Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-12 / 213. szám
1962. szeptember 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP •* * Öt megye küldötteinek tapasztalatcseréje Szolnokon A SZÖVOSZ felkérésére a szolnoki MÉSZÖV igazgatósága öt megye részvételével a javítási- és szolgáltatási munkáról, azok további fejlesztéséről kétnapos tapasztalatcserét rendezett. Tegnap Tigyi István vitaindítójában elmondta, hogy megyénkben 65 fmsz működik, ezek közül 54 foglalkozik kereskedelmi kölcsönzéssel. A vitaindító beszéd után a megyéket képviselő földművesszövetkezeti küldöttek mondták el tapasztalataikat, problémáikat. Ma, az értekezlet második napján, a küldöttek látogatást tesznek a szolnoki és . kunszentmártoni járás szolgáltatási egységeiben, ahol tanulmányozzák az ott folyó munkákat. Kaposvári Ferdinand MÉSZÖV Kiállításon is megcsodálnák Vetélkednek az üzemegységek Tallózás új jogszabályok között A termelőszövetkezetek, valamint a termeltető és felvásárló vállalatok közötti szerződések alapján felmerülő viták szabályozásáról rendelkezett az élelmezésügyi és a földművelésügyi miniszter az 1/1962. (VIII. 12.) ÉLM. M— FM. számú együttes rendeletében. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok, a termelői szakcsoportok, a szak szövetkezetek, a mezőgazda- sági társulások és a falusi ifjúsági szövetkezetek, valamint a termeltető és felvásárló állami vállalatok, továbbá a földművesszövetke zeti szervek között létrejött növénytermelési, állatnevelési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerződések bői folyó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban előforduló vitákban — ideértve az elszámolással kapcsolatos nézeteltéréseket is — a felek között a megegyezés elősegítése érdekében a fővárosban, a megyei jogú városokban és a járásokban felvásárlási egyeztető bizottságokat kell szervezni; A szerződésekből származó Igények bíróság előtti érvényesítését megelőzően az egyeztető bizottsági eljárást le kell folytatni. Ezt az eljárást a felek bármelyike kezdeményezheti. Az egyeztető bizottságnak arra kell törekednie, hogy a felek között olyan egyezség jöjjön létre, amely a hatályos jogszabályokkal nem ellentétes és alkalmas arra, hogy a vitás kérdés bírósági eldöntését szükségtelenné tegye. * Megyei szállítási bizottságok létesítéséről rendelkezett a közlekedés és posta, ügyi miniszter 28/1962. (Közi. Ért. 13.) KPM számű utasításában. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének vezetésével működő megyei szállítási bizottságoknak többek között tagja a megyei mezőgazdasági osztályok vezetője is. A bizottságok feladata a közhasználatú, a célfuvarozási és a közületi tehergépkocsik működésének koordinálása, s a fuvarozó vállalatoknak a fuvaroztatókkal való együttműködésének a biztosítása. Budapest és Pest megye területén a szállítási bizottságok feladatkörét, továbbra is a Központi Szállítási Tanács látja eL Nemcsített takarmány tököt termeltek a nagykörűi Kossuth Tsz gazdái. Egy száron három Is termett, a legnagyobb 48 kilogrammot nyom. Gregor Péter és Papp László azt ~ saccolgatja, milyen súlyú a legkisebb — AZ OKTÓBERBEN országszerte megrendezendő múzeumi hónapok alkalmából Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Tiírkevén. Tiszafüreden kiállítások nyílnak. Több előadás hangzik el a helytörténeti esemé- ! nyékről és a helységek törI téneti emlékeiről is. I __ '____ __ A versenynek több éves hagyományai vannak a karcagi Május 1 Tsz-ben. A tízezer holdas gazdaságban nincsenek brigádok, munkacsapatok, így a legcélszerűbb formát választották: a két üzemegység tagjai vetélkednek egymással. Így döntöttek a közgyűlésen is, amikor ez év elején a VIII. pártkongresszus tiszteletére a versenyt megszervezték. Abban is megállapodtak, hogy a növénytermesztésben a munkák minőségét, s határidejét értékelik. A hozamokat év végén a betakarítás után veszik figyelembe. Az állattenyésztésnél pedig áruértékesítési terv teljesítése, illetve