Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-04 / 232. szám

' 1902. október 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korszerű gépkocsiszervizre van szükség Gondban a szerviz — Gondban az autótulajdonos örvendetes tény, hogy ma már egyre több személygép­kocsi van rr\agántulajdonban. Kevésbé örvendetes viszont, hogy a gépkocsik szervizét a „nehéz problémák” közé so­rolhatjuk. A jó gépkocsi se­gítőtárs a munkában, példá­ul a falusi orvosoknak, jó partner a pihenésben min­den tulajdonosnak. De csak akkor, ha jó. Ennek alapfel­tétele az időszakos szerviz, karbantartás. És itt a „nehéz probléma”. A Szolnokot kö­rülvevő száz kilométeres körzetben egy javítóműhely van. a Szolnoki Vasipari Vállalaté, amely viszont kép­telen ellátni a növekvő igé­nyeket. Helyet, helyet, mert csőd­be jutunk — ezzel fogad Imre Lajos a vállalat főmér­nöke, de minden szónál éke­sebb bizonyíték a szerviz képe. 19G0-ban építették, ide­iglenes jelleggel, viszont még ma is az udvaron, sőt az utcán is javítják, szerelik a kocsikat. Egy jellemző adat: a szervizre jelentkező gépkocsik több mint egyhar- madát nem tudják fogadni. Ez azt jelenti, bogy a havon­ta jelentkező 450 gépkocsi közül mindössze 300-on tud­ják a szükséges karbantar­tási munkákat elvégezni; Az eltolódás — mondanunk sem kell — elsősorban a gépkocsiknak árt; Még egy számadat: A vál­lalat részére igényelt és szükséges 20 000 kg benzin helyett csak 8000 kg-ot, a 10 000 kg motorolaj helyett mindössze 800 kg-ot biztosí­tott a városi tanács illetékes osztálya. Persze a hiányzót is megszerezte a vállalat, úgy, hogy kölcsönkért más válla­latoktól. a benzinkutaknál készpénzért vásároltattak a gépkocsi tulajdonosokkal. Pedig ma már az üzem­anyag; a kenőolaj nem hány- cikk. Bármerre nézünk szűkén vannak. A raktárban mo­dem, külföldi gépek állnak, mert nincs hely, ahová fel­szereljék őket. Hidraulikus fékberendezésáilító. Dunlop kerékbeállító műszerek, Bosch fényszóróbeállító ké­szülék — ezeket mégsem le­het az udvaron felszerelni. Ilyen nehéz körülmények között is derekasan dolgoz­nak a vasipariak. Még Buda­pestről is érkeznek kocsik szervizre, mert tulajdonosaik ismerik az itteniek precíz munkáját. Az üdvözlőlapok pedig az itt megállt külföl­diek elégedettségét bizonyít­ják. Panaszuk nekik is csak a szűk helyre volt, hiszen a nagyobb luxuskocsik alig fértek be az állomásra. A műhely vezetői keresik a megoldást. A jövőben két műszakra állítják át a szol­gáltatást, így több gépkocsin végezhetik el az időszakos ellenőrzést. Az igazi segítséget azon­ban a felügyeleti szervtől várják. Vajon ott mi a vé­lemény? A problémát nagyon jól ismerik. A megoldás alapja a helyszerzés. Ez három éve húzódik és talán hamarosan döntés is születik ez ügyben. A Vasipari Vállalat mellett két földszintes, rozzant ház áll, ezek kisajátításáról van szó. Ugyancsak költségvetési tervbe kerül a korszerűsí­téshez szükséges pénzösszeg is. A cikk elején aggódva tet­tük fel a kérdést: Mi lesz itt jövőre, az újabb gépkocsik megjelenésekor, hiszen már most is csak nagyon nehéz körülmények között tudják munkájukat a vasipariak el­végezni? A válasz azonban megnyugtató, hiszen a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága teljes anyagi és er­kölcsi támogatásával kívánja megoldani e régen vajúdó problémát. A határozat megszületése után pedig a cél előttünk van: Mielőbb a gyakorlatban is megoldani a lakosság ez irányú igényei­nek ikéletes ellátását. Erdélyi György A többéves termelési és áruértékesítési szerző’ dések rendszerérői A Gazdasági Bizottság ha­tározata alapján