Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

6 SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 1862. október 2L (Folytatás az 5. oldalról.) ügyeinek képviseletét minél inkább juttassák érvényre. Befejezésül mégegyszer ki­tért napjaink legfontosabb külpolitikai eseményeire, a kubai helyzetre, majd a pártbizottságokat érintő szer­vezeti kérdésekről szólt. A pártbizottság nevében köszönetét mondott azoknak, akik a tsz-ekben, üzemekben, intézményekben, az élet min­den területén fáradhatatla­nul dolgoztak, s mindenkor segítették pártunk központi és megyei bizottsága határo­zatainak végrehajtását A pártértekezlet Oláh György javaslatára elfogad­ta a határozati javaslatot a küldöttek által előterjesztett kiegészítésekkel együtt A megyei pártbizottság, a revíziós bizottság és a kongresszusi küldöttek megválasztása ' Második napirendi pont­ként a megyei pártértekezlet titkos szavazással megvá­lasztotta a pártbizottság öt­venegy rendes tagját, tizenöt póttagját és a tizenhárom­tagú megyei revíziós bizott­ságot A pártértekezlet a kong­resszusra harminc szavazati jogú és egy tanácskozási jogú küldöttet választót' pártbizottság; TAGOK: Andrási Béla, Árvái Ist­ván, Bereczki Lajos, Bozsik Tibor, Borsányi Jánosné, Bó- di Imre, Brassói Tivadar, Búzás Imre, Csányi Istvánná, Csáki István, Csótó Istvánné, id. Csuka Lajos, Fodor Mi­hály, Goriáncz Ignác, Hor­váth Imre, Juhász Imréné, Karsai Mihály, özv. Kiss Jó- zsefné, Kóczián Mátyás, Kö­kény István, Lazányi József - né, Lázár Mihályné, Mándi Sándor, Mezősi József, Mo­hácsi Imre, Molnár György, Nádas József, Nyikos Károly, Oláh György, Oláh János, Oláh János (ÁG), PallaiSán- domé, Rónyai Károlyné, Si­pos Károly, M. Szabó István, Szarvas Imre, Szász Ferenc, Szekeres László, Szurmai Er­nő, Telek Istvánné, Tóth Já­nos Ernő, Tóth János, dr. Tóth Kálmán, Turóczi Fe- rencné, Varga Illés, Varjú Sándor, Váczi Sándor, Vár­szegi Imre, Zagyi János, Zsarnai György, Zsidó Péter. A pártértekezlet befejezése után az újonnan megvá­lasztott pártbizottság megtartotta első ülését és megvá­lasztotta Csáki István elvtársat a megyei pártbizottság első titkárának, Kökény István és Váczi Sándor elvtár­sakat titkároknak, majd sor került a tizenegy tagú vég­rehajtó bizottság megválasztására. A megyei párt-vég- rehajtóbizottság tagjai: Csáki István, Kökény István, Váczi Sándor, Árvái István, Lázár Mihályné, Nádas Jó­zsef, Oláh György, Sipos Károly, Tóth János, M. Szabó István és Zagyi János. Sor került a fegyelmi bizottság megválasztására is. Elnökévé: Varga Illést, tagjaivá Zsidó Pétert, Csatári Jó­zsefet, Lazányi Józsefnét, Hajdú János, Dikó Balázst és Donkó Jolánt választotta a pártbizottság. A megyei revíziós bizottság is megtartotta ülését, elnökévé Polónyi Szűcs Lajost választotta. PÓTTAGOK: Bán László, Bene Lajos, Bordás László, özv. Csikós Istvánné, Donkó Jolán, Fá­bián Márton, Fodor Sándor, Grósz Ferenc, Kovács Ist­ván, dr. Kuhnyár László] Miskolczi Kálmán, Pál Szabó' Károly, Tóta Ernő, Tóth Ti­bor, Varga József. REVÍZIÓS bizottság TAGJAI. Bartha László, Berena Já­nos, Birkás Erzsébet, Csibrán Mátyás, Fodor János, Halu- bek Katalin, Kispál József, dr. Lukács Pál, dr. Polónyi Szűcs Lajos, Sassi István, Soós István, Tolna Károly, Tóth Lajos. A Vm. PÁRTKONGRESZ- SZUS SZAVAZATI JOGÜ KÜLDÖTTEI: Czinege Lajos, Kiss Árpád, Sándor