Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1362. október 26. Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet (Folytatás az 5. oldalról) vezetek végezték. Növekszik a különböző termelési tanácskozásokon való részvétel. Az idén, az év első felében 2669 termelési tanácskozás folyt le és több, mint 95 000 dolgozó vett rajta részt. A résztvevők 16 százaléka szólalt fel, fejtette ki véleményét, terjesztett elő javaslatot. Ez a dolgozók aktivitásának növekedését, ügyek iránti érdeklődését egyaránt mutatja. Erre a jövőben építeni kell. ezzel — mint jelentkező erővel — számolni kell. A szakszerveretek tevékenysége lapjában jóirányú volt A jövőben a gazdasági szervező és kulturális nevelő munkával együtt még nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak a dolgozók érdekvédelmére. Az ifjúság körében is egészséges fejlődés ment végbe. Megyénkben mintegy 87 000 KISZ-korosztályú fiatal él. Nem egészen egyharmada, pontosan 27 188 fiatal tagja a KISZ-nek. Az iparban 5222, a mezőgazdasági üzemekben nyolc és félezer tagja van a KISZ-nek. Pártbizottságunk véleménye szerint itt lényegesen előbbre lehetett volna már lépni. „Az ifjúság a szociaiz- musért” mozgalomba 27 700 fiatal kapcsolódott be. Az iparban a munkaversenyben 5656, a mezőgazdaságban a különböző termelési mozgalmakban 6513 fiatal vesz részt. A KISZ befolyása körülbelül a saját létszámának megfelelő KISZ-en kívüli fiatalokra terjed ki. így a megye fiatalságának mintegy kétharmadát fogja át munkájával. A KISZ szervezetek nem váltották egészen be azon saját jelszavukat, hogy „Együtt a magyar ifjúsággal a szocializmus építéséért”; A KISZ munkájának eredménye közvetve a párt munkájának az eredménye. A mulasztás meg közvetlenül a mi mulasztásunk. (Azt már nem lehet megosztani.) Miközben bíráljuk pártszervezeteink ifjúság körében végzett munkáját — és a KISZ-szervezet tevékenységét —, nem mulaszthatjuk el megmondani, hogy a megye ifjúságának arculata az ellenforradalom óta — de különösen az elmúlt három esztendőben — alapvetően megváltozott. Van romantika, van ideál ifjúságunk előtt, mert tiszta és világos a cél, kiegyensúlyozott a politikai vonalvezetés. Még mindig sok fiatal van a termelőszövetkezeteken kívül falun. Régen a szülők mindent megtettek azért, hogy a gyermeknek „ne kelljen túrni a földet”. Az az élet, amitől a szülők ilyenformán óvni szándékozták gyermekeiket, már a múlté. A mezőgazdaságba nem „jobbhíján” mennek dolgozni az emberek. A mezőgazdasági munka a fejlett szocialista társadalom, majd a kommunista társadalom építése során az ipari munka vállfájává válik. A mezőgazdasági munka élethivatás. Ennek megmagyarázására a KISZ-nek és a pártszervezeteknek komoly erőt kell fordítani. Átfogni és nevelni egész ifjúságunkat — ezt kell az elkövetkező háromnégy esztendőben a KISZ vonalán elérni. A nők közötti munkában szintén eredményről, előrehaladásról szólhatunk. Asszonyok, leányok üzemekben, falun, a termelő munka minden területén megállják helyüket. A nőtanácsokban és nőbizottságokban mintegy négy és félezer dolgozó asz- szonyt és leányt választottak be és velük együtt mintegy tizenegyezren vesznek állandóan részt a mozgalmi munkában. A termelőszövetkezetekben 123 nőbizottság működik 1315 választott taggal. Nagy részük vám a tsz-nőbi zártságoknak abban, hogy 1960-ban, 1961-ben több ezer falusi asszony kapcsolódott be a termelőszövetkezeti munkába. A nőtanácsok, nőbizottságok többségükben átfogják a felnőtt leányok és asszonyok tömegeit. Egy-egy kampány alkalmával negyvenötvenezer főt tudnak megmozgatni. Helyenként még mindig van értetlenség a nők munkába, funkcióba állítását illetően. Politikai, jogi értelemben a nők egyenjogúsága megvalósult, esetenként azonban ennek érvényesülését akadályozzák. El kell hárítani az útból az akadályozó tényezőket. A jövőben a nőmozgalom területén különösen a következőket kell megoldani. Segítsék a nőtanácsok, a nőbizottságok a pártszervezeteket abban, hogy elháríthassuk mindazokat az aka5. A személyi kultusz és káros következményeinek felszámolása megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a pártélet a lenini normáknak megfelelően fejlődjön. Amikor a Központi Bizottság 1962. augusztus 14—16-i ülésén elfogadott határozat megjelent és a tagság megismerte, voltak feltevések, amik értetlenségről tanúskodtak. Ezek tisztázódtak a taggyűléseken, azonban — részletezés nélkül — mégis felvetünk néhányat. Arról van sző — tisztelt elvtársak —, hogy pártunk Központi Bizottsága nem vette újra elő ezt a kérdést, hanem végérvényesen le akarja zárni. Kár — és ez a magyar munkásmozgalom tragédiája —, hogy az MDP Központi Vezetősége nem volt képes sem 1953-ban, sem 1956 teraszán az SZKP XX. kongresszusának tisztító vihara után lezárni ezt a kérdést. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1956. november 4-én szóban és tetteiben teljesen és véglegesen elhatárolta magát a személyi kultusztól, annak káros következményeitől, a velejáró törvénytelenségektől. Központi Bizottságunk most abban a helyzetben van, hogy pontosan felmérte, milyen kárt okozott a magyar- és nemzetközi munkásmozgalomnak a személyi kultusz, milyen áldozatokat követeltek törvénytelen eljárások, s miután a kép tiszta, kötelességének tartotta megmondani pontosan a párt tagjainak, a dolgozó embereknek, hogy mi történt. mitől határoltuk el magunkat 1956. november 4-én. Együtt a párt tömegeivel most levonjuk a következtetéseket és az egészet átadjuk a történelemnek, ugyanakkor megteremtjük feltételeit, hogy ilyen soha többé elő ne forduljon. Központi Bizottságunkat kizárólag a munkásmozgalom ügye és érdeke vezette, amikor ezt a kérdést feltárta és benne határozott. Semmi más nem vezette és nem is vezethette, bár elvtársaink egy részét személyileg is érintette, megtörte, meggyalázta a törvénytelenség. A tényeket vizsgálva vonta le a következtetéseket — amit a küldött elvtársak a határozatból ismernek. Eddig el kellett menni és eddig kellett elmenni a Központi Bizottságnak ebben a kérdésben. Mi használt volna itt még? — Bírósági per? — De hiszen tiszta és világos az egész ügy. — Vagy csendesen túltemni rajta? — Akkor viszont nem tudtuk volna levonni az összes következtetéseket. Itt nem Rákosiról, Gerőről, Farkasról van szó csupán. Róluk is, mert ők sértették meg a pártvezetés lenini elvét, ők kezdeményezték a tőrvénytelensédályokat, melyek helyenként a nők társadalmi megbecsülésében, munkába, funkcióba állításában jelenleg még megtalálhatók. Erősítsék a harmónikus családi életet, segítsék, támogassák a családon belül is a szocialista nevelést, támogassák a tantestületeket és végezzenek még nagyobb szervező munkát annak érdekében, hogy falusi asszonyaink, leányaink minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a termelőszövetkezetek közös tevékenységébe, azon belül is a növénytermelésen túl az állattenyésztésbe és különösen a baromfitenyésztésbe. Mi a tennivaló a tömegek közötti munkában? Nagyobb következetességgel hajtani végre a helyes politikát a termelés, a gazdasági- és kulturális élet minden területén. geket és ezért személy szerint ők felelősek. Központi Bizottságunk ezt ki is mondta világosan. De másról is van szó. A személyi kultuszról, a lenini vezetéstől való eltérésről, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusa olyan mélyen feltárt, megmutatott és amelynek leküzdése a Szovjetunió Kommunista Pártjában és a nemzetközi forradalmi munkásmozgaA pártmunkára, a vezetésre a következők jellemzőek a megyében. A megyei pártbizottság arra törekedett, hogy az alsóbb pártszervek önállósága nőjön, hogy képesek legye- -nek kialakítani a központi irányvonalnak megfelelő helyi politikát. Miközben erre törekedtünk — magunk is látjuk —, nem nyújtott a megyei pártvezetés elég segítséget,, iránymutatást a pártmunka módszereinek javításához. A pártszervek és pártszervezetek munkájában túlzottan nagy számban szerepeltek a direkt gazdasági — ebből is leginkább a mezőgazdasági — jellegű kérdések. Ezt a helyzet követelte A megyei vezetés részéről is a „direkt” jellegű feladatok megjelölése, vagy számonkérése volt jellemző. Nem kerestük, nem dolgoztuk fel az új helyzetnek megfelelő azon módszereket, amivel jobb munkamegosztást érhettünk és érhettek volna el alsóbb pártszerveink és akkor sokkal többet tudtak volna foglalkozni a kulturális és egyéb jellegű kérdésekkel. Gyakran fordult elő — fordul elő napjainkban is —, hogy a pártszervezetek állatni, társadalmi és gazdasági szervek feladataiba direkt módon nyúlnak bele, oldanak meg olyan feladatot, amire sokkal nagyobb apparátus van ott Az ilyen munka nem lehet teljes értékű. Amikor hangsúlyozzuk, hogy nincsen úgynevezett „tiszta pártmunka”, akkor ez alatt nem érthetjük azt hogy a szövetkezetben a szöget, a drótot a kocsikenőcsöt kell a pártszervezetnek előteremteni. Azt, hogy nincs a termeléstől független pártmun- ka, azt jelenti, hogy a pártszervezeteknek a politikai meggyőző felvilágosítás eszközeivel a „miértre" való válaszadással kell mozgósítani a dolgozókat Néhány esetben a káderek kiválasztásánál, beállításánál még mindig előfordult kapkodás, felületesség. Legnagyobb hiba azonban abban van, hogy még mindig hiányos a káderek menetközben, Fellépni és következetesen harcolni társadalmi életünk minden területén a visszásságok ellen. Ne nézzék el a pártszervezetek a dolgozók jogainak csonkítását, ne tűrjék el az elvtelenséget, durvaságot, gorombaságot Városon és falun nagyobb gondot kell fordítani a dolgozókat érintő apró kérdések megoldására a kereskedelem, a szolgáltatás, az ellátás területén jelentkező problémákra. Állandósítani kell a tömegek közötti munkát, a mindennapi felvetődő és a nagyobb perspektívái ú kérdések feldolgozását. A tömegek közötti munkához, a kapcsolat, a befolyás szélesítéséhez az alap jó szilárd. Erre építve újabb eredmények érhetők eL lomban olyan hatalmas fellendüléssel járt együtt. Amikor most pártunk Központi Bizottsága a kongresz- szus nagy politikai munkájában feltárta a személyi kultusz időszakában elkövetett törvénysértéseket és lezárja azokat, akkor egyben azt is megmutatta, hogy mdtöl szabadult meg a magyar munkásmozgalom. munkaközbeni nevelése. Ez különösen újonnan munkába állított elvtársaknál veszélyes. Ezeket a hibákat Is felszámolva, a káderfeladatokat alapjában sikerrel oldottuk meg.'| Pártbizottságunk .'Összességében úgy látja, a pártélet — a legutóbbi három esztendőben — lényegében a lenini normáknak megfelelően alakult. A személyi kultusszal való leszámolás, a törvényesség megszilárdítása nagy erőt jelent a pártban. A Magyar Dolgozók Pártja idejében szállóige volt, hogy a párt mindenért felelős. Ugyanakkor a párt tagjainak nem volt módja betekinteni, belelátni a politikába. A személyi kultusszal velejárt, hogy mindent a „bölcs” kezdeményezett, döntött el és hogy szavának valami varázsereje volt. — Legalábbis így képzelték. — A törvénytelenségek pedig elvették a párttagságtól, a dolgozó tömegektől azt az optimizmust, lelkesedést, ami egyenes következménye a proletárdiktatúra megteremtésének, a munfcáshatalom létrehozásának, azt. amit a fasizmus börtöneiben elvtársaink ..daloló holnapok” néven fogalmaztak meg. Elvették a magabiztosságot, a jövőbe vetett biztos hitet és ehelyett a bizalmatlanságot, a nyomasztó légkört, a félelem érzését honosították meg. Most a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját a Központi Bizottság a párt tagjaival együtt alakítja, formálja ki. Nem is volt a legutóbbi három esztendőben valami olyan különleges ,.kényes” kérdés, amiről a párt vezetőszervei, a pártaktivisták a lehetőséghez és a szükséghez mérten a párt egész tagsága ne kapott volna tájékoztatást. Miután a tömegek részt vesznek a politika kialakításában, tndják, mi következik holnap, holnapután, maguk is terveznek, kezdeményeznek. Most lehet a párttagoknak, aktivistáknak, az egyszerű dolgozóknak kezdeményezni. Elvtársak! A VTII. kongresszus nagy eseménye lesz a százesztendős magyar munkásmozgalomnak és nagy eseménye lesz pártunknak. A mögöttük lévő időszak nehéz, fáradságos munkát követelt párttagjainktól, dolgozó népünktől. Az a tény azonban, hogy itt tartunk, a fejlett szocialista társadalom megvalósításával kapcsolatos tennivalókat tárgyaljuk, mindenért kárpótol