túlteljesítése az irányadó. Az eredményeket a versenybizottság évenként háromszor értékeli. Végig járja a határt, az istállókat és pontozza az eredményeket. A jó minőség; munka 100 százaléknak számít, s ezért 10 pontot írnak jóvá. A kiválóért ennél többet, a rosz- szabbért kevesebbet adnak. A versenybizottságban helyet kapnak az üzemegységek veaetői, kertészei, növény- termelői és állattenyésztői is. Tehát" az értékelésnél mindkét fél meghallgatása után döntenek. Az üzemegységek vetélkedését június elején és augusztus végén elemezték. Mindkét alkalommal a Il-es üzemegység dolgozói voltak az elsők. Igaz, csak fél pont különbséggel, mert a partnerek is 159,5 pontot szereztek. Év végén azonban az I-es üzemegységbéliek szeretnék az elsőséget megszerezni. A kívülállóknak a pontok nem sokat mondanak. Sokkal szemléltetőbb, ha a verseny eredményeit mutat juk be a karcagi közös gazdaságban.- Az elért és a várható hozamok, valamint az állattenyésztés mutatói szem- léltetőbben beszélnek a tagolj szorgalmáról. Még javában kopogott a fagyos föld, amikor a Május 1 gazdái a fejtrágyázáshoz fogtak. Nem rajtuk múlott, hogy a szikes földön nem érték e; búzából a tervezettet. Eredményük így sem megvetendő, mert holdanként 10,27 mázsát tudtak betakarítani. A kellő minőségű talajmunka, a trágyázás és a szakszerű növényápolás a cukorrépánál jó eredményt hozott. Az üzemegységek közötti versenyt úgy értékelték, hogy az egyelésnél betart ják-e a 15 centiméteres tőtávolságot, mely nagyban befolyásolja a terméseredményt. Erőfeszítésük nem volt hiábavaló: a cukorgyáriak becslése szerint mindkét üzemegységben elérik a 200 mázsás átlagot. Negyven mázsával többet, mint eredetileg tervezték. Konzervborsójuk 150 000 pluszt hozott, a kukoricából azonban kiesésük lesz. Kevés az öntözött kukoricájuk, s az is a rosszabb minőségű földön van. Bár a szárazföldihez képest több mint kétszeresen fizet, mégsem annyit, mint amennyit a jobb földről várhatnának. Az új öntözőtelepeket már nem sziken akarják beépíteni. _ A szeszélyes időjárás megtizedelte a karcagiak termését. Növényeik összességükben kevesebbet adnak a tervezettnél. A jó gazdát azonban nem érhetik nagyobb meglepetések. A veszteséget a Május 1 tagjai az állat- tenyésztéssel pótolják. 32 000 csirkét, 12 000 pulykát és 8000 gyöngyöst neveltek és értékesítenek. 1800 hízott sertést adnak a népgazdaság-, nak. melyből 1084-et már elszállítottak. Bíznak benne, hogy a tervezett harminc forintos munkaegységnél nem osztanak kevesebbet. A tsz hatalmas üzemegységeiben ellenőrzik egymás eredményeit. Figyelemmel kísérik, hogy a versenytársak hol tartanak a munkákkal. Ezzel is magyarázható, hogy az értékeléseknél csupán minimális különbségek vannak közöttük. A versenybizottság nem elégszik meg a pontozással, ahol rossz minőségű munkával találkozik, onnan tapasztalatcserére küldi a tagokat a jobbik üzemegységbe. Tavaly például rossz kazlat raktak az I-es üzemegységben. A kazlazókat a Il-es üzemegységbe küldték át tanulni. Az idén már nem volt erre szükség, mert legalább olyan volt a kazaljuk, mint partnereiké. Az eeyik tehenészcsapatot a Pipás-tanyára, G. Szabó Lőrinchez küldték tapasztalatcserére. Nézzék meg, milyen az istállórend, hogyan takarmányoznak és mennyi tejet fejnek. A kongresszusi verseny eleven mozgatóerő a karcagi közös gazdaságban. Hozzájárul, hogy a rossz idő ellenére is sikerrel zárják az évet. — m. 1. — * 6/1962. (VIII. 14.) ÉM, szám alatt módosította az építésügyi miniszter a családi lakóházépítési akciók egységesítéséről szóló 1/1955. an. 26..) VKGM számú rendeletet. A családi lakóházépítési akciók egységesítéséről szóló rendeletben a tanácsok végrehajtó bizottságainak város- és községgazdálkodási szak- igazgatási szervei részére megállapított hatáskört az építésügyi szakigazgatási szervek gyakorolják. A megosztás tekintetében a járási jogú városi (fővárosi illetőleg megyei jogú városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakszerve, községek