Kálmán, Bereczki László, Borsányi Jánosné, Brassói Tivadar, Csáki Ist­ván, Csuka Lajos, Dorogi Lászlóné, Fodor Mihály, Go­riáncz Ignác, Jónás Katalin, Juhász Mihály, Kóczián Má­tyás, Kökény István, Lázár Mihályné, Mándi Sándor, Mohácsi Imre, Mohácsi Lász­lóné, Molnár György, B. Nagy Lajos, Nádas József, Oláh György, Pál Szabó Ká­roly, Sipos Károly, Szekeres László, Szurmai Ernő, Varjú Sándor, Váczi Sándor, Zso- vák László TANÁCSKOZÁSI JOGÜ KÜLDÖTT: Bereczki Lajos. MEMZETKÖZI SZEMLE Légifelvétel a kubai guantanamoi amerikai támaszpont­ról, a Kuba elleni súlyos pr ovokációk színhelyéről (MTI Külföldi Képszolgálat' Új alkotmányt kap Jemen S z a n a a (MTD. Szanaa- ban, Jemen fővárosában, csütörtökön a kormány veze­tőinek részvételével gazdasá­gi értekezletet tartottak. Baj- dani miniszterelnökhelyettes bejelentette, hogy a közeljö­vőben ideiglenes alkotmányt dolgoznak ki. Ebben megha­tározzák a forradalom céljait és a közigazgatási rendszert. Az alkotmány meghirdetése az első intézkedés azok sorá­ban, amelyeket a Jemeni Arab Köztársaság politikai és gazdasági megszilárdulása után hoznak. Bajdani többek között azt is bejelentette, hogy a keres­kedelmet és a hajózást tör­vénnyel fogják szabályozni, Jemen új pénzt kap, a föld- tulajdonosok szövetkezetekbe tömörülnek. Az értekezleten felszólalt Szalal miniszterelnök is. Ki­jelentette: a köztársaság épü­lete szilárd alapokon nyug­szik. Aki azt gondolja —fűz­te hozzá —, hogy a királysá­got visszaállítják és a forra­dalom vívmányai megsemmi­sülnek, az egyszerűen képze­lődik. Az ilyeneket a józan emberek bolondnak tartják. (TASZSZ, ADN) Az elmúlt hét igen gazdag volt külpolitikai események­ben. Az ENSZ-ben megkezd­ték a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogai­nak helyreállításáról szóló vi­tát. Gromiko szovjet külügy­miniszter tanácskozott Ken­nedy amerikai elnökkel a nyugat-berlini helyzetről, majd hazatérőben rövid időt töltött Berlinben az NDK fővárosában, ahol fontos esz­mecserét folytatott ugyan­erről a kérdésről. Az elmúlt héten fejeződtek be a Német Demkoratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság vezetőinek Berlinben folyta­tott megbeszélései, amelyek mindkét fél véleménye sze­rint fontos mérföldkövet je­lentenek a két ország baráti kapcsolatainak történetében. Jemenben folytatódtak a harcok a köztársasági és az imperialisták támogatta re­akciós erők között. Minden jel arra mutat, hogy a köz- társasági erők súlyos csapá­sokat mérnek a betolakodók­ra és a velük szövetséges monarchistákra. A Távol- Keletről érkező hírek arról számoltak be, hogy az im­perializmus gyarmati meg­osztó politikájának marad­ványaként meglevő és még mindig megoldatlan határ­kérdés miatt incidensek tör­tek ki a kínai—indiai hatá­ron. A kínai kormány nyi­latkozatban hívta fel India kormányát, kormányfői szin­ten vitassák meg és oldják meg a határproblémáikat A világközvélemény érdeklődé­sének középpontjában azon­ban az elmúlt napokban nem ezek a kérdések álltak, ha­nem a Kuba ellen elrendelt amerikai tengeri blokád, s az ennek következtében ki­alakult, az egész világ bé­kéjét és biztonságát fenye­gető helyzet Az Egyesült Államok im­perialista körei a kubai for- ! radalom győzelmének első i pillanata óta arra készülnek Hat új brigád A szolnoki Fűtőház üzem­részei az elmúlt napokban tartották