Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. október M. Nincs rájuk szükség? Srfvesen dolgoztam ebben a Szövetkezeti gazdák között a megyei pártiskoián — Miár ott, a szentesi mezőgazdasági technikumban azt tervezgettem, hogy az érettségi után itthon, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben fogok dolgozni. Szüleim 1949 óta tagjai a Zalkának. A nyári szünidőben én is kijártam a földekre, dolgoztam, mikor mi volt a munka. Ismertem az embereket, jól éreztem magam közöttük. — Aztán mégsem dolgozhattam velük. A tsz akkori vezetői elutasították felvételemet. Később megtudtam, úgy vélekedtek, hogy túl művelt vagyok s úgysem sokáig maradnék a tsz-ben, mert megunom a mezőgazdasági munkát. — Nagyon fájt ez, mert egy percig sem gondoltam, hogy nem fogadnak maguk közé. Nagy terveikkel jöttem haza, s azzal a reménnyel: itt majd mellém állnak, segítenek, hogy az iskola után az életben is jól vizsgázzak. — Nem így történt. Elkeseredésemben, s hogy mégis csináljak valamit, beiratkoztam a gyom- és gépíró iskolába. Ezt nem fejeztem be, mert közben felvettek a községi tanácsihoz — költség- vetési előadónak. Mindez 1958—59-ben történt. Most már itt dolgozom a Zalka Tsz-ben, de nem kint a határban, hanem az irodán Pedig a technikumban nem erre készültem... Így áradt a szó Dajka Eszti szájából, s szinte az 6 gondolatait folytatta a mesterszállási fiatalasszony, Bállá Zoltánná: — Mezőtúrt«! végeztem a mezőgazdasági technikumot, a gyakorlati időt pedig itt töltöttem a Mesterszállási Gépállomáson. Itt ismerkedtem meg a férjemmel, aki akkor szintén a gépállomás dolgozója volt. Most a Hóid Állami Gazdaságban szerelő. — Még le sem telt a gyakorlati időm, amikor önálló munkakörbe helyeztek, az akikor 550 holdas Rákóczi Tsz agronómusa lettem. Aztán, hogy megszületett a kislányom, a községi tanácsnál kaptam munkát, mezőgazdasági felügyelőként dolgoztam. Amikor 1959-ben az egész falu népe termelőszövetkezeti tag lett, az Ezüstkalász Tsz-ben volt rám szükség. közös gazdaságban. Megértettük egymást a vezetőkkel, a tagokkal, s hogy nem gazdálkodtunk rosszad, azt a 40 forintos munkaegység-érték is bizonyítja. Év végén egy tsz lett Mesterszálláson. — Ez az én sorsomban is változást hozott, mégpedig azt, hogy néhány hónap múlva eljöttem a tsz-ből, s azóta nem dolgozom Akkorra nagyon elegem lett mindenből. Tudtam, hogy a szakemberek között is van, aki úgy vélekedik: mit ért egy nő a mezőgazdasághoz? De még ennél is rosszabbul esett, hogy a tsz vezetői sem vették figyelembe, a pici gyermek miatt nem vállalhatom a munkát a községtől nyolc kilométerre lévő területen, ahová beosztottak. — Nem volt más választásom. Itthon maradtam, a gyereket neveim, háztartást vezetni. Sokszor gondolok arra, hogy nem is kellene lányokat felvenni a mező- gazdasági technikumokba, ha egyszer úgysem hasznosíthatják, amit ott tanultak — mondta kesernyésen a fiatalasszony. Jordán Piroska, illetve most már Decáky Gyuláné is azt sorolta, hogy a szarvasi technikumban 1957-ben végzett lányok közül mindössze kettő dolgozik agranómus- ként. A többiek szétszóródtak, az élet különböző területein találtak munkát. — Az érettségi után az öcsödi Petőfi Tsz-ben dolgoztam. Agronómus és könyvelő voltam egyszemélyiben. Kicsi volt ez a gazdaság, később pedig másikkal egyesült. Akkor egy évig a Szabadság Tsz-ben általános agronómus voltam. Innen kerültem a községi tanácshoz mezőgazdasági felügyelőnek. S hogy az idén júniusban megszűnt ez a munkakör, megpróbáltam ismét a szakmámban elhelyezkedni. Ismerem a község