Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

1962. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP *» Mit ígér a Televízió a téli estékre ? A nappalok rövidebbek, hosszabb a sötétség, több idő jut vidéken is arra, hogy munka utón az emberek a televízió képernyője elé tele­pedjenek. Felkerestük a Te­levízió műsorszerkesztőségét, hogy megtudjuk, mit ígér­nek a következő hónapokra, mit láthatunk az elsötétített szobákban a vibráló képer­nyőn. — Mindenekelőtt úgy gon­doljuk — kapjuk a választ —, hogy nincs különösebb eltérés a vidéki, a városi és a budapesti nézők között. Amennyire a levelekből meg lehet állapítani, hasonlóak az igényeik, kifogásaik. Itt is, ott is a sport- és színházi közvetítéseket szeretik leg­jobban és a filmműsorok el­len van a legtöbb panasz. Mindez nem azt jelenti, hogy nem tervezünk néhány kü­lön adást, elsősorban a me­zőgazdasági dolgozók szá­mára. SZAKTANFOLYAM — Már a következő he­tekben, egészen pontosan november 13-án este indul a TV Mezőgazdasági Szak­munkásképző műsora. Ezután minden szerdán 5 és 6 óra között jelentkezik ez az adás. Az ország nagyon sok köz­ségében indult mezőgazda- sági szakmunkásképző, igen sokféle szakmában. Mi a TV képernyőjén olyan tan­folyamokat szeretnénk tarta­ni, amelyek mindegyik me­zőigazdasági szakma számára segítséget adnak. Az ország legjobb szakemberei tartják majd az előadásokat ilyen témákból, mint: „A talajvé­delem és a helyes növényi sorrend", a ^Vegyszeres gyomirtás”* a Szántóföldi növények öntözéses termesz­tése”, „A legelőgazdálkodás”. Az előadás alatt filmvetíté­sek és rajzok teszik érthe­tőbbé az anyagot és az óra végén gyakorlati szakembe­rek tesznek fel kérdéseket az előadást tartó elméleti tu­dósnak. „LAMPAFÉNYNÉL” A TV agronómusa a jö­vőben átadja a helyét a ^Mezőgazdászok Fóruma” cí­mű rovatnak, ahol a legjobb gyakorlati szakemberek mondják el eredményeik titkait. Üj műsor lesz a falu- járó kamera is, amelyben egy-egy érdekes eredményt, új módszert vagy éppen hi­bás gyakorlatot, érdekes em­bereket mutatnak be első­sorban a falusi nézőknek. Űj műsor lesz a „Lámpa­fénynél” című, vasárnap es­te jelentkező adás is. Törté­nelmi, mezőgazdasági érde­kességek, a falusi kulturális élet eseményei adják majd a műsor anyagát sok film­mel, képpel. (Egy kép — két mondat címmel tervez­nek külön rovatot a mű­sorban.) SZÜRET TOKAJBAN — Változatlanul elme­gyünk meglátogatni az or­szág érdekesebb tájait. Ok­tóber 14-én Tokaj környé­ke kerül a kamerák elé. Szüretelik a borok királyát címmel láthatják majd a nézők, hogyan szedik, putto- nyozzák, préselik a szőlőt 1'9®íaÍ*5an> s vasárnap délelőtt lesz a közvetítés ideje, nem marad ki belőle egy _ kis tokaji szüreti mu­latság sem. Minden bizony­nyal sokan nézik majd az országban a szüretet és a szép környéket bemutató képeket, de az adásnak alig­hanem külföldön is nagy sikere lesz, mert az Inter- vízió is közvetíteni fogja, s bizonyára nem kevés embert érdekel a határon túl: hol terem, kik termesztik a hí­res magyar tokajit. SOK TV-JATÉK — Azt mondtuk, a vidé­kieket éppen úgy érdekli minden, mint a városiakat. Be kell hát számolnunk azokról a TV-műsorokról is, amelyek nem közvetlenül csak a vidékiek érdeklődé­sére tarthatnak számot. A következő televíziós játéko­kat vetítik az őszi-téli hó­napokban: Gergely Sándor: „Urak és emberek”, Peter Hacks: „Hamis orr és ál- szakáll.” Szirmai Rezső: „Senki karácsonyfája” című rádiójátékét már többször is ismételték a közönség kíván­ságára, most TV-játék for­májában találkozhatnak vele