Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
1962. szeptember 7. i/.ULNOS MEGYEI NEPLAr 5 Aminek túl nagy propagandát ... Szakk özépiskola nyílt Kisújszálláson — Amikor elmondottam a szülőknek és az új első osztályosoknak, milyen is lesz a 4+2-es osztály, a fiúknak több mint 90 százaléka ide jelentkezett. Ügy, hogy visz- sza is kellett fogni a nagy népszerűsítést és szigorú szelekció útján betölteni az osztály tanulóhelyeit, — magyarázza mosolyogva Ari Sándor, a kisújszállási gimnázium igazgatója. Ezzel az új tanulócsoporttal megnyílt Kisújszálláson a szakközépiskola. — És az igazgató nem túlzott, amikor azt mondotta, hogy a szülők valóságos közelharcot vívtak: mindenki ide akarta gyermekét beíratni. Hol vannak már azok az idők, amikor úgy kellett agitálni a szülőket, hogy engedjék a gyermeküket politechnikai osztályba! Az új osztály felállításával sok gond szakadt az iskola nyakába. Nem könnyű előkészíteni az új iskolatípus tantervét, órarendi beosztását, — megszervezni a munkahelyeket, munkalehetőségeket. Az itt tanuló fiatalokkal hatalmas nyeresége lesz a mezőgazdaságnak. — Olyan szakembereket képeznek itt, amilyenek nélkül néhány éven belül a nagyüzemi termelést elképzelni sem lehet: növényvédő gépésztechnikusokat. E merőben újtípusú foglalkozás körül olyan bizonytalanok voltak az elképzelések, hogy amikor az ötlettel és javaslattal az igazgató a ■ minisztériumba ment, az illetékes előadó a legteljesebb egyetértése mellett is tanácstalan volt: mi minden felszerelés kell egy ilyen tanulócsoportnak. Az iskolában'azonban erre is gondoltak. Jóelőre összeállították már a szükségesek listáját és az illetékes elé tették. Tíz perc múlva már diktálták is a kiutalást. Az ember el sem hinné, mi minden szükséges az ifjú gépészj élőiteknek. Gumicsizma és overall, gázálarc, lánd- zsás bonctű, leonhard csipesz, thermosztát, különböző mikroszkópok és a jó ég tudja még, mi egyéb. A gyerekek a négy év alatt alaposan megismerik az állati és növényi kártevőket, az ellenük való védekezés módját, a vegyszereket, és ami a legjobban megfogta a képzeletüket; a sokféle növényvédelmi gépet, permetezőket, sőt negyedikben vizsgát kell tenniük vontatóvezetésből is. Az osztályfőnök és egyben a gyakorlati munka tanára, K. Balogh Sándor, a városi tanács volt főagronómusa, A betegellenőr nyomában Ellenőrző úton a jászberényi betegek között Szoktok megyében az SZTK részéről mindössze egy ellenőr, Bujáki Mátyás látogatja . a betegeket. Első pillantásra egy betegellenőr kevésnek látszik. Az Alközpont adatokat sorol fel: az élinúlt félévben átlagosan napi 1421 táppénzest vették betegállományba, Bujáki pedig egy nap alatt 25—30 helynél többre nem igen jut el. Kellene tehát az SZTK szerint egy másik ellenőr is. Valóban így van ez? Hiszen minden azon múlik, hogy a betegek mennyire segítik saját gyógyulásukat. Nyomába szegődtünk Bujáki Mátyásnak, hogy Jászberény betegei között erről tapasztalatokat szerezzünk. Frissen festett, mély udva- rú épület a Csokor utcában. Hagyó György kiskereskedelmi boltvezetőt keressük. Már hosszabb ideje idegkimerültségben szenved. Most éppen nincs itthon. — Nemrég jött haza a fiam az orvostól — mondja az édesanyja, —, de hamarosan újra elment hazulról. — Talán a boltba. — Az idősebb asszonyon nyoma sincs a zavarnak, pedig tudja, hogy miért jöttünk; Mizsei Árpádot sem találjuk a lakásán. — Elment egyet járni fogad a felesége bennünket és máris szalajtja az egyik kislányt férje után. Kisvártatva elfulladó lélegzettel nyit kaput Mizsei. Súlyos szívbeteg, a balatonfüredi kórház sem sokat segített rajta. — Az orvos tanácsolta, hogy sétáljak — mondja, miközben szaporán szedi a levegőt —, ha elég erősnek érzem magam. Játékosan cseng a név: Fel- sőcsincsapart. Ahol a házsor a mezőbe szakad, lakik