a termelői értékesítés és az állami kész­letgyűjtés biztonsága érdeké­ben a termelőszövetkezetek­kel dohányra, fűszerpapriká­ra, zöldsgfélékre, valamint baromfira és tojásra több­éves termelési és áruértéke­sítési szerződést lehet kötni. A több éves szerződés je­lentősége abban van, hogy a termelőszövetkezetek ré­szére hosszabb távlatban te­szi biztonságosabbá az érté­kesítést. Lehetővé teszi, hogy a tsz-ek a termelés szakosításával járó előnyöket jobban kihasználják és egy- egy speciális termelési ág fejlesztéséhez megfelelő hi­teleket vegyenek igénybe: továbbá állami támogatással vagy saját erőből beruhá­zásokat végezzenek és meg­felelő szakemberekről gon­doskodhassanak. A több éves áruértékesí­tési szerződések feltételeit, valamint a lebonyolítással kapcsolatos kérdéseket a Nemes vetélkedés szépséghibával A tsz irodában pontos számadatokat közölnek: 20 955 csibét vásároltunk, 1747 híjával fel is neveltük. A 12 525 pecsenyekacsából 795 pusztult el, a többit 56 napos korban 2,35 kilo­grammos átlagsúlyban adtuk át a vállalatnak. Pulyka ne­veléssel is foglalkoztunk. Közel 3000-ret vásároltunk s ebből 330 hiányzik. Az adatokat Ráczné elvtársnő, a tsz párttitkára így egészí­tette ki: — Hét lány gondozza a baromfit. Munkájukra nincs panasz, azért pedig csak dicsérhetjük őket, hogy cé­lul tűzték a szocialista bri­gád cím elnyerését. — Hol tartanak vállalásuk teljesítésében? Erre a kérdésre a lányok­tól vártam választ, akik kö­zül hármat találtam egy bo­korban, helyesebben a répa­föld melletti erdősáv fiatal fái között. Ebédeltek. A szőke, kékszemű Milcsi — teljes nevén Tóth Emilia — pillantásával biztatta társnőit a válaszadásra. Papp Margit törte meg a kérdésem után a csendet: — Milcsivel ketten 6000 csibét neveltünk fel 4 szá­zalékos elhullással. Ezenkí­vül 4800 pecsenyekacsát gon­doztunk. — Sok bajunk volt a ka­csákkal, a víz miatt. Már kicsi korukban mindig isz­nak, fecsemek. Alig győztük húzni a kútból a sok veder vizet. Aztán meg nem volt mit, kifogyott a víz — kap­csolódott a beszélgetésbe a harmadik kislány, Szilágyi Juli. Ahhoz, hogy mi szükséges a szocializmus teljes felépí­téséhez, tisztáznunk kell egy problémát. A szocializmus építése egy hosszabb idősza­kot magában foglaló folya­mat. A szocialista társada­lom felépítésének fő felada­tai a szocializmus építésének egész időszakában érvénye­sek. Egy új periódus kezde­te, konkréten a szocializmus teljes felépítése, nem azt je­lenti, hogy teljesen új fel­adatok vagy törvényszerűsé­gek kerülnek előtérbe. Mi szükséges a szocializ­mus teljes felépítéséhez? a) a szocializmus anyagi­technikai bázisának megte­remtése; b) a szocialista nemzeti egység kialakítása; c) a kultúrforradalom vé­gi gvitele. Mi értendő a szocializmus anyagi-technikai bázisa alatt? Leghelyesebb, ha Lenin erre- vonatkazó általános útmuta­tását vesszük alapul: „Az erőforrások biztosításának, a szocialista társadalom megte­remtésének valóságos és egyetlen alapja csakis a nagy­ipar... Jól megszervezett nagyipar nélkül egyáltalán szó sem lehet szocializmus­ról ..Mint látjuk, a szo­cializmus anyagi alapjául Le­nin a jól megszervezett gépi nagyipart jelöli meg, azon­ban ezt sem általában, ha­nem a nagyipar meghatáro­zott színvonalát. Majd meg­állapítja: a jól szervezett gé­pi nagyipar jelenti a szocia­lizmus anyagi-technikai bá­zisát. A központi bizottság irány­elvei gazdasági tevékenysé­günk vezérlő elveként a gaz­daságosság fokozását, a ter­melékenység emelését, az ön­költség csökkentését jelölte meg. Ennek eszköze a tech­nika és a technológia fej­lesztése, gyártmányaink