termelőszövetkezeteinek szakember ellátottságát. A Kossuth Tsz ■4500 holdjára egy szakember van. De hiába vállaltam volna a segédagronómusi, vagy üzemgazdásza munkakört, nem vettek fel. — Fiatal házasok vagyunk, kell a kereset, meg nem te szeretnék otthon ülői. Kicsit talán furcsa, hogy mezőgazgivd bölcsődében dolgoznia, a kis emberpalántáikat ápolom, dajkálom. De így adódott... * Nem szükséges kommentárt fűzni az itt elmondottakhoz. Az viszont szükséges, hogy a termelőszövetkezetek és állmai gazdaságok vezetői gondolkozzanak azon: nem lenne-e érdemes elbeszélgetni azokkal a technikumot végzett fiatalokkal — legyenek azok nők, vagy férfiak —, akik jelenleg nem a szakmájukban dolgoznak. Bizonyára többen vállalnának közülük a mezőgazdaságban munkát, s ez csak hasznára lenne a mezőgazdaságii üzemeknek. A tízperces szünetekben senki sem marad benn. Kint sétálgatnak az épület környékén, mélyet szippantanak a friss levegőből, amelybe olykor olykor a Zagyva-parti fák hervadó, hulló leveleinek illata vegyül. Kell az a kis mozgás, levegőzés, hiszen akik most itt tanulnak a megyei pártiskolán, valameny- nyien a tágas határhoz, az örökös lótás-futáshoz szoktak. — Jó két hét is beletelt, amíg úgy, ahogy belerázódtunk az iskolai életbe. Furcsa volt és szinte fárasztó a sok üldögélés, s a rendszeres tanulást is szokni kellett — mondja Oláh János, a karcagi Lenin Tsz üzemegység vezetője. — Nem is könnyű negyvenéves fejjel ismét nekifogni a tanulásnak. Mégha tudjuk is, mennyire szükséges az — kapcsolódik a társalgásba Juhász János az alattyáni Oj Élet Tsz növénytermesztési brigádvezetője. — Persze, ezt is meg lehet szokni. Most már az előadásokon hallott vagy a konzultáción és szemináriumon megvitatott dolgokból egyre több marad a fejünkben. A füzetünkben is jobban telnek a lapok, mert jegyzetet is készítünk. Otthon hasznát vesszük, belelapozhatunk, újra elolvashatjuk, amit egy-egy témáról tanultunk. Még nem sok idő telt el, de máris másként látom a gazdálkodást, mint az iskola előtt Addig úgy voltam, hogy csak a magam dolgával, bajával törődtem. De itt megtanultam, hogy tovább nézzek a saját területemnél, érdekeljen az állattenyésztés, a többi üzemág sorsa is, hiszen minden összekapcsolódik. — Ki melyik tantárgyat kedveli? — Minden hasznos amit tanulunk, g a gyakorlati munkánkhoz szinte nélkülözhetetlen — veszi vissza a szót Oláh elvtárs. — A kérdésre a magam részéről azt válaszolhatom: az üzemszervezés érdekel legjobban. Otthon, a Lenin Tsz-ben 3200 holdas üzemegységet vezetek. Ekkora területen csak akkor lehet eredményeket elérni, ha a helyes irányítás jó munka- szervezéssel párosul. — így igaz — helyesel tár- i sának Török Sándor, a pusztamonostori Búzakalász Tsz kertészeti munkacsapat vezetője. — De a jó gazdálkodáshoz még sokminden hozzátartozik. Az is, hogy ne idegenkedjünk az új termelési módszerektől. Nálunk eddig csak szórófejes öntözés volt, pedig milyen sokféle módszer van. Egyikr ól-másikról csak itt hallottam. Ügy vélem, nálunk is van lehetőség például a csörgedezted öntözés alkalmazására. — Sokmindenről hallunk még itt az iskolán, amit eddig nem ismertünk, s amit majd munkánkban hasznosíthatunk — mondja Tóth Ferenc, a jánoshidai Béke Tsz tagja. Szavait megerősíti a szintén jánoshidai Szöllősi Flórián, a Vörös Hajnal Tsz brigádvezetője. — Sokat tanulunk a tanároktól, szemináriumvezetőktől. Erőss András, K. Tóth Lajos, Kovács Károly — s még mások is — a karcagi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumból járnak ide előadást, szemináriumot