Sl- ipanyi Gergelyné. Hajlott hátú, idős asszony. Túl jár már a hetvenen, elmeszese- dett csigolyáitól fájdalmasak mozdulatai. Az egyik budapesti szövetkezetben volt takarítónő. Egy éve lesz lassan, hogy Simonyi néni betegeskedik. Nem is nagyon remél gyógyulást. Maga sem titkolja, hogy néha tesz-vesz a ház körül. Nem valószínű, hogy emiatt nem fog meggyógyulni: Bujáki is inkább vigasztalni próbálja a ráncoktól sűrűn pókhálózott arcú, nekikeseredett nénikét. Csipé Pált egy hete írta ki az orvos hypertóniával. Szédül, gyakran elhomályosul előtte minden. A szoba közepén azonban még ott áll a szabászasztal, a fogason két férceit nadrág lóg. — Nem dolgozom — válaszolja Csápé kérdésünkre —, még a műhelyből hoztam ezeket haza. — Különös rend uralkodha- tik Csipé Pál elképzelése szerint a ruházati ktsz-ben. Tehetetlenek vagyunk azonban, hiszen itt sem találtuk a beteget munka közbeni: Nem sok ez az egy nap, de kicsinységében is tükrözi a megannyi látogatást. Különösen akkor, hogy ha Bujáki tapasztalatai is a mieink mellett szólnak. Mindössze egy problematikus esettel találkoztunk, hiszen a másik három helyen — az adottságok józan — számbavételével — nincs mit kifogásolni. Az csak természetes, hogy valaki betegsége alatt is rendben tartja a házatáját, s arról is jó lenne elgondolkodni, hogy egyes betegségeknél liberálí- sabban szabályozzák a kijárást. Kevés tehát az olyan beteg, aki munkával hátráltatja gyógyulását, vagy indokolatlanul veszi igénybe a táppénzt. Ezt egyébként számadatok is megerősítik: Szolnokon tavaly 2309 beteget látogatott meg az ellenőr. Közülük százegynél tapasztalt valamilyen hiányosságot. Noha arra már nincs kimutatás, hogy hánynak fogadták el kifogását,, mégis ezek alapján is azt mondhatjuk: nem érdemes újabb ellenőrt felvenni. Nem anyagilag, erkölcsileg nem fizetődne ki. Hiszen mindenütt egyre jobban bírnak az emberekben. Miért illetné ez a bizalom csak az egészségeseket?- ' toll — aki — amikor meghallotta, milyen tervei vannak az iskolának, — azonnal önként jelentkezett tanítani és most együtt készítik el az igazgatóval a munkahelyeket. A bázisüzem a kenderesi növényvédő állomás lesz, ezenkívül a városi ‘termelőszövetkezetek, a környező állami gazdaságok is lehetővé teszik, hogy a fiúk ott gyarapítsák tudásukat. Az osztályba ugyanis csak fiúkat vettek fel. Ez nem az egyenjogúság megcsorbítása, hanem a szakmával együtt járó nehézségek miatt van így. Nem könnyű, néha veszélyes, egyszóval: igazi férfimunka. Erről beszélgettünk négy újdonsült szakközépiskolással. — Nagy Lajos, Kovács László és Kasza Imre Tisza- roffról, Gazda István Tur- gonyból jelentkezett a szak- középiskolába. Hogy miért? — Mert érettségivel együtt szakma is lesz a kezemben — mondja Nagy Lajos. — Mert gépekkel dolgozhatunk és érdekes, sokoldalú munkát végzünk — így Kovács László. — Ha jól megy a tanulás, lehet hogy tovább megyek, mezőgazdasági mérnöknek. (Kasza Imre.) — Ez a szakma folytonosan fejlődni fog, a kártevők elpusztítása egyre fontosabb lesz. Én már előre is nagyon szeretem azt, amit majd itt csinálni fogunk — lelkesedik Gazda István. A feleletekből világosan kitűnik, a gyerekek .egymás között már sokat beszélgettek erről és most alig várják, hogy megkezdődjék a gyakorlati oktatás megyénk új szakközépiskolai osztályában. — ht — A rbb wj? m üb m m «, # jovo évi jó termes megfelelő ierfafelőkészítéstől függ A jövő évi kenyérgabona és az őszi vetésű takarmány- gabona termésátlagát alapvetően határozza meg a tala jelőkészítés és a vetés. Ezt a mostani terméseredmények is meggyőzően bizonyítják. A tavaly őszi száraz, meleg időjárás a talaj előkészítést rendkívüli módon megnehezítette. Ennek következtében az ősziek egyrés'ze rossz magágyba került, későn és ritkán kelt, nem kellően megerősödve indult a télnek. A