Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-16 / 217. szám
1962. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP SZOLNOK MEGYE GAZDASAGAI AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON A budapesti mezőgazdasági kiállítás többszázezemyi látogatója nagy érdeklődéssel figyeli a korszerű gépeket, a különböző bemutatókat és egyéb látnivalókat. A növénytermesztés és az állattenyésztés pavilonjaiban a kiváló hozamú fajtákat és egyedeket is sokan megnézik, sőt meg is csodálják. Ez természetes is, hisz az idén nagy versenyfutás volt az állami és közös gazdaságok között: melyek érdemlik — a magas követelmények mellett — a kiállításon való részvételt. Nehezebb volt most díjat nyerni, mint a korábbi kiállításokon. Épp ezért dicséret illeti azokat az állami és termelőszövetkezeti gazdaságainkat, amelyek hírnevet szereztek megyénknek. Sajnos, a növénytermesztés — talán az aszály miatt — kevés sikerrel szerepelt. Nem sok díjat nyert. Az állattenyésztés már jó eredményt mutat fel. Több díjat, kitüntetést szerzett, mint a növénytermelés. Elgondolkoztató azonban, hogy megyénk sertéstenyészete mindössze egy díjat nyert a kiállításon. A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon az alábbi állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nyertek díjakat. Növénytermesztésben Nagy díj és aranyérem: Mezőhéki Állami Gazdaság, Martfű kukoricatermesztés. I. díj aranyérem: Lenin Tsz, Tiszaföldvár kukorica termesztés. II. díj ezüstérem: Jászsági Áll. Gazdaság, Jászberény búzatermesztés. Jászsági All. Gazdaság, Jászberény őszi árpa termesztés. Zalka Máté Tsz, Kunszentmárton cukorrépatermesztés. Vörös Csillag Tsz, Cibakháza napraforgótermesztés. III. díj bronzérem: Hóki Állami Gazdaság, Martfű búzatermesztés. Táncsics Tsz, Mezőhék búzatermesztés. Héki Állami Gazdaság, Martfű őszi árpa termesztés. Szolnoki Állami Gazdaság, Szolnok őszi árpa termesztés. Petőfi Tsz, Mezőtúr őszi árpa termesztés. Állattenyésztésben I. hely aranyérem: Nagykunsági Mg. Kis. Int. Gazd., Karcag — tehén 90, Vera tehén 270, Arató. Petőfi Tsz, Mezőtúr — tehén, 50, Marcsa, bika 39/0 Gallyas. Táncsics Tsz, Mezőhék — szarvasmarhahizlalás. Középtiszai ÁG., Kenderes — fehérhús kocasüldő. Nagykunsági ÁG., Ecsekfalva — tenyészkos. Táncsics Tsz, Túrkeve — kos. Tolbuchin Tsz, Jásztelek — liba. Kunszentmártoni ÁG, Kunszentmárton — liba. Nagykunsági ÁG, Ecsekfalva — kancák XVIII.-7. II. díj ezüstérem: Petőfi Tsz, Mtúr — tehén, 37, Füge. Lenin Tsz, Abádszalók — tehén, 242, Szegfű. Petőfi Tsz, Jászalsószentgyörgy — anyajuh. Nagykunsági Mg Kis. Int., Karcag anyajuh. III. díj bronzérem: Petőfi Tsz, Mezőtúr — tenyész- üsző 63/1, Riska. Héki Állami Gazdaság, Martfű — tehén, 717, Gerle. Középtiszai ÁG, Kenderes, — tenyészkos. Táncsics Tsz, Túrkeve — anyajuh. Május 1 Tsz, Karcag — gyöngyös. Nagykunsági Mg. Kis. Int. Karcag tehén 325, Piros. Hámán Kató Tsz, Tiszafüred — kos, » * * Lapunk munkatársai az alábbiakban számolnak be az ott látottakról. • ■ Üget a nagykunságiak díszfogata Négyes magyar félvér kanca-fogat mutatkozik be minden nap a kiállítás nagyszámú érdeklődői előtt. A bakon Csontos István, a Nagykunsági Állami Gazdaság állattenyésztési brigád- vezetője, az ülésen Dávid János foglal helyet. A pályán kétszer ügetve, majd vágtában száguldanak végig. A pompás fogat bemutatóját mindig megtapsolja a néző- közönség. Egyszóval: nagy sikert arattak. A kancáit aranyérmet nyertek a kiállításon. Nyilván: nem érdemtelenül. Ez év tavaszán a nagykunsági négyes fogat Lipcsében öregbítette a magyar lótenyésztés jó hírnevét. Kacsó László, a magyar fogatos csapat edzője mondja róluk: — Nagy nemzetközi vetélkedés volt Lipcsében. A mieink jól szerepeltek. A kilenc fogatos szám díjaiból hetet hoztunk haza. A Nagykunsági Állami Gazdaság fogata először szerepelt külföldön. Ehhez képest megfelelően helytállt: három második és három harmadik helyet szerzett. Néhány percig ml is beszélgettünk a lipcsei versenyen részt vett fogat hajtójával. — Tizenhat napig voltam külföldön — válaszolja. — Nagy élmény volt. A mostani kiállításon sűrűn felvonulunk. Jól érzem magam Budapesten, de egy kicsit hosszú a három hét. Haza vágyódom. Vár az öttagú családom és a brigádom. Az asszony is hosszúnak találta a távollétemet, s ezért öt napig itt tartózkodott. A nagykunsági négyesfogat egyedül képviselte megyénk lótenyésztését a budapesti kiállításon. Méltán aratott sikert, kivívta a szakemberek és a közönség elismerését. A% első újszülött Az újságok is közölték a gólyahírt, amikor a mezőtúri Petőfi *”sz 37-es Füge nevű tehene világra hozta borját. Azért volt ez szenzáció, mert a kis bikaborjú a kiállítás első újszülöttje. A tehénmama arról is híres, hogy 300 nap alatt 7117 kilogramm, 4 százalékos zsírtartalmú tejet adott. Most pedig a göndörszőrű Jásboci- vai is megörvendeztette a tehenészeket, a tsz hírnevét pedig öregbítette azzal, hogy a kiállításon második dijat, ezüstérmet nyert. A közös gazdaság állat- tenyésztőinek jó munkáját, hozzáértését igazolja, hogy az 50. Marcsa nevű tehenük aranyérmet nyert. A nyolcéves jószág napi tejtermeléA növénytermesztési pavilonban történt a „tettenérés”. Az egyik látogató a tilalmat megszegve ujjai között pergette a hékiek kukoricáját. S elismerően mondta: — Gyönyörű ez a kukorica. Megérdemelte a nagydíjat és az aranyérmet. Aztán hangosan olvasta: Héki Állami Gazdaság, Martfű. A kis fehér kártya még azt is „elmondja”, hogy a Héki Állami Gazdaságban tavaly 1005 hold kukorica átlagában érték el a 23,16 mázsás holdanként! termést. Ebből hoztak mintát az országos mezőgazdasági kiállításra, ahol nagydíjat és aranyérmet nyert a kukoricájuk Ugye szépek vagyunk? Farkas János a Fügét, Major János pedig a kis borjút vezette a fényképezőgép lencséje elé se 30 liter, 300 nap alatt 8268 kilogramm tejet fejtek tőle, amelynek zsírtartalma 3,8. A második aranyérmet a Gallyas nevl növendékbika szerezte a tsz-nek. irány érmés oca süldők A sertéstenyésztés csarnokában hiába keressük a Szolnok megyei állami és közös gazdaságok állatait. Egyedül a Középtiszai Állami Gazdaság törzskönyvezett fehér hússertéseit (koca süldők) találtuk meg. Ezek viszont jó eredménnyel térnek vissza, első díjat, aranyérmet nyertek Mosolyog a kislány, a libu&ka pedig kecsesen hajlítja hófehér nyakát, amelyet a fényképezés idején az aranydíjasoknak járó vörös szalag díszít. A szép Dajka Erzsi nemcsak „bemutatja”, hanem gondozza is a libákat — Hároméves baromfitenyésztési iskolát végeztem, s negyedik éve dolgozom a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban. Most tizenötezer libánk van, egy- egy gondozóra ezerhétszáz jut — Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy eljöhetek a kiállításra. Soha nem voltam még ilyen helyen, Budapesten is csak kevés ideig. A kiállításra felhozott libákat, kacsákat, pulykákat, gyöngyösöket és tyúkokat négyen gondozzuk, Reggel öt órakor már takarítjuk a helyüket és megkezdjük az etetést. Napközben felváltva vigyázunk rájuk, hogy legyen szabadidőnk a nézgelődésre. Nagyon szép a kiállítás. Sokszor bejártam már, még sem tudok betelni a rengeteg látnivalóval, szépségével. Lesz otthon miről mesélni — mondja Erzsiké. A kiállításon szerzett sok, szép élmény mellett annak is nagyon örül Dajka Erzsi, hogy aranyérmet nyertek a libákkal. Nemcsak a gazdaságnak, a gondozóknak is becsületére válik az országos aratott siket.