közös termelési ta­nácskozásukat. Ez alkalom­mal Szálai János, Cseh János mozdonyvezetői. Dana j ka Kálmán féklakatosi, Bart a József kocsilakatosi. Szap­panos László és Misovitz István kocsi vizsgálói brigád­jai nyerték el a szocialista brigád oklevelet Egy rendelkezés margójára említett vezető és egy má­sik kultúrház vezetője között műsorügyben. A két műve­lődésügyi fellegvár 20 kilo­méterre van egymástól, eny- nyire kellett volna elszállí­tani egy 18 tagit kultúrcso- portot. Az előadás időpont­ja, és egyéb szerencsétlen körülmények, rendelkezésre álló lehetőségek miatt csu­pán teherautóval lehetett volna a szállítást lebonyolí­tani. — Csak munkába, illetve munkából való szállításra, vagy sportolók kisorsolt bajnoki mérkőzésre való szállítására adhatunk enge- lélyt. Ez a rendelet! Ha egyes vállalatok rendelet­alkotói irányítanák a kis vidéki falvak kulturális éle­tét, művelődését, szórakozá­sát — az itt leírt esetből ki­indulva —, be lehetne zárni l művelődési házakat, eset­leg átalakítani sportcsarnok­ká. A népi táncosokból, színjátszókból, labdarúgó-, kézilabda-, esetleg tekecsa­patokat hozhatnának létre. Vos, mi erről a véleménye önnek kedves újságolvasó? Kezdjük el az átalakítást. ?agy inkább vizsgáljuk felül íz ilyen és ehhez hasonló ■endeleteket? — vxoaoc — A Karib-tengeren az amerikai nagykövetség előtt, miatt .Kennedy: —Idefigyeljen, maga pitiáner, most meg­kutatjuk, hogy kell nagyban kalózkodni! (Endródi István rsdzsé A SZÖVOSZ meghívására 5 fiatal író — Csák Gyula, Gsanády János. Solymár Jó­zsef, Szakonyi Károly és Várkonyi Mihály — a nyá­ron két-két hetet töltött vi­déken, termelőszövetkezetek­ben. Á fiatal alkotók élmé­nyeikről beszámoltak írótár­saiknak. A „falujárás” hatá­sára — az írók is, a termelő- szövetkezetek dolgozói is elé­Kuba ellenes blokád (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) . . — — - -_-rr ~ - _j-n~~_rr_r-_ Jövőre 30 sró ismerJíeáik a íermelőszclvetkezelek éleiével gedettek voltak az egvütt el­töltött idővel, — a SZÖVOSZ elhatározta, hogy a jövő év­ben 20 fiatal írót lát ven­dégül hasonló céllal. Tíz idő­sebb, neves író is közölte az illetékesekkel: szívesen men­nének ők is falura, ismerked­nének a nagyüzemi gazdál­kodás útjára lépett paraszt­ság életével. (MTI) Jogos volt a bírálat — Gáspár Béla tiszavárkonyi levelezőnk a közelmúltban arról írt, hogy a Petőfi Tsz istállói piszkosak, s a jószá­gok ápolásánál is sok a mu­lasztás. A levél alapján a szolnoki járási tanács mező- gazdasági osztálya vizsgála­tot tartott a tsz-ben és az észlelt hiányosságokra fel­hívta a vezetőség figyelmét. A problémát az okozza — írják levélválaszukban —, hogy a panaszoslevélben em­lített egyik istállónál az őszi takarítás előtt el kell végezni a tető-, illetve mennyezetja­vítási munkákat is. Ezt a tsz vezetősége csak az őszi beta­karítás után fogja elvégez­tetni és csak ezt követően javítják ki az istálló belső részét és végzik el a mesze­lést. rogy eltiporják, megsemmi- iítsék ezt a forradalmat S Kennedy elnök, aki annak- dején, még szenátor korá­ban meglehetős élességgel aírálta az akkori amerikai kormányzat ostoba kubai po­litikáját, 1961-ben nem riadt vissza attól, hogy elősegítse íz első inváziót a forradalmi Kuba ellen. Ez a támadás kudarcba fulladt, s azt hitte volna az ember, hogy ez né­ni tanulságul szolgál majd a