kor­szerűsítése, magas műszaki színvonalon való előállítása, valamint iparunk szerkezeté­nek és vezetésének további javítása. Gazdasági fejlődé­sünk másik fontos feltétele a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztése, ezért a mezőgazdaságban mielőbb ki kell építenünk a nagy­üzemi termelés korszerű anyagi-technikai bázisát. Mindezek azért bimak óriá­si jelentőséggel, mert a szo­cializmus teljes felépítése ki­zárólag csak saját anyagi- technikai bázisán lehetséges. Pártunk és munkásosztá­lyunk politikai tapasztalatai alapján tisztában van azzal, hogy csak széles osztályszö­vetség megvalósításával vi­heti győzelemre a szocializ­mus teljes felépítését. A ter­melőerők és a termelési vi­szonyok, az osztálystruktura megváltozáséból, pártunk központi bizottsága megfele­lő politikai következtetéseket vont le. Mindenekelőtt azt, hogy politikai rendszerünk továbbfejlesztése szempont­jából most már célul tűzhet­jük a szocialista nemzeti egy­ség kialakítását. Hogyan tudjuk röviden summázni a szocialista nem­zeti egység kialakításának ismérveit? A szocialista nem­zeti egység vezetőereje: a munkásosztály és marxista— leninista pártja. Alapja: az újtartalmú munkás-paraszt szövetség, amely ma már két testvéri szocialista osz­tály szövetsége. Tartalma: a békéért, a szocializmus teljes győzelméért folyó küzdelem, hűség a rendszer­hez, harc a nemzeti függet­lenség megvédéséért, küzde­lem a belső és külső osz­tályellenség ellen. Megköny- nyíti a helyzetet, hogy az alapok lerakásával a szocia­lizmus teljes felépítésének feladatai összhangba kerül­tek az egész nép érdekeivel. A szocialista nemzeti egy­ség fokozatos kialakulásával változás megy végbe a pro­letárdiktatúra államának funkcióiban, és lépésről lé­pésre kifejlődnek benne az egyetemes népi államra jel­lemző vonások. Társadal­munk szocialista egységének kialakulása egyben azt is eredményezi, hogy a mun­kásosztály élcsapata az egész nép pártjává válik. A szocializmus teljes fel­építésének időszakában kell győzelemre vinnünk a kul- tűrforradalmat. A szocialista társadalom felépítésének nél­külözhetetlen feltétele né­pünk műveltségi színvonalá­nak emelése, dolgozóink mű­szaki képzettségének és ön­tudatának növelése, továbbá, hogy az élet minden terüle­tén uralkodóvá tegyük a marxizmus—leninizmust. A köznevelés, a tudomány, a művészetek, az irodalom, a tájékoztatás és nevelés va­lamennyi eszközével ezt a célt kell szolgálnunk. Mind­ezek összességükben oda hatnak, hogy a szocializmus teljes felépítésének útjára tért hazánkban kialakulja­nak az emberek közötti kap­csolatok új szabályai, a szo­cialista társadalom emberére jellemző erkölcsi normák, hogy az emberek megtanul­janak szocialista módon él ni dolgozni, gondolkodni. Boros Béla — Mit csináltak ekkor? — Egy ideig lajtokkal hordták a vizet, aztán pedig a kacsákat telepítettük át más helyre. Most már csak a pulykák vannak, azokat két lány gondozza. Mi pedig eljöttünk cukorrépát szedni, mert azt is kapáltunk. Mar­gittal ketten 1300 négyszög­ölet. Most azt szedjük. De vállalunk mj kukoricatörést is. Aztán a brigádtanyát és a baromfiólakat meszeljük be. Most az a terv, hogy már decemberben megkezd­jük a csibenevelést — vá­laszol Milcsi. — A vállalásukban azt ol­vastam, hogy ezüstkalászos tanfolyamra járnak, szak­munkás vizsgát tesznek. Si- keriil-e ez? — Még nem tudjuk, hogy is lesz. Messze vagyunk a városhoz, s a baromfi gon­dozása minden időnket le­köti. Olvasgatni azért szok­tunk, a könyvtárból hozunk könyveket. A lányok szavaiból érez­hető volt, hogy maguk sem igen törődtek azzal, hogy