Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-14 / 215. szám
1062, szeptember 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Két színészportré Teljesen szabálytalan interjú Hegedős Györgyivel bornak mindent újra kellett kezdenie. És ő újra is kezdte. Vasszorgalommal, akarással játszott a Faluszinházban Egerben, Békéscsabán és a Madách Színházban legutóbb. Úgy mondhatjuk: sikerei voltak. Pestre került. És 6 mégis elégedetlen volt önmagával. Több szerep kellene... sokoldalúbb foglalkoztatás... Mit csináljak? Jónéhány éjszakájába került. amig döntött. Odaállt Both Béla igazgató elé és volt bátorsága kimondani: Igazgató úr, engedjen el engem. Vidékre akarok menni. Többet játszani mint itt, és nagyon sokat tanulni. Van bennem kitartás. Sikerülni fog. Most itt van Szolnokon.. Már az első nap szerepet kapott, Upor Péter helyett játssza D, Albafiorita szerepét a Fogadósnéban. Nem hibátlan még amit csinál. De becsületes, jól megformált alakítás az övé, Lehet rá számítani. Jól érzi magát a városban. Már vannak barátai, a kollégák nagyon kedvesek. Érzi, hogy nem képmutatás ez, hanem egy igazi kollektíva összekovácsolásának vágya. A tájolást megszokta a faluszínháznál és most annak örül, hogy értékelik munkáját Karcagon, Kisújszálláson, mindenütt, ahová jár. — Hadd mondjam el, hogy amikor Szolnokra érkeztem egy héttel az évadnyitó értekezlet előtt, senkit sem ismertem még. Kaptam egy címet, kiadó szobára: Zrínyi utca. Megkérdeztem az első járókelőt: Kérem, hol a Zrínyi utca? — Sajnos nem tudom, — nem vagyok idevalósi — sajnálkozott. Egy nénivel próbálkoztam. Hasonló választ kaptam. Az ötödik kudarc után egy arra haladó rendőrőrmestert állítottam meg. Zavartan mentegetőzött: — Nem tudom kérem. Tegnap helyeztek ide. — Egyszóval azt akarom ezzel mondani — fejezte be szavait a színész: — ha egy város olyan rohamléptekkel fejlődik, hogy annyi az új épület, meg az új jövevény, ott a színésznek küldetése van. Ezért érzem magam igen jól. Mosolyogva nyújtott kezet: — Egyébként, amikor kérdezősködtem, végig a keresett Zrínyi utca sarkán álltam. ., — hernádi — Hat kis Zsuk gépkocsi siráma • Hat kis ikertestvéremmel szomorúan olvastam a Néplap szeptember ll-i számában a „Készül a kenyér” című cikket. — Még hűtővizünk, is kicsordult fájdalmunkban. — Hogyne lennénk szomorúak, amikor már lengyelhonban közölték velünk, milyen tisztesség ér bennünket. Magyarországra megyünk, nevezetesen Szolnok városába, hogy az ottani dolgozóknak és gyermekeknek naponta a friss kenyenünket. A Sütőipari Vállalat továbbra is a régi, elavult és lassú — de valószínűleg jól bevlát — triciklin a TEM- PŰ-val hordatja ki a kenyeret és péksüteményt. Pedig mi fiatalos lendülettel, új erővel, benzinnel jól feltankolva szerettünk volna a velünk még lengyelhonban közölt nemes feladatnak eleget tenni. Az bánt legjobban bennünket, hogy a eikk szerint a sütőipari és a városi dolgozók is szeretnék, ha mi Erdekes vizsgálat-sorozat [közepén tart a Magyar Állami Eötvös Loránd • Geofizikai Intézet, a Kőolajkutató Vállalat és a Geofizikai Mérőműszerek Gyára közreműködésével. A Kecskemét és Nyíracsád közötti vonalon négy hét alatt négy esetben, egymástól körülbelül ötven