a nézők. Sólyom László mű­vének „A szerelemhez érteni kell” lesz a címe. Gárdos Miklós: „Vacsora a Hotel Germániában” című írásából TV-film készült. A filmked­velők bizonyára örülnek, ha megtudják, hogy ismét lát­hatják a Modem Pimpemelt és a Szentivánéji álom film- változatát. amit Reinhardt, a világhírű színházi rendező rendezett a filmszalagra, s amelyen feltűnt a később híressé lett gyermekszínész, Mickey Rooney Puck szere­pében. A TV bemutatja az elmúlt években készült vi­lágsikert aratott — de a mo­zikban eddig nem játszott Renée Clair filmet „Az or- gonás kapu”-t Yven Mon- tanddal a főszerepben. KÉSZÜL A SZILVESZTERI MŰSOR Az irodalomkedvelők to­vábbra is láthatják az Iro­dalmi klubok adásait, ahol ebben az évben az orosz, az angol és a többi nagy nem­zeti irodalmakat mutatják be a nézőknek játékos fej­törő keretében. „Ha együtt játsszanánk” címmel a Rutt- kay Éva—Gábor Miklós és a Törőcsik Mari—Bodrogi Gyula színészházaspárok lép­nek a televízió elé. Mezey Mária önálló esten ad ízelítőt művészetének sokrétűségé­ből. A jubiláló Nemzeti Szín­ház a 125 éves évforduló alkamából műsort ad a szín­ház színpadáról. Nem egyet­len darabot közvetítenek, hanem a repertoir egészéből adnak keresztmetszetet. Ha­sonló módon szeretnék be­mutatni a TV nézőinek a többi színházat is. Termé­szetesen nem maradnak el a vidéki színházi közvetítések sem. Jubileumot — ha csak ötéveset is — ünnepel a Ma­gyar Nemzeti Galéria. Ide is ellátogat egy nagyobb mű­sor erejéig a Televízió. S végül: már megbízást kapott Róna Tibor és Kellér Dezső, hogy a szilvesztert műsor megírásához lássanak hozzá. B. la. Az a bizonyos ló (Mészáros András rajza) Biztatót?) kilátás: gyorsabb vásárlás 1965-ben Túrkevére vezette útja Bolyós Pál mezőtúri olvasón­kat. Reggelit vásárolni az 1. számú földművesszövetkezeti önkiszolgáló boltba ment. Remélte, hogy ripsz-ropsz összeválogatja, amit kíván, villámgyorsan fizet, s már mehet is dolgára. Nem így történt­Az üzletben, — melyet ol­vasónk találó humorral ne­vezett a túrkevei fmsz szám- kivetettjének — hosszú sor állt a kassza előtt. A kasz- szából ■— jóllehet Rodolfo mester látogatásáról senki sem tudott Keviben — el­tűnt a pénztárgép. (Jóhisze­mű olvasónk vélte csak, hogy volt egyáltalán...) Nem volt, de lesz! A pénztáros szerint az fmsz ügyvezetője megígérte, hogy „ha minden jól megy”, a bolt 1965-ben megkapja a már annyiszor kért pénztár­gépet. Ó, 1965-ig még a kis Tú­Korszerűsítették az Alföldi éttermet Naponta 1200 üzemi étkező — Kedvenc a babgulyás — Eljegyzési vacsora házhoz szállítva Mészáros János, a buda­pesti művészklub, a Fészek valamikor kedvelt pincére már évek óta Szolnokon dol­gozik. A debreceni üzemi vendéglátó szolnoki egységé­nek felszolgálója. Részben bizonyára az ő javára is írandó, hogy városunknak ;ü Ionosén művészköreiben vált kedvéltté az Alföldi ét­terem. Persze csak kezdet­ben. Ugyanis pillanatnyilag a napi másfélezer étkezőnél 'artanak. Ebből 1200 az üze­mi előfizető, a többi étlapsze- 'rint étkező vendég. Jesszenszky Zoltán, az Al­földi vendéglő üzletvezetője mondta: — Igaz, hogy áraink har­madosztálynak, ám az éttér­nél igyekeztünk első osztá- yú színvonalra emelni. En- >ek köszönhető, hogy mind kedveltebb vacsorázó hellyé válik. Augusztusban még 24 ezer forint értékű ételt érté- -esftettünk. Szeptemberben már 37 000 forintot forgal­maztunk. A hozzánk hasonló vendéglők átlagos negyedévi Ibevétele 700 000 forint körül van, a miénk meghaladta az 1 200 000 forintot. Az Alföldi étterem is mindinkább a „második