Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. október 27. A megy pártértekezlet A megyei pártbizottság beszámolója és a revíziós bizottság jelentése után a megyei pártértekezlet folytatta munkáját; A két beszámoló felett megkezdődött a vita. Elsőnek Szűcs János, A TISZAFÜREDI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA szólalt fel. Elmondotta, hogy a három év munkáját felölelő. értékelő beszámolóban jelentőségének megfelelően kapott helyet a mező- gazdaság. Tükrözte a beszámoló, hogy az értékelt időszakban megyénk közös gazdaságai fejlődtek, megszilárdultak. A tiszafüredi járásra nem áll teljesen ez a megállapítás — mondotta Szűcs elvtárs —, mert a járás közös gazdaságainak eredményei alatta vannak a megyei átlagnak. A tiszafüredi járás termelőszövetkezeteit két csoportba osztotta a járási pártbizottság titkára.- Az egyikbe azok tartoznak, amelyek biztosítani tudták a 20—25 forintos munkaegységértéket, a másikba pedig azok. amelyek 10—15 forintot fizettek munkaegységenként, s ezek közül jónéhány mérleghiányos volt. Majd arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetekben lévő gondok, a gyengébb eredmények okát elsősorban és főként a vezetésben kell keresni. Nem mindig kellő gonddal, körültekintéssel történt azoknak a kiválogatása. akiket vezetőnek, szakembernek helyeztek ki a termelőszövetkezetekbe. Előfordult, hogy olyan embert állítottak egy-egy tsz élére, aki korábbi munkahelyén sem állt helyt. Korábban a Járási vezetés ezekben a kérdésekben nem tudott megfelelő intézkedést hozni, mivel a járás vezetői sem voltak egységesek. A termelőszövetkezetekben gyengék voltak a pártszervezetek, a termelés pártellenőrzése, irányítása helyett legfeljebb csak regisztrálták az eseményeket A hiányosságok ellenére a termelőszövetkezeti tagság a közös munkából kivette a részét, s az utóbbi időben a vezetés javítására is történtek intézkedések. A megyei pártbizottság segítségével megerősödött a járási vezetés. Tavaly ősszel hat tsz-be került új vezető és szakember. A tett intézkedések eredménye, hogy míg tavaly hét tsz hat és félmillió forintos mérleghiánnyal zárt, az idén előreláthatólag a kedvezőtlen időjárás ellenére sem lesz mérleghiányos tsz a járásban. A feladatok közül elsőként a talajerő-utánpótlás biztosítását említette Szűcs elvtárs, valamint a talajjavítást és a mélyművelést Ez év őszén a járásban mintegy 4200 holdon végeznek 40 centiméteres szántást. Az öntözés fejlődését számadatokkal érzékeltette. Ez évben a járásban a közös szántóterületnek 15 százalékát öntözték meg. Ezután az állattenyésztés gondjairól szólt a járá® pártbizottság titkára. Feladataik megoldásához a megyei pártértekezlet beszámolója és határozata is segítséget nyújt — mondotta befejezésül Szűcs elvtárs. Kan Andrásné, A JÁSZLADÁNYI SZABADSÁG TSZ PÁRTTITKÁRA az egységes paraszti osztály kialakulásáról, a pártszervezetek ezzel kapcsolatos tennivalóiról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az emberek nevelése. gondolkodásuk formálása nélkül nem lehet megszüntetni a ma még meglévő helytelen nézeteket, melyek gátolják, megnehezítik a szövetkezeti parasztság egységének megteremtését. A nevelés mellett nagy jelentőségű az is, hogy milyen jövedelmet, milyen életet biztosíthatnak a közös gazdaságok a tagoknak. Ahol jó a jövedelem, könnyebb a nevelőmunka is. Az ilyen tsz- ben már most is ritkábban törődnek azzal, hogy régebben ki volt középparaszt, vagy éppen kubikos. A továbbiakban a tanulástól, a szaktudás gyarapításának fontosságáról szólt Kun