Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

1362. október 11.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Télre készülnek az Autóközlekedési Vállalatnál

Az utcán az emberek kis kabátban járnak, a nap úgy melegít, mintha ez évben nem lenne tél. Nem hiszünk azonban a szeszélyes időjárásnak, tudjuk, hogy bármelyik nap lehűlhet a levegő és szinte átmenet nélkül megjöhetnek a hideg szelek. A hideget a szabadban dolgozók érzik legjobban, fogadására a gondosabbak már a vénasszonyok nyarán készülnek.

Amikor a szolnoki 7. sz. Autóközlekedési Vállalatnál jártunk, kiderült, hogy már szeptember utolsó napjaiban „értekeztek” arról, hogyan is fogadják a kellemetlen vendéget. A vállalat vezetősége, pártszervezete és szakszervezete olyan haditervet készített, amivel sikerrel vehetik fel a harcot a hideg ellen;

A tervezet végrehajtásának módjáról Kerekes Ferenc igazgató tájékoztatott bennünket. A sok, látszólag apró probléma megoldása nem kis feladat. Most folyik például az összes gépkocsi ablaktörlőjének, ablakmelegítőjének, fűtőberendezésének ellenőrzése, beállítása- Látszólag ezek az alkatrészek jelentéktelennek tűnnek, azonban ha hibásak, megbénulhat a forgalom. Nagy gondot okozott ezideig a műhelyek melegvízzel való ellátása. Ez évben a szolnoki telepen kívül Jászberényben is melegvizet kap az üzemegység, hőforrásból nyerik és tartálykocsival szállítják a műhelyekbe. A melegvíz fel- használásával gyorsabb, üzembiztosabb a lehűlt motorok indítása.

A motorok üzembiztonsága érdekében télen különleges olajat használnak. A szükséges mennyiség már a vállalat raktáraiban van. Ugyancsak megfelelő készlet áll rendelkezésre hóláncból, hólapátból, hűtőtakaróból.

Még felsorolni is sok lenne mennyi tennivaló van a tél elleni harcban. Hűséges kiszolgálónk; a gépkocsi sem szereti a hideget; Akkumulátor, fagyvédő szivattyúk, fék- berendezés — mind-mind

„Földbelátó“

egy pont a sok vizsgálat, ellenőrzés közben.

Természetesen dolgozóiról sem feledkezik meg a vállalat. A szükségleten felül tartalékoltak 56 hosszú bundát, 42 bekecset, 66 szőrmesapkát, ugyanannyi vattanadrágot, kabátot és több mint száz

posztóruhát és köpenyt. Október és november hónapban minden gépjárművezető oktatáson vesz részt, ahol a téli vezetés nehézségeit, a síkos, havas úton történő közlekedést beszélik meg.

Befejezésül Kerekes igazr gató elvtárs elmondotta, hogy ez évben feltétlen csökkenteni akarják a téli baleseteket.

így tehát a teljes harci taktika kidolgozása a tél támadása ellen az Autóközlekedési Vállalatnál megtörtént;

Megérett a szőlő a tiszakürti Hunyadi Tsz-ben. A Kunszentmártoni Gimnázium diákjai is segítenek a szürete- löknek. Nagy Annamária kosarából Török László puttonyába tölti az érett fürtöket

A rendező

és a forgatókönyv

elektromos műszer

Masszi Dénes, a pécsi Szén- bányászati Tröszt kutatási osztályának fiatal geofizikus mérnöke érdekes, hasznos műszert, geoelektromos ellenállásmérő berendezést szerkesztett a széntelepek helyének, méreteinek pontos meghatározására. A „földbelátó” műszer, mely pontosan kimutatja a legcsekélyebb talajszerkezeti változásokat, — több hónapi kísérlet után kitűnőre vizsgázott és a jövőben rendszeresen használják. Nagy segítséget jelent a műszer a közvetlen termelésnél.

Törőcsik Albert, a tsz ag- ronómusa örömmel újságolta, milyen jól halad náluk a kapásnövények betakarítása, az ősziek vetése. A kertészeti brigád hatvan tagja és negyvennégy növénytermesztő törte a kukoricát. Szerda estig be is fejezték ezt a munkát. Huszonnégyen a szállítással, tizenhat idős ember pedig a kukorica válogatásával foglalatoskodott. A 250 hold háztájiról már a szárat is betakarították. A közös kukoricaföldön is folyamatosan halad a szárvágás, s még e héten a silózáshoz is hozzáfognak.