kedvezőtlen helyzet fokozta a hosszú, hó nélküli tél, a nagy hőingadozás, a száraz . tavasz és az aszályos nyár. így nem értük el azt, amit beterveztünk és amire számítottunk. Érdemes azonban mérlegre .tenni az egyes tsz- ek által elért terméseredményeket. Ha ezt vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy TÖBB TSZ AZ IDÉN IS 16—18 MÁZSÁS Átlagtermést ért el őszi BÚZÁBÓL és 14—16 mázsás átlagot őszi árpából. Ugyanakkor, azonos talajadottságok mellett és azonos feltételekkel' rendelkező tsz-ek alig 6—7 mázsát takarítottak be holdanként az őszi gabonából. Ezekben a tsz-ekben az alacsony átlagtermés okát nemcsak a mostoha időjárási viszonyokkal lehet magyarázni, hanem a termelési eljárásokkal, főként a tglajelőkészítéssel, a vetés és a műtrágyázás helytelen időpontban történt elvégzésével. Ez év ősze a tavalyihoz hasonlóan száraznak ígérkezik. Ezért a talajelőkészítésre és vetésre igen nagy figyelmet kell fordítani. A tavalyi tapasztalatok alapján szükségesnek látszik azokat az alapvető agrotechnikai eljárásokat ismertetni, melyek a legjobban beváltak a tsz- ekben, hogy azokat a szaktudásunk és tapasztalataink alapján felhasználjuk, s a helyi adottságoknak megfelelően alkalmazzuk. Minden termelőszövetkezetben már korábban ki kellett jelölni azokat a táblákat, melyekbe őszi vetésű növények kerülnek. Ennek ellenére több olyan tsz van, ahol ősziek alá még egy ka- tasztrális hold vetőágyat sem készítettek. A talaj művelés bármilyen eszközzel történjen, arra kell törekedni, hogy kellő mélységű, ülepedett, jól beérett, porhanyós magágyat kapjunk. Valamennyi elvégzett, vagy végzendő talajmunka után — legyen az szántás, vagy forgatás nélküli művelés — azonnal következni kell a kiegészítő művelési eljárásoknak, hogy a talaj mielőbb porhanyós, ülepedett legyen. A felületét annyira lezárjuk, hogy nedvességtartalmából minél többet megőrizzen; Ezért a szükségletnek megfelelően a fogas, a gyűrűshenger, a nehéz simító azonnal kövesse az ekét vagy egyirányú tárcsát. Feladat tehát az, hogy MINDEN ERŐT KETTŐS Ufv,7MtBAS ÜZEMELTESSÜNK és haladéktalanul befejezzük a vetőágy készítést azokon a területeken, ahonnan az elő- vetemény már lekerült. Az ősziek egyrésze késői betakarítású növény, főleg és haladéktalanul befejezzük a vetőágy készítést azokon a területeken, ahonnan az elő- vetemény már lekerült. Az ősziek egyrésze késői betakarítású növény, főleg Főzzük a pálinkát Szépen, rendben végeztük el a szilvaszedást; az ízes gyümölcsből többet szállítottunk külföldre a tervezettnél. E napokban a maradékot szállítjuk a cefregödrökbe. Bézi Gerzsonné vezetésével napi tizenkét-tizennégy órán át főzzük a pálinkát. Besegít a hetvenedik évét taposó Laci bácsi is. — Közös gazdaságunk más területein almaszedés, öntözés folyik. Pincés Pál Cserkeszöllő; Magyar—Román Barátság Tsz kukorica és silókukorica után kerül a földbe. Ezeken a területeken a vetés idejében való befejezését a gyors betakarítás határozza meg. A betakarítást azokon a területeken kezdjük meg, melyeket őszi gabonával vetünk be. A kukorica után a búza alá legcélszerűbb az egyirányú tárcsa használata, ha ezt a talaj gyomossága és kötöttsége megengedi. Amennyiben egymenetben nem végez jó munkát a dixtiller, úgy ezt két menetben helyes járatni. Ha szántással készítjük elő a talajt, ezt csak olyan mélységben végezzük, amennyit a jó vetőágy megkíván, illetve a talajállapot megenged. Az egyes gabonafajták elhelyezésével és vetésidejévei kapcsolatban az alábbiakat helyes szem előtt tartani: Szikes, sekély rétegű talajokon a K—522-es hazai fajtát és a Szkoroszpelka szovjet fajtát vessük. Törekedjünk arra, hogy ' az intenzív fajták (Bezosztája 1., San Pastore, Autonómia) a legjobb' talajokba kerüljenek. Megyénkben az optimális vetési időszak végét október 