bennünket. Mondjon köszönetét párt- értekezletünk a megye munkásainak, szövetkezeti gazdáinak, értelmiségi dolgozóknak, alkalmazottaknak a lelkes, odaadó támogatásért, a bizalomért, mellyel pártszervezeteinket állandóan körülvették és követték. Sok küzdelmen, nagy viharokon keresztül érkezett el a magyar munkásmozgalom napjainkig. Pártunk, népünk győzelemmel került ki abból a kátyúból, amibe a személyi kultusz taszította, s most utunk — együtt a nemzetközi munkásmozgalommal — egyenes. Azt javasoljuk, hogy párt- értekezletünk a majd megválasztásra kerülő küldött elvtársakat bízza meg azzal, hogy szavazzanak teljes bizalmat a Központi Bizottság 1956. november 4-e A karcagi Lenin Termelő- szövetkezetben százhúsz hallgatóval megnyílt a három éves tsz-akadémia. Az első évben üzemszervezést tanulnak a gazdák, a második évben növénytermesztést, a harmadik évben pedig az állattenyésztés tudományos módszereivel ismerkednek meg. A termelőszövetkezeti akadémia elvégzése után a hallgatók a technikumi oklevéllel majdnem egyenértékű A Tisza, Körös, Hortobágy, Berettyó, Zagyva és Tama mentén több mint nyolcszázharminc kilométer hosszúságú fővédvonal, úgynevezett gátrendszer tartozik a Középtiszai Vízügyi Igazgatósághoz. A nagy tavaszi, tiszai és körösi árvíz a nyári gátakat áttörve több helyen megrongálta a fővédvonalakat is. Ezek rendbehozatala az ár elvonulása után azonnal megkezdődött. Jelentősebb gátjavítási munkákat végeztek Rá- kóczifalva, Kunszentmárton és Kőtelek határában, ahol az úgynevezett elhabosodást javították ki. Az igazgatóság óta folytatott, reális, célratörő, kiegyensúlyozott politikájának, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek, a módosított Szervezeti Szabályzat-tervezetnek, szavazzanak bizalmat Központi Bizottságunknak annak alapján, hogy hat esztendő nehéz harcaiban képes volt a marxizmus—leninizmus tanításán alapuló szilárd politikát kialakítani és képes volt azt meg is védeni. Zárjuk még szorosabbra sorainkat, tömörüljön megyénk párttagsága szilárd egységben Központi Bizottságunk mögé; sorakoztassuk fel a megye dolgozóit az elkövetkező időkben is pártunk marxista—ieninista .po- Iitikáiának megvalósítására, a fejlett szocialista társadalom felépítéséből adódó feladatokra. * Csáki István elvtárs beszéde után Fodor Mihály elvtárs tartotta meg a revíziós bizottság beszámolóját. Ezt követően megkezdődött a két beszámoló feletti vita, A revíziós bizottság beszámolóját és a hozzászólásokat terjedelem hiánya miatt, holna-pi lapszámunkban közöljük. szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A termelőszövetkezeti akadémia előadásait, valamint a konzultációkat a Lenin Tsz-ben dolgozó mezőgazda- sági mérnökök és a karcagi mezőgazdasági technikum tanárai tartják. A hallgatók között sok a nő. Az akadémián résztvevő legfiatalabb hallgató tizenöt éves, a legidősebb pedig — Győrül Péter bácsi — betöltötte a hetvenedik esztendőt. az idén a helyreállítási és felúj itási munkákra közel S.2 millió forintot költött. A fővédvonalakon a munkák befejeződtek és a hét elején megkezdődött a gátrendszerek őszi felülvizsgálata. A szakemberek eddigi tapasztalatai szerint, a gátak állapota kielégítő és megfelel az OVF előírásainak. A gátak mellett megszemlélték az ár- vízvédelmi szakfelszerelések állapotát és azok tárolásának módszereit Meglátogatták a gátőrházakat és a helyszínen mintegy száz gátőrt vizsgáztattak elméletből, gyakorlatból. Amnesztiát a spanyolországi bebortőnzottelínek Az amnesztiát a spanyolországi bebörtönzötteknek elnevezésű genfi bizottság tüntetést rendezett október 17-én, amelyben határozatot fogadtak el. Követelik, adjanak teljes amnesztiát azoknak akik Franco rendszerével szembehelyezkednek. A nagygyűlés érdekessége Marcos Ana spanyol költö volt, aki nemrégen szabadult 22 év után a börtönből, A képen: a gyűlés elnöksége, balról Marcos Ana spanyol költő (MTI Külföldi Képszolgálat) A pártélet a lenini normáknak megfelelően fejlődik A pártszervezetek munkamódszeréről • • Üzemszervezést tanulnak a karcagi Lenin Tsz tagjai Felülvizsgálják a gátrendszereket