Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-21 / 247. szám

1962. október 2L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Barátaink életéből Peter Bluhme négy éves kisfiú csaknem IS hónapos tá­voliét után visszakerült a szüleihez. A gyermeket jogtala­nul elrabolták és Nyugat-Németországba vitték. A bonni kormány az egyre növekvő népi követelésre kénytelen volt a gyermeket az NDK-ban élő szüleinek visszaadni. A képem a boldog apa magához öleli gyermekét az Eisenach közelében lévő határállomáson A JZil—118 típusú” Junoszty 18 személyes mikrobusz 8 hengeres 150 lóerős motorja óránként 120 km sebességgel repíti az utasokat. A képen: A „Junoszty” mikrobusz A Német Demokratikus Köztársaság segítségével épült Hanoi Konzervgyár 1963. második negyedében készül el teljesen. Egyes részlegei azonban máris dolgoznak. Befeje­zése után trópusi gyümölcsöket fog exportra konzerválni. A képen: NDK-beli szakértők csirátlanító berendezést szerelnek vietnami munkásokkal Lengyelország egyik legnagyobb turisztikai érdekessége a Dunajecen való tutajozás. A mintegy 4 órás út a festő: szépségű hegyszoroson keresztül vezet. A képen: Lengyel gurálok tutajaikkal (MTI Külföldi Képszolgálat) Kibontakozol! a Jászság jövője A jászberényi járási—városi pártértekezletről vüli vezető J ászárokszállá- son, Jánoshidáa, Jászfelső- szentgyörgyöm és más köz­ségekben. A beszámoló keveset, a vi­tában felszólaló küldöttek vi­szont többet foglalkoztak a párt szövetségi politikájának kérdéseivel. A felszólalók egyöntetűen helyeslik azt a politikát, amely alapelvéne'k tartja, hogy aki nincs elle­nük, az velük van a szocia­lizmus építésében. Elmond­ták, hogy a párttagság döntt többsége is egyetért ezzel e politikával. Ugyanakkor szó esett arról is, hogy egyesek fenntartással ébieík, nem tud­ják megérteni, hogy új tör­ténelmi körülmények között új módon érvényesek egyes régi tételek, vagy teljesen érvényüket is veszthetik így van ez Lenin ismert hármas jelszavával is, amely érvé­nyes volt a szocializmus alapjai lerakásának idősza­kában, de nem érvényesül­het a szocializmus teljes fel­építésének idején, amikor. a termelőszövetkezetekben tö­mörült parasztságot voltoszr tényhelyzete alapján meg­ítélni káros, mert ez szét­húzást és egyenetlenséget te­remt — szemben azzal az erőfeszítésünkkel, amely az egységes szocialista paraszti osztály megteremtéséért fo­lyik A pártértekezlet azt tanú­sítja, hogy a Jászság kom­munistái szivükön viselik a munkás-paraszt szövetség ügyét. Ami a termelési kap­csolatokat illeti nagy elisme­réssel, köszönettel szóltak ar­ról, mit jelentett a munkás­osztály által nyújtott segít­ség az elmúlt három évben, a termelőszövetkezetek meg­szilárdításának idején. A pia­ci kapcsolatokat illetően a beszámoló is megállapította, hogy termelőszövetkezeteink az állami gazdaságokkal együtt alapvetően teljesítik a városi dolgozók élelmiszerrel és ipari növényekkel való rendszeres ellátásából adódó feladataikat, de egyes terme­lőszövetkezetekben erősödött az a tendencia, hogy termé­nyeikkel szívesebben mennek a szabad piacra. Részben ez is az oka annak — a kedve­zőtlen időjárás mellett —, hogy a városokban az emel­kedő piaci árak felemésztik a dolgozók életszínvonal­emelkedésének egy részét- Az ilyen tendencia ellen ma­guknak a kommunista ter­melőszövetkezeti vezetőknek kell erélyesen fellépni, mint tette azt Nagy György jósz­ágéi küldött, aki nagyon ta­lálóan mondta: nem szocialis­ta nagyüzemhez méltó dolog a piacon drágábban árulni, mint az állami kereskedelmi árak. N agy felelősségérzetről tettek tanúságot párt­értekezletükön a Jász­ság kommunistái, amikor megállapították, hogy a he­lyes irányvonal, a reális ter­vezés önmagában még nem egyenlő a végrehajtással. Még nagyon sok bajjal, ne­hézséggel kell megküzdeni azért, hogy a célok valóra- váljanak. A helyes út árra való, hogy haladjunk rajta — mondja a beszámoló. — — Mi ráléptünk a szociális mus teljes felépítésének út* jára és eltökélt szándékunk azon végighaladni. A jászberényi járási-városi pártértekezlet munkája biz­tosíték arra, hogy a Jászság kommunistái - sikereket érje­nek el a szocializmus telje* elépítésének útján. Varga József melése. A Jászságban kel megtermelni a megyére ju tó szőlő és gyümölcs 3/5-éi mintegy 10 000 holdon kel szántóföldi zöldségtermelés folytatni, 1500 holdat kel fásítani. H atározottan állást fog Iáit abban a pártérte kéziét, hogy az állat tenyésztést, a takarmányéi látottság függvényeként kel kezelni. Ezért egy ideig a állatállomány számszerű nö velése csak szűk keretek kö zött engedhető meg, elsősor ban a hagyományos szarvas marhatenyésztésben. Fő fel adat a közeljövőben az ál latállomány minőségének ja vitása, az állati hozamok nö velése. Á mezőgazdaság ilyen üte mű fejlesztése nagy munká kíván. Mint azt a beszámol és a legtöbb hozzászóló i hangsúlyozta, elsősorban vezetés megjavítását, a tér melőszövetkezeti demokráci további fejlesztését, a tagol jobb, hatékonyabb erkölcs és anyagi ösztönzését félté telezi. A pártértekezlet né hány vitatott kérdésben ki alakított álláspontjával, soka segített és mintegy megala pozta e feladatok sikere végrehajtását. A vitában sok szó esett « jövedelemelosztás módszerei­ről, az anyagi érdekeltség el­vének érvényesítéséről. Min den felszólaló egyetértett az­zal, hogy továbbra is a pré­miummal kiegiészített mun­kaegységrendszer a jövede­lemelosztás alapvető módsze­re Ahol a termelőszövetkezel gazdasági adottságai, szerve­zettsége, a vezetés helyzete a munkafegyelem azt szük­ségessé teszi, továbbra is he­lyes alkalmazni a részes művelést. Oktalan a félelem ott, ahol ennek alkalmazása szükséges, de több hozzászó­ló helyesen kifejtette, hogy a gazdaságilag megszilárdult szövetkezetekben a részes művelés visszahúzó erőként hat A vezetésről szólva elítélte a pártértekezlet az olyan tsz- elnököket, akik a meggyőzés módszere helyett a paran­csolgatás, az önkényeskedés módszeréhez folyamodtak, megsértették a szövetkezeti demokráciát. Bírálta a beszá­moló Bene Lászlót, a jász- felsőszentgyörgyi Uj Hajnal Tsz elnökét aki nem hall­gat eléggé a tagságra, bürok­ratikus módszereket alkal­maz, oktalanul felduzzasztja a vezető apparátust önkriti­kus hangon szólt arról a pártbizottság beszámolója, hogy a vezetők beállításával kapcsolatos kádermunika nem volt mindig elég alapos. A vezetés elengedhetet­len feltétele a kellő politikai és szakmai felkészültség. Ennek érdeké­ben határozat született arról, hogy rövidesen ki kell dol­gozni a vezetők- szakképzésé­nek tervét különös figye­lemmel a szőlő-, gyümölcs- aöldségtermelés, az öntözés izakember szükségletének oiztoeítására. A tervszerű szakképzés nellett sok tartalék rejlik nég kihasználatlanul. Sok te- letséges. nagytudású gazda képességeit nem gyümölcsöz­ni a közösség javára olyan szűkkeblű elzárkózás miatt, imi a pártonkívüliekkel ■zembeni szektás magatartás­iéi fakad. A beszámoló meg- illapította, hogy e téren van igyan előrehaladás, de még rdndig előfordul, hogy egyes zövetkezetekben csak párt­agot jelölnek brigádvezető­iek. munkacsoportvezetőnek. Isak elvétve akad pártosokí­gokról többet beszéltek, hisz nyilvánvaló, hogy az előre­haladást éz szolgálja. Az ipart illetően a párt­bizottság beszámolója meg­állapította, hogy a VII. párt- kongresszus határozatainak megfelelően nagy figyelmet fordítottak a munka terme­lékenységének alakulására. Ennek eredménye, hogy a minisztériumi iparban 1960- hoz viszonyítva 31,9 száza­lékkal nőtt a munka terme­lékenysége. Ez jó hatással volt az önköltség alakulásá­ra is. Sokat tettek a műsza­ki fejlesztés érdekében is. Kiss Árpád elvtárs, a köz­ponti bizottság tagja, felszó­lalásában elismerően emlé­kezett meg arról a szemlé­letről, amely különösen a Fémnyomó és Lemezárugyár műszaki kollektíváját jellem­zi. Mint mondotta, nemcsak saját üzemük, hanem az egész népgazdaság érdekeit tartják szemelőtt a műszaki fejlesztést illetően. Nemcsak a hűtőgépek termelési költ­ségeit csökkentik, hanem olyan konstrukciós megol­dásokat keresnek, amivel csökkentik a használathoz szükséges energia mennyisé­gét is. A beszámoló megállapítot­ta, hogy az iparban egyes területeken nem sikerült maradéktalanul teljesíteni a VIL kongresszus határ-: ta­tait Az Aprítógépgyár egyes termékeinek nem csökkent, hanem emelkedett az önkölt­sége. Sok az ipari termékek minősége iránti jogos kifo­gás. Nem kielégítő a gépek kihasználtsági foka sem. S ok bírálat érte az iparnak közvetlenül a lakosság részére végzett szolgáltató tevékeny­ségét. A terület jellegéből és a megoldásra váró problémák sokaságából, sokrétűségéből következik, hogy a pártérte­kezleten legtöbb szó a me­zőgazdaságról, a falu gond­jairól esett. Kökény István elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára hozzászólásában a Jászság mezőgazdaságának fejlődését illetően elmondta, hogy az az irányszám, ami az ötéves terv minden egyes évében a mezőgazdasági ter­melés 5—6 százalékos növe­lését írja elő, e területen nagyobb erőfeszítéseket kí­ván, mint a megye más táj­egységein. Ennek több oka van. A Jászság termelőszövet­kezetei eleve magasabb szint­ről indulnak, hisz e terüle­ten már az egyéni gazdál­kodás éveiben kialakult a \ gazdálkodásnak egy belterje- sebb módszere. Fejlettebb gazdálkodási hagyományok­kal, termelési tapasztalatok- , kai rendelkeznek. A Kun­sággal összehasonlítva keve­sebb olyan tartalékkal ren- . delkeznek, mint amit az j öntözés, a talajjavítás' je- , lenthet. , Ugyanakkor az is igaz, i nagy jobb földjeik termő-_ ] cépessége, hatékonyabban' : tudják kihasználni a gépe- s set. a műtrágyát, az öntö- 1 kés lehetőségeit. Mindezt fi- lyelembevéve reális és telje- 2 üthető az évi 5—6 százaié- r cos termelésnövekedést cé- ; ul tűzni. ; Kibontakozott a pártérte- t cezleten a Jászság mezőgaz- s laságának jövő képe. Ügy c löntött a pártértekezlet, hogy s negfontoltan, nem elsietve, i le igen céltudatosan úgy i cell haladni a szakosítás út- i án hogy "z országos tervek- r iő! arányosan jutó kenyér- s ■mbona és ipari növények cötelező meotermelése mel- " ett átlagon felül növeke i '?n n i takarmányféleségek ter- C N em nagyhírű város Jászberény városa. És itt. a nyakam, hogy nem is lasz soha”. Egy év­század eltelt —és Petőfinek még mindig igaza volt Üj világnak kellett jönni ah­hoz, hogy Jászberény városa, az egész Jászság rácáfolhas­son szeretett költőnk idézett soraira. Történelmileg rövid ic^ő alatt ez a vidék is — hasonlóan Szolnok megye többi területeihez és az egész országhoz — nagyot fejlő­dött A mindgyarsabb ütemű fejlődés elmúlt három éves szakaszáról adott számot a jászberényi járási-városi pártértekezlet A pártbizottság beszámo­lója és a hozzászólók is ele­mezték, mit jelent Jászbe­rény városát az egész já­rást illetően az a megálla­pítás, amit a központi bi­zottság így fogalmazott meg: befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Egy mindjobban iparosodó és fejlődő mezőgazdasággal ren­delkező Jászság képe bonta­kozik kt A hajdan „nem nagyhírű” Jászberényben egy téglagyár, három malom és négy olaj­ütő képviselte az ipart. Ma az egész kereső lakosság 30 százaléka az iparban dolgo­zik, olyan szocialista nagy­üzemekben, mint a magyar ipar egyik büszkeségét je­lentő Fémnyomó és Lemez­árugyár, mint az Aprítógép- gyár és más üzemek. Az elmúlt három esztendő legnagyobb eredménye a Jászságban is a termelőszö­vetkezetek megszilárdítása volt. A gazdaságilag hasz­nosítható földterület 97 szá­zalékán működő szocialista szektor eredményei bizonyít­ják a szövetkezeti mozga­lom életképességét A párt- értekezlet határozata joggal állapította meg, hogy a ter­melőszövetkezetek megszi­lárdultak, fejlődésüket bizo­nyítják az elért eredmények is. Az aszályos, kedvezőtlen időjárás ellenére javult a kenyérgabona termésátlaga, nőtt az állati termékek ho­zama, nőtt az árutermelés. Több mint kétszeresére nö­vekedett három év alatt a mezőgazdasági termékek fel­vásárlása, háromszorosára a termelőszövetkezetek tiszta vagyona. Ezzel egyidőben az egy termelőszövetkezeti tag­ra eső jövedelem 7220 fo­rintról 10 000 forintra nö­vekedett. A háztáji gazda­ság hozamával együtt a jász­sági termelőszövetkezeti pa­rasztok átlagos jövedelme eléri, esetenként túl is ha­ladja az ipari munkások át­lagos bárét A z elmúlt három év alatt jelentős előre­haladást ért el a Jász­ság a kulturális élet fejlesz­tésében, a környezet, a la­kóhely szépítése, kultúrált- sága terén. Joggal állapítot­ta meg a beszámoló, hogy a falu és a város közötti kü­lönbség mindjobban eltűnő­ben van a lakáskultúrát, öl­tözködést fogyasztást ille­tően. ^ A pártbizottság beszámo­lójában, a vitában sok szó esett arról, hogy mennyi ten­nivaló van még, milyen hi­bák akadályozzák az előre- íaladást. A fogyatékosságok- -ól nem úgy esett szó, hogy ,vannak még hibák is”, ha­nem igen megalapozottan sokoldalúan elemezve a gaz­dasági és a kulturális élet legfontosabb területeit Ért­hető, hogy a fogyatékossá-

Next

/
Thumbnails
Contents