esetén pedig — a községi tanács végrehajtó bizottságának javaslata alapján — a járási tanács végrehajtó bizottságának . építésügyi szakigazgatási szerve határoz. A házhelyek kialakításával és értékesítésre előkészítésével kapcsolatos költségek fedezetét az érdekelt városi (községi) tanács községfejlesztési alapjainak a költségvetésben kell előirányozni. A mezőgazdaság várja a szakembereket ü^viaiiBiä juciőgazdaság rányítása, vezetése egyre több szakmailag jól képzett, mezőgazdasági szakembert igényel. A termelőszövetkezeti tagok, vezetők ma már elismerik és megbecsülik a jó szakembereket. Ez kifejezésre jut a szövetkezeti szakemberek fizetésénél is. Ennek ellenére mégis gyakori jelenség a megyénkben is, hogy a végzett szakemberek nem a mezőgazdaságban keresnek munkát, hanem, az iparban, kereskedelemben, vagy egyéb vállalatoknál helyezkednek el. A Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságost Főigazgatósága lehetővé tette, hogy a népgazdaság más i területein dolgozó mezőgazdasági szakembereket. megfelelő anyagi ösztönzés mellett, a mezőgazdaságban foglalkoztassák. Kedvezményt kapnak, folyósítják a jelenlegi fizetésüket és meghatározott ideig nem végeznek önálló irányító munkát, hanem a nagy gyakorlatú és jó eredménynyel dolgozó mezőgazdasági szakemberek mellett teljesítenek szolgálatot a gyakorlat megszerzése céljából. A gyakorlati munka után viszont önálló munkakörbe kerülnek. A gyakorlati munkára, a termelőszövetkezethez vagy az állami gazdasághoz lesznek beosztva. A más munkaterületen dolgozó szakemberek a megyei tanács mezőgazdasági osztályán jelentkezhetnek. Jelentkezési határidő 1962. szép tember 30. MÚZEUMOK a nép művelődésének szolgálatában Látszólag adminisztra tív jellegű intézkedés aktái írták alá július- közepén Szol nők megyében. Az eddig mi nisztériumi intézménykén működő múzeumok a megye tanács kezelésébe kerültek Ez azonban csak látszólag ügymeneti rendelkezés. Való jában azt a célt szolgálja hogy jobban beilleszkedhessenek a népművelés rendszerébe és a tanácsok is jobban támaszkodhassanak ezekre a; intézményekre. Ha az ember ezt a szó" hallja, múzeum, a történeim idők, a régmúlt, a bronzkori leletek és hasonlók jutna! az eszébe. Ezeknek a feltárása és gyűjtése is múzeumi feladat. De lényegesen többel is tesznek ennél, összegyűjtik a néprajzi emlékeket, halász szerszámokat, földművelési eszközöket, bútorokat, egyszóval mindazt, amit közelmúltnak lehetne nevezni. S ez a gyűjtés a huszonnegyedik órában történik. A nagyüzemi termeléssel, a rádióval és televízióval, a civilizáció és a kultúra rohamléptekkel szorítja ki mindazt, ami még húsz évvel ezelőtt is élő, sokszor fájó valóság volt. A keserves sorsra emlékeztető népdalokat, mondásokat már csak az öregek ismerik a faekével és a szuszékkal együtt. Pedig mindezt meg kell mutatni a iiatalabb nemzedékeknek is, rogy sose felejtsék el, honnan nőtt fel a mai ember. A múzeumok tehát igen ónt os népművelő, ismereterjesztő munkát is végezlek. A tanácsapparátus a je- enlegi helyzetben sokkal öbbet tehet értük, programúkat, terveiket beépítheti a negyei népművelés szerves egészébe. Szolnok megyében öt múzeum és több múzeumi jellegű íyűjtemény található. A szolnokin kívül Jászberényben, Karcagon, Túrkevén és Tiszafüreden van állandó múzeum. Ezenkívül Tiszaföld- váron és újabban Mezőtúron találkozhatunk jelentősebb helyi gyűjteményekkel. A tanácsi kezelésbe vételnek legjelentősebb előnye az, hogy ezek az intézmények nemcsak a saját városuk, községük szűkén vett területének néprajzát, történed emlékeit dolgozzák fel, hanem sokkal nagyobb területen végezhetik kutatásaikat, kiállításaikkal eljutnak azokba a helységekbe is, ahol múzeum nincs, elősegítve ezzel a tsz-parasztság kulturális fejlődését. Múzeumaink olyanok, mint a serdülő gyermekek. Fejlődnek, kinőtték jelenlegi ruhájukat és a gondos szülőnek — jelen esetben a tanácsnak — komoly gondot jelent, miből vegyen újat vagy bővítse-e a régit. Különösen a megyeszékhelyen kívül esőkre vonatkozik ez. Túrkevére most érkezett meg Finta Sándor, külföldön meghalt kitűnő szobrászművészünk hatalmas hagyatéka. Az eddigi három kiállítási terem egyszeriben szűknek bizonyult. A túlzsúfoltság pedig az áttekinthetőséget, az síigazodást igencsak zavarja. Á jászberényi múzeum anyagának jelentős része is rak- :árban. zsúfolódik, nem kerülhet a közönség elé. Tisza- iüreden az úgynevezett Lip- :sei kúriában helyezték el a núzeumot, amely szintén •endkívül zsúfolt. Ugyanez a íelyzet Karcagon is. Általánosak a múzeumok aktárgondjai. A sokszor fel- >ecsülhetetlen értéket képvi- elő néprajzi, archeológiái le- eteket a földön tárolják, kiéve rongálódásnak, pusztu- ásnak. Különösen Karcag és ’iszafüred van e tekintetben lehéz helyzetben. A problémák máról holnapra semmiképpen sem oldhatók meg. De legtöbb helyen kialakultak az elképzelések bővítésekre, átköltöztetésekre, nagyobb segítségre. A második ötéves terv időszakában felszabaduló műemléki épületek felhasználásával oldják meg a tudományos és ismeretterjesztő munkát akadályozó súlyos helyiség- hiányt. A raktári felszerelések pótlására és kiegészítésére a megyei ;tanács nagy anyagi áldozatokat hoz már a jeienben is. * _ A múzeumok meglátogatása során azt tapasztaltuk, hogy a helyi tanácsokban megvan a jóakarat arra, hogy saját eszközeikkel is segítsék ezeket az intézményeket. A népművelési felügyelők állandó összeköttetésben vannak a múzeumok vezetőivel, munkásságukat beleillesztik az évi ismeretterjesztési tervekbe. Karcagon a Lenin Termelőszövetkezet járult hozzá jelentős anyagi áldozatta] a múzeum jelenlegi időszaki kiállításának megrendezéséhez. Külön figyelmet érdemelnek az úgynevezett honismereti szakkörök. Ezek a múzeumok tudományos és ismeretterjesztő munkáját segítik. Mezőtúron például Kozák Lajos kisiparos vezetésével rendeztek gyűjtést és Helytörténeti kiállítást. Meg teli mondanunk, őket viszont nem túlzottan támogatják anyagiakkal. Pedig , negérdemelnék. Tiszaföldvá- 'on lelkes diákok, tsz fiata- ök gyűjtötték a tiszazugi '• íelytörténeti kiállítás anya- * 1 * * * S >át. Ezeknek a szakkörök- , lek a működése egy-egy lel- f :es és önzetlen ember jó- 1 észt ingyen, vagy csekély ' [íjazásért végzett munkájá- (. iák az eredménye. így vsa ez Kenderesen, Tiszaföldvá- ron és még néhány helyen. A múzeumok munkáját jelentőben könnyítené a honismereti szakkörök számának emelése és a jelenlegiek fokozottabb támogatása.' Ez viszont a helyi tanácsok feladata. Kevés a muzeológus. Nincs a megyében legújabbkori történész, művészettörténész, természettudományos kutató. Kevés a restaurátor és egyéb kisegítő személyzet. Ez pedig a múzeumok munkájához feltétlenül szükséges. Reméljük, jövőre ez nem lesz probléma. A decentralizálás egyben bizonyos központosítást is jelent, hiszen a kisebb vidéki múzeumok ezentúl a megyeszékhelyhez tartoznak. A Damjanich múzeum központilag rendkívül sok szakmai, módszertani segítséget _ tud nyújtani a vidéki testvérintézményeknek. Az anyagi és személyi nehézségek ellenére megyénk múzeumainak szebb és jelentősebb tervei vannak, mint idáig bármikor. Egész sor kiállítást tartanak falvakban, gyárakban az elkövetkező hónapok folyamán. Különösen októberben az országos múzeumi hónap keretében rendeznek szép számmal ilyeneket. Szolnokon Aba Novák Vilmos műveiből, Zádor István rézkarcból rendeznek tárlatot, bemutatják a városközpont ervpályázatát. Különböző kiállításokat rendeznek a vi- iéki múzeumok székhelyein, izenkívül Martfűn, Jászapá- in. Több helységbe viszik 1 azt a vándorkiállítást, ímely az 1863-as nagy aszály zázadik évfordulója alkal- nából mutatja be a vízgaz- lálkodás történetét megyénkén. Művészettörténeti, tör- énelmi és néprajzi előadá- okat rendeznek megyeszer5. A tanácsi kezelésbe1 vétel j vérkeringést hozott me- yénk tudományos és nép- lűvelési életébe. A múzeu- lok fokozottabban, mint ed- ig, teljesíthetik nagyszerű ivatásukat. — bt < M*SZMPfl?= , , == | fumgfessMisanak