A szorgalmas gazdák már letudták a 65 hold napraforgó betakarítását, s a 30 hold maglucerna termését Is levágták, elcsépelték. Mindig a legsürgősebb munkákhoz vonják össze az erőt. Most a cukorrépa szedéséhez. Egv nyolctagú brisád napok óta öntözte a répát, hogy könyMihail Romm, a világhírű szovjet filmrendező nyilatkozott a Gazeta Literara munkatársának, Idézünk a nyilatkozatból: „Bizonyos vagyok benne, hogy sohasem írhattam volna meg Az érv kilenc napja című filmem forgató- könyvét, ha nem dolgoztam volna hosszú ideig fizikusok között. Világos: arról írsz legjobban, amit legjobban ismersz. Csak ajckor kerülheted el a sablonokat o mai

nyebb legyen a szedése. Végeztek a 700 hold őszi mélyszántással is. Most már az összes gép az ősziek magágyát készíti. Hétszázhúsz hold őszi vetése lesz a Béke Tsz-nek. Szerda estig 370 holdon került földbe a vetőmag. Naponta 30 holddal szaporodik a bevetett terület, s így számításuk szerint október végéig befejezik a vetést.

A Tisza Bútorgyár új garnitúrájának, a Kati elnevezésű kenderpozdorja lapból készült ízléses, modernvonalú konyhaberendezésnek első sorozata üzletbe került. Már öt garnitúra a szolnoki búváltozások művészi feltárásánál, ha olyasmiről írsz, amiről nagyon sok mindent tudsz. A lehető legborzalmasabb dolog a művészetben a sablon. Különben, meg kívánom jegyezni, hogy nálunk a rendező teljes egészében felel a filmért, akkor is, ha nem vett részt a forgató- könyv megírásában”. Ezek szerint a forgatókönyv írója nem felel a film esetleges sikertelenségéért? — vetette közbe az újságíró a kérdést. „De felel — hangzott M. Romm válasza. — De a rendező sohase takarózzék azzal, hogy rossz volt a forgató- könyv. A rossz forgatókönyvet nem kell elfogadni!”

Pozsony az első európai távfűtött nagyváros

Pozsony (MTI) Pozsony, ez a több mint negyedmillió lakosú város lesz Európa első olyan nagyvárosa, amelynek egész területét behálózza a távfűtési rendszer

A jövő évben az egész város (az Övárost is beleértve), minden olyan ház, amelynek lebontásával nem számolnak, távfűtésből olcsón, tisztán kapja a meleget, s az állandó melegvízszolgáltatást.

torüzletben is elkelt belőle. Főleg a városiak vásárolják. A vidékiek is érdeklődéssel nézegetik az üzletben kiállított mintadarabot, azonban egyelőre idegenkedve fogadják szokalian vonalai és újszerű színösszeállítása miatt.

Jói halad az őszi munka a jászalsószentgyörgyi Béke Tsz-ben

4 városi vevők igen, a vidékiek nem kedvelik a „Katit"

Pártértekezlet

a kunszentmártoni járásban

Kunszentmártonban tegnap tartották a járási pártértekezletet. Czakó Sándor, a pártértekezlet elnöke néhány perces külpolitikai összefoglalót tartott, majd átadta a szót Karsai Mihálynak, a járási pártbizottság titkárának, aki a pártbizottság három évi munkájáról összeállított beszámolót terjesztette be.

A beszámoló hangsúlyozta: a pártbizottság kötelességének tartja, hogy munkájának eredményeiről és hibáiról nyíltan és őszintén számot adjon a pártértekezletnek.

Bevezető szavai után Karsai elvtárs a termelésben elért eredményekről szólt, majd sorraszedte azokat a hibákat, amelyek sok esetben gátolják az előrejutást.

Aszályos

esztendők voltak, mégis emelkedett a terméshozam

A termelőszövetkezetek helyzetét Karsai elvtárs így foglalta össze:

— A járási pártbizottság munkájában központi helyen a mezőgazdasági termelés fellendítéséért végzett tevékenység állt az utóbbi években. A járási pártbizottság a legkiválóbb szakemberekkel, s a tömegszervezetekkel együtt a szövetkezetek gazdálkodásának fejlesztésén munkálkodott. Számos olyan határozatot hozott, amelyektől a legjobbakat reméltek.

— Javasoltuk a talaj mély művelését, a kedvező öntözési lehetőségek maximális kihasználását. Az idén a járásban ötezer holdat öntöztek. Hozzákezdtünk a tsz-ek specializálásához is. Az állattenyésztésben az állategészségügyi rendszabályok betartását, a korszerű takarmányozást szorgalmaztuk.