Andrásné. Megemlítette, hogy a község területe 13 000 hold, s a vezetők, szakemberek között nincs főiskolai végzettségű. Termelőszövetkezetük a szakemberképzést azzal is segíti, hogy ösztöndíjat ad két közép- és két főiskolát végző fiatalnak. Emellett a szövetkezeti gazdákat is arra ösztönzik, hogy minél többen tegyenek szakmunkásvizsgát. A gazdálkodás minden területéről, de különösen az állattenyésztésből hiányzanak a jól képzett szakemberek. Ahhoz, hogy az állattenyésztés fejlesztésében eredményeket érjenek el, a vezetés megjavítása mellett a szakemberekre is szükség van — fejezte be felszólalását Kun Andrásné Tóth Gyula, A NAGYALFÖLDI KÖOLAJTERMELŐ VÄLLALAT TERVOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE arról beszélt, hogy az Alföldön Hajdúszoboszlótól Egerig. Egertől Battonyáig terjed az a terület, ahol olajat és földgázt tártak fel és termelnek. 1965-re az 1959. évinek többszörösére emelkedik a kőolaj és földgáz kitermelése a vállalat területén. Hajdúszoboszlón megépül az ország legmodernebb földgázüzeme. Egymilliárd forintos beruházással megépül az alföldi gázvezeték-rendszer. A továbbiakban ismertette Tóth elvtárs, hogy az idén a korábbinál eredményesebb a munkaverseny. Huszonöt brigád háromszáz tagja küzd a megtisztelő szocialista brigád címért. Az éves terv teljesítésében nincs elmaradás, sőt a kongresszus tiszteletere tett vállalást — amely 2300 tonna kőolaj terven felüli termelésére szól — 700 tonnával túlteljesítik. Molnár György, A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA arról adott számot, hogy a aarasztfiatalok gondolko- iásmódja nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben. Munkájukkal hozzájárultak a termelőszövetkezetek megszilárdításához. Még akkor Is elmondhatjuk ezt, ha sokan nem mint a közös gazdaságok tagjai, hanem mint besegítek dolgoznak. A mai falusi fiatalokra már nem Jellemző az sem, hogy eligyekeznek otthonról a nagyvárosokba. többségük megtalálja számítását saját falujában. 1959-ben mindössze száztizenhét mezőgazdasági tanulót szerződtettek, ugyanakkor ebben az éviién már közel ezer azoknak a fiataloknak a száma, akik mező- gazdasági szakon tanulnak Hangsűlyozta azt is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők egyrésze még mindig nem ismerte fel a mezőgazdasági szakképzés fontosságát, pedig a gyors gépesítés mellett az emberek magasfokú műszaki képzettsége elengedhetetlen feltétele a többtermelésnek. A falusi fiatalok többsége érdeklődik a politikai kérdések iránt is, ezért több — érdeklődésüknek megfelelő — tanfolyamot szervez a KISZ bizottság; A KISZ segíti a fiatalok általános műveltségének növelését is. Mindezek ellenére mégis meg keli állapítani, hogy kevés a felnőtt oktatásban résztvevő parasztfiatalok száma. Sőt vannak járások, ahol a parasztgyerekeknek csak a 70—72 százaléka végzi el a nyolc osztályt Szólt még Molnár elvtárs a KISZ létszámának alakulásáról, majd arról, hogy nem tudnak a fiatalok minden rétegéhez eléggé közelkerülni. Pedig ez az egymásratalálás segítene abban is. hogy több legyen a kezdeményezés az ifjúsági szervezetekben. Feladataikról szólva Molnár elvtárs hangsúlyozta, hogy a közeljövőben többet törődnek a tanyasi fiatalokkal, ugyanakkor a diákok, s az iparitanulók között is fokozottabb politikai munkát végeznek. Befejezésül a Ifjúság m szocializmusért mozgalom eredményeiről szólt, A revíziós bizottság beszámolója (Folytatás cet 1. oldalról) zetekben nem bízzák meg őket konkrét pártmunkával. Kedves Elvtársak! A megyei revíziós bizottság, a