forrófejű jenkiknek. Saj­nos nem így történt. Ken­nedy elnök a napokban újabb agressziós lépéssel te­tézte az amerikai imperia­lizmus Kuba-ellemes tevé­kenységének hosszú sorát: haditengerészeti blokádot rendelt el Kuba ellen. A blokád indokolása szin­te páratlan az ilyen cselek­ményék magyarázatának tör­ténetében. Az amerikai elnök szerint a kis Kuba veszé­lyezteti a hatalmas Egyesült Államok és az egész ameri­kai földrész létét. S e veszély forrása a Kuba által vásá­rolt szovjet fegyverekben van. Ezt mondja az ameri­kai elnök, de vajon ez-e az igazság? Távolról sem! Egé­szen másról van szó. Meg­figyelők egyáltalán nem te­kintik meggyőzőnek Kenne­dy érvelését Annál gyak­rabban hivatkoznak arra a jogos feltevésre, hogy Ken­nedy a képviselőházi válasz­tások előtt elvtelen enged­ményt tett az ultra-reakciós jobboldalnak, ezek követelé­sére rendelte el a blokádot A presztízsére oly hiú elnök ezzel a lépésével önmagát hazudtolta meg, hiszen alig néhány héttel jelentette ki, hogy véleménye szerint Ku­ba nem rendelkezik „jelen­tős offenzív képességgel”, an­nak ellenére, hogy a Szov­jetunió katonai segítséget ad neki. De téved, aki azt hiszi, hogy az amerikaiak agresz- sziós kihívása csupán Kuba ellen irányul. Kennedy lépé­se megfelel az amerikai im­perializmus ama elképzelésé­nek, hogy előbb-utóbb va­lamiféle „erőpróbára” kell kényszeríteni a Szovjetuniót, s ily módon megállítani a szocializmus előretörését szerte a világon. Az ameri­kai elnök sohasem titkolta, hogy ha már az Egyesült Államok nem képes vissza­szerezni korábbi világuralmi pozícióját, legalább azt sze­retné elérni, hogy megtart­hassa jelenlegi állásait S mondjuk ki úgy, ahogy van, a kubai forradalom súlyos csapás Kennedy e reményére. A szovjet kormány maga­biztos, józanságot és erőt sugárzó válasza kiábrándí­tóan hatott azokra, akik azt remélték, hogy most már csak napok kérdése a há­ború kitörése. A háború nyugati megszállottjai léleg­zetvisszafojtva várták, mikor dördül el az első ágyúlövés az Atlanti-óceánon. Az ame­rikai kormány gyors egymás­utánban hozta meg katonai intézkedéseit, s mit tett Hruscsov miniszterelnök? A Szovjetunió békeszerető po­litikájához híven javasolta, tartsanak csúcsértekezletet lövöldözés helyett tárgyalások útján oldják meg a problé­mákat. Sőt, a szovjet kor­mány elfogadta az ENSZ ügyvezető főtitkárának ama javaslatát is, hogy két-három hétre szüntesse be Kubába irányuló fegyverszállításait és kezdjen tárgyalásokat az Egyesült Államok kormányá­val. Ezzel a Szovjetunió olyan bölcsességről és ru­galmasságról tett tanúbizony­ságot, amely kivívta az egész világ elismerését. Ennek az osztatlan elismerésnek adott hangot Lord Russel, amikor kijelentette: Hruscsov ér­deme lesz, ha sikerül el­kerülni az atomháborút. Véleményünk szerint az amerikai imperializmus által Kuba körül kirobbantott vál­ság túl van a legveszélyesebb ponton. Reméljük, hogy a világszerte tapasztalható ál­talános tiltakozás, a Szovjet­unió, a szocialista tábor és a világ békeszerető népeinek figyelmeztető hangja meg­hátrálásra kényszeríti az amerikai imperialistákat. Éliás Béla ?ürí!@tás Koppenhágában A napokban megyénk egyik jelentős művelődési házának művészeti vezetője kopogtatott szerényen az AKÖV illetékes irodájának ajtaján. Ézt megelőzően megállapodás jött létre az

Next

/
Thumbnails
Contents