tartani. Termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok is oktatnak bennünket. Mohácsi Imre, a karcagi Lenin Tsz főegronómusa az üzem- szervezés megértéséhez ad sok segítséget Nagyon jó, a gyakorlati élettel összekötött szemináriumot vezetett Hajdú Ferenc, a rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Tsz főagronómusa és Suba István, a mezőtúri Vörös Október Tsz elnöke Az is hasznunkra válik, hogy a megye különböző részéből jöttünk az iskolára. A szabadidőben nemcsak a tanulásban segítünk egymásnak, hanem azt is elmondjuk nálunk mi hogy van, s kicseréljük tapasztalatainkat — Mi a véleményük a gyakorlati foglalkozásokról? — Sok tapasztalatot szerzünk egy-egy tsz vagy állami gazdaság meglátogatásakor. Eddig a szolnoki Lenin Tsz-ben a Szolnoki Gépállomáson és a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységében jártunk. Az utóbbi helyen a takarmányozást, a siló kazalban történő tárolását, a szabadtartásos állattenyésztés és a modem, halszálka* fejőházat néztük meg. Elismeréssel szóltak a szövetkezeti gazdák arról a gondoskodásról, amellyel az iskola vezetője és technikai személyzete biztosítja számukra a zavartalan tanulást, a pihenést és szórakozást. — Egyikük nevetve mondta, hogy még egy hónap sem telt el az iskola megkezdése óta s máris hízott, vagy az ingnyak „ment ősszé*. Kilencvenegy szövetkezeti gazda — többségük brigádvezető — tanul három hónapig Szolnokon a megyei pártbizottság és megyei tanács által szervezett tanfolyamon. (fi. K.) Olasz tudós eljárást dolgozott ki a rákbetegségek kezelésére Róma (MTQ. AchiUe Mario Dogliotti olasz sebészprofesszor csütörtökön Rómában az Olasz Sobészorvosok Egyesületéneik kongresszusán beszámolt a rákbetegségek egy új kezelési módszeréről, amelyet ő dolgozott ki. Ez az új élj árás abban áll, hogy rádióaktív izotópokat tartalmazó anyagokat juttatnak be közvetlenül abba az artériába, amely a testnek abba a részébe szállítja a vért, ahol a rákos daganat kifejlődött. A véráramba juttatott rádióaktív anyag elég szemcsés ahhoz, hogy megmaradjon a hajszáledényekben a rákos részekben. Ezt az eljárást a professzor eredményesen alkalmazta már a mell, a petefészek, a fülmlrlgy és a pajzsmliigy rákos daganatainak kezelésére. dasági technikumi érettséTrópusi orkán Thaiföldön Nagy Katalin Már keresztül lehet menni az új hídon Csütörtökön délután ünnepélyes keretek között illesztették helyére a GANZ-MÄVAG Hídgyár dolgozói a szolnoki Tisza híd utolsó pályát est szakaszát. Ezzel az új hídon már át lehet jutni a föl yó egyik oldaláról a másikra. A korlátok és a lámpatestek felszerelése után as útbur- kolók veszik birtokukba s hidat 605 hektárnyi erdőt telepítenek A kedvezőtlen időjárás gátolja az őszi fásítást Milyen fásítási tervet akarunk ez év őszén és a jövő év tavaszán megvalósítani? Erről érdeklődtünk Marton Tibortól a Szolnok megyei E rdőgazdaság igazgatójától és Szilágyi Benjámintól, a gazdaság művelési és fásítási csoport vezetőjétől. Bangkok (TASZSZ). Pénteken rendkívül erős trópusi orkán száguldott végig Thai- földön. Az ország déli tartományaival csaknem minden összeköttetés megszakadt. A vihar halálos áldozatokat is Szolnok ipari üzemeiben összesen 139 ifjúsági brigád küzd a szocialista címért. Eddig már 12 brigád elnyerte a kitüntető címet * A szolnoki Mozaik és Ce- mentárugyárban Döme Zoltán vezetésével megalakult az első szocialista címért harcoló brigád. • A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő kisújszállási Faipari Vállalatnál öt új brigád vetélkedik a szocialista