járási, városi revíziós bizottságok, valamint aktívák bevonásával együtt évenként egyszer egész megyére kiterjedően megvizsgálta a propaganda anyagok terjesztésének helyzetét. Általában az állapítható meg, hogy a propagandaanyag terjesztés munkája valamennyi területen fokozatosan javuL E mellett azonban tapasztalható az is, hogy a pártszervezetek által megbízott terjesztők lebecsülik ezt a fontos megbízatást, ügynökös- ködésnek tekintik, s az anyag eladása érdekében nem eléggé agitálnak. A terjesztés egyik fogyatékossága, hogy az előfizetés szervezése kampányszerű, az előfizetések viszonylag rövid időre — 1 hónap, 1. negyedév — szólnak. Az előfizetések lejáratáról az alapszervezetnek nincs nyilvántartása, a lejárt idő előtt így nem tudják felkeresni az előfizetőket az előfizetés meghosszabbítása céljából, így azok ritkán kerülnek felújításra, s nagy a lemorzsolódás. — A másik hiba az, hogy az előfizetéses folyóiratok közül igen sok a kö- zületek — vállalatok, hivatalok. tsz-ek stb. — által előfizetett példány és sokkal kevesebb a személyre szóló előfizetés. A pártfolyóiratok terjesztése 3 év alatt 40 százalékkal növekedett. Ezen belül örvendetes az előfizetők számának 37 százalékos növekedése E javulás ellenére még nagy lehetőségek vannak a pártfolyóiratok olvasótáborának növelésére. De szükséges is, mert enélkül nem lehet eligazodni a napi bonyolult politikai kérdésekben. A megyei revíziós bizottság a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalatánál évenként részt vett az általános ellenőrzés munkájában. Ezzel kapcsolatban vizsgáltuk a Népszabadság, a Szolnok megyei Néplap terjesztési munkáját, valamint a szerkesztéssel kapcsolatos problémákat. A pártlapok terjesztésében 1961-ig egy igen jónak mondható fejlődés következett be, ez azonban 1962-ben megállt A pártlapok terjesztésével kapcsolatban elmondható, hogy még nagy lehetőségek vannak a terjesztésre. Hiszen a megye területén még vannak olyan járások, ahol a két lap olvasottsága jóval a megyei 9,3 százalék alatt van, mint például a jászberényi járásban, ahol 5,96, a tiszafürediben, ahol 6,54 százalék az olvasottság. Az előfizetők számának alakulása nem kielégítő, sok a lemorzsolódás. Másfél év alatt a Népszabadság előfizetőinek száma 1432, míg a Szolnok megyei Néplap előfizetőinek száma 418 példánnyal emelkedett. A pártlapok terjesztési munkáját, irányítását és ellenőrzését a pártbizottságok mellett működő agitációs alosztályok végzik. Valameny- nyi járásnál és városnál ki van jelölve az az elvtárs, aki a sajtó munkájáért felel. Igen jó eredményt értek el a kunhegyesi járásban, ahol a múlt év őszén járási sajtó- bizottságot hoztak létre, — amelybe bevonták a járás területén működő tömegszervezeteket is. Ennek eredményeként 100 Népszabadság, 400 megyei Néplap előfizetést gyűjtöttek. Sajnos azonban már ezeknek is egy része lemorzsolódott. A beszámolóban is hallottunk a pártmunka társadalmasításáról. Ez elsősorban a nem függetlenített pártmunkások számának csökkenését, hanem azok túlterheltségének megszüntetését, a végzett pártmunka alaposságát, minőségének javítását szolgálja. Nagy segítség ehhez a megyei, járási, városi pártbizottságok mellett működő 52 társadalmi osztály és 62 alosztály, ahol nem kevesebb, mint 549 társadalmi aktíva, pártmunkás tevékenykedik a párt politikai célkitűzéseinek megvalósításáért összegezve az elmondottakat: ellenőrző munkánk során sok kisebb hiányosságot tártunk fel, s ezekkel a pártmunka hatékonyságát, az eredményeket igyekeztünk elősegíteni. majd arról, hogy