20-ában lehet meghatározni. Ez azt jelenti, hogy OKTÓBER 20-IG AZ ŐSZI BÜZA VETÉSÉT BE KELL FEJEZNI Ahhoz, hogy ezt biztosítani tudjuk, a vetést minél gyorsabban kell megkezdeni. Elsősorban a szikes, gyenge termőképességű, sekély termőrétegű kötött talajon vessünk. Az intenzív búzafajták közül a San Pastore és Autonómia rövidebb tenyészidejű, mint a hazai fejték, ezért az optimális vetési időn. belül elsősorban a szovjet és hazai fajtákat és csak utána kell az olasz fajtákat elvetni. Még mindig előfordul -a vetőmaggal való helytelen takarékosság. Az intenzív fajtákból kh-ként 3 800 000— 4 000 000 csíraképes szemet, a hazai fajtáikból pedig 3 millió szemet kell elvetni. Ez az intenzív fajtáknál 140—150, hazai fajtáknál pedig 120 kilogrammot jelent holdanként. A vetés mélysége 5—7 centiméter legyen a talaj kötöttségétől' függően. A helyes műtrágyázás jelentősen növeli a termést. Az alap műtrágya egyrésze már a talajban van, hiszen azt a legmélyebb talajművelés előtt célszerű kiszórná Amennyiben ez nem történt meg, akkor azt a legmélyebb talajporhanyítás előtt kell kiszórni. A búza trágyázásához rendelkezésre álló műtrágya kisebb részét, főleg a nitrogént, ha indokolt, a vetéssel egyidőben kell kiadni. __ Tavaly nagy kárt tett az őszi vetésekben a gabona- futrinka. Ott, ahol gabonát gabona után vetünk, a vegyszeres védekezésre már most fel keli készülni; Ajánlatos Aldrinog szuperfoszfiáttal fala jfertőtlenítést végezni, AHOL A GABONAFUTRINKA TAVALY KART OKOZOTT, OTT AZ IDÉN NEM SZABAD ÜJBA GABONÁT VETNI Az eddigi. tapasztalatok alapján — nem nagymértékben ugyan, de — elszórtan jelentkezik az üszög kártétel. Az idén csávázatlanul nem szabad elvetni gabonát. A növényvédő állomás csávázógépeinek kapacitását azonban csak 70 százalékra kötötték le. A még jelentkező igényekkel keressük fel a gépállomást. Azok a tsz-ek,- melyek ren- ielkeznek esőztető berendezéssel, célszerű, ha az őszi kalászosok egyrészét vetés Jtán megöntözik; Az öntözésiek ez a módja már a múlt ívekben is jelentős ered- nénnyel járt. Vedrődy Gusztáv megyei főagronómus A SZÁMADÓ megmaradjon a színe, s ne essen bele a szú — meséli ai öreg számadó. Aztán az emlékezete visszakalandoz s gyermekkoráig; — Tizenegyéves voltam amikor kisboj tárnak elszegődtem az abonyi nagy kaszálóra. ' S alig töltöttem a tizenhatot, amikor számadónak megválasztottak. Somod! László főszámadó legényfiait, meg a nagyobb bojtárokat behívták katonának, vitték a háborúba. A kisbojtárok közül én voltam a legidősebb, s már akkor is nagyon szerettem a jószágot, ezért esett rám a választás. — Később? Évekig voltam uradalmakban tehenész, meg gulyás. Aztán meg a tiszate- nyői, szajoli és a törökszentmiklósi gazdák jószágait őriztem, legeltettem esztendőkön át; A szandai rétet nyolcadik éve járom. Most hat felelős pásztorral és tíz bojtárral gondozzuk az 1200 üszőt, amelyet 19 tsz-ből hoztak ide a közös üszőnevelőtelepre. Június elején kezdtük a legeltetést, azóta még szabadnapom sem volt. Járna — de nem tudok otthon maradni. Csak itt vagyok nyugodt, a jószágok mellett. Negyvennégy éve járok körülöttük, s számát sem tudom, hogy összesen mennyi jószág volt a kezem alatt. Jenei Mihály bécsi, az öreg számadó botjára támaszkodott, barázdált arcára mosoly suhant, s hosszan, szótlanul nézte a legelésző állatokat. N. E. fém kellemes hűvössége. A szíve is sajog, ha eszébe jut, hogy nemsokára végleg a sarokba állítja a pásztorbotot, amelyet esztendőkön át óvott, féltett. — Télen, amikor nem volt rá szükségem, napraforgó- olajjal kenegettem, hogy Hatvanéves. Mind gyakrabban áll meg, hogy csak úgy, a botra támaszkodva kicsit pihenjen. Rég5, kedves „jószág” ez a meggy-piros kö- kényfa-bot. A rajta ékeskedő, ezüstből készült oroszlánfej megszokottan simul a tenyerébe, s oly jól esik a