címért. * A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál az eddigi értékelések alapján a szocialista címért küzdő három ot évben alakult brigád követelt és igen nagy anyagi károkat okozott. A thaiföldi rádió közlése szerint csupán Nakhoemsrit- hamarat tartományban eddig több mint 200 holttestet találtak, és kétezernél több ház rongálódott meg. (MTI) közül az „Alkotmány” brigád esélyes a cím elnyerésére. * Ifi brigád „klubszobát” készítenék az Építőipari. Vállalat 5. sz. főépítésvezetőségének fiataljai. Egy kiselejtezett Csepel gépkocsi bódéját rendezik be e célra. Ide kerül a szocialista brigád oklevele, a brigádnapló és itt tartják a brigádértekezleteket is. * Két brigádtól megvonták a szocialista címet a Szolnoki Fűtőház termelési tanácskozásán, mivel a brigád tagjainak munkája és magatartása ellen több jogos kifogás hangzott el. Vízrebocsátották a Szeged nevű új Duna—tengerjárót A Magyar Hajó- és Daru- gyár angyalföldi gyáregységében szombaton délelőtt új 1300 tonnás Duna-tengerjárót bocsátottak vízre a magyar hajózás részére. Az ünnepségen Szeged város több vezetője, köztük Biczó György városi tanács vb elnök is résztvett abból az alkalomból, hogy az új hajó a Szeged nevet kapta. A jövő év elejétől a már forgalomban lévő Hazám, a Tokaj, a Badacsony, a Csepel, a Tihany és a Borsod nevű hajók után hetedik 1300 tonnás Duna- tengerjárónak, a Szeged is elindul távoli útjára. (MTI) SAGAN A SÜKETNÉMÁK INTÉZETÉBEN Fmcoise Sagan, ismert francia írónő új regényen dolgozik, amely sokkal terjedelmesebb lesz eddigi könyveinél. Hogy teljesen zavartalanul dolgozhasson, szobát bérelt egy párizsi Síikétnéma Intézetben. — Ez év őszén 605 hektárnyi területet szeretnénk fásítani — mondja a csoport- vezető. — Ebből 111 hektárt a tsz-ek a legeltetési bizottságok és a városok külterületén, a megyei hitelkeretből fásítunk; A vasutak mentén és az állami gazdaságokban 90 hektárt, saját területünkön pedig 284 hektárt fásítunk. A termelőszövetkezeteknek az ingyenes csemete akció keretében 257 hektárnyi suhángot, illetve csemetét biztosítunk. Az említett 605 hektárból 494-et saját üzemi brigádjaink telepítenek. a többit a termelőszövetkezetek. — Hol telepítenek új fasorokat és erdőket? — Fásítjuk a Szolnok— Nagykáta közötti vasútvonal mentét, a Kisújszállás—Püspökladány vasútmentét, a Berettyó hídig. Az állami gazdaságok között a kunszentmártoni gazidaság fásítása a legjelentősebb. A jászberényi homokon 8—9 hektárnyi erdőt telepítünk. Ezenkívül több helyen felújítjuk a Tisza hullámterében lévő erdőket, — Milyen fajtákat ültetnek? — Együttesen 8 millió 320 ezer suhángot, illetve csemetét akarunk elültetni. Ennek 50 százaléka tölgy, 25 százaléka nyár, 5 százaléka akác, a többi vegyes fajta. — Milyen intézkedéseket tettek az őszi fásítás érdekében? — Gazdaságunk brigádjai — válaszol az igazgató — két hét óta készítik elő a fásítást. Gépekkel fúrják a gödröket, s amint az idő megengedi, azonnal telepítenek. Az idén nagyon lerövidül az őszi fásítás időtartama. Előreláthatólag csak november közepén tudunk hozzáfogni és a fagyok beálltáig csak 2 hét áli rendekezésünkre. A fák kiszedéséhez legalább 50—60 milliméteres csapadék szükséges. Ha a száraz földből szednénk ki a fákat, hajszál gyökerei lemaradnának és nem fakadnának meg. — Az idő rövidsége miatt szeretném felhívni a tsz-ek figyelmét a fásítás alapos előkészítésére. Jelöljenek ki fásítási felelőst a telepítések irányítására. Kezdjék meg a gödrök ásását és a kiszállítás után azonnal vermeljék el a fákat A brigádverseny hírei — sorokban