— Sorolhatnám még sokáig azokat a célokat, amelyeknek kitűzése nagy viták közepette zajlott le. A szövetkezeti tagok ugyanis nem ismerték a nagyüzemi módszereket, bizalmatlanok voltak irántuk, idegenkedtek tőlük, végül azért mégis szót értettünk. Eredményeink elérésében közrej átszőtt a géppark bővülése. Míg 1960-ban 212 kát. hold föld jutott egy traktoregységre, addig ebben az évben már 141 kát. hold

' földet kellett egy-egy gépnek megművelnie. Járásunk elérte a közepesen gépesített szintet.

— így — bár aszályos esztendőink voltak —, mégis növekedtek a terméseredmények. Kimutatható ez elsősorban a szőlőnél. Az átszervezés előtti évekhez mérten a hozam az utóbbi két év alatt több mint öt mázsával emelkedett.

A gazdasági helyzet részletes ismertetése után Karsai elvtárs a szövetkezeti tagok jövedelmének alakulásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az aszályos esztendők sem csökkentették a tsz- tagok jövedelmét. Az 1960. évihez viszonyítva 1961-ben a járásban átlagosan 11.39 forinttal volt magasabb egy- egy szövetkezeti tag jövedelme.

A brigádvezetok képzéséről

Külön részt szentelt a beszámoló a szövetkezeti vezetésnek.

— A szövetkezeti elnökök és agronómusok mellett nagy felelősség hárul a középvezetőkre, főleg a brigádvezetőkre — hangsúlyozta az előadó. A járás 118 brigádvezetője közül azonban csak tizenháromnak van megfelelő szakmai képzettsége, legtöbbjük ma még helytáll. Továbbképzésükről azonban időben kell gondoskodni. Hallgatói ők a téli ezüst- kalászos tanfolyamoknak, de ez nem elég. Javasoljuk az állami szerveknek, hogy ne késlekedjünk, gondoskodjunk a brigádvezetők továbbképzéséről.

Ezek után az előadó rátért a járás lakossága élet- körülményei alakulásának ismertetésére, majd az állami szervek tevékenységéről beszélt. A tanácsok munkájával kapcsolatban kiemelte, hogy javult a kapcsolatuk a lakossággal. Egyre kevesebb a panasz a munkájukra, s ez igen örvendetes. A vitathatatlan eredmények mellett voltak azonban helytelen nézetek és intézkedések is, tűrhetetlen hibák, melyeket fel kellett számolni. A múlt évben le kellett váltani és pártbüntetésben részesíteni, alacsonyabb munkakörbe helyezni Tiszaug, Mesterszállás, Cserkeszöllő, Nagyrév, Ti- szainoka és Kunszentmárton községek tanácsának vb-el- nökét, a járási tanács két osztályvezetőjét és az apparátus néhány tisztviselőjét, mert többszöri figyelmeztetés ellenére is megsértették a párt erkölcsi normáit. Ezután a beszámoló az MSZMP KB kongresszusi irányelveinek tükrében elemezte az alapszervezetek munkáját.

A vitás kérdésekről

— A volt kulákok felvételéről és bizonyos idő után

— a szövetkezeti tagság egyetértésével — felelős munkakörbe való megválasztásáról alkotott véleményekben már odáig eljutottunk

— mondotta —, hogy ezzel látszólag mindenki egyetért. Ám mikor személyesen beszélgetünk a volt agrárproletárokkal, ezt mondják: józan ésszel felfogjuk, de a szivünk még mindig nem érti meg: miért kell együtt dolgoznunk azokkal, akik régen nekünk parancsoltak.

— Sajnos, azt Is tapasztaljuk, hogy elvtársaink kö- züj egyesek azt képzelik, hogy csak ők a szocializmus egyedüli építői. Valósággal féltékenyek azokra, akik esetleg csak most ismerik fel céljainkat és most állnak csatasorba. Nem veszik észre, hogy ezek az emberek nem alakoskodnak, hanem éppen eredményeink hatottak rájuk.

Módszerünk:

a meggyőző szó

Ezek után Karsai elvtárs áttért arra, hogy pártunk eszmei egységét megőrizzük, most is két fronton kell harcolnunk. Azok ellen, akik azt mondják: megszilárdítottuk már a hatalmat, miért erősítenénk tovább a párt, a munkásosztály vezető erejét, pozícióját éppúgy, mint akik a másik végletbe estek: abba, hogy lebecsülik a politikai nevelő munkát, megengedhetetlenül adminisztratív eszközökhöz nyúlnak.

— Az ilyen párttagok, vagy vezetők hiába ismerik a marxizmust, a párt politikáját, nem képesek azt megvalósítani.

— Ezekre az emberekre már akkor is rájuk ismerhettünk, amikor a VII. párt- kongresszus megerősítette, hogy pártfunkciók kivételével minden beosztást betölt- hetnek párton kívüliek. S most, a VIII. kongresszus téziseinek megjelenése után is rögtön így reagáltak arra, hogy az iskolai felvételeknél eltekintünk a származástól: maga a párt segíti az osztályidegen és értelmiségi sarjak továbbtanulását akkor, amikor a munkás-paraszt szülők gyermekei még nem egyforma eséllyel jelentkeznék felvételre.

— Ha feltesszük a kérdést: szocializmust akamak-e építeni ezek az elvtársak, elcsodálkozva kérdezik: mi mást akarnának? Mégsem tudják megérteni, milyen nagy fejlődés történt az elmúlt csaknem két évtized alatt, s ez a változás új követelményeket is támaszt.

— A mi fegyverünk e nézetek ellen a türelmes, felvilágosító. meggyőző sző. Bebizonyítani pártunk politikájának helyességét. Akik pedig ezek ellenére is makacsul fenntartják, hangoztatják nézeteiket, ragaszkodnak tarthatatlan álláspontjukhoz, azokra úgy kell tekinteni, mint akik nem értenek egyet pártunk politikájával.

Végül a szervezeti szabályzat tervezett tanulmányozására ösztönzött a beszámoló.

A pártbizottság beszámolójának elhangzása után Vincze András, a járási revíziós bizottság elnöke beterjesztette a revíziós bizottság beszámolóját, majd a küldöttek kaptak szót.

. A felszólalók közül sokan beszéltek a vezetők munka- módszereiről, az emberekkel való bánásmódról. Többen bírálták a községi, vagy járási vezetők közül azokat, akik mindent maguk akarnak elintézni s a helyi vezetőknek csak a belenyugvást hagyják. Ahogyan Kakukk elvtárs, a kunszentmártoni malom pártszervezetének küldötte mondta; ez a vezetési módszer elsorvasztja az emberek kezdeményezését, visszaveti próbálkozásukat.

Szepesi János, a tiszaugi Tiszagyöngye Tsz pártszervezetének titkára elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt náluk még a pártvezetőségi tagok között is viszály volt. Egymást okolták különböző dolgokért. Ma már viszont a termelés tevékeny segítőjévé forrott össze a párttagság. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy a sok elemi csapás ellenére is előteremtik a munkaegységenként tervezett jövedelmet a szövetkezetben. Csepesz Imre cserkeszöllői tsz-elnök azért bírálta a járás vezetőit, mert a kongresszusi munkaversenyt nem értékelik. A szövetkezeti tagok pedig elvárnák, hogy munkájukról véleményt mondjanak, sőt még azt is, hogy néhány jó tapasztalatot is közreadjanak.

Csepesz elvtárs jellemezte azt is, hogy egyes rendeletek, határozatok, amelyek még a mezőgazdaság átszervezése előtt készültek, ma már sokszor gátolják a munkát. Említette például, hogy csere- ingatlanokat, elhagyott földeket csak május elseje után lehet igénybe venni az érvényben lévő rendéleték értelmében. S emiatt hihetetlenül sok föld — közte szőlős terület is — marad műveletlenül a járásban.

Zs. Varga István, az őcsö- di Kossuth Tsz elnöke az egységes paraszti osztály kialakulásáról szólva gondolatait így summázta: ne azt keressük, ki honnan, hogyan és mivel jött a szövetkezetbe, hanem azt, hogy hová tart, hová akar jutni, őszintén segíti-e nagy céljaink elérését. S olyan légkört' keli teremteni a szövetkezetekben, amelyben mindenki teljes odaadással tud dolgozni. E gondolatot Vincze Mihály kunszentmártoni küldött így folytatta: a vitás kérdéseket mi mindig nyílt szín előtt tisztázzuk, egymás szemébe mondjuk véleményünket, s ez nagyon sokat segít.

Varga Emóné a pedagógusok körében érezhető nézetbeli kettősségről szólt, Kónyái Károlyné pedig a nők helyzetéről. A felszólalók többsége beszélt a társadalmi tulajdon védelméről i9. Főleg azt mondták el, náluk hogyan veszik elejét a herdálásnak, pazarlásnak, s a lopásnak.

A kunszentmártoni járási pártértekezletről elmondhatjuk:

összegezte a VII. kongresszus óta elért politikai és gazdasági eredményeket. Sokoldalúan elemezte és nagy igyekezettel kereste a gyorsabb előrehaladás útját, kíméletlenül, de pártszerűen bírált

A járás valóságos helyzetét hűen ecsetelte mind a beszámoló. mind a felszólalások. S ha nem is idézgették sűrűn a VIII. kongresszus téziseit, mindenben az vezette őket, annak ismerete diktálta mondán ivalóju Itat.