ezután is részt kívánnak venni a megye öntözési feladatainak megvalósításában. Kik illái Sándor, A BUDAPESTI X3V. KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG TAGJA kérte a pártértekezletet: ápolják továbbra is az eddig kialakult barátságot, hisz a zuglói munkások szívesen adnak segítséget a megye termel ószövetkezeteinek. Hangsúlyozta, hogy ötvenöt zuglói üzem patronálja a megye tsz-eit, s bár ez a kapcsolat, ez a segítségadás még eléggé gazdasági jellegű törekednek arra, hogy politikailag is segítsenek a szövetkezeti pártszervezeteknek. Felszólalása során Kilrillai elvtárs elmondott több olyan tapasztalatot, amely véleménye szerint nehezíti a szövetkezetek megerősítését. Többek között: a káderekkel való bánásmód nem mindenütt a legmegfelelőbb. Előfordul hogy egy-egy embert áthelyeznek, de ezt hosszas huzavona előzi meg, s addig az illető bizonytalanságban érzi magát; Végül a határozati javaslat kiegészítésére tett indítványt. Mohácsi Imre, A KARCAGI LENIN TSZ FÖAGRONÓMUSA személyes tapasztalatai alapján elmondotta, hogy azonos gazdasági körülmények között dolgozó termelőszövetkezetek sokszor más és más eredményeket érnek el. Ők most azon fáradoznak, hogyan lehetne megközelítőleg azonos színvonalra hozni e szövetkezetek eredményeit. A pártszervezetek munkájáról szólva hangsúlyozta: legnagyobb feladatuk az emberek tudatának formálása. A termelőszövetkezetek jövedelmezősége a tagok munkájától függ, s attól, hogyan kezelik a közös vagyont. A közös vagyon megóvása nemcsak a herdálás, a szándékos kártevés elkerülését jelenti. Azt is, hogy a drága gépeket, a meelévő felszereléseket jól használják ki, gondosan kezeljék A középkáderek nagyon sok gondot levehetnek a szövetkezeti vezetek válláról. Kerülni kell azonban azt. hogy ezeket az embereket gyakran cseréljék. Ugyanígy káros lehet a közös gazdaságokra a szakemberek állandó cserélése is. Szintén káros dolog, ha a vezetők nem bíznak megfelelően a beosztott szakemberekben, ha kiveszik kezükből a munkát, nem hagyják őket önállóan dolgozni. Ez vonatkozik még a legegyszerűbb munkásokra is. Ki miben gyakorlott, azt mindig jobban, eredményesebben csinálja, mint azt, amihez nem ért úgy, amihez nincs megfelelő gyakorlata. Befejezésül Mohácsi elvtárs az öntözés fontosságáról beszélt. Szembeszállt azzal a nézettel, amelyet többen hangoztatnak, s amely szerint az öntözést csak akkor kell akalmaznunk, amikor a száraz termelés lehetőségeit teljesen kihasználtuk. A mi megyénkben a víz. az öntözés a termésbiztonság alapvető feltétele. Ezt a karcagi termelőszövetkezetek is felismerték, s közel nyolcezer hold földön öntöznek. Búzás Imre, A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI VÁROSI TANÁCS VB. ELNÖKE először a városfejlesztésről szólt, majd arról: a város fejlesztése, rendezése érdekében egyre inkább felhasználják a társadalmi erőket. Ennek bizonyítására ismertette, milyen új létesítményeik vannak, melyeket csak a lakosság segítségével tudtak létesíteni. A lakossár aktivitásának érzékeltetésére elmondta, hogy 1960-ban egy törökszentmiklósi lakos 9 forintot éró társadalmi munkát végzett, 1962-ben pedig 30 forint értékűt. Beszélt továbbá az ipar vidékre telepítéséről s elmondta, hogy a városból sokan eljárnak máshová dolgozni, de még így sem tudják az otthonmaradó munkavállalókat teljes egészében foglalkoztatni. Ezért Törökszentmiklóson is bővíteni növelni kellene az üaemek számát. Végül a lakásépítéséről beszélt Búzás elvtáza. a ismertette hoevan ' próbálják ök saját erejükből enyhíteni a