kilométernyire, negyven méter mélyen, alkalmanként 600 kilogramm dinamitot robbantanak fel, körülbelül húszszorosát a nyersanyag- kutatásnál szotkásos mennyiségnek. Két robbantás már megtörtént, kettő még hátra van. Ezek a robbantások nem okoznak olyan földlökést, ami veszélyeztetné a környéket. Mindössze „megdobban” a talaj, s a robbantólyukból gejzírként vagy száz méter magasra szökik fel a víz, az iszap, stb. A robbantások célja mélyebb rétegek szerkezetének indulnak el a felszín alatt minden irányban, s ezeknek az útját figyelik a robbantás pontjától különböző távolságokra telepített öt észlelő- állomáson. A jelenlegi robbantás-sorozattal geofizikusaink azt akarják megállapítani, milyen mélységben található meg ezen a területen a földkéreg alsó határa. A kéreg vastagsága ugyanis nem mindenütt azonos. Világszerte átlag 20—30 kilométer, nagy lánchegységek alatt viszont az ötven kilométert is eléri. Hazánkban különösen szélsőséges értékek találhatók. Pécs alatt például 28, Sopron tájékán viszont mindössze 20 kilométer. A négy robbantás révén geofizikusaink most újabb adatokat szereznek a magyar medence alatti földkéreg pontosabb, részletesebb megismeréséhez. Tovább bővíti majd ezeket az ismereteket a közeljövőben. A konknrrencia rét, fehér cipót, ropogós perecet, zsemlét és kiflit széthordjuk. Már előre éreztük a friss kenyér és sütemény illatát, mely át fogja járni egész bensőnket. A büszkeség majd szétvetette tankunkat, örömmel és ilyen céllal hozott haza gazdánk is: a ?■ sz. AKÖV. Mikor azonban ide érkeztünk, szomorúan vettük hírét annak, hogy megfúrtak benhordavánk ki a finomliszt termékeitek Az ilyen fiatal korban lévő, tiszta, gyors kiskocsiknak fáj, hogy mindjárt üzemelésük kezdetén csalódás jut osztályrészükül és illatos kenyér helyett büdös petróleu- mos hordókat és rút rozsdás vasdarabokat, csöveket kell rakfelületűidül hordozniok. Meddig és miért? — lint — LEVELEZŐINK Az arca külön eletet él Hihetetlenül kifejező a mimikája, világosság és sötétség, komikum és drámaiság váltakozik rajta, gyors egymásutánban. Alaptermészete a humor. Tréfára kész, állandóan egy csintalan kislány viliódzó humorkészletével. Pedig „öreg” színésznő, Huszonkét évvel ezelőtt lépett a színpadra, még valamivel az óvodáskor kezdete előtt. Az operában alakította a gyermekszerepeket a Pillangókisasszonyban. Bánk bán-ban, ahol kellett. Aztán táncolni kezdett. Az operaház balett iskolájában tanult és nagy jövőt jósoltak neki. Ügy tizennégy éves lehetett, amikor hátat fordított a klasszikus számoknak és elment oda, ahol a humort is belevihette a táncba: elszerződött a Fővárosi Vígszínházhoz. Ezután Debrecen következett, ahol bebizonyíthatta sokoldalúságát: segédrendező, színész, táncos, koreográfus egysze- mélyben. Prózában is sikert arat. Most itt, Szolnokon kíván bemutatkozni. Bár ezt már megtette az Álomkastélyban, a szabadtéri színpadon, ö volt a rossz darabnak kevés jó momentuma közül az egyik, A kispadon ülünk a próba szünetében. A népszerűségről beszélgetünk, meg arról: a színésznőnek alig van magánélete. Mindjárt be is bizonyítja egy nagyon kedves történettel. — A nyár folyamán vőlegényemmel kirándulásra indultam a budai hegyekbe, azon az