Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
•VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl SZOLNOK megye A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIH évfolyam, 351. szám. Ara 50 fillér 1962. október 26, péntek. MA : Legújabb jelentések a kubai eseményekről Szó rátettük — intézkedtek Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet mán, a tiszafüredi FJK elnöke, Molnár György, a KISZ megyei bizottságának titkára, K. Nagy Sándor, a Központi bizottság tagja, a Földművelésügyi Minisztérium pártbizottságának titkára, Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára, Nyikos Károly, a kisújszállási Búzakalász Tsz elnöke, Oláh János, a Mező- héki Állami Gazdaság igazgatója, Pallói Sándomé, a Hazafias Népfront megyei titkára, Pál Szabó Károly, a járműjavító tűzikovácsa, szocialista brigádvezető, dr.Polónyi Szűcs Lajos, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a Központi Revíziós Bizottság tagja, Popp István pártnyugdíjas, Pólyák István, a Középtiszai Állami Gazdaság igazgatója, Ragó Antal országgyűlési képviselő, a Központi Revíziós Bizottság tagja, a Pest megyei Állami Gazdaságok igazgatója, Sándor Kálmán, a Központi Bizottság tagja, a Csorbái Állami Gazdaság igazgatója, Sípos Antal, a Tiszafüredi Gépállomás igazgatója, Sipos Károly, a Szolnok városi pártbizottság első titkára, M. Szabó István, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, Seben András, a Karcagi Üveggyár igazgatója, Tisza József országgyűlési képviselő, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Tóth János, a megyei pártbizottság ipari- és közlekedési osztályának vezetője, Varga Illés, a MÉSZÖV megyed elnöke, Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Zagyi János, a megyei pártbizottság párt- és tömegszarvezetek osztályának vezetője. Ezek után a pártértekezlet szavazati jogú küldöttei megszavazták a napirendi pontokat, majd megválasztották a pártértekezlet jegyzőjét, valamint a mandátumvizsgáló bizottságot, a jelölőbizottságot és a szavazatszedő bizottságot MÍajd Csáki István elvtára a párt- értekezlet elé terjesztette a megyed pártbizottság beszámolóját A megyei pártbizottság beszámolója Csáki István elvtárs beszéde TISZTELT MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETÍ KÜLDÖTT ELVTÁRSAKí Pártunk VIII. kongresszusára való felkészülés fontos állomásához érkeztünk el. A küldöttválasztó taggyűlések, üzemi, községi, városi és járási pártértekezletek megtartása után munkához lát a megyei küldöttértekezlet, hogy számot adjon pártunk és megyénk dolgozói előtt a VII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, képet alkosson a megye politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről, összegezze a szocialista építés nagy munkájának három esztendős eredményeit, mérlegre tegye a megye kommunistáinak — benne a megyei pártbizottságnak munkáját, a sikerekből és elkövetett hibákból levonja a szükséges következtetéseket, s a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei alapján meghatározza Szolnok megye pártszervezeteinek további feladatait. Azokat a nagyjelentőségű elvi-politikai kérdéseket, melyek a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben megfogalmazásra kerültek, párttagságunk megértéssel fogadta, s a vitában nagy hozzáértéssel nyúlt olyan problémákhoz, mint a párt szövetségi politikája, az osztály- harc, a gazdasági építő és kulturális nevelő munka. A Központi Bizottság kongresz- szusi dokumenumaiban szereplő sok és fontos kérdés közül tulajdonképpen kettő volt, amiben a vita során számottevő nézetbeli különb- •éaek. eltérések voltak. Egyik, az egyetemi és főiskolai felvételeknél eddig gyakorolt származás szerinti elbírálás módosítása. Leginkább ilyen vélemények hangzottak el: „Nem túl korai-e ez a lépés?” — „Időszerű-e ilyen engedményeket tenni, nem tanultunk eleget 1956-ból?” — „Csak meg ne bánjuk, hogy ilyen humánusok vagyunk.” — Nem az ellenzés, nem az ellenkezés, inkább a párt iránti féltés, a szocialista vívmányokhoz való ragaszkodás csendült ki ezekből a felvetésekből. A kérdés tulajdonképpen a párt szövetségi politikájának része, s ha világos előttünk, világos párttagságunk körében a párt szövetségi politikája, annak alakulása a szocialista forradalom, a szocialista építés különböző szakaszában, akkor az is világossá válik, hogy itt nem „visszalépésről”, nem „engedményről”, hanem előrehaladásról, nagyon fontos előrelépésről van szó. A másik kérdés a személyi kultusz éveiben elkövetett törvénysértésekről szóló határozat körébe tartozik. „Miért kellett ezt újra elővenni?” — Ez volt az egyik probléma. Azonkívül kerültek, akik enyhének, mások szigorúnak vélték az eljárást, mondván, hogy „abban az időben kemény kézre volt szükség.” Mindkét kérdés felvetődéséről, vitájáról úgy adhatunk számot, hogy tisztázódtak, megértésre találtak azok, éppen úgy, mint korunk, a nemzetközi munkás- mozgalom, a békés egymás mellett élés nagy kérdései és a szocialista építőmunka mindennapi problémái. Párttagságunk eszmei-politikai fejlődése nagy sikere és nagy erőssége pártunknak. A kongresszusra való felkészülés kellős közepén hir- telenül, váratlanul volt kénytelen pártunk Központi Bizottsága Marosán György elvtárs beadványával hosszasan foglalkozni, s amikor más választás már nem volt — határozni és a párttagság tudomására hozni. Ha valaki azt gondolta, hogy a kongresszusi felkészülést, párttagságunkat ez a kérdés megzavarja, akkor most tudomásul vehette tévedését A megyében a kérdés megoldásán nemcsak szervezeti, hanem politikai értelemben is lényegében túl vagyunk. A Marosán elvtárs ügyében hozott határozat semmiképpen nem érinti a párt Központi Bizottságának politikáját Az helyes, reális; talaján olyan sikerek születtek, mint a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a gazdasági építőmunka, a kulturális front ismert eredményei. Változatlanul áll, hogy a Központi Bizottság ennek a politikai vonalnak a megerősítését terjeszti a kongresszus elé. Dolgozzunk a jövőben is ennek megfelelően, csak — ahogyan Kádár elvtárs gyakran szokta mondani — egy kicsit jobban. Az egész előkészítő munka — benne a közel kéthónapos tanácskozás — előrenéző, előretekintő volt A hangulat a párttagság körében, a közéletben egyaránt nagy támogatást ígér, juttat kifejezésre a Központi Bizottság felé ennek a politikai vonalvezetésnek megtartásához, a kitűzött célok megvalósításához. Ezt juttatja kifejezésre a kongresz- szusi munkaverseny is. Megyénkben tízezrek kapcsolódtak be a versenybe, munkások, traktorosok, állami gazdasági, gépáll»- tnási dolgozók, szövetkezeti gazdák, ifjak és idősebbek, s mintegy 22 millió forint értéket szándékoznak a kongresszus asztalára tenni. Köszöntse őket küldöttértekezletünk szívből, szeretettel és elismerő szavaival méltassa cselekedeteiket, erőfeszítéseik, érdemeik nagyságát, kísérje munkájukat további siker, s kívánjuk, i hogy jó egészségben tehessenek eleget vállalásuknak. Küldött Elvtársak! ! Az a három esztendő, mely pártunk VII. kong- | resszusa óta eltelt, a nemzetközi kommunista mozgalom és a mi szocialista építő munkánk szempontjából eseményekben egyaránt gazdag volt. Ebben az idősszakban — 1960. novemberében — ültek ismét össze ' a kommunista és munkás- | pártok képviselői munká- | juk, harci programjuk ösz- 1 szehangolására, s az SZKP XX. kongresszusán — 1956 I februárjában — kialakított politikai vonal melletti egységes kiállásukat határozatba foglalták. Ez a határozat vezérvonal volt pártszervezeteink cselekedeteiben is. Ugyanezen a tanácskozáson született meg a 81 kommunista és munkáspárt küldöttségének egységes állás- foglalása alapján a „Béke- kiáltvány”, mely a békéért küzdő emberiségnek ad erőt és útmutatást küzdelméhez. A múlt év őszén hagyta jóvá a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa a kommunizmus felépítésének 20 éves programját, korunk „Kommunista Kiáltványát”, mely nemcsak a szovjet nép, hanem az egész emberiség jövőjének útját mutatja meg. A program kidolgozásával együtt a XXII. kongresszus megvitatott és tisztázott egy egész sor — korunk által felvetett elvi-politikai kérdést. Csáki elvtára ezután az amerikai imperialistáik újabb Kuba-ellenes agresszíós lépéseiről, kalózintézkedéséről szólt, amely az egész világ békeszerető erőinek felháborodását és tiltakozását váltotta kL Szolidárisak vagyunk a hős kubai néppel, amely nyugodtan, a fegyvert markolva néz szembe az amerikai blokádffal. Hazánk belső életében a három esztendő legnagyobb eseménye a Központi Bizottság irányelveiben így hangzik; »»egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Á magyar nép új, történél- mi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett” Ezekben a tömör kifejezésekben benne vannak népünk, nemzetünk legjobbjainak nagy álmai és tervei. Mindenekelőtt benne van, testet ölt benne a magyar munkásosztály egy évszázados küzdelme, az első munkásegyletek létrehozásától a századforduló nagy ütközetein, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges napjain, a két világháború közötti fasiszta uralom elleni — néha szinte a kilá- tástalanságig nehéz —. harcon át a felszabadulás után immár közel 18 esztendő ve- rejtékes munkájának gyű- (Folytatása a 2. oldalon..) AZ ELNÖKSÉG Tegnap délelőtt 9 órakor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházénak nagytermében megkezdte kétnapos tanácskozását a Szolnok megyei pártértekezlet. Az üzemek, termelőszövetkezetek, hivatalok és intézmények kommunistáinak küldöttein kívül a pár- tonkívüli dolgozók képviselői is részt vesznek az értekezleten. Csáki István élvtárs, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg a tanácskozást s üdvözölte a megjelenteket. A tanácskozás elnökéül Oláh György elvtársat, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét választotta meg. Az Oláh György élvtárs javaslatára megválasztott elnökségben helyet foglaltak: Andrási Béla, a Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző igazgatója, Árvái István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága ágit prop. osztályának vezetője. Badart László, a KISZ szolnoki járási titkára, Bcrc«a János pártnyugdíjas, Böjti János, a Karcagi Városi Tanács VB elnöke, BOrics Gyuláné jászjákóhalmi pedagógus, Bors&nyi Jánosné, a megyei nőtanács titkára, Brassói Tivadar, a néphadsereg tisztje, Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára, Csuka Lajos pártnyugdíjas, Dorogi Lászlóné, az öcsödi Szabadság Tsz tagja, Fodor János pártnyugdíjas, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnökhélyettese, özv. Kiss Józsefné, a tászagyendai Lenin Tsz párttitkára, Kiss Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Kovács Margit, a Tiszafüredi Tejipari Vállalat dolgozója, Kíkillai Sándor, a budapesti XIV. kerületi pártbizottság tagja, a patronáló üzemek képviselője Kökény István, a megyei pártbizottság titkára, Lázár Mihályné, az SZMT vezető titkára, Madarász Dániel, a Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum igazgatóhelyettese, Miskolcot Kői-