lakásgondokat. A következő felszólaló volt; Hangsúlyozta, hogy a személyi állomány, a belügyi szervek dolgozóinak neveléséért sokat tesznek a párt- szervezetek. Ennek eredménye, hogy az utóbbi években is emelkedett a dolgozók erkölcsi, politikai színvonala. Majd azt ismertette Tóth elvtárs, hogy a VIII. párt- kongresszus irányelveinek feldolgozásánál nagy figyelmet fordítottak a társadalom osztályszerkezetében végbement változások, az osztály- harc. a személyi kultusz, s az abból adódó törvénysértések megértetésére. A politikai tudás növekedését tükrözi többek között az is, hogy ma már nincsenek olyan fegyelemsértések, mint korábban voltak. Azt sem titkolta el, milyen hibák adódnak munkájukban, amelyek megszüntetéséért állandóan munkálkodnak; A belügyi szervek és a tömegek kapcsolata az elmúlt három év során tovább erősödött. Ennek haszna abban is megmutatkozik, hogy sok esetben a súlyosabb bűncselekmények elkövetőit a lakosság segítségével sikerült rövd idő alatt kézrekeríteni. A bizalom növekedését mutatja. hogy egyre többen fordulnak bejelentéssel, panasz- szal a BM. panaszirodájához. Az értékelt időszakban 900 panasz^ bejelentés érkezett, amelynek mintegy 72 százaléka rendőri eljárást igényelt. A megye különböző helységeiben tartottak előadásokat a belügyi szervek vezetői. dolgozói a társadalmi tulajdon védelméről, s az államellenes bűncselekmények elhárításáról; Ez utóbbi témáról három esetben kiállítást rendeztek, amelyen dokumentumok, fényképek alapján mutatták be hazánk, békés építő munkánk ellen irányuló bűncselekményeket. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények az utóbbi időben lényegesen, mintegy 15 százalékkal csökkentek. Hangsúlyozta Tóth elvtárs, hogy különösen a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezetekben azonban még sok a tennivaló. főleg annak érdekében, hogy e bűncselekmények okait — Ilyenek a hanyagság, az ellenőrzés hiánya, a bizonylati fegyelem megsértése, stb. — megszüntessék; A közrend és közbiztonság helyzetének ismertetése után a közlekedésről, a közlekedési balesetekről beszélt a felszólaló. Ismertette, hogy három év alatt megyénkben több mint 90 ember vesztette életét közlekedési baleset következtében. Figyelmeztetésként említette, hogy tavaly hét, idén pedig már nyolc gyermek lett közlekedési baleset áldozata. A balesetek okai gondatlanság, ittasság, gyorshajtás, s nem egy esetben az. hogy jogosítvánnyal nem rendelkező vezető ült a motorkerékpáron, vagy a volán mögött. Csupán 1961-ben jogosítvánv nélküli vezetésért 485 esetben indítottak szabálvsértési eljárást a BM. szervei. A belügyi szervekre sok feladat hárul, amelyek való- raváltásához a pártbizottság segítségét kérte befejezésként Tóth elvtárs; Semsei Imre, A KISÚJSZÁLLÁSI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA helyeselte, hogy a pártértekezlet beszámolója és a határozati javaslat tényekkel, adatokkal bizonyítja: az értékelt időszakban eredményes munkát végeztek a megye pártszervezetei, kommunistái. Ennek tudható be. hogy az ipari termelés növekedésében, a termelőszövetkezetek megerősítésében, az gondolkodásának megváltoztatásában értékes eredmények születtek. A pártépítésről szólva elmondotta Semsei elvtárs, hogy a termelőszövetkezetekben befelé fordulás tapasztalható. Nem mindenütt foglalkoznak kellően az emberek politikai nevelésével, azzal, hogy idővel párttagokká neveljék őket. Sok a kizárás és a tör(folyt. a 3. oldalon) Tóth Miklós, A BM. MEGYEI FÖKAPIT ÄNYSÄG PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA
