Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-24 / 249. szám

IWS. október 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Küzdelem a földeken Fehér éjszaka volt. A hold óét égett a messzi tanyák fö­lött, és ezüst páráikat fújt az égre. Dübörgő, nehéz traktor kö­zeledett szembe vetem. A reflektorfényben látni lehe­tett a gőzölgő, mély baráz­dákat. Zagyvarékas jó négy kilo­méterre látszott ide. A Béke Tsz-nek Sztrunga Ferenc már harmadik éve tagja. Mikor megalakult, elő­ször az állatgondozóknál dol­gozott. Fél év után határoz­ta el: elmegy traktoros isko­lába. Következő év tavaszán már gépen ült. Aztán hamarosan a szövet-; kezet is vásárolt egy trak- I tort. Emlékszik, vasárnap dél­után volt. Otthon, a ház kö­rül tett-vett. Mindig talál az ember munkát, ha azt akar­ja, hogy a portán rend le­gyen. Hallotta: egy motorbi­cikli közeledik az utcában. Éppen ott állt meg a ház előtt. A brigádvezető jött. Azt mondta: — Volna-e kedve az új motoron dolgozni? —■ Hogyne lenne! — Akkor hétfőn... így történt. Állunk a hosszú barázdáik fölött. Alacsony, ötven év körüli ember. Keveset be­szél. Valamikor, mint egyé­vi parasztgazda élt. Hat hold földje volt. A szüleitől örö­költe. Vett egy lovat is. Az­zal kínlódott. Nem is tudta hirtelen, hány évig. — Nem sokra mentem ak­kor. Azt hittem, majd több lesz, mint apámékmak volt. De úgy van aZ, hogy minél többet dolgozik a parasztem­ber, annál jobban tönkre­megy... Mire összekuporgat egy kis vagyont, akkorra el­indulhat a temető felé. — Most mennyi a jöve­delme? — Háromezer is megvan egy hónapban. — Sokat is kell azért dol­gozni... — Kell... De megéri. Higy- je el nekem, hogy mégsem fáradok el annyira, mint mi­kor még egyéni voltam. Pe­dig azóta öregedtem is már. — Nem hosszú az éjszaka? Ülni a gépen. Egyedül? — Tudja, megszoktam én már. Ha kipiheni nappal mo- gát az ember, nincs baj éj­szaka. Ennek a traktornak ilyenkor van a szezonja, ösz- szel, meg majd tavasszal. Nyáron nem sokat dolgozom ezzel. Mit lehetne? Zetorra kerülök olyankor... De job­ban szeretem ezt... Menni ezeken az őszi földeken... Csak ne lenne ilyen száraz­ság! Olyan kemény néhol a föld, akár a kő. Ahol szi­kes, ott még az ekét is ki­vágja magából... Sokat baj- lódok így. Nem is tudom, mi­kor esett. Az kellene, egy jó, kiadós eső. Belerúgott egy kiálló gö­röngybe. Haragot láttam az arcán. Nem szólt sokáig. — De megyek, mert reggel lesz nemsoká. Jön Béla. — Az ki? — A váltóm... Simon Béla, Egy hétig én vagyok éjszaka, másik héten meg ő. Üj barázdába fogott. Ment, dübörgött a traktor az éjsza­kában... — serfőző — A Mezőtúri Fazekasok Népművészeti Szövetkezetében ha­vonta 7—8000 különféle váza, kancsó és bokáj diszkorsó készül el. Az ízléses árukkal a belföldi igényeket igye­keznek kielégíteni. Képünkön Veres Lajosné népművész kancsót díszít A pártélet hírei Mezőtúrt® a pártbizottság összehívására az agitációs csoportok vezetői beszámol­tak addigi munkájukról, meg­beszélték soron lévő feladatai­kat. * Kunszentmártonban az újonnan választott járási párt-végrehajtó bizottság megtartotta első ülését, ahol megtárgyalták a mezőgazda­ság időszerű feldatait. * Túrkevén párt-végrehajtó bizottsági ülésen, majd alap­szervezeti titkári értekezle­ten megtárgyalták a tsz-ekre vonatkozó megyei párt-végre­hajtó bizottsági határozatot, s az abból adódó feladato­kat, tennivalókat. * Az elmúlt napokban Kar­cagon az alapszervezeti tit­károkat összehívta a párt vb és megbeszélték az októ­ber havi taggyűlések előké­szítését, valamint az ez évi pártoktatás megkezdésének tennivalóit. Az üzemi titká­rok ezentúl a IV. negyed­éves tervfeladatokat, a me­zőgazdasági jellegű párt­szervek titkárai pedig az 1963. évi előterveket vitatták meg. • A törökszentmiklósi járás­ban október 23-án az újon­nan választott párt-végrehaj­tó bizottság megtartotta első ülését. Megbeszélték a ter­melőszövetkezetek zárszám­adási felkészülését és az 1963. évi tervkészítést. Tegnap délután a városi tanács nagytermében gyüle­keztek Szolnok pártalapszer- vezeteinek ágit. prop. fele­lősei, akiket ‘Sándor László, a városi pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője üdvözölt. Ezután három tá­jékoztató hangzott el: no­vember 7. megünneplésére való felkészülésről, az 1962- 63-as pártoktatási év meg­kezdéséről, valamint a párt- sajtó terjesztéséről. Legyőzik a gondokat — szorgalmasan dolgoznak a tiszaroffí Aranykalász Tsz gazdái Hat és félszáz holdat ön­tött el a tavaszi árvíz a ti- szaroffi Aranykalász Tsz te­rületéből. Nagyon megérzi a közös ezt az elemi csapást. A szeptemberi felmérés sze­rint csupán búzából 6571, ár­pából 850 mázsával termett kevesebb a tervezettnél. Egyéb növényekből is ter­méskiesésük lett az árvíz, majd az azt követő aszály miatt. Ez az állattenyésztésre is hátrányosan hat. Az ezer sertés helyett ötszázat, a há­romszáz szarvasmarha he­lyett pedig csak százötvenet tudnak meghizlalni. Természetes, hogy amivel csak lehet, igyekeznek pótol­ni a terméskiesést. Ennek egyik módja a költségek csökkentése. A növényter­mesztésnél 2.39 000, az állat- tenyésztésnél 260 000, a se­gédüzemeknél pedig 144 000 Eorint a megtakarítás. Nagy segítség a tsz-nek, hogy jól­sikerült a lucernamagfogás. Ebből 416 000 forint lett a bevételük; A szövetkezeti gazdák most is szorgalmasan dolgoz­nak a földeken. Naponta 250—300-an munkálkodnak a határban, szedik a cukor­répát, a kései burgonyát — az árvíz után vetették —, törik a kukoricát, őszi veté­sük 2200 hold lesz, eddig 1900 holdon tették földbe a magot. Ügy tervezték, hogy 400 holdon termelnek nagy­hozamú búzát, de most 500 holdba vetnek Bezosztaja 1-es vetőmagot. A talajerő pótlására is gon­dolnak az Aranykalász-ban. Tíz—tizeinkét fogat és háig>m gépjármű hordja a trágyát: Tervük Szerint 555 holdra juttatnak szerves anyagot. A házak udvaráról mintegy 40 000 mázsa szervestrágyát gyűjthetnek össze. A szövet­kezeti gazdáknak, akik részt vesznek a trágya kihordásá­ban és szétterítésében, má­zsánként, a távolságtól füg­gően 1,—, 1,50, illetve 2.— fo­rintot fizetnek. A mezei pocok irtása Hosszan tartó szárazság­ban mindig számolni kell a mezei pocok elszaporodásá­val és jelentős kártételével. A kukorica betakarítása után fokozódik a támadásuk, — kedvenc életterületük — az évelő pillangósok ellen. De nagy károsítást idézhetnek elő a szárazságban amúgyis gyengén kelő és fejlődő őszi gabona vetésekben, a vető­mag elpusztításával és a ga­bonalevelek lerágásával. Is­meretes, hogy az évelő pil­langósokban találják meg háborítatlan, biztonságos életterüket, s leginkább- e te­rületeken fokozódhat fel kártételük olyannyira, hogy a kiszántáshoz kell folya­modni. A mezei pocok abban kü­lönbözik a házi egértől, hogy rövidebb a farka és a fülei nem állnak ki bundájából. A legszaporább emlősállat. A nőstény három hetes terhes­ség után 7—12 kölyköt szül. Pár óra múlva a szülés után már párosodik, a szoptatás és kihordás egyidőben történik. Kéthetes korában a nőstény ivarérett. Egyetlen nőstény képes egy év alatt 2500 utó­dot világra hozni. Szerencsé­re sok az ellensége, de mégis megtörténhet, — óriási sza- ooraságuk miatt —, hogy va­lóságos elemi csapásnak szá­mít. Gyengébb fertőzéskor az Arvalin nevű cinkfoszfidos csalétekként alkalmazandó vegyszert használjuk. Az ir­tási műveletet megelőző na- oon a fertőzött területen ta­lálható összes pocoklyukat betapossuk, hogy másnap megállapíthassuk, melyik a lakott. A lyukakba lapos fa­pálcikával néhány szemet helyezzünk elég mélyre, hogy a fácán vagy fogoly el ne érhesse. A hatás fokozása ér­dekében ajánlatos az Arva- lint melasszal vagy cukros­vízzel keverni. A szer erősen mérgező, kézzel megfogni nem szabad. A termelők a helyi tanácsi szervek irányításával, ellen­őrzésével szervezzék meg az