mű­• • Ot nyolcadikos - négy elképzelés szak” megkönnyítésére törek­szik. Jelenleg többszáz ebé­det adnak ki vasárnaponként negyedosztályú áron. Ebben az évben eddig 64 társasvacsorát rendeztek az étteremben, köztük a legna­gyobb a nyáron zajlott le,, amikor ötszáz személy részé- j re főztek. Üjabban megren-| delhető náluk a házhozszállí­tás is. Azaz, eljegyzések, es­küvők, vagy más alkalmak­kor evőeszközt, ételt, még sótartót is a helyszínre szál­lítanak, felterítenek és fel­szolgálnak. A közelmúltban állt mun­kába a vendéglő új főszaká­csa. Kaszala Mihály szintén a fővárosból került ide, s rövid időn belül elismerést vívott ki főztjével. Különö­sen a rumos-diós töltelékkel készült palacsintája és a bras­sói aprópecsenye néven ké­szült étele vált híressé. Egyébként, mint mondotta: — Az Alföldiben a bog­rácsgulyás, a pacalpörkölt, a babgulyás és a gombás éte­lek a legkedveltebbek. Emel­lett persze állandóan kapha­tó csirke is — hogy mást ne mondjak — s még tízféle készétel a rögtönzötteken kí­vül 'szi) A szolnoki Achim András úti általános iskolában va­gyunk, nyolcadik osztályos fiúk és lányok között. Mindannyian fiatalok. Ti­zennégy évesek. Először Oláh Évikétől kér­dezem: — Milyen rendű vagy? — Jeles voltam tavaly. — Melyek a kedvenc tan­tárgyaid? — Földrajz, kémia. Később: — Agronómus szeretnék lenni. Falun. Nehéz lesz, de az nem baj. Elmosolyodik. — Csak addig még meny­nyit kell tanulni! — sóhajt és élpirul kicsit. * Somodi Katalin. Szintén nyolcadikos. Magas, barna­hajú lány. — Én nem Szolnokon szü­lettem — mondja —, hanem Makón. Kétéves voltam, mi­kor idekerültem... Szüleim itt vettek házat. — Hol dolgozik apukád? — Most Rákóczifalván. Bolti üzemágvezető. Hazajár minden nap, csak későn min­dig. — Melyik tantárgyból vagy gyenge? Érdekes választ ad. — Énekből. Vegyes osz­tályba járok és szégyell ek a fiúk előtt énekelni... — Hányán vagytok egy osztályban? — Huszonnyolcán. — Terveid? — Tanítónő szeretnék len­ni. Az egyik kislány: — Tanítónő? Ugyan ... — Akkor is... Az akarok lenni. Magyar, orosz szakos — és akaratos, durcás han­gon mondja. * — Én nem akarok tovább­tanulni — szólal meg halkan Márton Erzsébet. — Miért? Kicsit vonakodva: — Nincs a szüleimnek arra pénze. — Apukád dolgozik? — Nem. Nyugdíjas. — És ha nem lenne pénz, hogy tanulhass? — Akkor sem akarok men­ni. Nem vagyok jó tanuló. Történelemből állok rosszul, és nem megy a számtan sem. Később. — Majd élhelyezikedem va­lahová ... — Mégis? — Hát;.. Kiszolgálónak; vagy kalauznak. Nem tudom még. * Alacsony, szőkehajú fiú áll előttem. Kezében tornacipőt szorongat. — Hová készülődsz? — Focizok majd. Iskola­bajnokság van, aztán ott. — Mit játszassz? — Jobbösszekötőt. Megmondja a nevét: — Hommer Béla. — Hányas tanuló vagy? — Tavaly négyes. Mindig kitűnő voltam. A hetedik az nehéz volt. — Szeretnél tovább tanul­ni? — Gimnáziumba akarok menni. Utána egyetemre. At­tól függ, milyen lesz a bizo­nyítványom. Jogásznak ké­szülök. — Miért? — Nem tudom megmonda­ni. Tetszik. És már siet is el. — Tanítónő szeretnék len­ni — mondja Vadas Lívia. — Alsótagozatos. Nagyon szeretem a kisgyerekeket. — Van otthon testvéred? — Egy kislány. Most ha­todikos. Nagyon szeretek ve­le játszani. Nagy, kék szeme van. Azt mondja még: — És azt is tessék még megírni, hogy ha tanítónő le­szek, én falura akarok men­ni. Ott is van már mozi, mert a filmeket nagyon szeretem. Villany is van, lehet olvasni... — Milyen osztályzataid vannak? — Kitűnő vagyok ... * öt nyolcadikos nyilatko­zott, eredményeiről, tervei­ről. Hogy mit szeretnének csinálni, ha jövőre kimarad­nak ebből az iskolából. To­vább lépnek ... És nem mindegy, hogy merre... — serfőzö — ran is sok víz folyik le... Az annyira szükséges gépet talán előbb is be lehetne szerezni. Vagy ha nem: kise­gítő beállítása meggyorsít­hatná a vásárlást a túrkevei 1. számú önkiszolgáló bolt­ban. iiniiiiiniiiiHMiiiiiiiiMmmiiiiiiiiiNiiMiimu PÓRULJÁRT ÖNGYILKOS JELÖLT Julio Costa, idős lissza­boni magánzó megunta az életét; Volt még hátralévő éveire egy kis megtakarított pénzecskéje bankjegyekben, ezeket azonban gondos apró darabokra tépte szét, mielőtt felvágta az ereit. Azonban öngyilkossági kí­sérletét idejében felfedezték, kórházba szállították és meg­mentették az életét. Hogy ezután miből fog élni azt viszont senki sem tudja: RÉSZEG BÉKÁK Az olasz Toroviscoza vá­roska lakosságát éjszaka harsány békabrekegés verte fel. Olyan hevesen lármáztak a bókák, hogy a toroviscozai- ak egész éjjel nem huny­hatták le a szemüket. Cesare Romero, a helybeli gimnázium állattan tanára másnap kora reggel meg­vizsgálta a békebontó béká­kat és a tó vizét. Megállapí­totta. hogy a brekegő jószá­gok mind egy szálig tökré­szegek; Az történt, hogy egy tartályautó, amelyen jóféle olasz vörösbort szállítottak, belecsúszott a tóba és a ne­mes folyadék elvegyült a tó vizével. A tanár az alapos és gondos vizsgálat után fejcsó­válva jegyezte meg: — Egészen emberi módon viselkednek. Két év alatt több mint 125 000 lakás épült hazánkban A statisztikusok összegez­ték az elmúlt két év nagy­arányú lakásépítkezéseinek adatait, eredményeit. Az épí­tett lakások nagyságát és fel­szerelését is vizsgáló szám­bavételből kitűnik, — hogy 1960- ban 58 029, 1961-ben pe­dig 67 247 új otthon került tető alá. Érdekes, hogy a vá­rosok mindkét évben vala­mivel kevesebb új lakást kaptak, mint a községek. Az új lakások adatai arról tanúskodnak, hogy mind az állami, mind a magánerőbői épülő otthonok több kényel­met, kulturáltságot nyújta­nak, mint a régebbiek. Jel­lemző erre, hogy 1960-ban és 1961- ben az elkészült laká­sok többsége — 57.3, illetve 57.9 százaléka — két lakó­szobás volt. Az egyszobás la­kások aránya 35 százalék, a három, vagy többszobás ott­honok aránya pedig 6.5—7 százalék között mozgott. Az elmúlt évek villamosí­tási programjának eredmé­nyeként a petróleumlámpa nemcsak a városi, hanem az új falusi házakból is kiszo­rul. Az 1960-ban és 1961-ben tető alá került lakások, nya­ralók mintegy nyolcvan szá­zalékába ugyanis bevezették a villanyt. (MTI). A múzeumi hónap meg­nyitásakor Kaposvári Gyula múzeumigazgató mondotta el az alábbiakat: Röviddel azután, hogy a Néplapban megjelent Csalog Zsoltl cikke a rákóczifalvi ásatásokról, távirat érkezett a múzeumhoz. A címzett Csalög Zsolt régész. A jel­adó Kiss András munkacsa­patvezető a Bánhalmai Ál­lami Gazdaságból. A távirat szövege: Gratulálunk szép munkájához és további sok sikert kívánunk. Nagyon jó érzés fogott cl, amikor ezeket hallottam. Hogy egy állami gazdasági munkacsapatvezető annyira fontosnak tartja a régmúlt történelem feltárását, nap­jaink jelensége. Régebben nem történt és nem is tör­ténhetett meg. Érdemes volt megrendezni a múzeumi hó­napot, mert már van kivel­BEKERÍTVE Francia-JuQOSzláv film Armand Gatti filmjében két ember tragikus sorsát vá­lasztja témául. A német kom munista Kari és a francia zsidó Dávid tiszta embersége a koncentrációs tábor pokoli körülményei között is diadal niaskodik, az SS tisztek raffinált aljasságán és szadizmusán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents