Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

19C2. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLA1* 3 A gyógyszergyártás szakosítása A KGST tagállamok szak­értői az egyes gyógyszerek előállításának szakosításáról tárgyaltak Varsóban. A most elfogadott munkamegosztás alapján Csehszlovákia a D2- és E, Magyarország B6- és D3-, az NDK B12-, Lengyel- ország pedig B1-, K3- és C-vitaminokat gyárt majd. A természetes nyersanyagok­ból készülő gyógyszerek elő­állítását Bulgária, Románia és Magyarország vállalta. (MTI) Csépelik a rizst a túrkevei Táncsics Termelőszövetke­zetben Mit tanulnak a diákok 1965-től ? A középiskolai tantervek vitá'ához Sokezer szülő vitatta meg a reformtervezetet, amíg tör­vény lett belőle. S az el­hangzott vélemények alap­ján ült össze a tanterv-elő- készítő bizottság, hogy ki­dolgozza a részleteket, elké­szítse a tanterveket, amelyek a megváltozott feladatú isko­lának új irányt szabnak. Az új tanterveik elkészültek. Tu­dósok és tanítók, egyetemi tanárok és általános iskolai nevelők munkálkodtak létre­jöttükön, most a pedagógu­sok ezreire vár a feladat, hogy megvitassa, módosítsa, s végül jóváhagyja azokat. Ezen túlmenően azonban a szülők tízezreit, diákok nagy tömegét érdekli, milyenek az új tantervek, miért vált szük­ségessé kidolgozásuk. Az oktatás új alapjának leglényegesebb vonása, hogy a túlságosan szakjellegű is­meretek'tömege helyett nagy figyelmet fordítanak az általános műveltség korszerű értelmezésére és az egyes tudományok szó- tásofcat, valamint kiegészíti ros összefüggésére. Ezért ki' alakítanak egy úgynevezett közművelődési törzsanyagot, amely valamennyi középisko­lában egységes. Ehhez a mi­nimumhoz járul még az sz anyag, gmely a gimnáziumok különböző tagozatainak jelle­gét megadja, illetve a szak- középiskolában a szakkép­zést biztosítja. A tantervek tehát, nem a szaktudományok1 speciális igényeiből, hanem általános nevelési célokból indulnak ki. Az alapvető ismeretanya­got a tanulók tudományos világnézetének fejlesztése, valamint a szocialista társa­dalmi gyakorlatra való elő­készítése szabja meg. Ez utóbbi magába foglalja a termelésre, a szocialista kö­zösségi magatartásra, a poli­tikai aktivitásra és a kul­túra élvezésére való neve­lést. Elvont fejtegetések helyett ennek az elvnek gyakorlati érvényesülését szeretnénk itt egyes tárgyakon belül meg­mutatni. Az irodalom tanterve erő­síti az irodalmi nevelést, a művek élvezésének a tudo­mányát. Kevesebb az adat­halmaz, több az idő az egyes regények, versek, drámák elemzésére; A hazai iroda­lom kiemelkedő alkotásainak elemzését a világirodalom re­mekműveinek fokozottabb bemutatásával köti egybe. A mai magyar irodalomra a humán tagozaton az eddigi tizenkét óra helyett negyven jut. A tantárgy szerves ré­szei a színház és filmesztéti­kái ismeretek, a rádió és te­levíziójátékok elemzése, for­manyelvük megismerése. Aki ismeri a jelenlegi tan tervet, világosan látja az óriási ha­ladást. Új tantárgy is lesz — ideiglenes neve: társadalmi ismeretek. A tan­tárgy célja a tanulók politi­kai, világnézeti nevelésének elmélyítése. Aktív társadal­mi tevékenységre nevel, tar­talmazza a legáltalánosabb társadalmi fejlődéstörvénye­ket, a hazánk társadalmi, gazdasági rendjéről szüksé­ges tudnivalókat, a legfon­tosabb állampolgári, jogi. er­kölcsi ismereteket. A tan­tárgy mintegy összegezi, tu­datosítja a '-ülönböző tár­gyakban szerzett világnézeti és politikai ismereteket, ha­azokat. Az élő idegen nyelvek ok­tatásában az elsődleges cél a tanulók beszédkészségének fejlesztése. Ennek érdekében csökkentették a tananyag lexikális részét. Négy év alatt 1250 szót kell csak meg­tanulni a korábbi 2500 he­lyett. csökkentették a nyelv­tani anyagot A természettudományoknál is ez a leegyszerűsítő, egyes lényeges részeket kiemelő tendencia érvényesül. Meg­szűnik a matematikában az általános iskolai anyag újra- tarútása, a gimnázium anya­ga ráépül az általános isko­láéra. így jobban meg tud­ják alapozni a matematikai műveltséget A földrajzban egyes ki­emelt államok gazdasági földrajzán keresztül tárják fel a legfontosabb összefüg­géseket és ezzel a felesleges megterhelést, a túlzott adatmagoltatást megszüntetik A rajztanítás és a zeneta­nítás teljesen az esztétikai nevelés szolgálatába kerül. A képzőművészeti alkotások, a zeneművek 'élvezésének megtanítása lesz a legfőbb törekvés a szakanyag túl­zott megkövetelése helyett Érdekes vonása az új tan­tervnek, hogy éles különbsé­get tesz a humán és a reál, illetve új nevén — a társa­dalom- és természettudomá­nyi tagozat között, abból ki­indulva, hogy egyetlen típus­ban nem lehet megoldani az összes társadalmi igények fi­gyelembevételét, amellett te­kintettel kell lenni a tanu­lók egyéni érdeklődésére, hajlamára, adottságaira. Ed­dig csak névleges és nem tényleges különbség volt és van a két tagozat között. A tervek szerint most ez a kü­lönbség — különösen az óra­számokban — határozottabb lesz. A magyar irodalom és anyanyelv a humán tago­zat négy osztályában össze­sen heti tizenkilenc órában kerül előadásra. A természet­tudományi tagozatban ez a szám tizenkettő lesz. Mate­matikánál az arány a két tagozat között fodított. A tár­sadalomtudományi tagozaton heti tíz órában második ide­gen nyelvet tanítanak (má­sodikban kettő, harmadik­ban é? negyedikben négy­négy óra), a természettudo­mányi szakon ez nincs, he­lyette több fizika, kémia és biológia óra szerepel. A napokban megtartott megyei középiskolai igazga­tói értekezleten színvonalas vita alakult ki az új elkép­zelésekről. Tapasztalt peda­gógusok mondották el véle­ményüket, javaslataikat Ál­láspontjuk néha vitatható, de többségében helytálló a vé­leményük a tantervekkél kapcsolatban. Többen pél­dául igen meggyőzően érvel­tek arról, hogy a második idegen nyelvre a természet­tudományi szakon is szük­ség van. Mások a társadalmi ismeretek c ímű tantárgy anyagához szóltak hozzá. Bizonyos, hogy tantestüle­teinkben igen élénk vita in­dul meg, amely nemcsak sok hasznos javaslatot, megszív­lelendő ellenvetést hoz majd felszínre, hanem szilárdítja a tantestületek egységét, fo­kozza a közös munka, az új módszerek bevezetésé iránt érzett felelősségtudatot. S az új tanterveket ez a magatar­tás tölti majd meg igazán élő tartalommal. — ht — Megkezdődött a tudományos— műszaki filmek fesztiválja Hétfőn este a Jugoszláv Szakszervezetek Székhazában ünnepélyesen megnyitották a tudományos műszaki filmek harmadik nemzetközi feszti­válját. Az október 29-től november 3-ig tartó feszti­válom ötven jugoszláv és külföldi filmet mutatnak be. A tudományos-műszaki fil­mek belgrádi seregszemléjén 18 európai és tengerentúli ország vesz részt, köztük Magyarország is. (MTI) uitimHiiiHMmiiiimiHimmuiimmiMiiiH« Tárlatvezetés a szolnoki iparművé- szét/ kiállításon Lapunkban már beszámol­tunk arról, hogy legkiválóbb iparművészeink — köztük a Kossuth-díjas Kovács Mar­git és Gábor István — mű­veiből igen szép kiállítás nyílt a szolnoki múzeum földszinti kiállítótermeiben. Ma déután 6 órai kezdettel tárlatvezetést rendez a mú­zeum. amelyen Lányi Ottóné művészettörténész, a kiállí­tás rendezője mutatja be a műveket és ismerteti a ki­állító művészek munkássá­gát; Román vendégek Tiszafüreden és Tisza- szöllősön Vasárnap román vendégek látogattak el a tiszafüredi járásba. Délelőtt a járás ve­zetőivel találkozott Constan­tin Vladareanu a román nagykövetség másodtitkára, és Laudonis George a követ­ség munkatársa. Hajnal Ist­ván, a járási tanács elnöke tájékoztatta a vendégeket a járás mezőgazdasági- és kul­turális helyzetéről. Többek között elmondotta: — Régen, jó közepes ter­més idején búzából 6,5—7 mázsa volt az átlagtermés. Most az aszály ellenére is 9,6 mázsát takarítottunk be. Hízósertésből a kollektivizá­lás előtt hatezret adtunk a népgazdaságnak, most meg­van a feltétele annak, hogy tíz és félezret szállítunk az ország ellátására. Délután Tiszaszöllősre lá­togattak a vendégek. Tóth Balázs, a Hazafias Népfront- bizottság elnökének üdvözlő szavai után Mag Kálmán, a Petőfi Tsz főagronómusa is­mertette szövetkezetük leg­fontosabb adatait A vendégek megtekintették a Petőfi Tsz állatállományát is. Este a tiszafüredi művelő­dési házban Constantin Vla­dareanu rövid beszámolót tartott. — Harc és szorgalmas munka közt telt el a ro­mán nép élete a felszabadu­lás óta — mondotta többek között. — Ma a román me­zőgazdaság 25 000 gabona­kombájnnal rendelkezik. 1965-re 100 000 gép dolgozik majd földjeinknek. Terveink szerint 800 000 hektár földre juttatjuk el a vizet. A hat­éves tervben a román pa­rasztok reálbére 40 százalék­kal emelkedik majd. A ro­mánok és a magyarok test­véri együttműködésén épül fel rendszerünk. Éppen ezért olyan örömmel tekintünk a magyar nép eredményeire, mintha azok sajátjaink vol­nának. Ezen az estén a járási könyvtárban „Román—ma­gyar irodalmi hídépítés” cím­mel könyvkiállítás nyűt Búcsúzáskor a vendégek megígérték: segítenek 'egy ro­mán és egy tiszafüredi ter­melőszövetkezet szoros kap­csolatának kiépítésében. Nagy János tudósító A mezőhéki Táncsics Tsz gazdái tegnap befejezték a vetést A héki gazdák összesen 4500 hold őszi kalászost ve­tettek, 3170 holdon magas terméshozamú búza került a jól elkészített magágyba. Tegnap az utolsó holdon is földbe tették a vetőmagot. A jelenlegi szárazságban ilyen nagy területen rekord­időnek számít az, amennyi alatt a Táncsics Tsz-ben be­fejezték a vetést. A szövet­kezeti gazdáikat a VIII. párt- kongresszus tiszteletére tett vállalásuk kötelezte arra, hogy megbirkózzanak a mos­toha időjárással és október végére befejezzék a vetést. Jelentős segítséget kaptak e munkához a Mesterszállási Gépállomástól, amelynek két kihelyezett brigádja éjjel­nappal dolgozott. Kétezer holdon a náluk jól bevált komplex munkafolyamatot alkalmazták. A kukoricaszár letakarítását végző silókom­bájn után szinte láncszerűen üzemeltették a műtrágyaszó­rót, a disztillert, vetőgépet és végül a boronát A határ képét egyik napról a má­sikra megváltoztatták. Ott* ahol reggel még kukorica­szár volt, estére már földbe került a búza vetőmag. flz erősebb segíti a gyengébbet A vezsenyiek támogatásával a jó közepesek sorába kerültek a tiszajenőiek A 2700 holdon gazdálkodó vezsenyi Tiszamenti Tsz két évvel ezelőtt, még a megye leggyengébb gazdaságai kö­zé tartozott 1960-ban új ve­zetőség került a tsz élére, amely erős kézzel teremtett rendet, megszilárdította a gazdaság helyzetét, sőt annyira megerősödtek, hogy ma már a szomszédos tiszajenői Űj Tavasz Tsz gazdáinak is hathatós se­gítséget tudtak adni. A tiszajenőiek az év ele­jén problémákkal küzdöttek. A tartalék alapok terhére tavaly húsz forintos munka­egységet fizettek. A gyenge vezetőség kiengedte a kezé­ből a gyeplőt, az emberek nem dolgoztak megfelelően. Ilyen előzmények után kér­ték a vezsenyieket, hogy se­gítsenek a problémák megol­dásában. A tanácsadáson túl­menően Détár Mihály a Ti­szamenti Tsz elnöke fiatal mezőgazdászát. Gz Csabát küldte Tiszajenőre, ahol egyetemet végzett szakember még nem dolgozott. ö és Simon István a ve­zsenyiek főmezőgazdásza azonnal hozzáláttak a terme­lési tervek átdolgozásához. Az ezerhétszáz holdas gazda­ság erre az esztendőre mind­össze harminc marha hizla­lását tervezte. A vezsenyiek kölcsönképpen alapanyagot adtak, így az év végéig száz­ötven hízómarhát értékesíte­nek. Ugyancsak az erősebb támogatásának köszönhető hogy a tervezett hatezer helyett harminchatezer baromfit értékesítettek az Cj Ta­vasz gazdái. Koratavasszal tizenöt vagon takarmányt és mintegy öt­száz holdra elegendő vető­magot is juttattak a küzködő szomszédnak. A patronálás kezdetekor szomorú képet mutatott a tsz könyvelése is. A banki egyszámlán mindössze tizen­öt forintot tartottak nyilván, éppen ezért a vezsenyiek harminckétezer forint köl­csönnel is a segítségükre siettek. Horváth Sándor és Dósa Balázs közreműködésé­vel rövid idő alatt rendbe hozták a könyvelést, a mun­kaegység nyilvántartást — s a Tiszamenti Tsz-bem bevált jó módszereket honosították meg. A patronálási elgondo­lásókat tavasszal megzavar­ta az árvíz, ugyanis az Űj Tavasz földterületének több mint ötven százalékát elön­tötte a víz. A vezsenyiek ja­vasolták, hogy főleg takar­mány és kertészeti növénye­ket termeljenek, mert a megrövidült ten yészid őben ezek a legeredményesebbek. Mind a két tsz-ben a tó­szegi gépállomás egy-egy ki- heyezett brigádja dolgozott. A nyári időszakban összevonták a két brigá­dot és így nagyobb gép­parkkal gyorsabban, ered­ményesebben dolgozhattak. Ugyanis a tiszajenői homo­kon átlagosan nyolc—tíz nappal előbb lehet egy-egy munkafolyamatot megkezde­ni. mint a vezsenyi öntésta­lajon; Az erősebb segítségével a tiszajenői Oj Tavasz terme­lőszövetkezet rövid idő alatt talpra állt. Az idén már rendszeresen fizették a tíz forintos munkaegység előle­get. Annák ellenére, hogy az időjárás rendkívül aszályos volt és árvíz pusztított a tsz földjein — előreláthatólag harminc forintot fizetnek majd egy munkaegységre. „HOMO AQUATICUS” A „JÖVÖ HALEMBERE”? Jacques Yves Cousteau ka­pitány, a híres francia mély­tengeri kutató, a Londonban megtartott második „élet a víz alatt” témájú kongresz- szuson kifejtette azt a néze­tét, hogy rövidesen megszü­letik az új embertípus, a „homo aquaticus” vagy „hal­ember”, akinek természetes lakóhelye a tenger mélye lesz. Cousteau már a jövő év elején meg akarja tenni az első lépéseket az új ember­típus kialakítására. Munka­társaival megépíti az első „víz alatti falut”, amelyben egy-két tucat ember élhet majd állandóan. A tenger­alatti lakótelepet kis mértékű atomenergia teleppel szerelik fel, ez fogja a tenger vizéből fejleszteni a lélegzéshez szük­séges anyagokat. Cousteau meggyőződése szerint egy fél évszázadon belül lesznek olyan emberek, akik már a víz alatt jöttek a világra. Sok az ismétlés a tévében (Fülöp György raj zaj

Next

/
Thumbnails
Contents