irtást, az óvórendszabályok szigorú betartása mellett. Előnye a védekezőszernek, hogy az általa elpusztult állat hullája tovább nem mérgez és a legolcsóbb véde­kezési mód, holdanként 60—70 forintba kerül. A védekezés nagyüzemi formája: amikor a védekező­szert egyenletes porozással, vagy permetezéssel az egész területre juttatjuk; A to- xaphen tartalmú Melipax porozószerből 18 kilogramm szükséges holdanként, mely­nek kiszórását este végezzük, mivel nappal veszít hatásá­ból. A talajlakó kártevők pusztítására, talajfertőtlení­tésre nagyon jól bevált AkJ- rines szuperfoszfátot a po­cokirtásnál is felhasználhat­juk, holdanként 150 kilo­grammos adagolásban. Az új gabonavetések védelmére — egyúttal a gabonafutrinka kártevése ellen is — elegen­dő ha a vetés előtt vagy után a tábla szélein egy gép szélességben az Aldrint a felső talajrétegbe dolgozzuk. A leghatásosabb védekező­szernek a Dieldrin' nevű vegyszer bizonyult, amely­ből holdanként 1,5—2 kilo­gramm a szükséges adag, 300 liter vízben kipermetezve. A nagyüzemi pocokirtást szolgáló vegyszerek igen erős mérgek, zsírszövetekben tá­rolódnak, a bőrön át is fel­szívódnak. Alkalmazásuknál a legszigorúbb óvatossággal kell eljárni. Csak növény nélküli tarlókon lehet hasz­nálni október 15-től február 15-ig. A Dieldrines védeke­zésre az engedélyt a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya adja ki. A védekezést az -""mi gazdaságok maguk végezhetik, a termelőszövet­kezetek területein pedig csak a növényvédő állomás. t.ipcsey Imre agronómus Múzeumi előadóest Szolnokon A múzeumi hónap kereté­ben ma délután 6 órai kez­dettel a szolnoki múzeum és a TIT rendezésében érdekes múzeumi program készül. Bemutatásra kerül a Szol­nokon nemrég előkerült ko­ravaskori bronzraktárlelet teljes anyaga. Modem iparművészeti kiál­lítás nyílik Kovács Margit. Gorka Géza, Gorka Lívia művészi kerámiáiból Megalakul a szolnoki mú­zeum baráti köre. a baráti kör feladatairól és jelentősé­géről Kaposvári Gyula mú­zeumigazgató tart tájékozta­tást. A múzeumok szerepe a szocialista művelődési politi­kában’ címmel dr. Lakatos László, a Művelődésügyi Mi­nisztérium Múzeumi Osztá­lyának vezetője tart előadást. csökkenő tendenciájú —, d< állandóan ható tényező i termelőszövetezetekben. A régi nézet, magatartás és megítélés felszámolásáhos hosszabb idő kell. Az egy­ség kialakulása nem meg} máról holnapra, hosszabt fejlődés eredménye lehet. A: egységes szocialista paraszt­ság kialakulásának folyama­ta — mely egyben a tsz-ek gazdasági, politikai megszi­lárdításának folyamata — nem mentes a harcoktól küzdelmektől. Ellenkezőleg az ideológiai harcnak nagy szerepe van itt. Az osztály­harc fő területe az egyéni gazdálkodás, a kispolgári és burzsoá osztályszemlélet ma­radványainak leküzdése. Ez nem emberek ellen irányul, hanem maradi, régi szoká­saik, felfogásuk ellen. Az egységes szocialista pa­rasztság kialakításának fo­lyamatában nagyon fontos, hogy elsősorban pártszerve­zeteink értsék világosan, hogy a parasztság szocialis­ta nevelése és a szövetkeze­tek megszilárdítása kettős, de mégis egységes, egymás­tól elválaszthatatlan feladat. A szövetkezet tagságának formálódó szocialista szem­lélete kihat a szocialista ter­melési viszonyok megszilár­dulására,- és gazdasági alap­jának megerősödésére.Ugyan- akkor a jó termelési ered­mények, ennek nyomán a növekvő életszínvonal erő­síti a tagságban azt a meg­győződést, hogy helyes úton jár, s ez meggyorsítja szo­cialista fejlődését,, s a szö­vetkezet politikai megszilár­dítácát Donkó Jolán össze a tsz-tagság, s azon belül az ő saját életkörül­ményeinek alakulásával, ja­vulásával. Nem kevésbé fontos, hogy a szövetkezeti tagság azt is megértse, hogy a gazdaság erősödésének, a terméshoza­mok növelésének alapfelté­tele az egység. Értsék, hogy a korábbi rétegeződés alap­ján való megítélés mennyire káros. A közös gazdaságok megerősítése lehetetlen anél­kül, hogy mindenki a mun­kája legjavát adja. Minél többen felismerik ezt, minél többen érzik sajátjuknak a közöst, annál jobbak a gaz­dasági eredmények. Az egységes szocialista szövetkezeti parasztság kia­lakulásához azonban az sem elegendő, hogy a régi pa­raszti rétegeződés szerinti kategorizálás megszűnjön. Még többről van szó. Az egész szövetkezeti parasztság gondolkodásának megváltoz­tatásáról, szocialista tudatá­nak kialakításáról. Van olyan termelőszövetkezet — már nem is kevés —, ahol a fok­mérő a végzett munka. Asze­rint ítélnek meg embereket, hogy ki mit csinál. Ez, csak ez nem jelenti és nem is jelentheti azonban a szocia­lista egység kialakulását. A jó munkaviszonyon kívül még több szükséges: Emberi magatartás, a szemlélet, az erkölcsi és politikai felfo­gás. A termelőszövetkezeti tag­ság korábbi rétegeződése szerint való megosztása kárt okoz, akadályozza az egység kialakulását. De helytelen és ugyanilyen káros a tü- . relmetlenség is. A kistulaj­donosi gondolkodás — bár hogy legyen elég gép, szak ember, stb. — mondjál egyesek. — Ezek a „kellé kék” válóban a gazdálkodó: döntő fontosságú feltételei A hiba az, hogy a politika nevelést már nem tekinti! ilyen szervesen hozzátartozó nak. Kereken: a szövetke zeti egység kialakítását csaí -gazdasági feladatként keze­lik. Ügy képzelik, ha ural­kodóvá váltak a szociálist« termelési viszonyok, ehhes automatikusan idomul a kö­zös munkához való viszonj is. Mások ezt a véleményt megtoldják azzal, hogy ön­magától ugyan nem alakút ki a szövetkezeti egység, dt ha szép jövedelem jut a kö­zösből, akkor az is kialakul Elfelejtik, hogy a jó jövedelerr előteremtésének is egyik > fel­tétele a közösségben végzett gondos, lelkiismeretes mun­ka. Miért károsak ezek a szemléletek? Mert politikat tétlenséghez vezetnek, mert feltételezik, hogy lehet jé szövetkezeteket „teremteni’ anélkül, hogy az erőfeszíté­seket megfelelő politikát munka kísérné. Igaz, hogy a gazdálkodás helyes megszervezése, a meg­felelő anyagi ösztönzés, a jé jövedelem, alapvetően fon­tos a szocialista tudat kiala­kulásában. De nem lehel időbeli sorrendet állítani a jó szövetkezet megteremté­sében és a tagság tudatának formálásában. A nagyüzemi gazdaságban is legfőbb az ember. S munkáját nagyon befolyásolja, hogy látja-e világosan annak cél­ját, előnyét. Látja-e, hogy a termelőszövetkezeti gazdasá­gok erősítése hogyan függ —, aki fegyelmezett, s a kö­zösség előrejutását segíti. A politikai nevelőmunkát tehát elsősorban az önzés, a maradi szokások és néze­tek leküzdésére kell irányí­tani. Egyes elvtársak azon­ban helytelen nézeteket val­lanak a termelőszövetkeze­tek megszilárdításának konk­rét eszközeit illetően. A kö­zösségi tudat kialakítását csak agitációs reszort fela­datnak tekintik és elszakít­ják a szövetkezetek minden­napi életétől. Vagyis: egy­mástól független feladatnak tekintik a gazdaság megszi­lárdítását és a tagok neve­lését. Pedig e két feladat szorosan összefügg, egyik a másik nélkül nem lehet ered­ményes. A gondolkodásmódot je­lentősen befolyásolják a sze­mélyes tapasztalatok. A mun­kaszervezés kialakítása pél­dául gazdasági jellegű, de nevelési szempontból is nagy jelentősége van. Ahol gondot fordítanak a munkacsapatok és brigádok létrehozására, megfelelő vezetésük bizto­sítására, ott az összeszokott, egymást segítő brigádtagok jól dolgoznak és megbecsü­lik a közös tulajdont is. Ugyancsak fontos az alap­szabály helyes értelmezése és betartása is. Kollektív szellem csak v olyan szövet­kezetben alakulhat ld, ahol érvényesül a demokrácia, ahol a tagok élhetnek és él­nek jogaikkal, törődnek a közösség ügyeivel. Ahol egyes vezetők kiskirályoskodnak. basáskodnak, ahol semmibe veszik a tagok véleményét, ott nem alakul ki szilárd, szocialista kollektíva. A szövetkezet megszilárdí­tásánál csak az a fontos,

Next

/
Thumbnails
Contents