s mint lesz a tanulásuk. Dol­goztak becsülettel, de arra nem gondoltak, hogy ez csak egy pontja annak az ígéret­nek, amit papíron is rögzí­tettek. S a vezetők is elmu­lasztották figyelmeztetni őket. Pedig együtt könnyeb­ben találtak volna megol­dást arra, hogy az önműve­lésben, a kollektív szellem erősítésében is előbbre lép­jenek. A túrkevei Táncsics Tsz- ben pótolhatják a mulasz­tást, eltüntethetik e nemes vetélkedés jelenlegi szépség­hibáit. Ha megteszik ezt Papp Margiték, biztosabban számíthatnak a megtisztelő szocialista brigád cím elnye­résére. N, K. földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter most kiadott együttes utasí­tása szabályozza. A több éves szerződést — az 1963 évre érvényes szer­ződéses feltételek ismereté­ben — egyelőre 3 évre, vagyis az 1963., 1964. és 1965. évi termésű dohányra, fűszerpaprikára és zöldség­félékre, valamint baromfira és tojásra lehet kötni. A több éves szerződések jogkövetkezmények nélküli keretszerződések, melynek alapulvételével évenként kü­lön növénytermelési, állat­nevelési és hizlalási, illetve terményértékesítési szerző­dést kell kötni. Több éves szerződést csak azokkal a •termelőszövetkezetekkel le­het kötni, amelyek rendel­keznek a szerződéskötés tel­jesítéséhez szükséges felté­telekkel. A szerződéskötés feltételei­ként az együttes utasítás le­rögzíti, hogy a felvásárló vállalatok a keretszerződés­ben előírt átvételi kötele­zettségüket az éves szerződés megkötése során nem csök­kenthetik. Amennyiben azon­ban a termelőszövetkezet az éves szerződés megkötése al­kalmával a keretszerződés­ben előírtnál nagyobb terü­letre vagy mennyiségre akar szerződést kötni, a vállalat köteles — a termelőszövet­kezet kívánságának megfe­lelően — az eredetileg ki­kötött mennyiséget növelni. Amennyiben a feltételek idő­közben megváltoznak — például termelési és jöve­delmezőségi stb. okokból, _— a termelőszövetkezetnek jo­gában áll kérni a vállalattól a keretszerződésben foglalt kötelezettség csökkentését, sőt az attól való ellállást is. Ehhez a járási tanács mező- gazdasági osztályának és a járási felvásárlási kirendelt­ségnek . egyetértése is szük­séges. A termelőszövetkezetek éves terveinek összeállításá­nál a keretszerződésben rög­zített termelési és áruértéke- sítési előirányzatukat figye­lembe kell venni. Az együttes utasítás fel­hívja a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályainak fi­gyelmét, hogy a megkötött keretszerződések teljesítését szükség esetén beruházások­kal (például dohánypajta, öntözőtelep építés, stb.) és egyéb anyagi juttatásokkal (naposcsibe, csibetáp stb.) segítsék elő. Varga István Élelmezésügyi Minisztérium megyei felvásárlási ki- rendeltsége Magyar alelnök a munkaügyi statisztikusok eenfi konferenciáján Genfben október 2-án nyüt meg a munkaügyi statiszti­kusok 10. nemzetközi konfe­renciája. A konferencián He­gedűs Andrást, a magyar küldöttség vezetőjét a dán küldöttség javaslatára és az ír delegáció képviselőjének támogató felszólalása után a konferencia egyik alelnökévé választották meg. (MTI) Tegnap délelőtt pedagógu­sok. úttörővezetők s a BM Szolnok megyei Rendőrfőka­pitánysága közlekedési alosz­tályának két dolgozója tar­tott tanácskozást a Szolnok városi tanács művelődési osz­tályán. Az értekezletet Za- kár István, a művelődési osz­tály vezetője nyitotta meg. A megbeszélés eredménye­ként az Abonyi, Kassai, Be­loiannisz úti, valamint az újvárosi általános iskolában egy-egy közlekedési úttörő őrs alakult. A lelkes fiatalok a rendőrségtől szakmai okta­tást, valamint karszalagot, tárcsát