Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-09 / 211. szám
SZOLNOK ÚJ ARCA XIII. évfolyam, 211. szám. Ara 60 fiilép 1962. szeptember 9., vasárnap A küldöttválasztó taggyűlésekről A múlt héten több párt- alapszervezetben megtartották a küldöttválasztó taggyűlést. Párttagságunk az MSZMP kongresszusi irányelveire gondolva, nagy érdeklődéssel, várakozással készült erre az alkalomra. Egyrészt a kongresszusi felajánlások teljesítése, másrészt a taggyűléseken való részvétel sok, hasznos hozzászólás bizonyítja ezt. A vezetőség sok helyen gondosan felmérte beszámolójában, hogyan erősödött az alapszervezet, javult-e a munka, emelkedett-e a termelés, hogyan kulturálódott a falu az MSZMP VII. kongresszusa óta, hogyan tudnának még jobban dolgozni etb. S mindezt az irányelvek alapján tették. Sajnos, nem minden alapszervezetre ez a jellemző. A vezetőségek hiányos, elnagyolt munkájának tudható be elsősorban az, hogy sok helyen a beszámoló nem elégítette ki a tagok várakozását, érdeklődését. Az eddig elhangzott beszámolóknak csak kisebb része elemezte megfelelően az irányelveket, s még kevesebb esetben találták meg azt, hogyan kössék össze a helyi feladatokkal az irányelvekben foglaltakat Több fontos feladatról hallgattak az alapszervezeti vezetőségek, főleg óvatosságból, bizonytalanságból. Ügy gondolták, hogy ha területükön a termelőmunka hozzávetőleg rendjén van, úgy minden jól van, s ha ezt elmondják, akkor sikeres lesz a taggyűlés iS; A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok fontos elvi kérdést kellett volna tisztázni akár az elhangzott részletkérdések rovására iS; A tiszafüredi és jászberényi járás sok alapszervezetében felmerült a hozzászólásokban például a szövetségi politika értelmezése, az osztályharc alakulása, de kevés helyen tisztázták ezeket megnyugtatóan. Kevés szó esett a taggyűléseken a pártélet, a pártdemokrácia fontos kérdéseiről, a pártdemokráciáról, a bírálatról, önbírálatról, a párttagok és tagjelöltek neveléséről, a propaganda és agi- tációs munka helyzetéről. Az egyik álapszervezet- ben túlzottnak nevezték az irányelveknek azt a pontját, amely feloldja a beiskolázások származás szerinti kötöttségét. Szinte hihetetlennek tartották, hogy ez semmiféle veszéllyel nem jár a mi társadalmunkban. sőt annak erősségét, biztonságát jelzi. Az alapszervezet vezetői nem magyarázták meg azt a változást, azt a fejlődést, ami a felszabadulás óta eltelt közel két évtized alatt végbement az országban és ami ezt lehetővé sót kötelezővé teszi most. Igaz, hogy a kongresszusi tézisek teljes megértése, megmagyarázása nem kimondottan ezeknek a taggyűléseknek a feladata. Megjelenésük napjától a VIII. pártkongresszusig, s a kongresszus után is lesz még mit tanulmányoznunk. Azonban amennyivel jobban ismerjük, értjük, any- nyival lesz könnyebb napnap után a munkánk, any- nyival jobban tudunk dolgozni. A taggyűléseken elhangzott kérdések jórésze a személyi kultuszról szóló határozatra vonatkozott Lényegében ez is hasznos. Hasznos, ha a párttagok elmondják. hogyan vélekednek erről a határozatról. Káros volna visszafojtani ezeket a kérdéseket, véleményeket. De ez nem elég, s nem is fogadhatjuk el ezt az egyoldalúságot. Azért sem, mert a taggyűlések fő tartalma a három dokumentumnak — az irányelveknek, a szervezeti szabályzat módosításának és a személyi kultuszról szóló határozatnak — egységes vitatása lehet. Az alapszervezeti vezetőségek megmentése nélkül szólni kell arról is, hogy a járási és városi aktívák, akik egy-egy alapszervezet taggyűléséért felelősek, nem mindenütt segítenek eleget. A tiszafüredi járásban ezek az élvtársák szorgalmasan látogatják az alapszervezeteket. Ez a látogatás azonban alig több, mint szemlélődés, az alapszervezet tevékenységének figyelemmel kísérése. A beszámolók tartalmának ösz- szeállításához, a vitatandó kérdések helyes megválasztásához a jelenleginél sokkal több segítséget tudnának adni; A jászberényi és a törökszentmiklósi járás egyes alapszervezeteiben a kongresszusi téziseket