elven: kinek mi köze a pihenésemhez. Le is telepedtünk a Ságvári-liget környékén egy szép tisztáson. Egyszerre indiánüvöltést hallunk, egy úttörőcsapat táborhelye volt a fákon túl, néhány lépésre tőlünk; A zsivajjal együtt azonban füst is kezdett az orrunkba szállni, egyre sűrűbb minőségben. Kíváncsi emberek vagyunk, tíz percen belül a tábortűznél ültünk. Gyula, a vőlegényem, a tüzet igazította el, jómagam átvettem a szakácsi teendőket, pedig úttörőpróbám sincs belőle. Megfőztem jónéhány bogrács paprikáskrumplit; Az úttörők tiszteletbeli pajtássá választottak bennünket és együtt énekeltük az úttörő indulót. Néhány nap múlva egyik kollégám megkérdezte: megkaptátok a pénzt a rádiótól? — Miféle pénzt? És kik? — Hát te, meg Gyula. Ugyanis, ha nem tudnád, azoik az úttörők rádióriportban számoltak be arról, hogy milyen jól érezték magukat veletek, a Hegedős Györgyi nénivel, meg a H. Gyula bácsival. A csengő megszólal. Kezdődik a „Mindent a mamáért” próbája; És egy percen belül Györgyi mindenről tökéletesen elfelejtkezik. Magyarázza, előjátssza Mensáros Lászlónak, a rendezőnek, hogyan képzeli a finálét. Tényleg belefelejtkezik abba, amit tesz. Még a terveiről sem beszélt, el sem búcsúzott tőlem. Részemről ezúttal pótlom: viszontlátásra a karcagi bemutatón. Aki nem restell újra tanulni Tizennégy éve lépett ki a főiskola kapuján. Tele vágy- gyal, elképzelésekkel. A Pesti Színházhoz, a mostani Vidám Színpad elődjéhez került. Tanult, bár a színpad légköre nem a legszerencsésebb volt. Aztán három év kemény határőrszolgálat. Nem, semmiféle kedvezmény sem járt vele, ugyanúgy védte a határt, mint a többi társa. Legfeljebb a pihenőben mondott el egy-egy verset, darabrészletet elvtársai gyönyörűségére. Három év nagy idő. Sokat felejthet még a tapasztalt művész is — hát még a kezdői Egyszóval Kiszely TiFeShivás a baromfitenyésztőkhöz Termelőszövetkezetek! Egyéni tenyésztők! A baromfinevelés sokkal nagyobb mint az előző években bármikor veit. Az átvétel és a feldolgozás folyamatossága miatt kérjük segítségüket. Egyéni termelők! Az eladásra szánt szerződött és szabad csirkét, tyúkot, kakast, gyöngyöst, mór most hozza be a földművesszövetkezet helyi baromfifelvásárló helyére. A liba és kacsa tömését már most kezdje meg. Pulykát november I. után csakis a földművesszövetkezet értesítésére szállítsa le az átvevő helyre. Az átvételt az fmsz ütemezi be és írásbeli értesítésben pontosan megjelöli az átvétel idejét A leadás időpontját saját érdekében tartsa be. Termelőszövetkezetek! Az értékesítésre szánt megfelelő minőségű és súlyú csirkét, tyúkot, gyöngyöst ajánlja fel átvételre a te- , rületi megbízottunkon keresztül a Baromfifeldolgozó Vállalat részére. Folyamatosan fogják be a libákat tömésre és most vegyék igénybe a szerződés szerint liba db-onként járó 10 kg kukoricát Pulyka felvásárlást november 1. után a közös beüte- mezés alapján végezzük. Még egy j£ tanács! Sovány, gyenge minőségű baromfit, nem kihizlalt libát, fejletlen tokos pulykát nem lehet minőségre feldolgozni, ezért azokat nem tudjuk átvenni. Mielőbb gondoskodjanak a bőséges takarmányról, mert súlyuk így növelhető, a tollúk is gyorsabban fejlődik és minőségük is így javul. A termelők részére a ráfordított takarmány árban megtérül. Tojás felvásárlásban nincs korlátozás. Minden meny- nyiségben átveszi egyéni termelőktől a helyi földművesszövetkezet, a termelőszövetkezetektől a vállalat turajárata. Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat A TAGOK VÉLEMÉNYÉT MEGHALLGATVA Baráti tanácskozást hívtak össze Szelevényen a Szikra Termelőszövetkezetben. Á megbeszélés célja volt bevonni la térmelőszövetkezét tagjait az 1963. évi termelési-. pénzügyi tervek élőké szítésébe, kidolgozásába. Emellett kutatni azokat az ösztönző módszereket, amelyek a többtermést segítik elő. Kiderült, hogy a szövetkezet tagjai várták ezt a tanácskozást és hasznos javaslatokkal igyekeztek a vezetőségnek segítséget nyújtani, így többek között Jakab Károly szakszerű tanácsokat adott a lucernamag-termesz- tésre, a lucerna vetésére. A tanácskozás végén Jakab Károlyt bizták meg, hogy főként az idős tagokból szervezzen lucernatermesztő munkacsapatot. Emellett sok más hasznos javaslat hangzott el, főként a szarvasmarha-, a baromfi- és sertéstenyésztésre. Szó került arról is, hogy tovább kell növelni az öntözött terü- leteket.Ugy gondolom, hogy ezek a kezdeti lépések azon az úton indítják el a Szikra Tsz tagjait, amely az eredményesebb gazdálkodáshoz vezet. Gulyás Imre vb elnök BECSÜLETÉRE VALIK A NŐI MUNKACSAPATNAK A tiszakürti Hunyadi Termelőszövetkezet női munkacsapata lelkiismeretesen kiveszi a részét minden munkából. Én a lányommal együtt járok ki dolgozni. Jelenleg a tiszaugi állomásra járunk, almát rakunk a vagonokba. Akármilyen későn is végzünk, félbe nem hagyjuk a munkát. Tudjuk, hogy csak lelkiismeretes munkánk által szaporodik a forint. — a szövetkezetben az egy munkaegység értéke. Szepesi Lajosné Tiszakürt LEHETSÉGES? „Csak Budapesten lehet?” Olvasom a cikket a Néplap szeptember 6-i számában. Ehhez szeretnék én is né- i hány sort fűzni. Ugyanis én is ismerem azt az autót, amiről a cikkíró írt. A mi kórházunkba is járt, a Frankel Leó utca 38—40 szám alá. Ambulanciára hozta a betegeket, akiket a gyógykezelés után hazaszállított, örülünk, hogy a lap megkérdezte: mit lehetne tenni a példa követésére. Véleményem szerint minden Heine- Medines betegtársam örömmel fogadná, ha legalább havonta egyszer autó jönne érte és a lakóhelyéhez legközelebbi kórházba vinné kezelésre. Én csak a Heine- Medinesekről írtam, mert személyesen ez érint engem. De gondolom, más betegek is. akik nem tudnak eljutni gyógykezelésre, örömmel vennék ezt a segítséget; Minden betegtársam nevében várom az illetékesek válaszát; Bár nekünk már kicsit későn lenne — de még segíthetne. Bartha Erzsébet Cibakháza Amíg vásárol a „gyerek“ Délutáni váróé. A kirakatok ragyognak, akár a nyár. Az úton autók, motorok robognak a fényben. — Hogy hívják a nénit? Rámnéz. Vékony, barna ráncok húzódnak az arcán. Látom a kezét. összeszorítja az ujjait. Válaszol: — Rácz Lászlóné. AU a fekete színű motorkerékpár mellett. — Uj? — kérdezem. — Az. Most vettük, alig egy hónapja. Kellett a gyerek. Rákó- czifalván lakunk, aztán onnan jár be dolgozni. — Szolnokra? — A vegyiművekbe. — S most vásárolnak? — Valami alkatrész kell a motorhoz ... — Ehhez? — Nem. Otthon var. Van egy kis szivattyúmotorunk. Elromlott. Ahhoz kell valami. A gyerek tudja csak. ö ért hozzá. Bnlírái állandóan. Szidom is minői1 érte. De csinálja. Látta? — Mit? — A gyereket. — Mikor bement a boltba. — Huszonnyolc éves. Nem akar megnősülni. Azt mondja, ráér. Ezért is szidom. Csak a moto:- mindig. Lusta arra, hogy udvaroljon valakinek. Pedig sok. szőr- lány van a faluban. Ott van az v óvónő. Azt mondja tetszik > neki. — Es? — Nem megy ... — A néni dolgozik valahol? — Néha elnézek... — A tsz-be? — Ott dolgozik a férjem. Ezt kicsit szemrehányóan mondja. Hát nem tudom? Végig simítja a motor ülését. Szép, - gondolja. Jó rajta ülni. Még réggel bejöttek a városba. Elátogattak a rokonokhoz is. .— Mindig mondják, hát menjünk már el, hozzájuk. Nézzük meg őket. De sok nekünk a dolgunk. Nem érünk rá mi úgy, mint ők. Hogy letelik a nyolc óra, aztán áldás, békesség ... — Falun nem úgy van az. Jószágok vannak. — ? — Van egy tehén, borjú, malacok. Van azokkal dolog. Azt mondja: Soká jön már. — A gyerek? ~ Az. Megint babrál, úgy látszik. Nevet. Fiatal diáklányok jönne1,- az utcán. Megnézik magukat a kirakatban ... — Gyakran jön be a néni Szol- nakra? — ... Hónapban egyszer. Kinézek olyankor a piacra, nem árulni ... Most már nincs mit. Csak úgy. Valamikor sokat ácsorogtam én ott. Télen, nyáron. Abból élt az ember. Emlékszem mindig veszekedtek velünk a buszon. Sok volt a csomag? ** Azért.... igazuk volt. Nem is fért úgy az ember, meg kényelmetlen is volt az. Nagy, nehéz kosarakkal tülekedtünk ott köztük. Megfordul. Na, jön márt EHesen felzúg a motor. Megöle- li őket a szél. - Fél óra múlva már otthon is lesznek, Rákóczi- falván. — serfőző — Dmitrij Sosztakovics új szimfóniája Dmitrij Sosztakovics elkészült XIII. Szimfóniájánál zongorafogalmazványával. A: új mű a szovjet népnek « fasizmus ellen vívott Nagi, Honvédő Háborújáról szól. A szimfónia öt részből áll Az első négy rész zenekarra íródotti a fináléban pedig szólista, kórus és zenekar vesz részt. A finálé szövegét Jevtusenko készítette. Festékillat — meg kétmillió forint Faforgácsokat kavargat a szél, festékillat száll a levegőben a jászdózsai posta udvarán. Ha belép ide valaki, az épületbe, alig ismer rá a régi postára. A hivatal vezetője — Herényi Gyula, — szerényen mosolyog, mikör jövetelünk okáról beszélünk. — A két hónappal ezelőtti ígéretem? — Év végére vállalta, hogy a lakosság takarékbetét állományát kétmillió forintra növeli, s szeptemberre már meg is haladta... Igaz. Ebben az évben hatszázhetvenezer forint emelkedés van eddig... csaknem duplája a tavalyinak. — Váltottak-e sokan gépkocsi nyereménybetétköny- vet? 4 — Harmincöt van jelenleg forgalomban, több mint két százezer forint értékben... Mint az OTP jászapát községi fiókjának vezetőjétő, megtudtuk, körzetében ez t posta mutatta fel a legjobb eredményt a betétgyűjtésben — Tudni kell az emberekkel beszélni. És nem sajnálni a fáradságot. Ez a titka — jegyzi meg Herényi Gyula. — Ezernél valamivel több család él községben, s már fele betétkönyvtulajdonos. Az új évig még százezer forinttal emelkedik a betétállományunk. Szóval: előreláthatólag jövőre — ha sikerül — már a „takarékos község" szintet is elérjük. «- tÚEjl sm Szeizmikus robbantások
