, ahol a fertőzöttség harminc—negyven. sőt hatvan százalék felett van. Megállapítható volt hogy az állami gazdaságok és tsz-ek nagyrészében komoly erőfeszítések történnek arra, hogy fertőzött állományukat a mesterségesen nevelt utódokkal folyamatosan tbc- mentes állománnyá tudják alakítani. Az elkövetkezendő Idő egyik leglényegesebb MSZMPflfü . . == sRonfffessmsanak A Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajtüzemében szocialista brigád alakult. Anyagmegtakarításuk olyan jelentős volt, hogy az ország hasonló üzemei között — a szocialista verseny legutóbbi értékelésekor — a második helyet érték el. Ez természetesen az egész vállalat gazdasági eredményére is kihatott, önköltségi szintben országos viszonylatban a harmadik helyen áll a Tejipari Váll Mat. A Szolnoki Vas- és Faipari KTSz szövetkezeti bizottságának titkára, — Weisz László — arról tájékoztatott, hogy a harmadik negyedévben csupán 87 százalékra teljesítették tervüket. Hogy lemaradásukat pótolhassák a szocialista brigádokhoz fordultak segítségért. — Köztük van olyan is, amelynek létszáma huszonnégy. Az ilyen nagy brigádokat kisebbekre osztották fel. így a dolgozói- munkája áttekinthetőbb és eredményeik jobban értékelhetőek. * A szolnoki Épületszerelő Vállalatnál több mint húsz brigád harcol a szocialista címért. Legjobb eredményt a Kunságban dolgozók értek el. A kongresszus tiszteletére tett felajánlásuk teljesítése nagyban elősegítette, hogy eddigi lemaradásukból 800 000 forint értékűt már pótoltak. Ez egyben a harmadik negyedévi terv nyolc százalékos túlteljesítését is jelenti. ♦ A Tisza Bútorgyárban nyolcra emelkedett a szocialista címért harcoló brigádok száma. Az egymás közötti versengésben változatlanul a Május 1 brigád vezet. A nyolc brigád a közelmúltban közös megbeszélésen vett részt, ahol a most piacra került ,,Kati” konyhagamitúra minőségének javításáról tan ácskoztak. kérdése, hogy az alacsony fertőzöttségű állományokat teljesen negatívvá tegyék és biztosítsák a negatív egészséges utód nevelését. Nép- gazdasági helyzetünk feltétlenül megkívánja, hogy a szarvasmarha gümőkór által okozott károkat mihamarabb lecsökkentsük. Az átmeneti szakban természetesen a még jó minőségű, de gümőkóros szarvasmarhákat meg kell tartanunk, egy-egy gazdaságban kell őket letelepíteni. Több gazdaságban tapasztaltuk már, hogy ilyen pozitív állományokat létrehoztak, ugyanakkor azonban meg lehet állapítani azt is. hogy az ott dolgozók egészségügyi védelmével nem sok történik. Még a kötelező vizsgálatok sem történték meg mindenhol és számos dolgozónak nem volt egészségügyi könyvecskéje; Kevés súlyt fektetnek arra. hogy fertőző állományokban a dolgozó munkaidejét — melyet az állatok istállójában töltenek — a lehető legkisebbre csökkentsék. Védőruházatról (orr, szájkendő, köpeny, sapka) gondoskodás nincs.- Miután bebizonyított tény, hogy a gümőkóros marha akár tejével vagy egyéb váladékaival levegő útján köhögésével megfertőzheti és megbetegít- heti az egészséges embert, feltétlenül szükséges a gazdaságokban óvőrendszabá- lyokat kidolgozni és azokat betartani; A szarvasmarha gümSkór- jának fejszámolásához — mint már említettük — feltétlenül szükséges az egészséges, gümőkórmentes utódok mind nagyobb számban való felnevelése Igen sok gazdaságban tértek át a mesterséges bosrjúnevelésre, azonban elkövetik azt a hibát, hogy a gümőkóros tehenekkel tartják együtt az újszülött borjakat nyolc-tíz napon kérészül. MajdInnen viszik át a borjúnevelőbe. Sajnos,’ sok helyen még az a hiba is felfedezhető 'tolt hogy a gümőkóros tehenek fonalat- lan tejével itatták a borjakat. Természetes, hogy az ilyen körülmények között felnevelt borjak nagy százaléka gümőkóros lesz. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy ezt a hibát gazdaságaink — ahol ma még így van — a legrövidebb időn belül felszámolják. TALÁLTUNK olyan gazdaságokat, ahol a tehenek egy-három százaléka volt csak gümőkóros, de ugyanakkor nem különítették el a néhány állatot. Más gazdaságokban a teljesen negatív állomány mellett egy istállóban hízott marhákat tartottak, melyek gümőkór- tól való mentessége nem bizonyított, illetve az állatok egyrésze fertőzött: volt. Ma, amikor kormányrendelet biztosítja, hogy záros határidőn belül felszámoljuk a s>, rvas- marha-gümőkórt, az előbb elmondott hibák igen súlyos gazdasági kárt jelentenek. Ezért is szükséges, hogy a mezőgazdasági szakemberek szemlélete a szarvasmarha- gümőkórral szemben megváltozzék, s nagyobb gondot fordítsanak arra, hogy egy- egy beteg állat ne okozhasson kárt a tbc-mentes állományban. A borjak egészséges felneveléséhez feltétlenül hozzátartozik, hegy a tejkonyhák tiszták, légymentesek legyenek, és hogy a tejet forralni lehessen a borjak részére. Igyekeztünk vizsgálatunkban a tej útját követni a fejéstől. A lefejt tej a gazdaságban lévő tejházba kerül, s ezeknek legnagyobb része istállóval egybeépített. A tejházak felszerelése általában megfelelő, azonban itt is sokat lehet még tenni a tisztább, higiénikusabb tejkezelés érdekében. Feltétlenül szükséges, hogy az újonnan épülő istállók és tejházak külön elhelyezést nyerjenek és így kisebb lesz a j tejházak légyszennyeződése [ i A tejházakbóí a tej a tej-1 begyűjtőkbe kerül, mélyek felszerelése általában megfelelő. Innen továbbítják a tejet a tejfeldolgozó üzemekbe. Sajnos, jelenlegi viszonyaink között a gyakorlatilag negatív állományból származó tejet kénytelenek összeönteni a gumőkór-bak- tériumot tartalmazó tejjel. Feltétlenül szükséges ezért, hogy fokozatosan és folyamatosan biztosítani tudjuk a gümőkónmentes tej feldolgozását, hogy első lépésben óvodák, bölcsődék, kórházai: gyermekosztályai, valamint a gyermekek részére kiadott tej gümőkórmentes legyen. Ez irányba a közeljövőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága támogatásával lépések történnek. A tejipari vállalatoktól a tej az üzletekbe, tejboltokba kerüL Itt is sok helyen tapasztalható hiányosság. Előfordul, hogy a. fogyasztóknak kimért iejbői az üveg vagy a kis tejkarmán végig- csorog a tej és visszacsöpögve szennyezi az egész kanna tejét Ennek megjavítása, illetve ezen hiba käküszQtö- lése érdekében fe&tétlemi] szükséges, hogy a támogassa az szervek azon törekvését, hogy a toj a kimérés alatt ne szennyeződjön. A tejpiacokon szükséges, hogy a vásárlók kérjék a tejárusí- tóktól az igazolványt Csak igazolvánnyal rendelkező árulhat tejet közvetlenül a piacon. Az igazolvány azt jelenti, hogy ahonnan a tej származik, a tehenek gümő- kórmen/tesek, de jelenti azt is, hogy sem a tulajdonos, sem családtagjai nem szenvednek gümőkórban, vagy ■éh fertőző betegségben. A vásárló érdeke tálát az, hogy csak attól vásároljon tejet a piacon, aki megfelelő igazolvánnyal rendelkezik. NAGYOBB GONDOT kell fordítani sz élólzniszerüzle- tefc, tejboltok, tejfeldolgozó üzemeknél arra, hogy az ott dolgozók érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezzenek. A vásárló közönség és a dolgozók érdekében is feltétlenül szükséges ama rendelkezés pontos betartása, hogy élelmiszerrel foglalkozó dolgozónak érvényes egészségügyi könyvvel keil rendelkeznie A részletes vizsgálat megállapította azt, hogy vannak helyek, ahol az állatok elhelyezésében nehézségek mutatkoznak, nem áll elegendő istálló rendelkezésre, sőt bizonyos eszközök is hiányoznak. Ugyanakkor megállapítható volt, hogy e hiányokon kívül a szarvasmarhákkal és a tejjel közvetlenül foglalkozók járatlansága, sokszor tudatlansága és ezen túlmenően az állami gazdaságok és tsz-ek vezetőinek közönye, nemtörődömsége okoz igen nagy károkat. Ha sikerül — és szocialista fejlődésünk megköveteli, hogy sikerüljön — ezt a közönyt és tudatlanságot felszámolni, ha a lakosság maga is segítséget ad azzal, hogy kulturáltabb kiszolgálást kíván, akkor nagyobb beruházások nélkül is lényeges javulás állhat be a szarvasmarha gümőkór felszámolása és a tej minősége terén. Ezt a fejlődést sietteti és nagymértékben viszi előre kormányunk rendelete és gazdasági támogatása. A gümőkóros szarvasmarhák selejtezése, levágása állami kártalanítás mellett történik. MEGYÉNK TERÜLETÉN is meg kell oldanunk azt a súlyos problémát, amelyet a szarvasmarhagümőkór jelent. Hogy a kormány, a lakosság támogatása eredményes legyen, szükséges, hogy a szakemberek ankéton megvitassák megyénkben a problémákat és tervet dolgozzanak ki a szarvasmarha gümőkór felszámolására. Dr. Ferenczi György a megyei TOC Oondoaö Intézet vezetője. a vizsgalat megyei vezetőé* Mezőtúr Karcag