rövidítve átmásolták a beszámolóba. Ezt az instruá- lással megbízott elvtársaknak feltétlenül észre kellett volna venni, s megakadályozni; Nem vezet jóra az sem, hogy több alapszervezetben az utolsó percre hagyják a beszámoló összeállítását, s így nem jut elég idő az alapos átgondolásra, elemzésre. Az ilyen hibáknak csak úgy lehet elejét venni, ha járási és városi pártbizottságaink is előrelátóbban dolgoznak. Jelenleg többnyire csak utólag kapnak képet a taggyűlésekről akkor, amikor azok már lezajlottak. De ha előzőleg 5s tájékozódnának arról, melyik alapszervezetben, milyen az előkészület, sok esetben még tudnának segíteni. Néhány gondolat ez mindössze az eddig lezajlott taggyűlésekről. Azonban minden bizonnyal segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az újabb taggyűlések az eddigieknél eredményesebbek, tartalmasabbak legyenek. (B. &.) Már az első napokban jelentős üzletkötésekre került sor az őszi nemzetközi vásárok magyar kiállításain Szeptember az őszi nemzetközi vásárok hónapjai A nőst zajló külföldi nagy nemzetközi vásárok közül négyen, Lipcsében, Londonban, Izmirben, Damaszkuszban hivatalos résztvevő Magyarország. Az izmiri vásáron a kiállított magyar áruk közül már eladták a szerszámgépeket, a műszereket, az irodafelszereléseket, motorkerékpárokat, kerékpárokat és a török üzletemberek további megrendelésekről. garázsfelszerelések, festék, lakk, valamint gumiáruk, autógumiabroncsok beszerzéséről tárgyalnak pavilonunkban. Csütörtökön volt az izmiri vásár magyar napja, s ez alkalomból Ankarából és Isz- tanbulból is sok kereskedő érkezett, hogy megtekintse a magyar ipar új gyártmányait. Lipcsében 13 vásárházban naponta sokezer kereskedő és érdeklődő szemléli meg kömy- nyűiparunk termékeit és 'a kiállított tartós fogyasztási cikkeket. Damaszkuszban pavilonunkat — amelyet magyar tervek alapján építettek szakembereink — a vásár érdekességének nevezte Khuri Szír pénz- és gazdaságügyi miniszter. A vásáron a magyar vállalatok többek között geodéziai műszereket, szőnyegeket, sportszereket, különböző vegyi cikkeket adtak él. Kormányhatározat A magyar forradalmi munkás-paraszt komjánv határozatot hozott a termelőszövetkezetek 1963. évi állami támogatásáról. Az új kormányhatározat az eddig elért fejlődés alapján bizonyos módosításokat tartalmaz az állami támogatás rendszerében. A támogatás 1963. évi rendszere még nagyobb mértékben segíti elő a második ötéves terv termeléspolitikai célkitűzéseinek maradéktalan teljesítését Az állami támogatás fő célkitűzése változatlanul az, hogy elősegítse a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek továbbfejlődését és a ma még gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek mielőbbi megszilárdulását í A szakkörök érdeklődését “ felkeltették faipari gépeink § is. " Az augusztus 28-tól szep-f tember 12-ig tartó londoni l élelmiszerkiállítás magyar- áru bemutatóján az angol üz-I letemberek elsősorban a nö-- vényi konzervek és gyű-] mölcslevek vásárlása iránti érdeklődnek. (MTI) Harminc Isz-t serléshizlaiásra, huszonnégyet baromfinevelésre szakosítanak 58,200.000 forint értékben hizlaldák, csirkenevelők és tojóházak épülnek Felkerestük Széphalmi Istvánt, a megyei tanács főállattenyésztőjét és a szakosítás arányáról, valamint az új állatférőhelyek építéséről érdeklődtünk. — Mi indokolta a szakosítást? — Ha egy gazdaság sok állatfajtát nevel, kevés ideje jut egy-egy fajta alaposabb megismerésére. A specializált gazdaságok főállattenyésztőinek lehetősége lesz a korszerűbb tenyésztési eljárások elterjesztésére. Kidolgozhatják a takarmánynormákat és gépesíthetik a hizlalást. Csökken a gondozók munkaideje, termelékenyebbé és jövedelmezőbbé válik a munka. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a termelési tapasztalatok, az egyes körzetek tradíciói, a gazdaságosság és a tsz-ek javaslatai alapján 30 közös gazdaságot sertéshizlalásra jelölt ki. Ezekben a kocaállományt már ebben az évben növelték, hogy megfelelő számú hízónak valójuk legyen. A specializált tsz-ekben 35 000 sertés hizlalására alkalmas, korszerű szállások építéséhez kezdtek. Ezek többségükben még az idén elkészülnek. 