kapnak. Tudással, fel­szereléssel felvértezve az ő feladatuk lesz, hogy társaik — és az arra rászoruló fel­nőttek — számára az oktatás előtt és után biztonságossá tegyék az átkelést a forgal­masabb közlekedési ponto­kon. A pajtások előreláthatólag e hó közepén kezdik meg önkéntes, közhasznú munká­jukat. Bízunk abban, hogy a gépjárművezetők kedvesség­gel. udvariassággal viszonoz­zák a segítséget, melvet a fiatalok közvetve nékik is nyújtanak. I Szolnokon fonalnak a Dunaújvárosi Papír­gyár leendő szak­munkásai A Szolnoki Papírgyár az ország papíripari szakmunkás és technikus képzésének egyik központja lett. Az üzemben jelenleg hat szinten folyik az oktatás. Az idén először kezdte meg működé­sét a budapesti Bolyai János Könnyűipari Technikum ki­helyezett osztálya, amelynek tizenöt hallgatója a gyárban szerzi meg a technikusi ok­levél megszerzéséhez szük­séges ismereteket. Az ipari tanulók száma eb­ben az esztendőben már hat­van fölé emelkedett. Többek között itt tanul az a tizenöi fiatal is, akik majd a Duna­újvárosi Papírgyár szakmun­kásai lesznek. A gyár terüle­tén, épülő, új hőerőmű 25— 30 fős személyzete magasnyo­mású kazánfűtő tanfolyamon sajátítja el a korszerű be­rendezések és az automata gépek kezelésének alapjait. Ezenkívül az üzemben több munkásakadémia és mérnöki továbbképző tanfolyam is működik. Az ipari tanuló­kon és a technikumi hallga­tókon kívül az üzem dolgo­zóinak több mint 40 száza­léka a különböző szaktanfo­lyamokon gyarapítja tudását. A megyei növényvédőállomás négy tsz-nek adott át gépeket Megyénk közös gazdaságai­ban egyre több gép könnyí­ti meg az emberek munká­ját. A napokban négy terme­lőszövetkezet gépállománya ismét szaporodott. A Szolnok megyei Növényvédőállomás 10 Zetort, 7 Rapidtox perme­tezőt, 7 pótkocsit, 6 permet- lé tartályt és 4 szivattyút adott át a kenderesi Vörös Csepel, a cibakhézi Vörös Csillag, a kőtelki Ezüstkalás/. és az abádszalóki Aranyka-, lász Tsz-nek. Olyan megállapodás tör tént a négy tsz vezetőivel, hogy a saját gazdaságukban végzett munka mellett a kör­nyező tsz-ekben is segítenek a növényvédelemben. Véget ért a budapesti és a vidéki népművelők tanácskozása A Kossuth Klubban szer­dán véget ért a budapesti és a megyei népművelők két­napos tanácskozása, amelyen részt vett dr. Hadnagy László művelődésügyi miniszterhe­lyettes is. A második napon dr. Liptai Ervin, a Művelő­désügyi Minisztérium mú­zeumi főosztályvezetője is­mertette a megyei múzeu­mok helyzetét és feladatait. Elmondotta, hogy a minisz­térium 1962. január 1-től több mint 40 vidéki múzeu­mot adott át a megyei taná­csok kezelésébe. A Művelő­désügyi Minisztérium fenn­hatósága alatt csak néhány múzeum maradt. — Tizenöt megyében pedig egységes megyei múzeumi szervezetet hoztak létre. A néhány hó­napos tapasztalat azt mutat­ja, hogy a megyei tanácsok „jó gazdának” bizonyultak. Ezt mutatja1 az a fokozott ak­tivitás, amellyel a vidéki múzeumok az országos mú­zeumi hónapra készültek. A megyei tanácsok jelentős gazdasági segítséget nyújta­nak a múzeumok fejlesztésé­hez, a különféle kiadványok elkészítéséhez és az új kiál­lítások rendezéséhez. Ezután dr. Liotai Ervin, a múzeumok feladatait ismer­tette. Valamennyi megyei székhely múzeumában ren­deznek a jövő év végéie mo­dern. nagyszabású, állandó kiállítást. Hangsúlyozta az idős aki és vándorkiállítások fontosságát is. A jövőben a vidéki múzeumok egvik fon­tos feladata a leaúiabbkori i-ielvteManvaCTok felku- 'se. illetve helytörténeti kiállítások rendezése. ÍMT1. Közlekedési úttörő őrsök alakultak Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents