Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

J#8Í. október 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Kezdetnek számít az idei verseny

Három-négy oldal terjedelmű gépelt versenyhira- dót, vagy úgy is mondhatnánk értékelést tett az asztalra Szalai Sándor, a kunmadaras! Űj Barázda Tsz párttitkára. Belelapozok. Az első oldalon a , versenyben résztvevő munkacsapatok neve, a végzett munka milyensége és mennyisége, valamint a felhasznált munkaegység összege sorakozik. Aztán szöveges rész, a tulajdonképpeni értékelés, hogy egy-egy munkacsapat hogyan tört élre, vagy miért került a második, a harmadik helyre, vagy még !e- jebb.

— Sokat forgatják, böngészik ezeket a híradókat. Pedig a versenytáblára is kiírjuk az eredményt, igaz az mégsem olyan részletes, mint a gépelt értékelés — magyarázza a párttitkár.

— Tavasz óta versenyez egymással a hat munkacsapat. Azt ígérték, hogy igazolatlanul nem hiányoznak, törekednek a többlet-termés elérésére, s ezért nagy gondot fordítanak a munka minőségére. A versenybizottság — amelynek tagja Erdei József növénytermesztési agronómus, Saska Imre állattenyésztési brigádvezető Csávás Eszter brigádelszámoló és jómagam eszerint értékeli: a munkacsapatok hogyan váltják valóra ígéretüket. Havonként váltakozó a sorrend, de már harmadik hónapja Saska Elek tíz tagú munkacsapata tartja az első helyet. Nagy Sán- dorék pedig szinte kibérelték a második helyet, talán egyszer kerültek annál le- jebb. V. Bérezi Sándor munkacsapatának eredménye, s így helyezése is ingadozóbb, mégis' őket említhetem harmadikként.

— No és a női munkacsapatok?

— A munkával náluk sincs baj. De az igazolatlan hiányzás gyakori. Különösen a Bán Zsuzsa és a Juhász Margit vezette munkacsapat tagjai nem vették komolyan a versenyt, s ha úgy tetszett, a csapatvezető tudta nélkül otthon maradtak. Az ifjú Szívós Bálintnéval dolgozó asszonyok szorgalmasabbak, augusztusban egyetlen napot sem hiányoztak igazolatlanul.

— Nem mondhatjuk, hogy teljesen hibamentes nálunk a munka, vagy akár a munkaverseny is. Mi vezetők sem voltunk eléggé körültekintőek, mert talán akkor mésképp is megoldhattuk volna a paradicsom és uborka megművelését. Tíz hold paradicsomot és tíz hold uborkát — ez utóbbit másodnövényként tarlóba vetettük — részre adtuk lei. Arra gondoltunk, hogy majd a családtagok vállalják ezt a munkát. Így is történt, de a vállalt terület megművelésében sok olyan asszony és lány segített, akik korábban brigádban vagy munkacsapatban dolgoztak. Ha a családtag területén sürgős volt a munka, igazolatlanul is hiányoztak a közösből, pedig ez a versenyben rossz pontnak számított.

átlagtermést terveztünk, de 5—6 mázsával ennél többre számíthatunk.

— Kicsit fonák helyzetet szült ez az intézkedés. A versenynek nem kedvezett, viszont a nyár folyamán már 72 asszony családtagként dolgozott. S olyan gondosan ápoltáik a növényeket, hogy abban hiba nem volt. Az uborkából például a tervezett 60 mázsa helyett 80 mázsát termeltek holdanként.

— A VIII. pártkongresz- szus tiszteletére kezdeményezett verseny a meglévő hibák ellenére is nagy lendítőerő. Ezt az őszi betakarításnál is tapasztaljuk. Máskor egy hónapig vagy még tovább is eltartott a kukoricatörés. Most két hét alatt betakarítjuk a közös kukoricát, s ezzel egyidőben végezzük a szárvágást. A 80 hold rizs zömét kombájnnal arattuk. Mintegy hét hold- nyi területen nem tudott dolgozni a gép, itt az asszo- nyók-lányok sarlóval aratnak. A rizsből 14 mázsás

— Az állattenyésztők között ki a legjobb?

— Ez majd az év végén dő] el. A tehenészetben két fiatal: Kovács Sámue] és Kovács József hívta ki egymást versenyre. Később az idősebbik közül is volt csatlakozó. Most Kemeesi Miklós nyolctized literrel kevesebb tejet fej, de jobb zsírtartalmút, mint Kovács Sámuel, aki 8.9 literes fejési átlagával a második helyre került. Versenytársa — a másik Kovács — harmadik lett a legutóbbi értékeléskor.

— Vannak olyanok is, akik nem csatlakoztak a versenyhez pedig minden adottságuk megvan ahhoz, hogy akár az első helyre kerüljenek. Bekecs Mihály példáját említem: 217 hízót gondoz, s augusztusban is igen jó eredményt ért el. Egy hónap alatt 12,31 kilogrammal gyarapodott minden hízó.

Az említett példa mutatja, hogy a kunmadarasi Űj Barázda Tsz-ben is van még bőven lehetőség a verseny szélesítésére. Csak még nem használják ki azokat, mert talán még nem mindenki érti meg a verseny jelentőségét. A pártszervezet, a vezetőség feladata, hogy az idei tapasztalatok hasznosításával, ügyes versenypropagandával leküzd je az ellenvetéseket, s még szélesebb teret biztosítson a nemes vetélkedésnek. A tsz vezetősége tízezer forintot szán a versenyben résztvevő munkacsapatok jutalmazására. Bizonyára ez is serkentőleg hat. De a meggyőzést, a szervezést, a politikai nevelő munkát nem pótolja.

Ha kezdetnek számít is az idei verseny ebben a közös gazdaságban, azt már bizonyítja, hogy jó úton járnak a szövetkezeti gazdák, amikor egymással vetélkednek.

Ne is térjenek le erről.

Nagy Katalin

Felelősségtudat és szenvedélyesség

A kunheqyesi járási pártértekezletről

Termelőszövetkezeti tapasztalatcserék a Jászságban

Október tizennyolcadikán tanácskozott a kunhegyesi járási pártértekezlet, mely annak a gondolatnak a jegyében fogott munkához, hogy alaposan megvitatja a járás politikai, gazdasági és kulturális helyzetét, számot ad a járás kommunistáinak tevékenységéről és tettekre ösztönző határozatot hoz a jövőre nézve.

E cél eléréséhez a járási pártbizottság beszámolója, melyet Oláh János elvtárs, a pártbizottság titkára terjesztett elő és a határozati javaslat, valamint a küldöttek felszólalásai szinte maradéktalanul hozzásegítették a pártértekezletet. A beszámoló őszintén és sokoldalúan elemezte hogyan hajtották végre a járás kommunistái a VII. pártkongresszus határozatait és miként készülnek pártunk közelgő kongresszusára.

S most idézünk a beszámolóból, mely a járás gazdasági életéből részletesen a mezőgazdaság helyzetét vizsgálta:

„A járás mezőgazdaságában is kialakultak a nagyüzemi gazdaságok, jelenleg tizennyolc tsz-ben 64 973 holdon 6911 család, 7493 tag dolgozik. Az átszervezés óta szinte minden évben rendkívüli időjárással számolunk, óriási erőfeszítéseket kellett kifejteni a nagy esőzések, a rendkívüli szárazság okozta nehézségek legyőzéséért. A nagyüzemi gazdálkodás előnyei most mutatkoztak meg igazán”.

Majd felsorolta mik azok a tényezők, amelyek a mező- gazdaság fejlődésében elvitathatatlan szerepet visznek.

így a gépesítés; a gépállomás birtokában 232 traktor, a tsz-ekében 99 van összesen 172 univerzál gép dolgozik a szövetkezetek földjein. A szövetkezetek megerősödését mutatja, hogy már hozzákezdtek a saját gépesítéshez. Az abádszalóki Lenin Tsz minden munkát már a saját gépeivel végez. A járás közös gazdaságai, ha

A Jászság községeiben az elmúlt hetekben a Hazafias Népfront és a járási tanács több, igen jól sikerült termelőszövetkezeti tapasztalatcserét rendezett. A jászapáti Velemi Endre Tsz huszonöt állattenyésztője a jászboldog- házi Aranykalász Tsz szarvas- marha és sertéstenyésztését, valamint a jászalsószentgyör- gyi Petőfi Tsz sertéshizlaló telepét tekintette meg. A jászdózsai Tarnamenti Tsz tagjai a jászapáti Alkotmány Tsz állattenyésztését, valamint a jásziványi Szabadság Tsz öntözéses gazdálkodását tanulmányozták. A jászberényi mezőgazdasági szakiskola harminckét felnőtt hallgatója Száj ólba látogatott, ahol a Vörös Csepel Tsz öntözött kukoricáját tekintették meg.

. Október 11-én a jászárokszállási Béke Tsz vezetői és tagjai ismerkedtek a jász- ágói Kókai László Tsz-ben az öntözéses gazdálkodás módszereivel, eredményeivel. A múlt vasárnap pedig a jászapáti Alkotmány Tsz két állattenyésztési szakkörének tagjai gyűjtöttek értékes tapasztalatokat a jászboldog- házi Aranykalász Tsz-ben.

Rádióját.

Televízióját,

Mosógépét,

Hűtőszekrényét.

Kávéfőzőjét,

Kerékpárját,

Motorkerékpárját.

Autóját

javíttassa és villanyszerelési munkáit végeztesse a megye kisipari szövetkezeteinél.

az összes munkákat alapul veszik, 40—45 százalékra

vannak gépesítve. Gépvásárlásra 15,5 millió forintot fordítottak a tsz-ek. Bebizonyosodott — hangsúlyozta a beszámoló —, hogy a tsz-ek gépesítése kifizetődő.

E megállapításit a felszólalók közül néhányan meg is erősítették. Gönczi Lajos, a Jainmadarasi Űj Barázda Tsz elnöke példával bizonyította, mennyivel előnyösebb az, ha a gép azoknak a tulajdonában van, akik termelnek, ha ott van, ahol a termelés folyik.

A vezetésről szólva Oláh elvtárs elmondotta, a gazdálkodás megszervezéséhez káderekre volt szükség, s ez nehéz feladat elé állította a párt- és állami vezetést egyaránt. Az átszervezést megelőző időszakban mindösz- sze huszonhat mezőgazdász és tizenegy olyan könyvelő volt a tsz-ekben, akinek képesítése volt. Jelenleg negyven mezőgazdász és ötven pénzügyi szakember dolgozik.

Most fog majd beérni annak az erőfeszítésnek a gyümölcse, amit a tsz-ek megszilárdításáért a párt, a tömegszervezetek és az állami szervek kifejtettek. Megtérülnek majd azok az anyagi áldozatok, amelyeket elsősorban a munkásosztály vállalt a fejlődés meggyorsításáért. A nagyüzemi gazdaságok kialakításával csak az első lépéseket tettük meg a magasabb terméshozamok eléréséhez, a nagyüzem adta lehetőségek teljes kiaknázásán van a sor — szögezte le a beszámoló.

S ennek a hogyanjáról nagy-nagy felelősségtudattal, olykor-olykor szenvedélyes türelmetlenséggel vitatkozott a pártértekezlet. A felszólalók, akik a mindennapok gyakorlatában a hogyan kér désévei találják szembe magukat, elmondották: nem tudják mi az oka annak, hogy a tsz-beruházások körül annyi a huza-vona, oly nagymértékű a bürokrácia. A beruházások eddigi módján változtatni kell, — hang zott el egyhangú véleményként, mert jelenlegi rendszere már nem felel meg a követelményeknek, az életnek. Erről beszélt özse János, a kenderes: Vörös Csepel párttitkára, Varjú Sándor, az abádszalóki Lenin Tsz elnöke és Gönczi Lajos, a kunmadarasa Űj Barázda Tsz elnöke. De más vonatkozásban is vita tárgya volt a hogyan gazdálkodjunk még eredményesebben kérdése. Az öntözésről, a gépesítésről, a munkaszervezésről, a szakosításról, a tsz-tagok szakmai felkészültségéről elhangzott gondolatok, javaslatok mind arra mutattak, hogy a kunhegyesi járás kommunistái eredményeik ismeretében, felfedve a fogyatékosságokat, gyorsabban akarnak előre haladni. Ezért fogadta el a pártértekezlet Polónyi Szűcs Lajosnak, a megyei tanács vb. elnökhelyettesének javaslatát is, aki azt javasolta, hogy a gyengén gazdálkodó tsz-ekkel kapcsolatos tennivalók külön is hangsúlyosan szerepeljenek a határozatban.

S most ismét idézünk a referátumból: „A járásban

minden fontosabb területen működnek pártszervezetek amelyek munkájukkal hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Az utóbbi két-há- rom év alatt javultak a pártmunka előfeltételei, a párttagság egyre fokozódó aktivitása lehetővé teszi a pártmunka széleskörű társadalmasítását”.

Külön szólt a párttaggyűlések jelentőségéről, amelyen fel kell készíteni a kommunistákat a politikai munkára, számonkémi tőlük, hogy megbízatásaikat miként végezték el és megszabni a ,

párttagság egésze előtt álló feladatokat.

Arra is figyelmeztetett a beszámoló, hogy a jövőben az elvi, politikai kérdések is több helyet kflPÍanak a párt- munkában. Emelni a párttagság elméleti képzettségét —* ebben az egy mondatban lehetne összefoglalni az e téma köré csoportosuló gondo_ latokat. Töl>bet kell beszélni és alaposan megmagyarázni a politikai, elvi kérdéseket, mert mint kitűnt, a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott tételeket, melyek a társadalmunkban végbemenő változásokat tükrözik, még vannak olyan párttagjaink, akik nem értik világosan. S példaként a beszámoló megemlítette azokat, melyek a taggyűléseken, párt- csoportértkezleteken kérdésként vagy véleményként a tézisek egyes pontjairól elhangzottak. Például egyesek túl gyorsnak tartják a mezőgazdaság átszervezésének ütemét, s azt mondják, azért nincs elegendő áru a piacon; az egységes paraszti osztály kialakításáról szóló tétel edaltatja az osztályharcot; miért nem lehet olyan bérezést alkalmazni a mezőgazdaságban is, mint az iparban. A pártértekezlet vitájában ehhez is hozzáfűzték a küldöttek megjegyzéseiket, í helyeselve a pártbizottság tö- ' rekvését, hogy a politikai nevelő munka valóban foglalja el a fontsságának megfelelő helyét a pártéletben.

Jól megértve azt, hogy az egységes paraszti osztályról, a szövetségi politikáról, az osztályharcról, a származás szerinti kategorizálás megszüntetéséről vallott egységes nézetek a párttagok és pér- tonkívüliek viszonyának alakulására hatnak elsősorban.

Ezt a beszámoló úgy fogalmazta meg: „minden kom* munista feladata, hogy fellépjen, harcoljon a párt és a tömegek kapcsolatát lazító jelenségekkel szemben... A párt és tömegek kapcsolata szilárd elvi alapokon kell, hogy nyugodjon, ennek minden biztosítéka megvan a helyes politikai irányvonalban".

A pártértekezlet állást foglalt abban is, hogy a különböző posztokon álló vezetők miként dolgozzanak; milyen tulajdonságokat fejlesszenek magukban, hogy a bizalomnak megfeleljenek, és híven szolgálják a dolgozók ügyöt. Kimondta: „Előrehaladásunk kulcskérdése, hogy a különböző funkciókban lévő káderek meg tudnak-e felelni a fokozott követelményeknek, képesek lesznek-e jól megszervezni munkájukat, következetesen végzik-e az ellenőrzést, masukkal tudják-e ragadni a tömegeket, nuig tudják-e értetni velük a párt. politikáját.”

A vitában résztvevő Be- reczki Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője elmondotta, hogy mind a beszámoló, mind a határozati javaslat reálisan értékelte a járás helyzetét, a kommunisták tevékenységét. De még sok a tennivaló, melyet ebben a járásban is el kell végezni. Hangsúlyozta, a mezőgazdaságban megoldásra váró feladatokat. Az előrehaladáshoz a feltételek — mint mondotta — adottak. A kongresszus tézisei és majd a kongresszuson hozott határa_ zatok nyújtanak biztosítékot ahhoz, hogy mind a politikai. mind a gazdasági élet területén tovább haladhassunk előre.

A kunhegyesi járási part- értekezlet mikor jóváhagyta a pártbizottság beszámolóját és elfogadta módosítással az előterjesztett határozati javaslatot, kinyilvánította a járás kommunistáinak azt a szándékát, hogy a jövőben felelősségük tudatában és szenvedélyes ügyszeretettel munkálkodnak pártunk politikájának megvalósításáért. —

(D. A.)

t l

ll“ n I P 1/ Csinálták nap, I I 111” l\ mint nap. A i l_ U I L_ I \ többiek, amikor megtudták, hogy mit bütykölnek, segítettek. Menetet vágtak a vezetőorsóra — ők is munka után, barátságból.

A napokban, amikor náluk jártam és megláttak, már cipelték elő a raktárból feltették a szalagvégeket és a 60 cm-es távolság két perc alatt összezsugorodott — lehetett a kapcsokat beütni. Csak utána magyarázták meg, hogyan i$ csinálták az egészet. Nem mondom, ötletes kis gép volt, és egyszerű. Gyorsan és könnyedén dolgoztak.

Kérdem tőlük:

— Mibe kerül ez igy?

— Nem eladó — mondták. — Ha kell valakinek ilyen, szóljon, csinálunk.

— Tudja, ez gyorsan ment — mondta a brigád feje, Bezerédi, aki vékony alakjával, sovány arcával a legfiatalabbnak látszik közöttük — a pártkongresz- szusig van még idő. A napokban kigondoltuk, hogy fabrikálunk egy kapocsverő szerkezetet. Most még a kapcsokat (nyolcvanat egy szalagösszefogáskor) kalapáccsal verjük az anyagba. Acélkapcsok, nehezen boldogulunk velük. Olyasmit gondolunk, hogy egy karos szerkezettel 10—15 kapcsot egyszerre benyomunk a szalagba. Negyedidő alatt megtűzzük így az egészet.

Mostmár újra kérdettem:

— És hogy jut eszükbe így újítgatni?

Ügy tesz. mintha nem tudná, hogy szocialista brigád vagyunk.

Rámnevettek, — velük nevettem

— egy — I

A történet nfTTr másfél hónap- K f” / r rí pal ezelőtt kéz- UI— L—I ' dődött. A megyei Építőipari Vállalat szolnoki karbantartói sokat kínlódtak a transzportőrök megjavítása után a gumiszalagok feltevésével. Nem könnyű a 30—33 méter hosszú nehéz gumiszőnyeg két végét a gépre ráfeszítve összehúzni. Kézierővel nem is lehet. Volt ugyan egy szerkezet, de az olyan nya- katekert konstrukció volt, hogy mire egy szalagot ösz- szehúztak vele, a két kezüket alaposan összeverték, meg aztán jó félóra is beletelt, mire az egymástól 60—70 centiméterre lévő szalagvégek egymás mellé kerültek.

Szóval másfél hónappal ezelőtt úgy érezték, hogy ezt így nem érdemes tovább csinálni, ök a gépeket gyorsan megjavítják, ami nem kis munka, komoly szakértelem kell hozzá és amikor kész vannak, kínlódnak, izzadnak a szalagfeltevéssel. Először kértek egy új ösz- szehúzót. Ki is küldtek egyet a telepre azzal, hogy csak ez a fajta van, ha kijavítják, lehet használni. Ha új kell, lehet hozatni kb 3000 forintért. Amit küldtek, ugyanolyan volt, mint az ivek.

Nagyon dühösek voltak, íunka után összeültek, ta- 'kodtak, mit lehetne csi- lni.

Selejtvasat szedtek össze s a napi munka után dol- íoztak rajta. A brigádveze- ő, Bezerédi. Sanyi pedig jeüzent a központba: majd ni társadalmi munkában elkészítjük, megmutatjuk, miyen a jó szalagösszehűzó.