1965-ig a szakosított gazdaságok 127 000 hízott serA vízgazdálkodási pavilon a kiállításon tést adnak a népgazdaságnak. — Mely gazdaságokat szakosították és hol épülnek új hizlaldát? Az öt karcagi tsz közös vállalkozásban hizlaldát épít, mely kétszeri benépesítéssel 8400 hízót ad évenként. A kisújszállási tsz-ek 2400 hízó nevelésére — szintén közös vállalkozásban — építenek hizlaldát. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben 2400 férőhelyes hizlaldát, 220 férőhelyes fiaztatót és 32 vago- nós magtárt emelnek. A zagyvarékasi Béke és a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ekben 5700 férőhelyes hizlalda, 210 vagonos kukorica góré és 64 vagonos magtár, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Tsz- ben 2400-as hizlalda és 45 vagonos góré létesül. Hasonló építkezések lesznek a kunhegyesi Lenin Tsz-ben az abádszalóki Lenin Tsz-ben és a törökszentmiklósi járás közös gazdaságaiban is. Együttesen 7800 férőhelyes hizlalda, fiaztatók, górék és magtárak épülnek ott. A hizlaldák többsége 600 férőhelyes lesz. Kisvasuttal, takarmánykeverő-házzal, vályús, önetetős és önitatós rendszerrel épülnek. Hatszáz hízót mindössze két ember gondoz itt, munkájuk csupán napi nyolc órát vesz igénybe. — Á korszerű hizlaldákban bizonyára olcsóbban állítják elő a sertéshúst. — Természetesen, ötéves tervünk szerint a koca fordulót a jelenlegi 1,3-ról jövőre 1,6—1,7-re, 1965-ig 1.8- ra 2-re akarjuk növelni. Szeretnénk elérni, hogy kocánként minden évben legalább 12 malacot neveljenek fel. Ezért javasoljuk, hogy gondozókat ne az ellés szerint, hanem választás utáni darabszám és a súly után premizáljanak a tsz-ekben. Ez jobban ösztönözné őket. Terv, hogy 1965-ig a választott malacok súlya 14—15 kiló legyen. A süldőztetést 1965-ig meg kell szüntetni. Ha a takarmányozás helyes, a fehér hússertések 8—9 hónapos, az egyéb fajúak l2 hónapos korukig meghíznak. Nem közömbös a súlygyarapodás sem. A kisújszállási Kinizsi Tsz-ben jelenleg 32 százalékos a takarmányértékesítés. Ha 187 000 egy mázsás átlagsúlyú sertést például 120 kilóra hizlalnak a tsz-ek ez 18 700 000 forint többlet bevételt jelent részükre, mert a kilónkénti átvétel 1 forinttal emelkedik; Természetesen a specializált tsz-ekben a sertésgondozás irányítása főiskolai végzettségű állattenyésztőt igényel; Fontos, hogy saját állatorvost, jól képzett brigádvezetőt és szakmunkás képesítésű gondozókat alkalmazzanak. — A baromfitenyésztés milyen arányban fejlődik? — Jövőre 24 tsz, 1965-ig pedig 45 tsz specializálódik baromfinevelésre; Ezek a gazdaságok a megye árubaromfi termelésének 60 százalékát adják; A baromfitenyésztés beruházási összegét 1963-ban a szakosításnak megfelelően használjuk fel. — Százezer férőhellyel tojóházak és 60 000 férőhellyel csirkenevelők épülnek. Az előbbiek hat tsz-ben többek között a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben és a karcagi tsz-ek közös vállalkozásában; Csirkenevelők három helyen létesülnek, így a kőtelki Ezüstkalász Tsz-ben és a karcagi közös gazdaságokban. Természetesen a speciali- zálás nem azt jelenti, hogy a sertés és baromfitenyésztő gazdaságok csökkentik szarvasmarha állományuk létszámát — fejezte be nyilatkozatát Széphalmi István. A megyei tanács beruházási előadójától megtudtuk, hogy a sertéstenyésztés és hizlalás fejlesztésére az idén 40 millió forintot, a baromfi nevelésére jövőre 18 200 000 forintot fordítanak. A beruházásokat állami hitelből fedezik. — m. 1. — Magyar oktató a khartoumi egyetemen Szalay Miklóst, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1-es számú vízépí- téstani tanszékének adjunktusát nemzetközi pályázat alapján oktatónak hívta meg a khartoumi egyetem. Szalay Miklós elutazott Szudánba, s öt évig oktat majd az egyetem mérnöki és építészeti karának általános mérnöki tanszékén, (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! S201N0K A i m
